Levél az olvasóhoz - 2019. 6. hó

Átkozott legyen, aki hallgat!
haldoklónál élesebben ordíts!
te vagy a haldokló! te vagy a gyilkos!
átkozott, ki cifra dalt dadog:
Európa  bűnbarlangjában
tarkakártyákkal sorsolják véred –

/Földes Sándor: Európai változásokra/

 

 

Nekünk az ősi gyökér megbecsülésért, a keresztény hitünkért és a magyar hagyományokért küzdő konzervatív-keresztény értelmiségieknek egyik legfontosabb feladata, hogy június 4-ét a gyalázatos trianoni, és a gyászos párizsi „béke” aláírásának napját ne feledhessék el honfitársaink itt a Kárpát-hazában és szerte a nagyvilágon.
    Hányan és hányszor gondolunk arra, hogy nekünk egy fájdalmas, szenvedő, megrabolt Édesanyánk van: Magyarország? A napi robotban elfáradt, kizsigerelt, a liberális hírcunami hatására mindinkább apatikus emberek közömbössé válnak a múlttal és a teremtő és fenntartó nagy eszmékkel szemben, figyelmeztetni kell őket erkölcsi kötelességükre. Légy hű hazádhoz és nemzetedhez, ami bőségesen megad neked minden lehetőséget, hogy gondtalanul élhess. Ellenség ellen pedig megvéd, hogy nyugodtan élvezhesd azt, amit magadnak megszereztél.
    A munka napja, a munkás ünnepe vagyis május 1. elsősorban az államot figyelmezteti, hogy szorítsa rá a munkaadókat, becsüljék meg a náluk dolgozót, mert az ő becsületes munkájuk nélkül sem a családok, sem az állam, sem a nemzet nem tudna nyugalomban élni, virágozni. A második világháború befejezéséig május 30-a vagy utolsó vasárnapja is többszörös ünnepnek számított. Katonai díszelgés, tiszteletadás volt „Csaba királyfi ünnepe”, amely egyben megemlékezés is volt a helyi közösségek hősi halottairól. Elsősorban falun apraja- nagyja anno összegyűlt a hősök emléktáblája, szobra vagy a kőkereszt előtt, ahol ünnepséget tartottak s megemlékeztek hősi halottaikról, akik a Hazáért áldozták fel életüket. A világ négy tája felé elesett magyaroknak sokszor még a sírját sem tudták, így jelképesen az emlékmű, a kőkereszt előtt adták meg a tiszteletet az idegen földben nyugvóknak. A falusi kereszteknek más fontos szertartás is része volt. Április vége és május utolsó napjai között tartották a falukban és a határban lévő kőkeresztek között az ún. rogációs vagy búzaszentelő körmeneteket [templomi litánia és könyörgés után, előírt böjttel] a jó termésért, amely megegyezett a Szent Márk napján tartott „Búzaszentelő precesszióval”. A körmenet közben vagy után tépett zöld gabonaszálaknak a néphagyomány szentelményi erőt tulajdonított. Népi alkalmazásáról, a Márk-napi búzakoszorú gyógyításra, varázslásra való fölhasználásáról először a XVII. századból van adat. A gabonából a hívek a templomi zászlókra és a kőkeresztre koszorúkat fontak, sokan haza is vittek néhány szálat. Ez a szép hagyomány 1948. után lassan háttérbe szorult, napjainkban 2019-ben Badacsonytördemic plébánosa Cséry Gergő atya, sokunk örömére, Raposka és Hegymagas kőkeresztjei között újra megtartotta ezt a szép hagyományt. Ezek a legtöbbször homokkőből faragott keresztek legtöbbje egyenként mind a népi iparművészet, az egykori kőfaragók remekei. Állapotuk változó, sorsuk a helyi közösségek kezében van…
    A Nemzetközi Politikai Rendszer megháborodott, Európa a történelme talán legmélyebb válságában leledzik. A kereszténységét megtagadó Európai Unió politikai és gazdasági rendszere vélhetőleg előbb vagy utóbb összeomlik. Európa és polgárai kereszteződésben él, és hamarosan megtudja, hogy a jövőben lesz a szabadság és az önrendelkezés Európája, a háttérhatalmak bukásával lehetőségünk nyílhat-e a Kárpát-haza újbóli egyesítésére. Mert nekünk, akik magyarnak valljuk magunkat, 1920. június 4-ét, a Nemzeti Összetartozás Napját nem szabad sohasem elfelejteni! Nehéz felhők és diktátumok tornyosulnak kilencvenkilenc éve és most is Hazánk egén, de a reményt feladni sohasem szabad. Tegyük ellene, de nem fegyverrel, hanem keresztény hitünkkel. Hiába is nyomorgatott és megszállt az oszmán török 150 évig, mégis élünk, van magyar és van Magyarország...
    Ma hazánk ismét a hűtlen és áruló Európa utolsó keresztény védőbástyája a mohamedán áradattal szemben. Javaslom, könyörögve Istenhez és Magyarország Patrónájához Szűz Anyánkhoz, a hűség szimbólumaként újítsuk fel környezetünkben az útmenti vagy temetői elhanyagolt kereszteket, mert Hunyadi János oldalán Kapisztrán Szent János is a szent kereszttel a kezében védte meg hitünket és országunkat. Kérjük Istent segítsen, higgyünk rendületlenül Széchenyi mondásában, hogy Magyarország [volt, van] lesz és hogy legyen, egyedül rajtunk múlik: azon, hogy megmaradjunk magyarnak!

Cságoly Péterfia Béla
főszerkesztő

 

szozattv


szozat a tiszta hang 01 meghivo karpatia Email Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf