Már a csillagösvényen…
Egy idősebb barát és szerzőtárs halála még akkor is megdöbbentő, ha az ember szíve mélyén tudja, hogy sokat betegeskedik. T. [Tassi] Ágoston László író, újságíró, a Szózat havilap leghűségesebb szerzője múlt hét csütörtökön visszaadta lelkét Teremtője kezébe.
Laci bátyánkhoz a „Lenkey huszárok” című könyvének bemutatása óta fűz irodalmi barátság. Első önálló kötetét – válogatott novellák –, a NAP Alapítvány adta ki – Hol lakik az Isten? –, címmel 2001-ben, azóta tizenhét könyve, karcolatok, novellák, gyermektörténetek, szatírák láttak napvilágot, valamint rendszeren publikált különböző irodalmi pályázatokon és folyóiratokban. Termékeny szerző volt. Havilapunkban hónapról-hónapra megjelentek novellái, karcolatai, szám szerint negyvenhét, a legutóbbi a 2017. júliusi számunkban. Türelmes és udvarias volt mindig, néhány alkotói kritikámat is jó szívvel viselte, mondván: „magam is ezt csináltam negyven éven át!” Utoljára a névnapomon traccsoltunk pár mondat erejéig a drótvilágon, akkor kicsit panaszkodott kónikus betegségével összekapcsolt gyengeségére. Sorsát, hívő és gyakorló reformátusként, – még a legnehezebb helyzetekben is – panasz nélkül, türelemmel viselte. Az utóbbi években egy hosszabb személyes beszélgetés készült vele nálunk a Szózatban [http://www.szozat.org/index.php/porte/tartalommutato/3473-arckep-onvallomassal-t-agoston-laszlo-iro].
Az irodalomkedvelők a Rákoskeresztúri Református Templom urnatemetőjében vehetnek tőle végső búcsút, a család kérésére csak egy-egy szál virággal, 2017. július 31-én 12-órakor. Kedves Laci Bátyám! Mi, a Szózat szerkesztői – nem végleg – most búcsúzunk. Nyugodj békében!
Ha kegyelmesen úgy tetszik Neked
Sorsom vagy Istenem,
Hogy e mostani megpróbáltatás
Vízválasztóm legyen,
Amelyen túljutva
Egészen más a táj – :
Hadd mosolyogjak én
Azon is, ami fáj.
Azon is, ami e
Világban vaksötét,
Fáklyavivő legyek,
Míg tart e furcsa lét.
Legyek összeszedett,
Szelíden is kemény,
S hogy ne ítéltessem,
Mégse ítéljek én,
Nevessek a világ
Játékai felett,
De ez a nevetés
Legyen egy ölelés,
Amellyel mindenkit
Magamhoz ölelek.
[Reményik Sándor: Vízválasztó]
„Miatyánk ki vagy a mennyekben,/ harcokban, bünökben, szennyekben,/ rád tekint árva világod:/ a te neved megszenteltessék,/ a te legszebb neved: Békesség!” – írja Babits Mihály 1914-ben a versében. Nincs időgépünk. Nem tudunk visszamenni, hogy lássuk, mit éltek át az I. világháború alatt az emberek. Viszont vannak verseink, szépirodalmunk és könnyű olvasmányaink, melyek bepillantást adnak az akkori szenvedésekbe.
Angela Merkel német kancellár továbbra is elutasítja, hogy Németországban felső határt jelöljenek ki a menedékkérők befogadásában.
A második előadásomat követően, amelyben a második világháború alatt és után a Csehszlovák Hadsereg által elkövetett tömegmészárlásokról szóltam, még pihentünk pár napot a Balaton partján. Az öldöklés Edvard Beneš, az akkori köztársasági elnök nyilvános felhívására folyt, amely „iparszerűen” 1945. június 15-ét követően, az elnök prágai lázító beszéde után vette kezdetét, és csak 1945 augusztusának végén, Sztálinnak Benešhez írt erőteljes tiltakozást és figyelmeztetést tartalmazó levelére állt le az akkori Csehszlovákiában.
A hagyományos római miserítus kedvelői számára 
Tíz évvel ezelőtt, 2007. július 11-én ítéletidő haladt át Gyimesfelsőlok görbepataki részén, az erős szél és a mogyoró nagyságú jég hatalmas pusztítást okozott. Szent Benedek napján történt mindez, és helyiek elhatározták, hogy kiengesztelik a „haragos szentet”: előbb keresztet, majd kápolnát építettek, ahol azóta minden évben fogadalmi búcsús szentmisét tartanak.
A kétszáz éve született Arany János emlékének legismertebb nagyszalontai ápolója, Dánielisz Endre 92 éve az elmúlt közel egy évszázad zaklatott történetének lenyomata. Az ő „idegenvezetésével” igyekeztünk felfedezni Szalonta Aranyát.
Az Európai Unióban érvényben lévő szabályozás szerint a tagállamoknak kötelessége megállapítani, hogy a határt elérő migránsok háború elől menekülnek, vagy csak anyagi támogatást akarnak. Olaszország válogatás nélkül minden migránst beenged az EU területére, ezzel uniós szabályokat sért.
Bíró Zoltán volt az első magyar rendszerváltó politikus, aki konfrontálódott Soros Györggyel. A pénzembert különös mítosz lengte körül abban az időben, de Bíró Zoltán, az MDF akkori elnöke gyorsan kiismerte őt és szándékait. Bíró Zoltánt nem lepte meg a Soros-jelentés, mintha már számított is volna valami hasonlóra. Az MDF korábbi elnökével, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet főigazgatójával beszélgettünk.
Siető járókelők, unatkozó, peronon álló utasok, dudáló kocsisor – ez jellemzi Budapest belvárosát, ha elindulsz egy hétköznap a munkahelyedre. Idén nyáron azonban az irodalom könnyebbé és érdekesebbé teszi a várakozással töltött perceket, ugyanis számtalan villamos- és buszmegállóban bukkanhatunk kortárs novellákra. Fedezzük fel együtt a szövegeket!
Az 1849. július 2-i második komáromi csatát követően értékes napok mentek veszendőbe, mikor a sebesült Görgeit helyettesítő Klapka végre 1849. július 11-én – százhatvannyolc éve – elszánta magát a támadásra, hogy áttörjön a császári főseregen és a Feldunai hadsereg megindulhasson a főváros felé.
A Bibliából jól ismert szép jelenetnek, a Bold. Szűz Mária Szent Erzsébetnél való látogatásának emlékezete a mai ünnep tárgya. A megtestesült Fiúisten itt mutatta meg először isteni hatalmát e földön, mert édesanyja látogatása alkalmával a kis Keresztelő Szent János repesni kezdett Szent Erzsébet méhében. Szűz Máriával együtt a mi ajkaink is fakadjanak e napon arra a szépséges énekre: „Magasztalja az én lelkem az Urat!” — mely különösen jól illik a szerencsés aratásért való hálaadásra is. Az ünnep magyar elnevezése is onnét származik, hogy ez a Mária ünnep esik az aratási időbe.
A 88 éves professzor azt is elmondta, az Egyesült Államokon kívül egyetlen nem totalitariánus, nem tekintélyelvű országot sem ismer, ahol létezne az „Amerika-ellenes” fogalomnak megfelelő helyi terminológia. Hozzátette: „Ha valaki bírálja a politikát, azonnal Amerika-ellenessé válik”.
