Dsida Jenőre, erdélyi magyar költőre emlékezünk 115. születésnapján
Dsida Jenő 1907. május 17-én született Szatmárnémetiben. Apja Dsida Aladár, az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Berekszászon élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, szerelmüknek és házasságkötésüknek regényes története van.
Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, majd a román megszállás. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitől keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezőn. Családja tönkrement, apjának polgári foglalkozást kellett keresnie, így lett az Erdélyi Római Katolikus Státus tisztviselője. Dsida Jenő Budapesten, Beregszászban és Szatmárnémetiben végezte tanulmányait.
Nemzetközi médiatudományi konferencia volt a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen
Július 7-ig látogatható Sepsiszentgyörgyön A magyar hősök arcképcsarnoka című portrékiállítás. A világból negyven évvel ezelőtt „kivonuló” szerzővel, Somogyi Győzővel a hatékony hazaszeretet titkáról, Lucifer trükkjeiről és a hősök ábrázolásáról beszélgettünk.
Mai Történelmünk rovatunkban folytatjuk a Szépvízért Egyesület által létrehozott, tavaly augusztus közepén Csíkszépvízen megnyílt Székely Határőr Emlékközpont bemutatását. A számos magyarországi és erdélyi szakember közreműködésével, Nagy József történész szakmai irányításával, Bálint Ferenc történész forgatókönyve alapján összeállított kiállítás anyagából az előzőekben áttekintettük a földszinti részt, azaz a középkori időszakot, az Erdélyi Fejedelemség korát és a Habsburg-uralom kezdeti periódusát, az emeleten berendezett termek közül ismertettük a székely határőrvidék megszervezésének körülményeire vonatkozó részt, az 1848–49-es szabadságharcban való részvételüket és áttekintettük a dualizmus korát. Ezúttal belépünk az első világháborús részlegre.
Ana Blandiana költeményei. A fáradhatatlan kibédi néprajzkutató, költő, műfordító, Ráduly János tolmácsolásában, válogatásában jelentek meg az azonos címmel frissen kiadott kötetben. A Herder-díjas népszerű román költőnő március 25-én töltötte a 80. évét, a fordító idén októberben lesz 85 esztendős. Mindkettőjükben fiatalosan izzik az alkotás tüze. Ráduly, amint sűrűn egymást követő füzetei is jelzik, nem tud tétlenül ülni, valamin mindig dolgoznia kell, hogy aztán kinyomtatva, könyv formájában mihamarabb eljusson új termése az olvasókhoz. Most ennek a húszszálas verscsokornak örülhetnek a líra magyar barátai, de Blandiana költői univerzuma nem újdonság a műfordító számára.
Igaz, egy erdélyi regionális portálon találtuk.
Hogyan válhat sajátunkká, mindennapi életünk részévé egy-egy múzeumi tárgy? A Néprajzi Múzeum új alkalmazása erre a kérdésre ad dinamikus választ a Múzeumok Világnapján bemutatott Motívumalkotó alkalmazásával, amelyet itt lehet kipróbálni. A könnyedén használható applikáción keresztül az online elérhető vektorizált díszítmények és motívumok szabadon újraértelmezhetők, változatos felhasználási területekre tovább alakíthatók, egyedülálló módon ötvözve így a múzeumi forrásanyag és a technológia nyújtotta lehetőségeket. A Motívumalkotó digitális applikáció ezer darab vektorizált díszítményt és motívumot gyűjt össze a Néprajzi Múzeum magyar és nemzetközi műtárgyainak mintái közül.
„A kultúra sohasem jöhet kívülről, csak belülről, szervesen nőhet ki.”
„A Margitszigeti Színház lemondta Valentina Lisitsa ukrán oroszbarát zongorista fellépését. A közlemény szerint a Margitszigeti Színház vezetése Ljubov Nepop ukrán nagykövet tájékoztató leveléből értesült a zongorista megdöbbentő megnyilvánulásáról, miszerint a művésznő az orosz "agresszorok" által megszállt Mariupolban május 9-én koncertet adott.” - írja a nemzeti sajtó éllovasa, a Vadhajtások, az MTI híre alapján.
Hétfőn este Pásztor István, a VMSZ/CBM elnöke is megünnepelte a tartományi kormány épületében a Szerb Vajdaság nevű magyarellenes szeparatista kreálmány 1848-as kikiáltását, azt a napot, amikor a szerbek 174. éve szembefordultak a magyar szabadságharccal, és felfegyverkezve megindultak a délvidéki magyar falvak ellen.
Pierbattista Pizzaballa jeruzsálemi latin pátriárka elítélte az izraeli rendőrség viselkedését Shireen Abu Akleh ismert palesztin újságírónő, az al-Jazeera katari hírcsatorna helyi tudósítója pénteki temetésén – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál hétfőn.
/Ha Önnek elege van az „összeesküvés elméletekből”, ne olvassa el!/
60 éve született
Május végéig várják a jelentkezéseket az Álljon meg egy novellára! című irodalmi pályázatra. A nyertes művek kikerülnek a legforgalmasabb busz- és villamosmegállók plakátfelületeire.A JCDecaux vállalat ötödik alkalommal hirdeti meg irodalmi pályázatát. A nyertes pályázó 300 ezer forint díjazásban részesül, de különdíjat is kiosztanak, és idén újdonság lesz, hogy a legjobbnak ítélt alkotást színpadra állítják.
A két hatalmas erejű egymásnak ment kunt, s jászt nem tudták széjjel választani öten sem az ivó előtti réten. Úgy harcoltak azok egymással, mint veszett farkasok, akik egymás vérére szomjaznak.
