A történelmi Magyarország 64 vármegyéje: Szeben [LV.]

64 varmegyeSzeben vármegye hazánk Királyhágón túli részében feküdt, területe 3313,52 km2 volt. Egyike volt hazánk leghegyesebb vármegyéinek. Déli határán a Szebeni-hegység hatalmas csoportja emelkedik, ennek fő gerince nyugatról kelet felé egészen a Vöröstoronyi szorosig húzódik, s a Sztelfilistyében 2251 m magasságot ér el. Északi mellékága a Rosinári hegysor Csindrelben 2248 méterig emelkedik, s mellékágait Szászsebes és Szerdahely vidékéig bocsátja, ahol a termékeny hullámos síkság terül el. Ugyanilyen kis terjedelmű síkság terül el Nagy-Szeben körül a Szeben folyó mellett és Felek közül az Olt mellékén. Az Olt folyón és az általa képezett Vöröstoronyi szoroson túl a Fogarasi havasok merednek ég felé, melynek azonban csak nyugati része (a 2288 m magas Szurul csúccsal) esik a vármegye területére. Az Olt és Szeben völgyeinek közét az oltmelléki és hortobágymelléki hegysorok végső ágai töltik ki, ezek azonban nem emelkednek a középhegységek magasságán túl. A legnagyobb folyója az Olt, mely a vármegye délkeleti részét csak 30 km hosszúságban szeli. A vármegye derekét az Oltba ömlő Szeben (Bibin) folyó öntözi, magába véve a Szebeni hegységből aláfolyó vizek legnagyobb részét, köztük a Cód folyót és a Resinári patakot, ugyanabba ömlik balfelől a Hortobágy. A vármegye nyugati részében Sebes és a beléje szaladó Dobra és Székás patak a nagyobb vizek. A Szebeni havasokban, melyekben még a Lotrióra patak ered, néhány apró tengerszem is van, ezek egyikéből veszi eredetét a Szeben folyó. 

szozattovabbacikkhez

Valentyik Ferenc: Krasznojarszk felfedezi egykori magyar hadifoglyai hagyatékát

Az utóbbi években kedvező magyar vonatkozású hírek érkeznek a szibériai Krasznojarszkból. A folyamat bő négy éve, 2016 augusztusában indult, amikor a ma már egymillió lakosú város vezető irodalmi lapja, a „Novij Jeniszejszkij Literátor” 2016/4. számában Gaál Áron költő, műfordító „A béke katonája” című, Gyóni Géza költészetét bemutató orosz nyelvű esszéjét és három versfordítását közölte. A sikert jól mutatja, hogy a következő évben moszkvai és kalinyingrádi folyóiratok is helyt adtak Gaál Áron Gyóni Géza témájú publikációinak. Itthoni, de jelentőséggel bíró további hozadékként a költő halálának 100. évfordulójára, 2017. június 25-re időzítve megjelent Gyóni Géza: Jajszavas írás című, válogatott – bilingvis - verseskötete. A verseket a Gyóni életmű egészéből válogatta, összeállította és magyarról oroszra ezúttal is Gaál Áron fordította.

    2018. november 13-án Denis Kirilick krasznojarszki történész, könyvtáros látogatott Dabasra, kifejezetten azért, hogy Gyóni Géza után kutasson. Megtekintette a szülőházat, az evangélikus templomkertet és az emlékszoba gyűjteményét. Megismerkedett a költő évszázados kultuszával, mementóival és az emlékezetét őrző helyi szervezetek képviselőivel is. A fiatal kutató a tragikus sorsú költő életútjáról könyvet ír, melynek kiadása a közeljövő terveiben szerepel.

    Legújabban pedig 2020. októberi sajtóhíradásból értesültünk, hogy takarítás közben az első világháború egykori magyar hadifoglyainak rejtőző kézirataira találtak rá a Krasznojarszki Helytörténeti Múzeum egyik használaton kívüli raktárában.

szozattovabbacikkhez

A történelmi Magyarország 64 vármegyéje: Alsó-Fehér [LIV.]

64 varmegyeAlsó-Fehér vármegye hazánk királyhágón túli részének, régi beosztás szerint a magyarok földjének egyik vármegyéje volt, mely 375,5 km2 kiterjedésű és szabálytalan alakú vármegyéje volt, mely hazánk leghegyesebb vidékeinek egyike volt, hegyrajzát a folyók rendszere állapítja meg. A Maros, mely határát képezi, kelet-délnyugati irányban átló gyanánt metszi a megye földjét, s az Erdélyi érchegységhez illetve a Bihari-hegységhez tartozó csoportjait a bal parton elterülő, s már az erdélyi felföldhöz számított alacsonyabb dombvidéktől elválasztja. A Maros jobb partján emelkedő, túlnyomóan már havasi jellegű hegycsoportokat az Ompoly Aranyos-melléki és Ompoly-melléki hegységre különíti el. Amaz az Aranyostól az Ompolyig terjed, s legnagyobb része e vármegyére esik. Természeti szépségekben bővelkedő, vadregényes, szaggatott hegység, melyet számos mély hasadékvölgy szel át. Legmagasabb csúcsai az 1300 métert is meghaladják, Aranyos-melléki hegységből a Vulkán (1264 m.) és a Detunáta (1182 m.). E hegység ásványos kincseinek bőségéről is híres. Az Ompolyon túl a Marosig az Ompoly-melléki hegység alacsonyabb ugyan (Grohács 1103 m.), de fővonalán csak nehezen járható és erdei utak visznek át rajta. Mindkét hegység zord és terméketlen, de sok az erdeje és legelője. A Maros völgyének Nagy-Enyed és Sárd közt fekvő dombos s termékeny része Erdélyi Hegyalja név alatt ismeretes s jó bort termett. A Maros balpartján elterülő dombos vidéket, mely sehol sem ereszkedik 200 m alá, s a 300 métert is csak helyenként haladja meg, már a belső erdélyi felföldhöz számítják, melyet a Nagy-Küküllő és a belé ömlő számos patak öntöz. A vármegye jelentősebb folyói a Maros, Nagy-Küküllő, Aranyos, Ompoly és Sebes. Tavai nincsenek.

szozattovabbacikkhez

Interjú Neagu Djuvara történésszel /a román történelemszemléletről/

    Részlet, a Vlad Mixich által 2008-ban a hotnews.ro-nak készített interjúból.

Románból fordította: Csata Ernő

V.M.: Tehát jó irányba változik a történelem?

Neagu Djuvara: Ha modellnek a Római Birodalmat vesszük, annak is a végét, amikor csak a széleken voltak háborúk, akkor hasonlítunk ahhoz. De, engem az aggaszt, hogy beléptünk ismét egy középkorba. Vagyis, kihal végérvényesen a nyugati civilizáció. Lassan, de biztosan.

V.M.: Melyek a tünetei?

Neagu Djuvara: A tüneteit már rég érezzük, egy olyan erkölcsi szertelenségben, amilyen nem volt még soha. Hadd említsek egy példát: a mai forrongó fiatalságnak nincs semmilyen ideálja. Nem egy eszméért lázad, csupán azért, hogy romboljon. Ez azt jelenti, hogy valami elromlott. A fiatalságnak, amelyik általában a jövő eszméinek a hordozója, még a téves eszméknek is, ahogy a kommunizmus esetében volt, ma semmilyen ideálja nincs…
A második tünet, amit mostanig nem láttunk: a gondolkodás és a művészet bizarr, nagy fordulata (ami általában több tíz vagy száz évvel később következik be egy birodalom bukása után) a nyugati civilizációban 1905-1913 között kezdődött, tehát az amerikai imperializmus megjelenése előtt. Példaképpen, a szobrászatban Brâncuşi megszakítja teljesen azt a hagyományt, amelyik Michelangelotól Rodinig tart. A zenében úgyszintén, ahol a bécsi iskola és Bartók Béla, mind szakadást jelent attól a zenétől, amit Monteverditől egészen Debussyig ismerünk. A gondolkodás és a művészet minden területén brutális letérés tapasztalható a 20. század elején. Ez azt jelzi, hogy kezdünk újra egy középkort.

szozattovabbacikkhez

A történelmi Magyarország 64 vármegyéje: Torda-Aranyos [LIII.]

64 varmegyeTorda-Aranyos vármegye hazánk királyhágón túli részében volt, területe 3369,58 km2 volt. Felszíne nyugati részében igen hegyes, keleti fele ellenben dombos és lapályos. Nyugati határán a Bihar-hegység emelkedik, melynek főbb csúcsai itt a Kukurbeta 1849 m., Piatra graitore 1659 m., és a Gajdna 1486 m. E vadregényes hegységhez, melynek mélyébe van a szkerisórai Gyeczár jégbarlang és a vidrai vízesés, kelet felé a Gyulai havasok csatlakoznak, melyek az Öeghavasban (Muntyemáre) érik el legnagyobb magasságukat 1829 méteren. A Jára völgyétől kelet felé a hegység hirtelen lelapul, magassága 7–800 métert nem haladja meg, s ezen részében van a szépségéről híres tordai és túri hasadék. Az Aranyos völgyétől délre az Aranyosmelléki hegyég húzódik, melynek főbb csúcsai a Zsamina 1366 m, Csórai szirt 1440m és a híres Székelykő 1130 m Torockó fölött.Természeti szépségekben ez a hegység is igen gazdag – Kőköz, Aranyos völgye –, Tordától és Felvinctől kelet felé hullámos és termékeny fentérség terül el, mely már a Mezőség részét képezi. Folyóvizekben gazdag a vármegye. Fő folyója a nyugati részében eredő és egész hosszában a vármegye területén folyó Aranyos, mely a Járát, a Hesdát és a Túri patakot veszi magába. E folyó Vajdaszegnél ömlik a Marosba, mely mintegy 70 km-nyi vonalon a vármegye déli határát jelöli, beléje a Szengyeli és Kapus patakok ömlenek. Mindezen vizek, valamint mellékvizeik vízben elég gazdagok. A Mezőségen sok kisebb-nagyobb tó van, melyeknek vizét nagyobbára a Szengyeli és Kapus patak vezeti a Marosba. 

    A lakosok száma 1891-ben 150,564 fő volt, egy km2-re 44,7 lélek esett, s így a vármegye a ritkábban lakott vármegyék közé tartozott. A lakosok közt 37,590 (25%) magyar, 841 német, 107,491 (71,4%) oláh és 4642 egyéb nemzetiségű volt.

szozattovabbacikkhez

Németh László: Új reformkor felé

Nem vagyok nyugodt. Elégedetlenség szorongat, változtatni akarok a helyzetemen. Bizonytalan óhajok moccannak bennem. Egyikük lábra kap, nő, erősödik. Egész életem, egész szervezetem ezt az egy óhajt táplálja. Nógat, ingerel, foglalkoztat. Már nem is óhaj, akarat már, mely előbb-utóbb tettekbe fog kibimbózni. Így születik az emberek akarata, de így születik a nemzetek akarata: az igazi politika is. A nagy néptestek is feszengenek, nyugtalankodnak s feszengésük, nyugtalanságuk politikusokat állít a tudatossá vált éhség kielégítésére. De a bizonytalan hánykódások s a politikává izmosodott társadalmi akarat közt mint hatalmas érlelő áll: a támadó igények és szavakat nem talált szorongások eszmévé váltója: az irodalom. Jól mondta a közoktatási miniszter úr: a reformkor el sem képzelhető a megelőző irodalmi mozgalmak nélkül. Ha nem lettek volna magyarok, akikben már 1800 körül ott nyugtalankodott a magyarság Periklesz-korának a szellemi tartalma, nem támadhattak volna magyarok, akik 1825 után ezt a tartalmat politikai célokká részletezzék. A dolgok rendje, hogy Bánk bán és Ludas Matyi előtte járjanak Széchenyinek és Kossuthnak.

    Az az aktív politikus, aki eljutott eddig az írómesterséget ennyire megtisztelő felfogásig, nem vonulhat vissza az analógia elől s föl kell vetnie a kérdést: miféle új politika érik a most támadó irodalomban? A néptestnek miféle költött szóvá vált óhaja készül betörni a politika akaratai közé? Amikor nevet keres a nemezt ó-kazánját új erővel feszítő gőznek, kell, hogy egy pillantást vessen e kazán nyomásmérőjére: az íróra. Olyan pillantás ez, melyre talán az egész országnak szüksége van. Trianon óta egy új írónemzedék előörsei verődnek egyre sűrűbb rajvonalba. Miféle nemzedék ez? Jön, mert illik, hogy az új korosztályok is leadják írórekrutáikat, vagy jön mint a karcagi szökőkút földalatti erők zúzó kényszerével? Hozzunk valamit, amit hozni kell vagy az elődök borravaló fillérei olvadnak el: markainkban?

szozattovabbacikkhez

A történelmi Magyarország 64 vármegyéje: Kolozs [LII.]

64 varmegyeKolozs vármegye hazánk Királyhágón túli részében feküdt, területe 5149,25 km2 volt. A területe majdnem egészen hegyes, nyugati részét a Bihar-hegység hálózza be, melynek legmagasabb csúcsát, a Vlegyászát (1848 m.) hordó láncolata a Sebes és Dragan folyók völgye közt délről észak felé húzódik, egészen a Sebes-Körös völgyéig. A vármegye délnyugati részét a Gyalui-havasok csoportja borítja, mely itt a Verfu Verfuluiban (1672 m.) éri el legmagasabb pontját. A két, természeti szépségekben gazdag hegység belsejében fakadó Meleg- és Hideg-Szamos völgyeitől északra alacsonyabb hegy- és dombláncok sorakoznak. A Kolozsvár-Almási hegycsoport neve alatt ismeretes ezen láncolat, mely a 8 ezer méter magasságot nem haladja meg, a vármegye északnyugati részét borítja. Az Almás pataktól északra már a Meszes-hegység végső nyúlványai terülnek szét. Ezen hegységeket a Kis-Szamos tág völgye választja el a vármegye keleti felét borító változatos, csekély magasságú dombvidéktől, melyet Mezőségnek nevezünk. A vármegye legnagyobb folyóvize a Kis-Szamos, melyenk két forrásvize a Bihar-hegységben fakadó Meleg-Szamos és a Gyalui havasokból előtörő Hideg-Szamos, melyek Gyalu közelében egyesülnek, tág völgyben hasítják a vármegyét, és két egymástól lényegesen különböző részre osztva szét. Nyugati részében a Dragan, Sebes és Kalota patakokkal gyarapodó Sebes-Körös és az Almás a nagyobb folyóvizek. A Mezőségnek jelentékenyebb folyóvizei nincsenek, annál nagyobb számmal vannak azonban tavai, melyek közül a Gyeke, Felső-Szovát, Csehtelke, Báld, Nagy-Cég és Mező-Szilvás mellettiek a jelentősebbek.

    Lakosságának száma 1891-ben 225,199 volt, melyből 77,271 (34,1%) magyar, 8081 (3,6%) német, 176 tót, 133,277 (59,2%) oláh, s 6394 egyéb nemzetiségű volt. A magyarul beszélők összes száma 93,093, vagyis 41%.

szozattovabbacikkhez

Bányai Elemér: Egy vitéz szabadságharcos

A császári és királyi 10. számú huszárezrednek volt őrmestere 1848-ban Herman János később nyugalmazott huszárkapitány, kiről Eötvös Károly Százhetvenöt huszár című nagyobb terjedelmű regényes elbeszélésében immár másodízben emlékezik meg. A negyvennyolcadiki mozgalmak kezdetén Zbarazban állomásozó századát hazaszöktette, s ezzel a vakmerő tényével egyszerű őrmester létére a szabadságharc legkiválóbb hősei sorába emelkedett. Közel négy hétig tartott a szökevény század kalandos utazása, s időközben felszaporodott egy másik fél századdal még, mely a hihetetlen kalandokkal és veszélyekkel járó utat szintén a Herman János vezetése alatt tette meg. Regényes elbeszélése folyamán Eötvös Károly több ízben megemlékezik vitéz őrmestere későbbi élete körülményeiről, és miután a múlt század hetvenes éveiben végképp eltűnt szemei elől, hozzátartozóit hívja fel a szabadságharc eme kiváló katonája életére vonatkozó adatok publikálására. E bíztatás alatt még a múlt évben egy cikket tettem közzé, hol a Herman János életének ama epizódjait ismertetem, melyek Eötvös Károlyt leginkább látszottak érdekelni.

    Egy derék, kötelességtudó és nemes életű emberről lévén szó, a Herman János sorsa azután is érdekelt, s még inkább iparkodtam élete egyes viselt dolgainak felderítésére. Ha olyan kiváló ember volt, hogy Eötvös Károly és Jókai nem röstelltek róla regényeket írni, az esetben az életére vonatkozó felderítő munka nemcsak jogosult, hanem szükséges. Ez a szükség főként abból a szempontból jelentkezik, hogy Herman János, mint magyar író is el van könyvelve abban az életrajzgyűjteményben, melyet id. Szinyei József Magyar írók élete és munkái címmel az akadémia megbízásából szerkeszt, életrajza azonban nem volt összeállítható ismeretlen életkörülményei folytán.

szozattovabbacikkhez

Kemény Gábor: Verhovina feltámad

Esztendeje, Európa forradalmi tavaszán nem reméltük, hogy egy évvel később a felszabadított Kárpátalja népi történetéről fog szólni ez a könyv. Súlyos szavú jelentést, komor jóslásokat, rideg számsorokat akartunk letenni a magyar közvélemény asztalára. Lássa meg bennök egy végromlásra ítélt hűséges testvérnemzet sorsát.

    Esztendő múltán életet és újrakezdést jelentünk. A hazatért ruténség szabad nemzeti életét, a kárpátalji szellemi, politikai és gazdasági élet újjászületését.

    Van valami egészen különös, megható és megnyugtató ebben. A magyar sors húszéves dunai éjszakáján nem egyszer kísértett a gondolat, vajon a trianoni határ mögött nem tárul-e olyan érzelmi szakadék, mely bennünket végzetesen elválasztana a szentistváni magyar állam egykori nemzetiségeitől. Annyit csalódtunk és annyiszor félreértettek az elmúlt két évtizedben, hogy tudatunk mélyén megrendült a közép-európai kisnépek közös életformájának és testvériségének hite. Ezt a hitet most visszaadta Kárpátalja népe. Ahogy a ruszinság érezte a magyar-rutén sorsközösséget, ahogy azt ismételten, egyre növekvő daccal és hősiességgel meghirdette, ebben a közel húszéves önkéntes kereszthordozásban eposz született, a magyar élet utáni vágyódásnak nagyszerű eposza, mely egyaránt figyelmeztet felelőst és felelőtlent, a magyar nemezt közép-európai küldetésére.

szozattovabbacikkhez

A történelmi Magyarország 64 vármegyéje: Beszterce-Naszód [LI.]

64 varmegyeBeszterce-Naszód vármegye hazánk erdélyi részének legészakibb megyéje volt, területe 4014,35 km2. Hazánk leghegyesebb megyéinek egyike volt, az északkeleti-délnyugati irányban hasító Nagy-Szamos és Beszterce folyók völgyei hegyrendszereit 3 részre osztják. A Nagy-Szamos völgyétől északra emelkedő hegycsoport az Erdélyi északi határhegységnek Radnai havasok néven ismert tagja. E hegység főgerince Beszterce északi részén részben határán vonul végig s főcsúcsai a vármegye területén a Batrina (1713 m.), Vurvu Repede (2077 m.), V. Puzdreloru (2191 m.) és Ünőkő (2280 m.). Nyugat felé a Romuli hágó (877 m.) választja el a megye északnyugati szögletében emelkedő Cibles-csoporttól (1842 m.) dél felé ágai hirtelen ereszkednek a Nagy-Szamos völgye felé, melynek forrásvidéke felett az 1257 méter magas Radnai hágó a Borgói csoporttól választja el. Ez az 1932 méter magas V. Omulujtól kezdve délnek csap s a Nagy-Szamos és Beszterce völgyei közt ágazik szét, magassága 1300–1400 méter, nyugat felé utolsó magas csúcsa a Henyul (1614 m.).  A Beszterce völgyétől és a Dorna vízrendszerétől elválasztó Borgói szorostól délre szintén tetemes magasságra emelkedő Kelemen havasok (Pietroszul 1802 m.; Sztrunyóra 1994 m.) már az erdélyi trachit-láncolat tagja, s mint ilyen lényegesen különbözik a többnyire kristályos kőzetekből álló Borgói és Radnai csoporttól. A Kelemen havasok végső ágai Besztercénél a Beszterce folyó magas fekvésű völgyére (3-500 m.) ereszkednek, ezen túl a Nagy-Szamosig halmos vidék terül el, mely a Viráni kőben (741 m.) kulminál. Lapály a megyében sehol nincs, völgyei is meglehetős keskenyek, de földmívelésre, sőt alsóbb részeikben szőlőtermelésre is alkalmasak.

szozattovabbacikkhez

Németh László: Ihlet és ügyesség

Vannak társadalmak, ahol a költő az élet dísze. Mint hullám fölött a cifra tajték, tetszetős figurákban játssza el a vizek erőfölöslegét. Mi volt a francia klasszicizmus? Egy boldog, előjogok pátyolta társadalmi réteg nemes játéka. Vagy a társadalmi élet nyert irodalmi mellékzöngét: asszonyok leveli, szalonok bon motjai, szónokok beszédei nemesedtek irodalommá vagy a szórakozás termelt ki igényei kielégítésére művészeket, Corneilleket és Racineokat, akik az ínyenc közönség lehető legjobb mulattatásáról gondoskodtak. A társadalom akarta az irodalmat, s mert akarta, kitermelte. S őt fejezte ki az irodalom, mint ahogy engem fejez ki az árú, amelyet megveszek, mert szükségem van rá, s tetszik nekem. Az irodalom keletkezésének kollektív és boldogabb módja ez. Az író társadalmi lény, minden gesztusát egy erős és fegyelmezett ízlésű közönség csiszolja ki. Beleillik az életbe, mint kertbe a virág.

    Vannak azonban társadalmak, amelyek nem akarják az írót. Félnek tőle, mint a följáró lelkiismerettől. Félnek, mint a rossz tanuló álma a leckétől. Elszigetelődik, kiközösítik, s ha még mindig fülükbe csengenek váddalai, sípot és dobot veretnek, mint ama balladabeli király. Az ilyen társadalom írója kívül áll az életen. Nem lehet az emberek öröme, nem lehet a műveltség lukszusa. Egymaga marad, lecsapolatlanul, mint forrás, amelynek követ tettek a szájára. Az önnön életét feszíti tulajdon szívét aknázza, fodrozza. Forró üst, amelyre rálakatolták a fedőt s most hörögve vetné szét, csakhogy kisivíthassa gőzeit. Túlhevült szellemek, akikben a megtorlott élet nagyobb hősége feszeng. Költők, akiken a szó az a titkos szelep, melyen át valamit, igen keveset, kibocsáthatnak magukból. Ihlet és ügyesség ötvénye minden mű. Az ő műveikben az ihlet elnyomja az ügyességet.

szozattovabbacikkhez

Féja Géza: A protestáns Kalauz

A protestáns Kalauzt Geleji Katona István erdélyi református püspök (1589-1649) írta meg. Kemény falakkal vette körül a nagy magtárt, a kálvinizmus szellemi és szervezett eredményeit, s végképpen megtörte Dávid Ferenc merészebb hívőit. Nagy művei a „Titkok titka” (1649) gondosan bekerítették a kálvinizmus birtokállományát; Katonában a birtokállományát védő és gondozó kálvinista típusa kristályosodott ki. Nemcsak a hittudomány terén végzett rendszerező munkát, hanem az „Öreg Graduálban” a protestáns énekeskincs összegyűjtéséhez és lezárásához is hozzájárult. Vallásos műveiben nem használt kiterjedt irodalmat; a szentírást oldotta fel érvvé s okoskodássá, ez a puritán szentírás-kultúra a kálvinizmus egyik legfőbb szellemi hagyománya azóta is. Vallási jelentőségén túl Katonában már a fajnak egyik érett s döntő szerepű képessége jelentkezett: a puritán gondolkodás. E puritán gondolkodás lámpájával és kemény bíráló erejével nagy hittudományi rendszerezést csinált. Hiába keressük nála a vita hevében szikrázó s forrongó és éppen ezért irodalmi ízű izzást. Inkább a végső igazságok érzetével hűvösebb higgadtságával beszél. Gondolkodásmódja néha azután egészen aprólékos okoskodássá, szinte „szaktudományos” szőrszálhasogatássá fajul.

szozattovabbacikkhez

Dr. Fischer-Colbrie Ágoston megyés püspök: A kassai dóm

kassai dómFischer-Colbrie Ágoston a Katolikus Egyház Felföldi, kassai püspöke előbb a Magyar Királyságban majd a trianoni diktátum után Csehszlovákiában. Részletes életrajza itt olvasható: http://szocmissz.hu/design/tortenetunk/fischer_c_a.pdf
*
Fischer-Colbrie Ágostont mint szentéletű aszkétát írja le az „Egy polgár vallomásai” című művében Márai Sándor:  „A püspök úr is a főutcán lakott, finom, emeletes barokk palotában. De őt már ritkábban látta a nép, zárkózottan élt. Társaságba nem járt soha, s csak a külváros utcáin tűnt fel alkonyatkor törékeny, finom alakja, valamelyik kedves kanonokja vagy udvari papja kíséretében. Ez a püspök nagy úr volt. Főhercegeket nevelt, s az udvar nem feledkezett meg róla később sem, mikor elvonult e kisvárosba. Róma és Bécs meghallgatták véleményét, és respektálták tanácsait. Nagyúr volt és lelkes, szigorú aszkéta pap. Hosszú élete végéig elrejteződött a tömeg elől, nagy ünnepeken látták csak hívei, s akkor rendkívüli egyházi pompával jelent meg.

szozattovabbacikkhez

Kiss Lajos: A Rétköz régi tűzhelyei

Az a terület, melynek népi építkezését, közelebbről tűzhelyeit a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának támogatásával tanulmányozhattam, Szabolcs vármegyének a Tisza által körített északi része, mely a Lónyay-csatorna és a Tisza között terül el Vencsellőtől egész Tuzsérig. A Tisza évenkénti kiömlésének helye volt ez a 140.000 kat. hold nagyságú medence, a tulajdonképpeni Nyírség fölött. Ezt a vizes, lápos területet Rétköz néven nevezték a vizek levezetéséig, illetve a Lónyai-csatorna elkészítéséig, mely 1882-ben fejeztetett be.

    A vízzel körülvett 28 rétközi község belterületén a házak építőanyag abból telt ki, ami kéznél volt. Sarat, nádat, vesszőt, fát a roppant rétség bőven szolgáltatott. Az egyszerűbb házak fala nádból készült. Legáltalánosabb volt a sövény- vagy paticsfalú ház, mert árvíz esetén nem dűlt össze az ágasok által tartott ház, csak a sárt vitte le róla az ár. A mereglyefal abban különbözött a paticstól, hogy a sövényfonás helyett vékonyabb hasigatott karók voltak 8–10 cm-re és azokat verték be szalmával kevert, vagy törekes sárral.

szozattovabbacikkhez

Mikszáth Kálmán: Zboró

Nem messze a galicai határhoz a kis Zboró városka déli oldalán emelkedő erdős hegy csúcsán porladozik Zboró vára.

    Nemezik különben «Makovicza várnak» is régi iratok, a hagyomány szerint Makó nevű úr építette IV. Béla királyunk alatt. Hiszen majd minden vár ekkor épült a tatárok ellen. Ha a tatárok nem lettek volna, ma igen kevés várunk lenne Magyarországon.

    Később a Zudar nemzetségé lett Zboró s a hozzátartozó birtok, melyet a mai napig is Makoviczai uradalomnak hívnak. A Zudarok magvaszakadtával a Tárczay Györgyöt hűtelennek bélyegzé I. Ferdinánd s odaadta a szép várat uradalmastól az élelmes Serédy Györgynek. Veszedelmes birtok volt akkorában egy-egy vár: könnyen utána gurult az embernek a feje is.

szozattovabbacikkhez

Asztalos, készíts koporsót

– „Ezer esztendeje annak” dallamára. –

 

Asztalos, készíts koporsót,
Egy egész nemzetnek valót,
Vérbetűkkel, vérbetűkkel írd rá eztet:
Itt nyugszik a, itt nyugszik a magyar nemzet.

Ha megérem szabadságom,
Hűségedért gyöngyvirágom,
Majd elveszlek, majd elveszlek esztendőre,
Rózsaláncon fogunk menni esküvőre!

Gyűjtötte Volly István

Ómagyar Mária-siralom

– XIII. század –

Valék siralm tudatlan,
Siralmkap sepedek,
Búval aszok, epedek.

Választ világomtul
Zsidó, fiadomtul,
Ézes örömemtül.

Ó én ézes uradom,
Eggyen-egy fiadom,
Síró anyát tekintsed,
Bűjabelől kinyujtsad.

szozattovabbacikkhez

A történelmi Magyarország 64 vármegyéje: Szolnok-Doboka [L.]

64 varmegyeSzolnok-Doboka vármegye hazánk Királyhágón túli részében feküdt, területe 5149,82 km2 volt. A vármegye területe egészen hegyes volt, legmagasabb hegyei északi határán voltak, ahol a Lápos hegység és a Cibles csoportja emelkednek. Ez előbbi Priszlopban 1836, míg az utóbbi 1842 méter magasságot ér el. Az utóbbiból délnyugat felé jelentékeny hegysor ágazik ki, mely Ilosvai hegycsoport neve alatt a Lápos és Szamos völgyének terjedelmes körét hálózza be, átlag 7–800 méter magas hegysorokkal. A Szamos völgyétől délre alacsonyabb hegyvidék terül el, mely délkelet felé lassan a Mezőségbe megy át, míg délnyugat felé erősebb hegységi jelleget vesz fel. Ezen hegységeket több nagyobb folyó szeldeli: délről a Kis-Szamos, keletről a Nagy-Szamos lépett a vármegye földjére, kacsaringós folyás után Désnél egyesülvén, ahonnan kezdve az egyesült folyó északnyugati irányt követ Resztolcnak, ahol ismét délnyugat felé fordul s Szurduknál a vármegye területét elhagyta.

szozattovabbacikkhez

Féja Géza: Magyar szentek legendái

A legendaírók korán feldolgozták a magyar szentek történetét, elsősorban Szent Istvánét és Imre hercegét. A legenda Szent Istvánja a keresztény szervezés hőse, s a keresztény életmód őre, hite szentebb és fontosabb neki minden világi köteléknél. Két latinnyelvű legenda született Szent Istvánról, mindkettő a keresztény állam megszervezését és a király jámborságát ábrázolja. Még egyoldalúbb Szent Imre legendája; az egyház a fiatalon elhunyt herceg alakját teljesen birtokába veszi, légies, elvont legendai hőst teremt belőle. A honi szentek legendái közül a Gellért-legenda a leggazdagabb.

    Gellért nemcsak térítő szándékot, hanem színes, gazdag keresztény műveltséget hozott magával. Térített, szervezett, de közben, ha módja volt, visszavonult és misztikus elmélkedésbe merült. Bakonybéli magányában szüntelen böjtölés, imádkozás és virrasztás gyakorlásával edzette lelkét, s a természet, a „keresztény Kozmosz” megértette jámborságát és szelídségét:

szozattovabbacikkhez

Mikszáth Kálmán: Selmec vára

SelmecbányaA mulatságos emlékezetű II. Ulászló királynak a kincstárából tudvalévő dolog, hogy mindig üres volt. És az nem is csoda; de csoda aztán az, hogy a kincstárnokai mégis többnyire meggazdagodtak. Hogy történhetett ez, nem fejtegetem.

    De hogy így kellett lennie, bizonyítja Roesel Rázmán esete is, aki az akkori kornak valóságos Rothschildje volt. Pedig egyszerű selmeci polgár vala s igen lelkiismeretes kincstári igazgató. Róla beszélték azt, hogy ha egymás mellé rakná egy vonalban az aranyait, Budáig érne a pompás sárga szalag…

    Roesel Rázmán 1520-ban meghalt s egy derék fia maradt, meg egy csodaszép leánya Roesel Borbála. A végrendeletben két gyermekére hagyta vagyonát, azonban Lőrinc a fiú nemsokára szintén meghalt és a töménytelen kincs mind a szép és kényes Borbáláé lett.

szozattovabbacikkhez

szozattv


szozat a tiszta hang 
szozat a tiszta hang szozat a tiszta hang
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf