Karg Magnus plébános, honvédhuszár őrnagy
Született Torontál vármegyében, a Török-Kanizsán 1812-ben. Gimnáziumi tanulmányait Szegeden, a teológiait Temesvárott végezte, és 1836-ban Lonnovics püspök áldozópappá szentelte. 1842-ben az utolsó oránai perjel szárcsai plébánosnak kinevezte. E szerény plébánián találta őt a szabadságharc küzdelme. A szívvel- lélekkel hazájáért lángoló plébános örömmel sietett a megtámadott haza és a szabadság védelmére, miért is önként a „Lehel huszárok” köze lépett s az egész szabadságharcot végig küzdötte. Hogy mint katona is becsülettel és vitézül megállta helyét, fényesen igazolja az, hogy őrnagyi rangra emeltetett. Görgey rút árulása és szégyenletes kapitulációja után őt is elfogták. Temesvárott a kazamatákba zárták, de Csávossy Ignácz földbirtokos és Srott. József utolsó oránai [vranai] perjel közbenjárására kiszabadult s ismét elnyerte előbbi plébániáját, ahol ismeretlen időpontban meg is halt.
Hány aggódó szív kérdi ezt, 
Írják a történelmet,
Szervecs partján fakereszt áll
Vágó Márta mellett József Attila talán boldog és nyugodt lehetett volna, de a fiatal nő korán észrevette a zseniben az ijesztő belső küzdelmet, és ezért nem merte életét hozzákapcsolni. – A Szántó Judithoz fűződő szerelem sem lehetett zavartalan. A kor József Attilát nem boldog életre teremtette, levelei is zaklatottságának vallomásai. Különösen döbbenetes dokumentum a halála napján zsebében talált utolsó üzenet, a rajta száradt vérfoltokkal.
Az emberiség egyik legmélyebben gyökerező hiedelme, hogy életünk a halál után nem szűnik meg, hogy a halállal új élet kezdődik. A primitív-pogány felfogás erősen antropomorfisztikus jellegű, azaz a másvilági életet az itteni élet folytatásának képzeli el. Odaát is éppen úgy él a halott, eszik, iszik, vadászik, mint itt a földön. Tehát a halottat el kell látni mindazzal, amire túlvilági életében szüksége lehet, különben megbosszulja magát, az élők megrontására, elragadására tör. A hazajáró lélektől való félelem magyarázza a primitív népek halottkultuszát: kedvében akarnak járni, tisztelik, hogy békében hagyja az élőket. A kereszténység nem törölte el ezt a képzetkört, de végtelen bölcsességgel megnemesítette a halhatatlan lélek és az örök élet hitében. Egyik legvigasztalóbb tanítása Isten szentjeinek egyessége, élőknek és megholt híveknek misztikus közössége. A küzdő egyház egymás mellet üli meg a dicsőséges és szenvedő egyház ünnepét: Mindenszentek és Halottak napját. E két ünnepet a híres clunyi kolostor terjesztette annakidején. Istennek tetsző dolog a halottakról, a tisztítótűzben szenvedőkről való megemlékezés. Különös időszerűséget adott e kultusz kibontakozásának a közeledő 1000. esztendő, amikor az Úr második földi eljövetelét várták (chiliasmus). Az ünnep később is fönnmaradt, mert fontos hivatást töltött be, lelki szükségletet elégített ki.
