Ébner Sándor: Matyó „híres lányok” májusfája
A májusfa állítás szokása általánosan ismeretes, mégis helyi változatai annyira különbözők, hogy a folklorista ezeknek is hasznát veheti, Palóc falvaink legényei közösen állítanak a falu feltűnő térségen egy fát, dunántúli községeinkben majdnem minden valamirevaló lányos ház előtt látunk május 1-én májfát. A matyó mezőkövesdi nép azonban ebben is különös és csak a „híres lányok” kapnak a hozzájuk járó legényektől májusfát. Tudvalévő, hogy a matyó legények mielőtt szüleik kiválasztanák jövendőbeli párjukat, végigjárják a nekik tetsző lányos házakat, „karulnak egyet” és az olyan lányokat, akikhez legtöbb legény jár, „híres lányok”-nak nevezik. Május 1-re virradó éjszaka a „híres lányok”háza elé a legények, akik a házba járatosak, lerakják a magas nyárfát vagy fűzfát, amit a határban kerítenek és alsó ágaitól megfosztanak. Május 1-én hajnalban azután a „híres lány” leánypajtásaival összeáll, előkeresik a legszebb selyempántlikákat, színes selyemkendőket. Ha az nincs, színes papírszalagokat aggatnak a fára és egy üveg bort s ezekkel, miként képünk mutatja, feldíszítik a májusfát, majd ők maguk állítják fel a kapufélfa mellett. Ez így marad piros pünkösdig, mikor is leszedik és a bort közösen elfogyasztják. A többi matyó faluban már nem követik ezt a szokást, mert pl. Tardon is, mint másfelé az országban, a legények maguk tűzik fel a kapura vagy a ház fedelére a májusfájukat.
In: ETHNOGRAPHIA – NÉPÉLET, A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata, XLIII. évf. 2. száma 1932.
Dicsőséges Szűz Mária,
Erőnk erőtlen ellene,
Lenn nyugszanak mély sírvölgyben a bátrak,
Apró, fáradt öregember
Zsinka Ferenc emlékének
