Levél az olvasóhoz - 2019. 2. hó

„Ha céljaidat alacsonyabbra tűzöd, az igazság útjáról letérsz.
Ha szádat kinyitod, az emberek tekintsék úgy,
mintha valaki a kincseskamráját nyitja ki,
ne mondj hazugságot soha; aki fecseg azt megvetik.”

/Babiloni bölcsesség, ie. 1000 körüli ékírás/

 

 

Az elmúlt hét egyik örvendetes híre volt, hogy rendszeresen újra magyar nyelvű szentmisét hallgathatnak a moldvai katolikus csángók. Az üröm az örömben az, hogy nem lehet tudni, meddig?
Nyílt titok, hogy a mindenkori román hatalom – még a kommunizmus évtizedei alatt is – minden tekintetben összefonódott a román ortodox és katolikus egyházzal. Romániának, a román politikai elitnek sohasem volt ekkora szüksége, hogy a híradásokban pozitívan szerepeljen, hisz a gyenge, korrupcióval átszőtt bukaresti kormány valamint az államfő Klaus Johannis nyíltan háborúznak egymással, az Európai Unió bürokratái közt közröhej tárgya a román közélet pártjai és a korrupt, hatalomvágyó politikai establishment. Így igencsak szükségük van most a világsajtóban megjelenő pozitív híradásokra, hisz az EU soros elnökségének tisztét 2019. első felében Románia tölti be. A román politikai boszorkánykonyha – mi magyarok, sajnos 150 éve tapasztaljuk – elvtelen, pillanatnyi érdekei tükrében bármire képes. Ferenc pápa idei romániai látogatásának és ennek előkészítésének jó vízhangja okán – az eddig megjelent hírek tükrében – véleményem szerint, inkább ideiglenesen lenyelik a „magyar békát”! Ennek tudható be, hogy a látogatás előkészítése során különösebb vita nélkül belegyeztek a  jászvásári és csíksomlyói helyszínekbe is, ahol borítékolhatóan nagyságrendekkel többen lesznek a magyar anyanyelvű katolikusok, mint a románok. A román sajtó azonban nem vette a lapot, a „nemzetmentők” újabb és újabb ostobaságokat vizionáltak. Az itt leírtakat nem csak én látom így. Nemrég jelent meg egy erdélyi magyar nyelvű hírportálon a pápalátogatással kapcsolatosan: „Tulajdonképpen már számítottunk is az effajta hagymázas forgatókönyvek előkaparására, várható volt ugyanis, hogy bizonyos köröknek egyáltalán nem tetszik, miszerint a katolikus egyházfő „magyar helyszínt”, a csíksomlyói kegyhelyet is felkeresi romániai látogatása során. Sokan attól tartanak ugyanis – a román állami hatóságokon kívül beleértve az ortodox egyházat –, hogy Ferenc pápa erdélyi apostoli körútja során hangsúlyosan terítékre kerülhetnek a kommunizmus idején elnyomott, kisemmizett, a rendszerváltás után pedig mostohagyerekként kezelt történelmi magyar egyházak, valamint a görögkatolikus felekezet panaszai, elsősorban a vissza nem szolgáltatott vagyon problémája.” Én szerintem ettől nem kell tartaniuk, sajnos ettől a románoknak nem kell félniük. Emlékezzünk csak vissza a magyarságot többször sújtó elvtelen vatikáni külpolitika cselekedeteire, mint annak a Mindszenty József hercegprímásnak a lemondatása, akit éppen hetven éve, 1949. február 3-án a Budapesti Népbíróság különtanácsa, a Rákosi-rendszer hírhedt vérbírája, Olti Vilmos elnökletével a kommunista vérbíróság kezd el tárgyalni, majd február 8-án ítélte életfogytiglani börtönbüntetésre Mindszenty József bíboros-hercegprímás kirakatpernek szánt, és koncepciós vádakon alapuló ügyét. Miközben ekkor már egy éve lezajlott a katolicizmus megsemmisítést nyilvánvalóan előkészítendően az egyházi iskolák államosítása, és hogy elrendelték, Nagyboldogasszony napja meg a legtöbb katolikus ünnep ezen túl ne legyen munkaszüneti nap. De legalább ugyanekkora baklövés vagy inkább bűncselekmény volt, a vörösbarát-quisling békepapi mozgalom és a több mint rózsaszínű Paskai László elismerése. A Kádárékkal való elvtelen és máig hatóan káros alkuk tömege vagy az a tény, hogy azzal, hogy a trianoni békediktátumot szentesítette Vatikán, a magyarországi egyházmegyéknek az új országhatárokhoz igazodó átalakításával. „Abyssus abyssum invocat…” –az egyik szakadék vonzza a másikat…-. Ez a mondat pontosan a hazugok, a szószegők és az elvtelenül kompromisszumot keresők viselkedésére vonatkozik, de a szentírási bölcselet ellenére a vatikáni külpolitika évtizedek óta nem változik. Tavalyi év híre volt, hogy Ferenc pápa belegyezésével a kínai kommunista állampárt és a szentszék közös erővel helyezték nyomás alá a kínai földalatti egyház két Rómához hű püspökét. A szentszék 2017 októberében levélben, decemberében pedig már egy diplomáciai küldöttséggel kérte nyugdíjba vonulásra Shantou püspökét, Peter Zhuangot. Ugyanígy Joseph Guo Xijint, Mindong püspökét arra szólították fel, hogy segédpüspökként szolgálja tovább az egyházmegyét. A két törvényes püspök helyére két törvénytelenül felszentelt kommunista püspököt, Joseph Huang Bingzhang-ot és Vincent Zhan Silu-t kívánták helyezni. Ha ezekre az eseményekre gondolok, szívesen idézném Róma püspökének és tanácsadóinak p. Josemaria Escríva de Balaugert, az Opus Dei és a Szent Kereszt Papi társaság megalapítóját, Barázda című könyvét. „Ne köss kompromisszumot, ha az egyház tanításáról van szó” írja. Így csángómagyar testvéreinkkel együtt csak reménykedhetünk, hogy a pápalátogatás után a zsigeri magyargyűlölet nem fordítja vissza megint ezt a „kedvezményt”, Vatikánra az esemény elmúltával vélhetően nem támaszkodhatunk. A világnak és elsősorban Európának erőskezű és határozott, konzervatív hitvédő Szentatyára lenne szüksége – elsősorban a mohamedán fundamentalista és a neokapitalista- liberális-szabadkőműves ámokfutás és uralkodási vágy miatti – a XXI. században újra burjánzó katolikus-keresztényellenesség megfékezésére. Miközben Európa iszlám megszállása és ezzel párhuzamosan az évezredes európai keresztény kultúra megsemmisítése részlegesen megkezdődött, Ferenc pápa a Vatikánban akkreditált diplomatákhoz intézett újévi beszédében még mindig legfőbb gondja szerinte az, hogy  az államok egyre inkább kizárólagos nemzeti érdekeiket tartják szem előtt, és „kiemelte, előrelépésnek minősítette” Vatikánváros Állam tavalyi tevékenységei közül a Kínával aláírt megállapodást! Eközben sohasem volna nagyobb szükség az erős, hit és kultúravédő, konzervatív keresztény történelmi egyházakra és tanításaikra a meghasonlott európai népeknek. Aquinói Szent Tamás szerint „a boldogság nem áll a gazdagságban. A gazdagságot ugyanis nem önmagáért, hanem másért kívánjuk; akaratlanul el is veszíthetjük; a gonoszok is részesülhetnek benne…; A boldogság nem áll a világi hatalomban sem; az emberek akaratában és véleményében gyökerezik, ezek pedig a legállhatatlanabbak.”
    Elbukunk és megsemmisül nemzeti identitásunk, ha Európa és Magyarország polgárai nem találnak vissza Istenhez, keresztény hitükhöz. „Gondold meg, hogy Isten az egész világ egyetemes megváltója – tanította Eckehart  mester – és hogy ezért még nagyobb hálával tartozol neki, mint ha egyedül téged váltott volna meg. Így légy egyetemes megváltója mindannak, amit bűneiddel tönkretettél…; Könyörögj hát ahhoz,akiben nincs fogyatkozás, akiben minden tökéletes, hogy legyen tökéletes megváltója mindannak a romlottságnak, amely belülről és kívülről hozzád tapad.”

Cságoly Péterfia Béla
főszerkesztő

szozattv


szozat a tiszta hang 2019tavaszESZTERGOM Mátyás király szine püski 80 programok kreatív 2019. 01. 26. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK plakát 02 hunyadikonf versmaraton jankocsm Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf