Muskátli - 2017. augusztus

A nemzetet fel kell építeni!

Az idei, 13. alkalommal megszervezett EMI-táborral kapcsolatban a „visszajáróknak” szemet szúrt a megszokotthoz képest lényegesen előrehozott időpont. Mint kiderült, erre azért volt szükség, hogy a tábor vendége lehessen a Kurultaj (jelentése: magyar törzsi gyűlés) csapata, hiszen ők éppen most, augusztus 11–13. között tartották Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényét, a IV. Ősök Napját (lásd még írásunkat itt).
Így lehetett jelen többek között Bíró András Zsolt neves antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója, a Magyar-Turán Alapítvány elnöke is, akinek részvétele jelentősen gazdagította a Kurultaj Sátor programját. Sorozatszerű, némileg egymásra épülő, de külön-külön is érthető előadásai a következő témákat ölelték fel: magyar őstörténet a természettudományok tükrében; a hunok fénykora, utóélete és szerepük a magyarság őstörténetében; a honfoglaló magyar népesség embertani jellege, míg a zárónapon Sorbán Attila Örssel, az Erdélyi Magyar Ifjak elnökével együtt vett részt A Kárpát-medencei magyarság jövője című fórumon. A tudományos hangvételtől picit eltérő, A hagyományok ereje és a jövő építése, avagy a nemzeti identitás az autonómia alapja című előadásából idézünk mozaikszerűen pár gondolatot.

Emlékezzünk Szent László lányára, Szent Piroskára

Árpád-házi történelmünk egyik érdekessége, hogy a kései utókor szemében egy kissé árnyékba került Szent Piroska, a lovagkirály lányának emléke, akinek ma van az egyházi ünnepe. Ha csak arra gondolok, amennyiben a román ortodox egyháznak volna egy hozzá hasonló román királylánya, minden harmadik ortodox templom, utca és tér róla lenne elnevezve. De most a Szent László-év talán lehetőséget nyújt arra, hogy jobban megismerkedjünk a magyar királylány példamutató életével.

Magyarok Kenyere Program 2017

A Magyarok Kenyere olyan jótékonysági program, amelynek keretei között a magyar gyermekeket segítő szervezeteket támogatunk, nem csupán a határokon innen, de a határokon túl is. A program során a Kárpát-medence magyarlakta területeiről nemzeti összefogással búzát gyűjtünk a segítőkész adományozóktól, s a felajánlott búza egy részét liszt, a másik részét pedig kenyér formájában juttatjuk el a rászorulókhoz.

Magyarok kenyere – Összeöntötték a magyarországi és a határon túlról származó búzát Nemeshanyban

A Magyarok kenyere programban már több mint 500 tonna búza gyűlt össze az ország valamennyi megyéjéből és a határon túlról – jelentette be Korinek László, a program elindítója a Veszprém megyei Nemeshanyban, ahol összeöntötték az ünnepi kenyérhez a felajánlott gabonát.

Tridenti rítusú szentmise Szent Lőrinc vértanú tiszteletére

Hegymagas lakosai, Cséri Gergő [oldallagosan] plébános vezetésével, tridenti rítusú szentmisével emlékeztek meg a plébániatemplom patrocíniuma emlékére. A Szent Lőrinc diakónus, vértanúról elnevezett műemléktemplom 1755-ben épült. Az ünnepélyes szertartást és a szentbeszédet Dr. Barsi Balázs OFM, szerzetes-hitszónok, teológia tanár végezte, a latinul és magyarul elhangzott énekeket a helyi énekkar és Sellyei Gábor karnagy, kántor vezetésével együtt énekelték végig a nagyszámú megjelentek. A szertartást nemzeti fohászunk a Himnusz és az 1714-ben először lejegyzett „Boldogasszony Anyánk” énekhangjai zárták.

Az autonómia és a nagy egyesülés

Ioan-Aurel Popnak, a kolozsvári BBTE rektorának ismét alaposan elgurult a gyógyszere.
100 évvel ezelőtt több mint 100.000 ember tartott Erdély minden szegletéből Gyulafehérvárra, hogy tanúja legyen annak, amint beteljesül Románia történelmének legjelentősebb aktusa. A románok lelkesen és hazaszeretettől áthatott szívvel érkeztek, hogy összefogjanak egy egységes országért. A román népnek az első világháború után sikerült kihasználnia az európai népek felszabadítási mozgalmát és a „Gyulafehérvári Nemzetgyűlés Határozatában” szentesítette saját felszabadítását és egyesülését. Azok, akik saját szemükkel látták ennek a több évszázados államnak a beteljesülését, a szabadság borzongását a szívükben hordva pusztultak el, a következő nemzedékek számára pedig az 1918-as Egyesülés szép történelemleckévé vált,melynek előnyeit – a románok és más erdélyi etnikumok szabadsága és nemzeti identitásának védelme – néha nem értékelve élvezzük.

Barsi Balázs atya: Mire megoldás a nős férfiak pappá szentelése?

...Természetesen nemcsak a coelibatus úgymond külsődleges betartásáról van szó, hanem az egyetlen Főpap, Jézus Krisztus követéséről mindenben, egészen addig, hogy a papnak a teljesen osztatlan, Jézus Szívével egyesült szíve képes legyen az Ő szeretetével szeretni a rábízottakat.
Ha ez Krisztus akarata, akkor van-e egyházi hatalom, amely efölött áll? Tehát az eljövendő időkben ebben a kérdésben sem csupán egy pasztorális probléma megoldása vezessen bennünket, hanem Krisztus akaratának kutatása.

„A pontot nem igazán tehetném ki”

Az idei Ördögkatlan Fesztivál egyik leginkább várt programját, Krasznahorkai László és Keresztury Tibor beszélgetését augusztus 5-én tartották, ahol a Krasznahorkai-életműről és az író Báró Wenckheim hazatér című művéről, az írásról és az irodalomról esett szó. Krasznahorkai László elmondta: „ha valóban irodalmi, amit művelek, akkor itt a pontot én már nem is igazán tehetném ki”.

Trianon és becsület

Nagy emberek, történelmi személyiségek leszármazottait kérdezni mindig különleges élmény, hiszen tőlük olyasmit hallhat az ember, ami nincs a tudományos értekezésekben, és még annyira sem található a szükségszerűen leegyszerűsített tankönyvekben. Ez a kíváncsiság vezette a riportert 2015. júniusában, amikor felkereste gróf Pálffy Istvánt abból az alkalomból, hogy nagyapját gróf Apponyi Albertet posztumusz Magyar Örökség díjjal tüntették ki nemzeti elkötelezettségéért.
Az idős úr, aki udvariasan a budai társasház kapujában várta látogatóját, döbbenetesen hasonlít a fényképekről ismert tudós államférfihoz, csak termetre tűnik alacsonyabbnak – már amennyire a hajdani filmhíradók alapján össze lehet őket hasonlítani.

No-go zónák: szélsőjobboldali fantázia vagy Európa új arca?

A migránsok által uralt, bűnelkövetésekkel teli és nagyjából muzulmán-lakta enklávék Európában: az úgynevezett no-go zónák, amelyek létezése körüli viták ideológiai csatatérré váltak.
A vitázók nagy része nem is volt ilyen helyeken.
A Russia Today újságírói viszont sok ilyen helyen jártak. Ahová a rendőrség inkább egyenruha nélkül lép, vagy egyáltalában nem megy oda, hacsak nem kaptak rá kifejezett parancsot.
E zónákban nem egyszer támadják meg az odalátogató tévéstábokat is.
E helyeken különösen utálják a nőket és a zsidókat.
A svédországi Malmö városának zsidó lakossága egy évtized alatt megfeleződött. Rosengard kerületében egy kippát viselő tévés újságírót tojással dobáltak meg és azt kiabálták neki: „zsidó sátán!”

Már 700 000 muzulmán él Ausztriában

Tovább terjed az „elidegenedés” (fogalmaz pontosan a független osztrák portál) Ausztriában. Ez egy tegnap nyilvánosságra hozott felmérésből derül ki.
Ezek szerint az Ausztriában élő muzulmánok száma 2001 óta megkétszereződött és most 700 000-en áll.

Migránssimogató

És akkor megint hülyének nézték az országot. Most éppen a Migration Aid vezetői, akik azt hitték, stikában kialakíthatnak egy üdülőt a tranzitzónákból kiengedett migránsok számára valahol a Kis-Balaton környékén úgy, hogy senki sem veszi észre, ha meg mégis, majd jó pofát vág hozzá, elvégre oltalmazottakról van szó, traumatizált menekültekről, akiknek igazán kijár néhány nap Zala történelmi tájain. De nem így lett.
Miután kiszúrtuk a szervezet toborzóját – aktivistákat hívtak e hét végére előkészíteni az osztrák adományozótól kapott faházakat a leen­dő „nyaralók” fogadására –, a történetnek gyorsan híre ment, és a Brüsszelből nézve visszamaradott, fasizmusra hajlamos magyarok Zalavártól Keszthelyig felhorkantak: ide aztán egyet sem! Az első sokk után a környékbeli polgármesterek és a választókerület országgyűlési képviselője azzal igyekeztek csillapítani a kedélyeket, hogy leszögezték: minden lehetséges eszközzel fel fognak lépni a táboroztatás ellen. Több se kellett az ellenzéki sajtónak, tegnap jól kioktattak minden tiltakozót: ugyan hogy képzelik, hogy keresztbe akarnak tenni a bevándorlásiak által ellenőrzött menekültek gyámolítóinak?!

1907-en veszítették el a szlovák állampolgárságot, 97-en a magyar miatt

1907-en voltak kénytelenek búcsút inteni a szlovák útlevélnek amiatt, hogy bejelentették, felvették egy másik ország állampolgárságát. Közülük 97-en lettek magyar állampolgárok, az ötödik legnépesebb csoportot alkotják. A legtöbben a cseh állampolgárságot vették fel (503 fő), majd a német (445 fő), az osztrák (276) és a brit állampolgárság következik (177). A magyarok után következnek az amerikai állampolgárok (85 fő). A további országok sorrendje: Norvégia? Svájc, Hollandia, Írország, Ausztrália, Belgium, Kanada, Olaszország, Finnország, Franciaország, Luxemburg. Négy személy lett orosz állampolgár, három kínai, kettő-kettő pedig dán, izlandi, lengyel és ukrán. Szlovákia egy fővel növelte Új-Zéland, Izrael, Spanyolország, Szerbia és Szingapúr népességét.

Jakab úr panaszai (A kisebbségi lét dokumentumaiból)

Alulírott Jakab Bözödi György marosvásárhelyi lakos, a RSzK Akadémiája marosvásárhelyi tudományos kutatóintézetének osztályvezetője, a Romániai Írók Szövetségének tagja, az alábbi panaszaimról kívánom Önt értesíteni.
Az elmúlt év november 7-én a MAI (Belügyminisztérium) marosvásárhelyi szervei letartóztattak (különböző koholt vádakkal), és ez év január 25-ig vizsgálati fogságban voltam. Ekkor a vádat elejtették, az ügyet semmisnek nyilvánították, és visszahelyeztek teljes jogaimba. Mindezek ellenére úgy látom, hogy továbbra is üldözésnek vagyok kitéve a MAI egyes szervei részéről, ami egyrészt abban nyilvánul meg, hogy a jogaimba visszahelyezést nem hajtják végre teljes mértékben, másrészt abban, hogy különleges elbánásban részesítenek.