ÁLDOTT HÚSVÉTOT!

Templomokat gyaláznak Franciaországban

Egy újabb keresztényellenes esemény, amelyről nem számol be a média. Csak január hónap folyamán 66 templomot szentségtelenítettek meg. A Saint-Sulpice nem csupán egy templom, ez része annak, akik vagyunk. Törjük meg a hallgatást! Nyissuk ki a szemünket! – áll Laurent Wauquiez, a Köztársaságiak nevű jobbközép párt elnökének Twitter-üzenetében, amelyet azelőtt írt, hogy felcsaptak a lángok a Notre-Dame-székesegyházban.
Kiáltása annak szólt, hogy felgyújtották a Saint-Sulpice -székesegyházat Párizs belvárosában, a tűzoltók azonban meg tudták fékezni a tüzet. A médiában az esetről kevés helyen számoltak be, pedig ez Párizs második legnagyobb temploma, s a vallástól távol levő emberek számára is ismert lehet, hiszen szerepelt a Da Vinci-kód című filmben.

Kosztolányi Dezső fajvédő írásainak margójára: mennyiben volt antiszemita a jezsuita Bangha Béla?

Április végén jelenik meg a Kosztolányi Dezső eddig széles körben nem ismert fajvédő írásaiból szerkesztett kötet. Az előzetes hírek szerint a könyv arról tanúskodik, hogy az író a Tanácsköztársaság után nem csupán magáévá tette, hanem alakította is a zsidóellenes közhangulatot. Tette mindezt a jezsuita Bangha Béla Új Nemzedék című lapjában. De van-e különbség a nácik rasszizmusa, illetve a kereszténység és magyarság kettejük által képviselt – a mai fülnek különösen bántó hangvételű – védelme között? A jelek szerint van. Szőnyi Szilárd írása a Válasz Online-nak.

Székelyföldi terrorvád – Nemzetközi síkon folytatódik a küzdelem

Nemzetközi síkon folytatódik a küzdelem a terrorizmus vádjával öt-öt év szabadságvesztésre ítélt székelyföldi férfiak, Beke István és Szőcs Zoltán érdekében – jelentette be Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa civil szervezet jelenlegi és a magyar legfelsőbb bíróság volt elnöke tegnap Budapesten.

Az erdélyi románok magyar uralom alatti szenvedései

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása.
Az erdélyi románok középkori sorsát sokszor a nemesség által alkalmazott kényszer, a sokszor teljesíthetetlen robot, de a társadalmi, politikai és vallási háttérbeszorítás is terhelte. A magyar hódítás után a románok fokozatosan elvesztették autonómiájukat, sokszor függőségben lévő parasztokká válva.

Az örök áfium évszázada múltán

Az elszakított magyar területek magyarsága immár száz esztendeje bűnre és istentagadásra van kényszerítve. Még jó, hogy ennyien is megmaradtunk ebben a szorongattatásban.
A háborúcsinálók kegyelméből hatalomba ültetettek tudják jól, hogy ez a föld őket nem illeti, de az ajándékot meg kell szolgálniuk, ezért el kell tüntetniük a nyomát is annak, hogy másé lett volna egykoron. Kerékbe kell hát törni a leigázottak álmait, emlékeit és gondolatait is, eszükbe ne jusson más, mint amit a megszálló hatalom tanít. Éppen ezért a tízparancsolat ismeretét is korlátozniuk kell, és amikor az apák és anyák tiszteletéről szólnak, akkor a mostohák nyelvének, hagyományainak, szokásainak a szeretetét kell beléjük nevelni. Csak hát, ahogy egyszer egy bölcs ember mondta, akinek megingatják a hagyománytiszteletét, annak a törvénytisztelete is meggyengül, ez pedig rendbontáshoz vezet, és szép csendesen széthullik minden, mert egyetlen parancs megszegése is istenkáromlás. Isten pedig mindennek a tartópillére. Fel kell hát bomolnia és meg kell szűnnie annak a rendszernek, annak a hatalomnak, annak az országnak, amely elfeledkezett erről az igazságról, amely a népét az isteni rend tagadására akarja szoktatni.

Hont és Nógrád mindeneséről, Pajor Istvánról, az irodalommal is kacérkodó szülöttünk visszaemlékezéseiről I.

Százhúsz éve, 1899-ben hunyt el a Palócföld egyik jelentős személyisége, a sokoldalú közéleti ember, számos író, költő és tudós barátja, Pajor István. Kiscsalomján még áll egykori kúriája, szülőfalujában, Ipolynyéken látható az emléktáblája, sírja pedig Balassagyarmaton található.
Az Ipolysági Pongrácz Lajos Társaság nemrég jelentette meg reprint könyveinek sorozatában, a Honti Kiskönyvtárban Pajor kitűnő visszaemlékezés-kötetét, az Emlékek és rajzok a 48 előtti jó világból című könyvét. De ki is volt valójában ez a csaknem elfeledett ember?

A „médiahősök” kiteregetett magánélete

Minden téren szinte minden eszközzel igyekeznek a sokféle „másságot” lenyeletni velünk, s ez az igyekezet úgy látom, mostan tájt igencsak felerősödött. Ne is gondoljunk arra, hogy szándékosan, á, dehogy! Ahhoz sincs semmi köze persze, hogy Európa népét nemsokára választás elé állítják arról, akar-e valóban európai maradni, s akarja-e szívvel-lélekkel kultúráját megőrizni vagy sem, s tiszteletben tartja-e a keresztény kultúra ránk örökített értékeit vagy nem.
Az is pusztán a véletlen műve, hogy mostanában államférfiak mutatkoznak büszkén olyan emberekkel, akik annyiban különböznek csupán egy másik embertől, hogy történetesen homoszexuálisok. Na és? Kérdezem én. Ez vajon elegendő ok arra, hogy a köldökig kivágott ruhában megjelenő szakállas szépfiúval fényképezkedjen egy közjogi méltóság, csupán csak azért, mert az illető, bár férfinak született, mostanság lánynak gondolja magát?

Közép-Európa az új identitás

A volt gyarmattartó nyugati hatalmak ha nem is afrikai országként, de afféle félgyarmatként tekintenek ránk.
„Éppen ezért várta annyira a kelet-közép-európai régió a Nyugat-Európához, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás pillanatát, mert azt remélték – pontosabban abban az illúzióban éltek –, hogy végre egy demokratikus államszövetség egyenjogú tagjaivá válhatnak, ahol megszűnik az alá- és fölérendeltség a nemzetállamok között, megszűnik a kelet-európaiakkal szembeni hagyományos lenézés és megvetés, a gőgös fölényesség. ...”

Athanasius Schneider püspök: Az eretnek pápa kérdéséről

Az egész katolikus hagyományban nem találunk olyan általánosan elfogadott szabályt, amely útba igazítana a tekintetben, miként kell eljárni eretnek pápa esetén. Egyetlen pápa vagy egyetemes zsinat sem fogalmazott meg olyan doktrinális nyilatkozatot vagy kötelező érvényű egyházjogi normát, amely megmondaná, hogyan kell viszonyulni ahhoz, ha egy pápa eretnekségbe esik.

Virágvasárnapot ünnepel a keresztény világ

Az idén április 14-re esik a Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztető virágvasárnap, a húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete.
A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor Jézus szenvedése előtt felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről, valamint így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21,8)

Muskátli - 2019. április

Elbúcsúztatták a legidősebb ludovikást

Tizenöt éves volt a vörösterror legfiatalabb katonája – Bödők Gergely és Révész Tamás a Tanácsköztársaságról

Ha Károlyi nem írja alá a lemondó nyilatkozatát, a kommunisták akkor is átvették volna a hatalmat 100 évvel ezelőtt – mondják a Válasz Online-nak nyilatkozó fiatal történészek. A Tanácsköztársaság létrejöttében a nyugati felelősség is felvethető, a „honvédő” háborúkat újra kell értékelnünk, a vörösterror pedig valóban példátlan brutalitás volt, de a ma tudott 590-es áldozati szám túlzó, felülvizsgálata indokolt. Történelmi nagyinterjú Révész Tamással, a Trianon100 MTA-Lendület kutatócsoport munkatársával és Bödők Gergellyel, a Clio Intézet vezetőjével.

Egy véres március gyermekei

Hallottuk, hogy a városban dúlnak a román parasztok, de minket különösebben nem érdekelt. CT (legjobb barátom, szomszédom, focistársam, mellesleg román) és én épp hazafelé tartottunk a szokásos focinkról. Igazság szerint nem értettük, mi zajlik körülöttünk, de röhögtünk az egészen. A fontos az volt, ahogy aznap este még a kapu előtt elváláskor megbeszéltük, hogy mi nem fogunk inni alkoholt soha, meg nem is fogunk cigizni, mint a nagyok, hogy Marco van Basten lesz, én pedig Hagi, és majd az ASA-nál fogunk játszani, ha nagyok leszünk, és megverjük az AC Milant. És örökre barátok maradunk. Mit barátok? Vértestvérek. És mindig fogunk egymásnak passzolni, nem leszünk önzők...