Digitalizálták a Batthyáneum erdélyi fejedelmeket ábrázoló festményeit

Befejeződött a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár erdélyi fejedelmeket ábrázoló festményeinek a digitalizációja, új felfedezést is tettek a szakemberek – közölte múlt pénteken Facebook-oldalán az intézmény.

A római katolikus egyház által visszakövetelt gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár vezetősége múlt pénteken hivatalos Facebook-oldalán jelentette be, hogy „rendkívüli eredménnyel” befejeződött a képtár 11 fejedelemportréjának a digitalizációja. Ezek az Erdélyi Fejedelemség legfontosabb időszakának uralkodóit ábrázolják, a képek többségén az uralkodó neve is szerepel.

Kálmán király es a keresztesek

Kálmán királyunk az egyik legnagyobb uralkodója volt a magyar történelemnek. 1095 és 1116 közötti uralkodása alatt számos felvilágosult törvényt alkotott, műveltségét ellenségei is számon tartották. Az ő regnálása alatt indultak az első keresztes hadjáratok a Szentföldre, és bizony keresztény jámborság ide, krisztusi szeretet oda, Kálmán királyunknak elég rendesen meggyűlt a baja az országon átvonuló „hadakkal”. Az egyik legismertebb sereget egy Nincstelen Walter nevű lovag vezette. Ő amiens-i, vagy más néven Remete Péter nevű hitszónok tanítványa és követője volt. Walter lovag türelmetlen volt, és (a név kötelez) főleg nincstelen parasztokból és pár vagyontalan lovagból álló „seregével” megindult a Szentföld felé.

Marton József: Az erdélyi – gyulafehérvári – egyházmegye alakulása 1918 után

Történelmünk rovatunkban a nemrég megjelent Trianon és az egyházak című tanulmánykötetből (szerkesztette: Zombori István, felelős kiadó: Várszegi Asztrik, a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség kiadása, Budapest, 2022.) Marton József Az erdélyi (gyulafehérvári) egyházmegye alakulása az 1918. év után című tanulmányának első részét közöljük, a lábjegyzetek elhagyásával, a szerkesztőség alcímeivel.
A trianoni döntés következtében az erdélyi egyházmegye területileg egészében Romániához került 241 plébánia kb. 375 325 hívével, mely nemzetiség szerint így oszlott meg: magyar 347 417, német 15 770, román 3343, egyéb 8795. Területileg a Nagy-Romániához való csatolásával a 900 éven keresztül a kalocsai érseki tartomány suffraganeusa új, egyházilag megoldatlan helyzetben találta magát.

Kisfaludy Károlyra emlékezünk születésének 235. évfordulóján

1788. február 5-én, Téten született Kisfaludy Károly költő, a magyar drámairodalom és a magyar prózairodalom új korszakának meghonosítója, festő, a reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szépirodalmi közlöny szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a MTA tagja. Életének 42 éve alatt gazdag és nehéz életút jutott számára osztályrészül, ám jelentős munkássága és szellemisége meghatározta korának formálódó irodalmi életét, mely Pestet irodalmi centrummá nemesítette.

Kisfaludy Károly gyermekkora szomorú volt, élete tele viszontagsággal. Születése anyjának, Sándorffy Annának az életébe került, ezt a csapást atyja, Kisfaludy Mihály sohasem tudta elfelejteni, idegenkedve nézett nyolc gyermeke közül a legkisebb fiára.

Bővül a Petőfi-adatbázis

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára a Magyar Nemzeti Levéltár elkészítette a költő teljes kapcsolati hálóját feltáró adatbázist, valamint a személyéhez köthető magyarországi és külföldi emlékhelyek térképes listáját. A 19 országból begyűjtött fenti számadatokat a Tarjányi József helytörténész, Petőfi-kutató több évtizedes gyűjtőmunkája nyomán készült adatbázisból emeltük ki. Ez a Petőfi Sándorral kapcsolatos magyarországi és külföldi emlékhelyek listáját adja közre. A két online adatbázist január 20-án mutatták be Budapesten.

IV. Béla és kora – Zsuffa Tünde: Az Ég tartja a Királyt

Két évvel az Árpád-házi Szent Erzsébet életéről szóló történelmi regény után megjelent a IV. Béla és a tatárjárás idejébe kalauzoló folytatás, amelyben az írótól megszokott olvasmányos stílusban, közelről ismerhetjük meg a válságos időszak közszereplőit és kisembereit, az iskolai történelemórákon „országépítőnek, második honalapítónak” tartott királyunk esendő emberi oldalát. Béla sokáig nem fogadja meg apja, húga és bölcs lovagja tanácsait, és csak akkor változik meg, amikor országa védelem nélkül marad a kegyetlen tatárok seregével szemben. Ekkor viszont önmagát felülmúlva és megtérve az ország megtartójává, a nemzet összekovácsolójává válik.

Eddig ismeretlen Kölcsey-vers is szerepel

Eddig ismeretlen vers is szerepel Kölcsey Ferenc azon digitalizált kéziratai között, amelyeket a Hymnus című költemény bicentenáriuma alkalmából tett közzé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK).
Az OSZK csütörtöki közleménye szerint az évfordulóhoz kapcsolódva online felületén szabadon hozzáférhetővé tette Kölcsey autográf verskéziratait, valamint az általa és hozzá írott leveleket. Az anyagban eddig nem ismert vers is szerepel, amelyet Földesi Ferenc, a Kézirattár vezetője azonosított.
Mint felidézték, a család tulajdonában megőrződött Hymnust 1944-ben helyezte letétbe a nemzeti könyvtárnál a költő oldalági leszármazottja, László Magda.

Nők Ady Endre körül I.

Valentin-nap és a nemzetközi nőnap között premier plánban a nők, s közös pontjuk: Ady Endre.

Emberi kapcsolataink, személyes viszonyrendszereink számos összefüggést rejtenek, és személyiségünk nagyban meghatározza attitűdünket, amely erősen gyökerezik a korai tapasztalások, hozott „hangolások” és „rögzülések” révén az ismerősségben és megszokottban. Ady Endrével kapcsolatban nem a szabálykövetés, a sémákba illeszkedés, az elvárásokhoz idomulás, a megfelelés jut eszünkbe, azonban a jobbára rendhagyó életvitelű költőzseni esetében is vannak alaphangolódást jelentő tényezők, amelyek hatással voltak személyisége jellegzetességeinek kialakulására.

Új proli-bulvártrend, Krisztus és a kereszténység ellen

Azt hiszem, mi keresztények vagyunk a legszánalmasabbak, amikor a hitünkről és annak védelméről van szó. Ugyanis nem vesszük észre, vagy nem illik észre vennünk, hogy elszaporodtak a Krisztust és a Szentírást gúnyoló, abból viccet fabrikáló karikatúrák. Sajnos, már egyházi vagy annak mondott oldalakon is egyre több gúnyrajz látható, és egyházi részről is napvilágot látnak olyan ostoba magyarázatok, hogy ez fajta humorizálás nem sérti a vallást, a vallás gyakorlóit, a hitet és Jézust sem. Az egyik ilyen karikatúra azt mutatja, hogy a keresztről leszállt Krisztus egy pap kocsijába bújva kiszól: Karburátor…

Román polgármester tiszteleg a lemészárolt magyarok emléke előtt – mit mutat a nagyenyedi példa?

1849. január 8-án, nem sokkal éjfél előtt az Axente Sever vezette román parasztsereg rátört a dél-erdélyi Nagyenyedre. A január közepéig tartó vérengzésben a város mintegy nyolcszáz – többségében magyar – polgára halt meg. Ma a városkában utca és iskola viseli Axente Sever nevét, utóbbi udvarán szobra is áll. A lakosság mintegy 15 százalékát kitevő magyarság idén ötödik alkalommal tartott fáklyás felvonulást a gyászos évfordulón. És: idén is ott volt közöttük Iulia Adriana Oana Badea, a város polgármestere. A Válasz Online ott volt az emlékezők között és az Erdély-szerte pozitív példaként emlegetett nagyenyedi román-magyar megbékélésről tájékozódott, meglátván annak a határait is. Riport.

Doni hősök kalendáriuma

A Demeter László baróti történész tulajdonában levő budapesti Heraldika Kiadónál az évfordulóra jelent meg a Doni hősök kalendáriuma – Emlékkönyv a doni áttörés 80. évfordulója alkalmából című könyv, melynek szerzője Maruzs Roland alezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokhelyettese. A kötet kapható a Tortoma könyvesboltjában, megrendelhető az erdelyikonyv.hu oldalon. Mai Történelmünk rovatunkban a könyv felvezetőjéből közlünk részleteket.
Nyolcvan esztendeje már annak, hogy a magyar királyi 2. honvéd hadsereg a doni hadműveleti területre vonult, majd az 1943. január 12-i áttörés után élet-halál harcot vívott a szovjet erőkkel és a borzalmas hideggel. (…) Ez a kötet azért íródott, hogy bemutassa azt a katonai helytállást, amit a magyar katona a legnehezebb viszonyok között is teljesített, sokszor az élete árán.

Nagy Lászlóra emlékezünk halálának 45. évfordulóján

Nagy László Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, műfordító, grafikus, Felsőiszkázon született 1925. július 17-én. Pályája kezdetén F. Nagy László néven jegyezte publikációit.
Édesapja, Nagy Béla elismert gazdaként különböző tisztségeket töltött be, bíró is volt. Festőnek készült. Édesanyja, Vas Erzsébet nyárádi születésű gazdalány. Négy gyermekük született: Izabella, Mária, László és István. Testvérei közül István Kossuth– és József Attila-díjas költővé vált Ágh István néven.
Az elemi iskolát szülőfalujában végezte. 1935 augusztusában súlyosan megbetegedett. Csontvelőgyulladás támadta meg a lábát, többször műtötték, közben idegek sérültek meg, így élete végéig járógép használatára kényszerült. Betegsége miatt az ötödik osztályt csak 1938-ban végezhette el, kitűnő eredménnyel.

Árpád-házi Szent Erzsébet és a leprások

Minden évben január utolsó vasárnapja a leprabetegek világnapja. Ebből az alkalomból emlékezünk meg Árpád-házi, ha úgy tetszik magyarországi, netán türingiai szent Erzsébetről, akinek neve elválaszthatatlan a középkori Magyarországon is előforduló leprától.

Szent Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon. Mint lehetséges születési hely, Pozsony mellett Óbuda is szerepel. Testvére, a későbbi IV. Béla 1206 novemberében született, ezért Szt. Erzsébet pontos születési dátuma a mai napig vitatott. Budán keresztelték meg, négyéves korában Türingiába került, mert a kor szokásainak megfelelően Hermannal, a Türingia tartomány gróf fiával jegyezték el. Ez a magyar történelemben Merániai Gertrúd néven ismert édesanyja kívánsága volt. Eisenachba, illetve Wartburgba érkezett, a tartomány grófja és annak hivő felesége gondoskodtak Erzsébet neveléséről.

Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek! – Igazságot Petőfinek 2.

A természet vadvirága c. Petőfi-kötetem célja a költő zsenialitásának érzékeltetése volt, nem pedig a szibériai száműzetése lehetőségeinek taglalása. A könyvbemutatóimon ugyanakkor tapasztaltam, hogy a közönséget élénken foglalkoztatja Petőfi eltűnésének kérdése.
A 100 oldalas könyvecskében egyébként kétszer így is szóba hozom ezt a témát, egyszer a tények között, egyszer pedig szubjektív véleményemként, így: A 20. oldalon (fejezetcím: Egymillió fontos betű) ez van: „Az 1989-es szibériai expedíció által talált földi maradványokat 2015-ben méltó gyászszertartás mellett a Kerepesi-temetőben helyezték nyugalomra, ezen síremléken az 1823-as és 1856-os „sarokszámok” szerepelnek. Ilyen körülmények között ebben a könyvben egyetlenegyszer sem fordul elő a segesvári csata mint Petőfi halálának időpontja, hanem tényszerűen Petőfi eltűnéseként szerepel.”

Petőfi örökösének lenni – vagy nem lenni

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Isten hozta Önöket a magyar irodalom házában, érezzék magukat otthon. Szeretnék elmesélni egy rövid történetet. Hangsúlyozom: bár történelmi tényeket válogatok össze, mindezt önkényesen és elnagyoltan teszem. Ez csak egy lehetséges történet – és hát ez a jó benne. Mindenkinek lehet egy története. Az én történetem már eleve úgy kezdődik, mintha az egzakt történelmi tudás ellen beszélnénk. Ezelőtt kétszáz évvel megszületik Petőfi Sándor. Valamikor 1822 végén, 1823 elején, pontosan senki sem tudja. Nagyjából háromhetes lehet a kis Sándor, valamint kétnapos csecsemő Madách Imre, amikor Kölcsey 1823. január 22-én letisztázza a Himnusz kéziratát. Ekkortájt vált szerkezetet a formálódó magyar irodalom. Kazinczy ugyan Széphalmot irodalmi központtá levelezte össze, de Kisfaludy Károly 1822-ben megalapította az Aurora szépirodalmi közlönyt, és többek között ezzel áthúzta az irodalmi centrumot Pestre. A Hymnus is az Aurorában jelenik meg először 1829-ben, akkor még a „A magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül.