Egy román tudós vallomása (ha valaki még nem olvasta volna)
... Helytelen és történelmileg megalapozatlan hogy román tudósaink politikai okokból olyan származási elméletet találtak ki, mely szerint Erdély földjén őshonosok volnánk. Mi csak körülbelül hat évszázada élünk e földön, és büszkék vagyunk rá, hogy a már régebben itt élt magyarokkal, németekkel együtt átvettük a nyugati kultúrát és az európai népek közösségének tagjai lettünk, így alakult ki az a sajátos erdélyi kultúra, mely egyedülálló a világon. Az itt élő népek adták ebbe a kultúrközösségbe a maguk sajátos értékeit, s így jött létre az erdélyi kultúra. Mindig azt reméltem, hogy egyszer a három nép véglegesen egymásra találásából megvalósul az álom: Erdély, mint a keleti Svájc. Sajnos, ez a remény eddig nem teljesült be. A II. világháború előtt a hitleri Németország tüzelte egymás ellen az erdélyi nemzetiségeket, hogy azután így megosztva őket, kihasználhassa a nemzeti gyűlöletet. A háború után - habár az un. "szocialista alkotmány" a nemzetiségeknek a legszélesebb egyenjogúságot biztosította - a rendszer fokozatosan rátért a legkegyetlenebb elnyomási politikára. Ez különösen 1956 után kezdődött el Erdélyben a legdrasztikusabb eszközökkel, amikor az erdélyi magyarságot az 1956-os magyar forradalommal való szimpatizálással vádolták. Ez volt az ürügy, melynek leple alatt megindult az erdélyi magyarság elnyomási folyamata.
Az igazi remekművek a csúcson találkoznak, és ott már nem az fontos, hogy egymástól világnézetileg különböző írók hozták létre őket, hanem csak a minőségük számít — mondta az irodalmi megosztottságról a 87 éves Czigány György József Attila-díjas költő, író, zenei szerkesztő, érdemes művész. A társadalom legszélesebb rétegeit megszólító, idén ötvenéves Ki nyer ma? című, klasszikus zenei rádiós játékműsor alapítója szerint a műsor sikere abban állt, hogy az emberek ösztönösen kötődnek a széphez, a zenéhez, a költészethez, tehát mindahhoz, ami az életüket szebbé teszi.
Székelyföld területi autonómiáját és a „székely terroristák” szabadon bocsátását követelte a Székely Szabadság Napján Marosvásárhelyen összegyűlt többezres tömeg. A közfelkiáltással elfogadott petícióban a tüntetők kijelentették: tiltakoznak „a román állampolgárságú magyarok elnyomása, a magyar közösség megfélemlítése” ellen. Majd a tömeg a prefektúrához indult, hogy átadják a petíciót a kormány megbízottjainak.
A farcádi családi sírkertben helyezték végső nyugalomra a 99 évet élt vitéz Vajda Lajost, aki az egykori Magyar Királyi Testőrség Székely Szakaszának utolsó élő tagja volt. 
Elérkezett az idő egy új szövetség megkötésére. Új szövetséget pedig csak úgy lehet kötni, ha a régit felbontjuk. Elérkezett az idő, hogy a Fidesz befejezze a megalázó egyezkedést az Európai Néppárttal. A néppárt már nem Helmut Kohl pártja.
Ádám Barnabás ezredes, a Honvéd Koronaőrség parancsnoka számára nem csak hivatás a Szent Korona szolgálata, hanem gyakorlatilag az egész életét meghatározza. Azt vallja, egyfajta tiszta lelkületre és hitre is van szükség ahhoz, hogy ellássák feladatukat. Mélyen istenhívő emberként jelenlegi munkája egyben katonai pályájának csúcsa is. Példát mutat alárendeltjeinek, és folyamatos képzéseket szervez számukra azért, hogy ne csupán a Szent Korona történetét ismerjék, hanem azt a szellemiséget is, mely azt a nemzet legtiszteltebb ereklyéjévé tette.
A második világháború befejezésével Lukanényén sem ért véget a szenvedés és a bizonytalanság. A háborús áldozatok miatt keletkezett sebek még be sem gyógyultak, a falu népe még fel sem eszmélt, máris jött az újabb megaláztatások sora: a magyarság üldözése, a reszlovakizáció, a deportálás, a földek kisajátítása, az elviselhetetlen adóterhek. Lukanényén az üldöztetés hatványozottan érvényesült.
Magyarország számára szomorú év kezdődött február 28-án, mely azt jelzi, hogy száz éve lett négyszer kisebb. A román hadsereg 1918. december 1-e után lépésről lépésre felszabadította az erdélyi területet egészen a Maros vonaláig, majd az Erdélyi-középhegységig, hogy aztán 1918 karácsonya környékén – végre – Kolozsvárt is felszabadítsa, ami megfelelt a magyarok és az Antant erők között Nándorfehérváron (Belgrád) megkötött tűzszüneti megállapodásban rögzített demarkációs vonalnak.
Tavaly áprilisban tartott előadást Rómában a német 
A gödöllői kastélyban 1950 és 1990 között egymás mellett kapott helyet szovjet laktanya, idősek otthona és honvédségi lakássor. A kastély dolgozóinak szakmai irányításával egy csapat diák felkutatta ennek a 40 évnek a még fellelhető emlékeit, és a korosztályuk számára is befogadható kiállítást rendeztek belőle.
Ma már bizonyíthatóan nemzetközi bűnténynek könyvelhető el az ezer évig egységes területű Magyar Királyságot feldaraboló trianoni békeszerződés, amelyet sem békét hozónak, sem szerződésnek nem lehet nevezni... ...a békediktátumot önző haszonélvezési célból, aljas indokokkal, hamis adatokkal és hamisított dokumentumokkal támasztották alá, ahol a magyar félnek csak látszólagosan adták meg a védekezés jogát, mert a tárgyalásokon nem vehetett rész, s amikor megszólalási jogot kapott (1920, január), akkor már a döntés megszületett, és csak a látszat megőrzése miatt kapott szót az odarendelt magyar delegáció. Magyarország részéről az aláírás június 4-én erőszak és zsarolás hatására történt, mert Magyarország idegen megszállás alatt állt.
