Bartalis János: Élni és meghalni…

Végtelen Isten! Midőn e sorokat
írom, hogy hatalmad zengjem, nehéz
munkában telik életem. Ne nézz
kegy nélkül reám, a földi fájdalmak

költőjére. Keservesen megy dolgom.
Kínlódom és fázom és nincs hová
párnára lehajtsam fejem, habár
egész világ fölé terül szózatom.

Bús, végzet-fényű csillagom hánykódik
vad tengeren. Röpködök, mint nyugtalan
sirály, ég és föld között hangtalan.

Ó, kérdem, – mi végre lettem? Felelj, mi
bölcs szándékod állított ide, e bús-
bús földi térre – élni és meghalni?

Gyulai Pál: Báró Kemény Zsigmond sírjánál

Kicsiny falu, oly nyugalmas magány,
Árnyas gyümölcsös a domb oldalán;
Három diófa a földig borul,
S benn mintegy rejtve két sír domborul.

Kemény az anyja mellett nyugszik ott,
Még ifjú volt, hogy innen távozott,
Sok zordon év telt-múlt el azalatt,
S csak halni ért meg, honnan elszakadt.

Sok zordon év! Emlékök még erős,
Ott küzde tollal, mint csatán a hős,
S mint ősei kardja sok száz éven át:
Úgy védte tolla vészben a hazát.

Mily bánat, kétség s mégis mennyi hit
Rezegte át szívét és könyveit!
Rajzolta az embert s az államot,
S a sors titkába mélyen béhatott.

szozattovabbacikkhez

József Attila levele – Szántó Juditnak

1.

    Budapest, 1931. április 19.

        Kedveském,
    Éjjel fél kettő van, fekszem és nem tudok elaludni. Te jártál a fejemben, de nem is a fejemben, – úgy betöltöttél egészen, mint az előbb még a sötétség a szobát. Most már muszáj írnom, muszáj, pedig eddig – a magam számára kínosan – halogattam, az Isten tudja miért. De ahogy fölgyújtottam a lámpát, az a sok mindenfajta érzés, gondolat és szorongás, ami te-ként egészen betöltött, épp úgy szétvált külön fantasztikus és nevetséges darabokra, mint ahogy árnyékokra bomlott a sötétség. Nincs hangom, ha kettőnkről akarok beszélni hozzád; ha erőltetem, másnak érzem, és az fáj.

szozattovabbacikkhez

Erdélyi János: A magyar népdalok [V. rész]

Legrégibb dalaink, Kölcsey szerint, melyekben még nemzeti történet említtetik, a kurucvilágból maradtak reánk; ezekből a Thököly, Rákóczi, Bercsényi, Bóné nevek hangzanak felénk; s ezekben a poétai lelkesedének nyilvánságos nyomai látszanak1. Sajnálatos, hogy e nyilatkozat igazságát a népköltési gyűjtemény nem cáfolhatja meg bőven régibb dalokkal, vagy nem bírja erősíteni az idézett korbeliekkel. Egy töredékecskét Gömörben még ma is tud a nép; hol a nagy pipájú Szuhainak ma is él maradéka a Száraz vagy Szuha-völgyön. Mi ebben a magyar nemzetről mondatik, „nagy pipájú, kevés dohányú” nem egyéb, mint a fájdalom szarkazmusa, s eredetét a hazai körülményekből veszi. E kis töredék egyenesen a kurucvilági maradvány.

    Az állandó katonaság felállításának ideje, tehát a múlt század második vagy harmadik tizede, szülé az így kezdődő panaszos dalt:    

    Már minálunk verboválnak kötéllel,    

    Isméri ezt az egész ország, s úgy látszik, hogy ennél jobban egy dal sem volt elterjedve a nép között, mely tulajdon sorsának látta benne siralmas rajzolatát. A benne előforduló Kassa városa, melyet minden táj egyformán megtart, Abaúj vidékére teszi a dal szülő helyét; a már szó pedig idejét, mi 1715 után mihamar lehetett.

    A Laudon győzedelmére írott ének „Már Belgrád a mi várunk” szintén megjelenti a maga korát, ha csakugyan ezen alkalom hozta volna elő. Benne    

    „Hol van a török ereje?
    Nem így volt most öt esztendeje.”   

szozattovabbacikkhez

Jónás Alfréd: Elfelejtett dátumok a magyar színészet hőskorából. II.

színház          Az első magyar nyelvű operett előadás Pesten, 1860. november 21.

     Bár kissé furcsán hangzik – de azért mégis csak így történt, – hogy az első magyar nyelvű operett előadás Pesten 1860. november 21-én a Nemzeti Színházban folyt le.

     A jelenben élő ember tudatában a Nemzeti Színház úgy él, mint a magasabbrendű színművek előadására szolgáló műintézet, amelyben a zene csak nagy ritkán és többnyire csak mint aláfestő elem fordul elő. A múlt század 60-as éveiben a Nemzeti Színház nemcsak a prózai darabok színháza, hanem a népszínmű mellett még a zeneművészet, az operai előadások hajléka is volt.

     A Nemzeti Színház igazgatója az 1860-ik évben Nyéky Mihály udvari tanácsos volt, aki nem szerette a népszínműveket. A népszínműveket teljesen le akarta szorítani a Nemzeti Színház színpadáról. Azok elmaradása folytán a színház műsorában mutatkozó hiány kitöltésére éppen jól jöttek neki az Offenbach-féle operettek. Nyéky először Bécsben látott egy ily operettet: a mulatságos és kitűnő zenéjű darab megnyerte tetszését. Az operett Bécsből először a pesti német színházba a «Pester Stadttheater»-be származott át, hol 1859. május 24-én adták elő az első operettet, a «Hochzeit bei Laternenschein» címűt, melyben Treumann, a bécsiek híres színésze lépett fel, mint vendég.

szozattovabbacikkhez

Kiss Lajos: Középhajtós szélmalom Hódmezővásárhelyen

malomkőképA magyar szélmalom monográfiáját Lambrecht Kálmán írta meg az Ethnographia XXII. évfolyama 1-6 füzetében részletesen és behatóan, utána a szélmalomról csak kellő vigyázattal lehet szólni, anélkül, hogy ismétlésbe ne essünk. Hogy ez alkalommal mégis a szélmalommal foglalkozom, azért van, mert olyan kezdetleges szerkezetű malom rajzát ismertetem, amilyen Lambrecht munkájában nincs közölve, azonkívül a mesterszó anyagát szaporítom, végül a szélmalmok számának feltütetésével elterjedt voltát bizonyítom.

    Hódmezővásárhely város levéltára őrzi azt a szélmalomrajzot, melyet most bemutatok és melyet Marcsó készített 1874 év február 7-én Kelemen József és Kelemen Gábor helybeli lakosok megvették Bellák Ferenctől a pusztai ú. n. Kishalom dűlőben levő 300 □öl legelőrészt, mely a hódmezővásárhelyi 20483 sz. telekkönyvben 10210 b. 4. 6. szám alatt van bejegyezve. Ezen fekvőséget szélmalom helyül szándékoznak használni. Az építmények rajzát és körülírását csatolva, engedélyt kérnek a felépítésre. Egy másik irat a helyszínen megjelent küldöttség jelentését tartalmazza 1874. aug. 12-ről, mely szerint a szélmalom fala a közlekedési dűlő úttól 7 öl 2 láb, a vitorla járása pedig 6 öl 1 láb távolságra van; Czeglédi István mesgyéjétől a malom fala 5 öl 4 láb; Bellák Ferenc mesgyéjétől a malomfal 5 öl 3 láb; a vitorla járása pedig 4 öl 3 lábra esik. A malomtelep úgy a dűlőút, mint a szomszédok felől körülkeríttetett. Felállítására semmi kifogás nincs.

szozattovabbacikkhez

Volly István: Esztergomi köszöntő

vollykottakép

Mennyország piaca
Gyémántból van rakva,
Annak közepén áll
Egy arany almafa.

Pirossal bimbózik,
Zölddel levelezik
Annak a bimbóját
Az angyalok szedik.

Az angyalok szedik,
Bokrétába kötik,
(Szent Margit) fejére
Ajándékul teszik.

Kötik a bokrétát
Az apró angyalkák,
Mi csak énekelünk,
Csak úgy zeng mennyország!

szozattovabbacikkhez

Baka István: Halottak napja

Egy kisfiú siet a parkon át,
az esti szélben hintalánc vacog,
zörög a megfakult viharkabát,
az égen borbélytányér-hold inog.

 Az emlékmű talapzatán, akár
angyalszárnyakból hullatott pihék,
mécsek remegnek, szürke és sivár
a kő, a part, s páncélozott az ég.

Mint oszlopról lehorgadó plakát,
nyirkos csirizszagú a félelem,
s megyek, megyek az őszi parkon át,
zsebemben gesztenyék, nyolcévesen.

bakapista

Gyóni Géza: Halottak napja

gyónisírkép

Anyám: a gyász ma ünnepel.
Vigyázva lépdel a szobán át.
Vén szekrényből, mit por lep el,
Előszedi selyem ruháját.

Tarlott kertünkön áthalad.
Közel lakunk a temetőhöz.
Karján lobog a gyász-szalag;
Kezében őszirózsát őröz.

Téged is elhiv, asszonyom,
Hiszen az ő fiát szeretted.
S végig a temető-soron
Egymást általkarolva mentek.

Két drága asszony, istenem -
Akiknek én csak könnyet adtam, -
Síromhoz ül s beszél velem,
Mint bölcső felett olyan halkan.

                       1916

Hütter Vincéné: Van egy kis domb…

Van egy kis domb messze-messze
Az olasz határon;
Alatta van eltemetve
Az én boldogságom!

Ott pihen egy hősi gyermek,
Szívem szép virága;
Ott van az én anyaszívem
Bús Kálváriája.

Nem tud lelkem megpihenni,
Nincs vigasztalásom;
Azt óhajtom, hogy a sírját
Magyar földben lássam!

Domboruló sírja fölé
Imádkozni járnék;
Talán akkor, talán akkor
Enyhülést találnék.   

                  1918

Kiss Menyhért: A halottak vonata

Sötét és elhagyott pályaudvar;
feketén, némán állnak a vonatok,
egyszer csak robajjal, füttyel, füsttel
a halottak vonata elrobog.

A halottak vonata berobog,
benne ül sok régi barát,
a pályaudvar élénk lesz hirtelen
és halljuk a holtak szavát.

És halljuk a holtak szavát,
a furcsa komor zsivajban:
„Sorsunk sötét mélység és talány,
benne él minden bús jajban.

Benne él minden bús jajban,
mit kiáltunk félve az egeknek,
miközben szemeink vágyva
valahol megnyugvást keresnek.”

Valahol megnyugvást keresnek,
emlékeink is, mikor éjszaka
álmunkat komoran, robajjal
fölveri a halottak vonata.

Reményik Sándor: Halottak napja

Halottak napja van. Az első,
Mióta döngve hullott Rá a hant.
A Sír tövében egy-egy fénybogár
Csillog. Különben sötét a határ,
S hosszú az éj alant.

Szívek, tilos a nagy világítás,
S virág sincs annyi már,
Elpazaroltuk régi ünnepen;
Egy-egy szálat visz némán, könnyesen,
Ki ma este a temetőbe' jár.
Hiába, virág sincsen annyi már.

De egy-egy szálat letenni szabad.
S hallatni tompán, fojtottan szavunk,
És aztán: kezet fogni halkan, loppal,
Egyik halott a másik halottal:
Ó, hisz' mi itt mind halottak vagyunk.

            Kolozsvár, 1920. november 1.

Thaly Kálmán: Árpád apánk…

Árpád apánk, ne féltsd ősi nemezted!
Nem vész el már, ha eddig el nem veszett.
Hervad régi bűnk és bánatunk, –
Ejhaj, újra élünk, vigadunk!

Tud szeretni a magyar szív igazán,
S kit szeretne, ha téged nem szent hazám?
Érted élünk, égünk, lángolunk,
Érted honfi szívvel áldozunk.

A bús magyar nevezetről leteszünk,
Büszke magyar újra már a mi nevünk;
Büszkén félre vágva kalpagunk,
Hej, mert újra fénylik csillagunk.

Visszavettük a nemzeti ősruhát,
Gyöngyek vagyunk újra, mint a gyöngyvirág.
Éljen a szép magyar viselet –
Korcsvér, aki idegent szeret.

Magyar szívet magyar dolmány takarjon,
Magyar ajkról csak magyar szó fakadjon,
Magyar szívben magyar bátorság:
Ejhaj, boldog lesz Magyarország!

Mindszentpáti Dudinszky Tivadar görögkatolikus parókus

Született 1828. március hó 24-én Hardicsán, Zemplén vármegyében. – Alsó Iskoláit Ungvárt, a felsőket Kassán és Szatmáron végezte kitűnő eredménnyel.

    Manapság, mikor a talmi hazafiság annyira kísért, hogy egyeseknek mindig ajkukon, de nem szívökben van a hazaszeretet, nagyon is időszerű, hogy napvilágot lásson olyan emberek életrajza, kik annak a hazának szabadságáért, függetlenségéért küzdöttek 1848 – 1849-ben, melyért ma már igen kevés volna hajlandó ily nagy áldozatot hozni.

    M. Dudinszky Tivadar, jelenleg görög szertartású katolikus munkácsegyházmegyei lelkész volt az, ki az ifjú szívében erős lángokat verő hazaszeretet tüzétől lelkesedve az 1848 – 49-iki szabadságharcosok közé önként lépett be.

szozattovabbacikkhez

Hudy Ilona: A mi postánkról

„Jó reggelt kívánok, kisasszonyka lelkem!
Írt-e már a fiam, az egyetlen szentem?
Éjjelem, nappalom gyötrelem, aggódás,
Tessék csak megnézni, van-e tőle írás?”

Előttem sok levél, rózsaszín kártya.
Keresem, melyik is a János írása.
Itt van, ni, vegye csak, jó nénike tőlem,
- Boldogság tündöklik az anya szemében.

Szívéhez szorítja a fia levelét.
A lelkébe zárja minden kis betűjét,
Majd sóhajtva mondja: hála neked Isten,             
Csakhogy él s azt írja, semmi baja nincsen.

                                                     1917
 

Jászay-Horváth Elemér: A lengyel anya

Tűzhelyét feldúlták szennyes muszka hordák,
Fátyolát letépték, gyászát kigúnyolták,
Szívét meggyötörték:
Szomorú hazáját rabigába törték.
Kő kövön nem maradt, kicsi lengyel házból,
Ki nem fogyott napja temetésből, gyászból;
Szeri-száma nem volt bújának, bajának,
A lengyel anyának.

 Öröme nem telt már két deli fiában:
Ott maradt mindkettő nagy Galíciában,
Lengyel légióban.
Piros vérül elfolyt hideg, fehér hóban.
Gyönge szép testüket meg sem is moshatta,
El sem temethette, – csupán gyászolhatta.
Nem maradt egyebe, csak a könny, a bánat,
A lengyel anyának.

szozattovabbacikkhez

ifj. báró Wlassics Gyula: Varga káplár édesanyja

Elindul Vargáné asszony
A nagy utazásra,
Meg sem is áll Budapestig.
Az utcákat járva jön-megy, míg rátalál
Keresett boltjára.

„Szép kisasszony, lelkem, kérnék
Tábori kártyákat.
De hadd vegyem jól szemügyre,
Küldtem akárhányat,
Elírtam vagy tizenkettőt,
Egyre se jött válasz.

Merthogy olyan messze vannak,
Fenn Muszkaországba’,
Azt az utat az a vékony
Papiros nem állja.
A falunkba’ csak olyan van,
Itt talán jobb járja.

Azt a hitvány gyenge fajtát
Ha megkapta volna,
Az én fiam – Varga káplár! –
Már csak felelt volna
Tízszer is azóta!

szozattovabbacikkhez

A magyar huszár

huszárIvilágháborúIIIHa a magyar katona, a magyar huszár típusát kellene megrajzolni, nem lehetne alkalmasabb példaképet választani a következőnél: Szászik János debreceni huszár — később őrmester, — aki a háború folyamán a vitézi tettek egész sorozatát hajtotta végre.
1914. szeptember 12-ikén, amikor Zuravno mellett a Dnyester hídjánál három század kozák vágtatott előre, Szászik őrmester a Szunyogh főhadnagy vezetése alatt álló huszonhat huszár kíséretében, a falu mögé rejtőzve, hirtelen tüzelésével oldalba kapta az oroszokat. A kozákok nagy veszteséggel megfutottak, de Szászik utánuk nyargalt es elfogta egyik — hadititkokat tartalmazó — kocsijukat, azonkívül egy orosz tábornok négy lovat és hadiérmeit. Ezért a II. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntettek ki.

szozattovabbacikkhez

Falu Tamás: Levél

géppuskáshuszárIÉdesanyám, kinek
E levelet írom,
Ne higgye, hogy könnyes
A levélpapírom.
Szikla lett a szívem,
Acél lett a lelkem,
Fényes villámtüzek
Gyulladnak ki bennem.

A palotám sátor,
A nyoszolyám árok.
Nappal napot lesek,
Éjjel éjszakázok.
A szuronyom élét
Őszi eső nyalja,
Gyertyafénnyé sápad
A nagy ravatalra.

                               1914

Ifj. Gaál Mózes: Egy himnuszról

Még ránk egy himnusz
hangja vár!
Felejteni kell majd
hogy itt volt a halál.

Találkozunk a menyegzőn,
hol bekötött karok, fejek,
mint csokrok fehérbe
fénylenek.
Angyalok támogatják,
aki nehezen jár,
aki bágyadt,
csodára felébredt,
mert nem bántotta a halál.
Az ajtók nyitva véges végig,
a csillárok felgyúlnak az égig
– vagy a csillag maga éled –
és mindenki összetalál.

szozattovabbacikkhez

szozattv


szozat a tiszta hang Balassi MH2018 2 1 doni MH2018 1 1 Százgyökerű szív2 1 karpattradedia Kitörés túra előadás lelkisegély1 lelkisegély2 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf