Reményik Sándor: Elvégeztetett?

Elvégeztetett? – Nem.
Mostan kezdődik újra.
Az újrakezdés arany jelszavát
Minden magyar kapura
Véssük fel véreim!

Ledőlt a kas.
A méhraj szertenéz,
Az új kas körül új munkába fog.
De régi lesz a méz,
Amit készít s amit örökbe hagy.

Mert a virágot, melyre szállni kész,
A virágot nem vette meg a fagy.

szozattovabbacikkhez

Kiss Dénes: Suhanc ballada

Gyertyagyújtás Mansfeld Péter sírján

1
A fiú ott állt izzófehéren
Mint arcbőre a fal színe
Foszlott a lelke jégverésben
A hóhért várta hogy jön-e

2
A fiú ott állt tizenötévesen
Születésnapja halála napja lett
S amíg állott mésszel leöntve
falakon a fény eljegesedett

3
Állunk a falnál holtfehéren
Egyik helyére lép a másik
Állunk az idő sortüzében
már világösszeroskadásig!

Sinka István: Ének 56 karácsonyára

Énekelni kéne karácsonyestére,
ráférne az ének sok híres legényre.
Verset énekelni, ellágyuló szájjal,
Jézus kis csöppségnek, s lóbálni lámpással.

Megajándékozni Boldogasszony-anyát
áhítattal, s kérni: mutassa kis fiát.
Mondókát mondani, ott állani elől,
s kérdezősködni mi új megváltónk felől.

S számára, hogy szíves üdvözletet hagyunk…
Egyszerű nagy csizmás falusiak vagyunk.
Üdvözletet annak, aki megöletett,
azonnal a drága mihelyst megszületett.

Szőnyi Gyula: Mindszenty

Mert a hazáért imádkozott,
bilincset tettek a kezére.
A karvalyok így üvöltöztek,
hagy follyon a főpap vére.

Vigyük fel őt a golgotára!
tegyünk a hátára keresztet!
Reszkessenek a keresztények,
mert jön a vég! Ez csak a kezdet.

A gyümölcsöket termő fákról,
halál hullt a poros földre.
A siratóasszonyoknak meg,
tengerként hullt a fájó könnye.

Szótlanul tűrte a rabtartók
megalázó, gúnyos röhejét.
Míg arcába sarat dobáltak,
Isten szentté avatta lelkét.

szozattovabbacikkhez

Csoóri Sándor: Ha volna életem

Ha volna életem, most várnék
ráérősen itt a hegyen,
ötvenöt karó-árnyék
sétálna körül lábujjhegyen.

Ötvenöt napóra árnya
lassítaná az iramom.
A fejem alatt hant volna a párna
s egy diófa: az irgalom.
 
Ha volna életem, most várnék,
mint aki meg se született,
csak egy burokban száll még
a szeplős anyaföld felett.

Várnék, mert itt már senki se vár,
porban, havakban gázol,
viszi magával a lófogú halál
rémét s távolodik magától.

szozattovabbacikkhez

Kannás Alajos: Lyukas zászló

Egyszer a csillag hirdetett
megújuló világot
és tisztelték a kisdedet
szelíd háromkirályok
egyszer megint csak csillag hozta
hírül hogy nyílnak új kapuk
a zászló-csillag volt a posta
a csillagok helyén a lyuk

1956december8salgotarjan

Matók Leó: Koppányi sors

Csak állunk, makacsul, konok
Szemekkel nézve a világot,
Koppányi sors, koppányi átok.
Köröttünk fájnak a romok.

Bús lázadásunk büszke álma
Belehullik az éjszakába.
Nem fog siratni senki minket.
Míg meg nem értett szíveinket
Belepi lassan a homok…
A földgolyó is, csak mint eddig,
Kihűlt porunkkal úgy forog,
És öklelő, bús harcainkat
Kacagják késő századok…

…Koppányi sors, koppányi átok,
Köröttünk fájnak a romok.

Szombathely, 1948. február 26.

Batsányi János: Kisfaludy – Himfyhez

Legszebb indulatink tudós gerjesztője,
Hazám dicső fia, kedves éneklője!
Te, ki nemes lelked vonzó erejével
S érzékeny nagy szíved szelíd erkölcsével
Szívemet már akkor magadévá tetted,
Mikor elméd szárnyát alig emelhetted;
Te, ki rég kikelvén Mars vérmezejére,
Királyod személyes s ügye védelmére,
S ezernyi bajt, veszélyt, ínséget, fogságot
Tűrvén, míg elnyernéd a zöld olajágot,
(Melyet majd vitézi pályádnak díjában
Örömmel áldoznál hazád templomában),
Kettős koszorúval jövél meg végtére
Édes eleidnek kies lakhelyére,
Hol most, a szent béke csendes kebelében
Pihenvén, érdemid jutalma fejében
Ámor s Hymen ritka szép szövetségében
Mint kis isten úgy élsz Lizád hív ölében;

szozattovabbacikkhez

Csengey Gusztáv: A fogoly lengyel

Be világos a cár palotája!
Zene harsog, vigalom van nála,
Arany serleg… gyöngyöző bor benne –
Hajtogatja az oroszok
Vitéz fejedelme.

„Hej, ez a nap győzelem napja!”
És első Pál a serleget kapja –
S az uraknak bíztatás nem kellett…
„Ez nap halt meg Lengyelország
Macziejovicz* mellett.”

A jó urak rákiáltják: „Éljen!…”
„Hozzatok be lengyel rabot nékem,
Régen volt ily virágos kedvem –
Ma, október tizedikén
Köszöntsön fel engem!”

szozattovabbacikkhez

Illyés Gyula: Szállás a békének

– Szabó Lőrincnek a „Különbéke” olvasása után. –

Egyszerre hozták az újságot,
vadító hírekkel tele,
(hogy háborútól a világot,
ha még lehet, megmentik-e),
és a könyvedet. És félretettem
a híreket, a lapokat,
barátom, és a kés kezemben
oly türelmetlenül szaladt,

mintha sürgönyt, levelet nyitna,
sorsdöntő nagy üzentet,
tekintetem sóváran itta
előbb csak úgy a címeket,
azután kóstolóul itt-ott
a költemények sorait –
mert itatva szomjra indított,
s táplálva éhre mindegyik.

szozattovabbacikkhez

Juhász Gyula: Ének Arany Jánosról

Mintha pásztortűz ég őszi éjszakákon,
Arany János lelke úgy lobog e tájon,
Úgy melegít fénye.
Magyarok, e tűznél, mely szelíd és áldott,
Bizakodva nézzük e síri világot,
Virrasztva, remélve.

Messziről lobogva tenger pusztaságon
Átragyog Arany ma e borús homályon,
És jövendőnkbe csillan:
A magyar jövőbe, mely mint Betlehemben
Az isteni gyermek, mosolyogva rebben
Mai álmainkban.

Hullatja levelét az idő vén fája,
De örök virágzón áll, s néz a világra
Arany fája lombja,
Magyar televényben gyökerezve mélyen,
Kevély koronája fölzendül a vészben
Égig magasodva.

szozattovabbacikkhez

Juhász Gyula: Madách Sztregován

…Vihar után, örök borúban
Nem is lesz több fény soha tán –
Ül térdig porban és hamuban,
Egyetlen társa a magány.
Magyar magány, világmagány, haj,
Igen bolondul forrt a must,
Véres szüret után nagy árnyak.
Kísértetek. Bort, famulus!

Bort, famulus! Bitang az eszme,
Fejedre nőnek a gazok,
Kik indultak veled repesve
Köszönteni az új napot!
Vörös vagy zöld: rongy lesz a zászló,
Az Igazság bukik vele,
És arra jó, hogy számadáskor
Bunkó legyen török nyele!

szozattovabbacikkhez

Kölcsey Ferenc: Kazinczy

Sírba Kazinczy leszállt; s későn fakad érte hevítvén
A remegő könnycsepp harmatozó szemeket.
És fölkél hideg álom alól bús árnya sötéten,
S rémletes arcával dombja fölébe leül.
„Nemzetemért e szív tettel bizonyíta szerelmet –
Szól keserűn – s a díj könny leszen érte csupán?”

Kölcsey Morelli

Lendvai István: A gárda

/Héjjas Ivánnak/

Ha minden elvész: él a gárda,
hóba, fagyba, őszbe, sárba.
Arca kormos, a keze véres,
válla ragad a fegyveréhez,
kalpaga nincs, a lába rongyban,
a gyomra étlen, a torka szomjan,
mégis vágja az örök marsot,
a nótája mégis harsog,
mégse tágít egy árva szál is,
mert az Isten a generális,
láthatatlan lova fénylik,
s merre arkangyalok vezénylik:
ködbe, hóba, vérbe, sárba
megy a gárda.

szozattovabbacikkhez

Petőfi Sándor: A régi jó Gvadányi

Kegyelmednek már rég pihen a pennája,
Kegyelmednek régen megnyílt a sír szája,
Hol békességgel a föltámadást várja,
De még most is kedves nekem a munkája.

Nincs abban sok cifra poétai szépség,
De vagyon annál több igaz magyar épség,
S nagy mértékben aztat bélyegzi elmésség,
Azért is olvasni lelki gyönyörűség.

Sok számos poéta vagyon mostanában,
Fogyasztják a tintát nagy Magyarországban
Sokan, de nem írnak úgy, mint hajdanában
A kegyelmetek régi jó világában.

szozattovabbacikkhez

Leiningen-Westerburg Károly levele – feleségének

Arad, 1849. október 5.

Egyetlen, utolsó leheletemig hőn szeretett Elizám!

    A kocka eldobatott, és e földön már csak néhány órám maradt, hogy magam e keserű lépésre előkészíthessem. A halál nem érintene olyan kegyetlenül, ha egyedül állanék, de a reád, hűséges Elizám és gyermekeimre való gondolás fájdalmasan érinti lelkemet.

    E csapás nem talált készületlenül, azt hiszem, mindenre elkészültem, és mégis e pillanatban szívem fájdalmasan összeszorul, ha arra gondolok, hogy téged, legdrágábbamat, örökre elveszítelek. Nem! nem örökre, mert szent az a hitem, hogy a földi életre egy szebb, jobb következik. Lelkem mindig körötted lebeg, mert a lelkek hazája mindenütt ott van, ahova Isten hatalma elér. E pillanatban, mikor minden földi dolog mulandósága előttem áll, és múltam lelki szemeim elé tárul, s az emlékek mintegy megrohannak, a válást oly nehézzé teszik.

szozattovabbacikkhez

Erdélyi János: A magyar népdalok [III. rész]

népimotBetévén lábainkat az európai művelődés küszöbén, a keresztyén vallás, főleg a deák nyelv fölvételével, szükségképp változott a nemzet szelleme. A hős kor, melynek szent tárgyai egészben bírták még elfoglalni a kedélyeket, most már tünedezni kezd, mert az egészre vitt nemzet megoszlik maga közt, hite miatt verseng, s egymás kiirtására törekszik a két fél. A régi vallás papjai, kik után a dandárok énekeltek, most az új isten tiszteletében elvonulnak a néptől zárdai magányba, s legföljebb is törvényeket sürgetnek alkotni, melyek tiltsák a régi vallás mellett buzgó énekek zengését. Az ösztönné lett vallásos érzelem pedig nem olyan könnyen kiirtható; a régi hit emberei, tudván miképp juthatni legbiztosabban a nép szívéhez, emelvényekre állnak, s versekben izgatnak az új hit ellen1. De az új hit igazságai sokkal erősebb gyökeret vertek már Európa népeiben, mint hogy nélküle oly erős nemezt is, minőnek a magyart hinnünk kell, idegen létére megállhasson közöttök, azért országosan kelle gondoskodni pártolásáról, és megszületék András király végzése szittya istentisztelet és képek ellen2, azután szent László alatt a szabolcsi zsinaté, mely tiltja, hogy valaki kutat, források, szobrok (?) (lapides) előtt és fák alatt tegyen áldozatot3.

szozattovabbacikkhez

Volly István: Nagyszalontai köszöntő

Ünnepeinken és egyéb alkalmakkor köszöntsünk népi köszöntővel! Ha kedves vendég érkezik a körünkbe, nyújtsunk át néki virág és szónoklat helyett egy ügyes, színes népi köszöntőéneket. Virágillatnál is kedvesebb, mikor a „dal édes méze” árad az ajkakról a felköszöntött felé… Erzsébetek, Katalinok, vagy Jánosok, Jóskák stb. névnapja közeledtével köszöntse fel őket is – mindnyájunk nevében – az éneke köszöntő-csoport.
A köszöntő mindig kedves, szívesen hallgatott népijáték, mert mindenkinek jól esik a jókívánság. „A jókívánság sohsem késő! – mondja a közmondás. Tehát köszöntővel bármikor kezdhetjük a „műsort”, csak a befejező verset kell valahogy így alakítani:

Annyi áldás szálljon
Mindnyájunk fejére!

„Mindnyájunk” éneklése helyett szóval bemondható még az ilyenféle rögtönzés is: „Vendégeink”, „Kedves közönségünk” fejére!

A köszöntő-csapat szervezkedjék a maga erejéből. Legyenek mind egyforma magasak, de beállhat közéjük egy „kicsi főköszöntő” is, akin éppen a kicsinysége miatt mosolyog majd mindenki. Ünneplő, lehetőleg magyaros ruhát és különféle díszítő jelvényeket ölthetnek. A kézben szalaggal díszített botot tartanak.

szozattovabbacikkhez

Harsányi Lajos: A magyar úr

Keletről jöttek sok-sípú pogányok.
Nyugatról a palástos császár intett.
Összevillant a két gyilkos tekintet.
A magyar állt. Kezében buzogányok.

Szívében Ázsia aludta álmát.
Ind nyugalom és mesebeli kincsek.
De egyre jobban rázta a kilincset
Nyugat felől a hit, kultúra, zárdák.

Nem volt miattuk békéje örökre.
Melyikre menjen? Németre? Törökre?
Ki menti ki a rettentő zavarból?

S török bocskorban kúrjogott veszetten,
Vagy lakk-topánban illegett esetlen.
De mindkettőben borús volt: magyar volt!

Sziráki Medárd ferences szerzetesnövendék, honvédgyalogos

Született Jászladányban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1824. évi december 19-én.  Iskoláit Szolnokon végezte; s mint költészeti osztályt végzett tanuló 1844-ik évben a legszentebb Üdvözítőről címzett Szent Ferenc rend szerzetes tartomány papjelöltjei közé vétetett fel és a próbaév eltelte után a bölcsészeti tanfolyamot Szolnokon végezte.  Honnét 1847-ik évben a gyöngyösi szerzetházba rendeltetett a hittani tanfolyamra, hol 1848. évi december hóban, mint Il. éves hittanhallgató a szerzetes öltönyt letéve, Egerbe utazott és ott az 50. önkéntes H u n y ad i gyalog honvédzászlóaljba iratkozott. Ezután rövid egy hó alatt a fegyverforgatásban és egyéb katonai teendőkben begyakoroltatván, Erdélybe küldetett Bem tábornagy hadseregéhez és itt részt vett 1849, március 10- én a Medgyes, március 12-én a Vöröstorony, majd március 19-én a Szeben és Brassó között levő fekete halomnál Puchner osztrák hadvezér elleni csatákban, továbbá Károlyfehérvár és Déva ostrománál.

szozattv


szozat a tiszta hang szentkorona OMLI Meghívó Hazatért liliomok aversereje Horthy szobor avatás arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo