Nagyboldogasszony ünnepe van ma
Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz „a Szentséges Szűz elszenderülésének” neveztek. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték.
XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe” – írták.
Hozzátették: az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Az ukrán nyelvpolitika sérti a kisebbségi jogokat, és beemeli diszkrimináció elemeit – jelentette ki Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa az Izvesztyija című orosz napilapnak adott interjúban. Az újság internetes felületén hétfőre virradóra megjelent interjúban Zannier felhívja a figyelmet arra, hogy az általa vezetett főbiztosság foglalkozik kisebbségi oktatási és a nyelvhasználati kérdésekkel egyaránt.
Úzvölgyében már csak a halottak élnek. És a múlt RMDSZ által feltámasztott kísértetei. Mint amilyen Kelemen Hunor panasza a falu temetőjében lévő kőkereszt miatt, mert hogy állítólag legionárius jelkép. Az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet is „hányta a kereszteket” azon észbontó követelés hallatán, hogy a Művelődésügyi Minisztérium vonja vissza a keresztény jelkép művészi értékére vonatkozó engedélyét.
Hetvenöt esztendővel ezelőtt a Vörös Hadsereg feltartóztathatatlanul közeledett a Kárpátok felé. 1944 nyarán előbb a német Közép Hadseregcsoport, aztán 1944. július közepén a német Észak-Ukrajna Hadseregcsoport állásai ellen indított offenzívát. A Galíciában működő magyar 1. hadsereg akkor került veszélybe, amikor a Lembergért folyó harcokban a bal szárnyán lévő német 1. páncéloshadsereg nyugat felé hátrált. A magyar északi szárny a levegőben lógott, s az ellenség ezt felismerve, 1944. július 23-án átkaroló támadásba kezdett.
Egy hanaui bibliát, a vizsolyi biblia második, Szenci Molnár Albert által javított kiadását ajándékozta egy magánszemély a Ráday Gyűjtemény Bibliamúzeumának. A felajánlásról szóló ajándékozási szerződést szerdán írta alá Berecz Ágnes gyűjteményigazgató és Nagy Dolriis Zsófia Dániában élő adományozó.
A román politikai elit nem tudja, de még inkább: nem akarja érteni, mit jelent a 21. században Európában élni.
Az úzvölgyi haditemető a… politikai feszültségek kimeríthetetlen forrása. Úgy tűnik, a dormánfalvi polgármesteri hivatal által a temetőben felhúzott kereszt formája okozza a legújabb gondot. Az RMDSZ vezetője azt állítja, hogy ez legionárius szimbolisztikát hordoz és ezért a Romániai Holokausztot Kutató Nemzeti Intézethez fordult. De vajon legionárius jelkép a szóban forgó község (Dormánfalva a neve ellenére város – a szerk.) polgármestere által a földbe állított kereszt? A haditemető szigorúan magyar megemlékezési hely, vagy ott román katonák földi maradványai is megtalálhatók? És végső soron mi ez a vergődés egy haditemetőért, ahol olyan hősök csontjai nyugodnak, akiknek nemzetisége némileg a Birodalom etnikai struktúrát tükrözi?
Száz esztendővel ezelőtt, 1919. július 12-én Szegeden vette át nagybányai Horthy Miklós altengernagy a Nemzeti Hadsereg fővezérségét, függetlenítette magát az ellenkormánytól, hogy az idegen csapatok által megszállt, a bolsevizmus eszméjével megfertőzött Magyarországot visszaszerezze nemzetének.
A Lászlóból Lancelot: Magyar király a Kerekasztal lovagjai között? (László to Lancelot: Hungarian Kings, Arthurian Knights) címmel került megrendezésre a Magyar Hagiográfiai Társaság őszi programsorozatának első eseménye. Az ELTE BTK 
„Ha elmondom liberális barátaimnak, hogy a lányom néptáncol és persze én lelkesedem a népművészetért, pláne, hogy viszonylag jól citerázok, hát úgy néznek rám, mintha Szálasi szárnysegéde volnék” – mondja Háy János, hozzátéve: a konzervatívok meg csak a bejáratott toposzokat ismételgetik. Az író szerint nincs is korszerű nemzetfogalmunk, s a kekszhuszároknak nem is érdeke, hogy legyen. De kik azok a kekszhuszárok és kik a morzsamagyarok, hogy Háy legújabb kötetének, a rendhagyó irodalomtörténet Kik vagytok ti?-nek előszavában rögtön velük foglalkozik? Interjúnkból kiderül, ahogy az is, hogyan tudott kamuzni Szabó Magda, miért nem bojkottálja Háy a Petőfi Irodalmi Múzeumot vagy hogy miért muszáj eltüntetni a morált a művészetből. Meg még sok minden életről és írásról, személyes tragédiákról és a közhatalom lehetőségeiről az irodalomban – bónusz nyári olvasmányajánlóval.
Az európai parlamenti választásokon – megítélésem szerint váratlanul – meglehetősen jól, sőt kiemelkedően jól szerepelt a Momentum Mozgalom, amely a szavazatok csaknem tíz százalékát érte el, s ezzel a 3. helyen végzett a kormánypárt és a DK után.
Az érvényben lévő nemzeti drogstratégia szerint 2020-ra Magyarország drogmentes lesz, a területen dolgozó szakemberek viszont pont az ellenkezőjét látják: egyre könnyebben és olcsóbban lehet hozzájutni kábítószerekhez, a fiatalok között tarol a biofű, a rendőrség érdemben semmit sem tesz a szintetikus szerek terjesztése ellen. Az irreális célkitűzések miatt mégsem beszélhetnek nyíltan az olyan problémákról, mint a szegénység és a hajléktalanság, mert akkor szembemennének a hivatalos kormányzati kommunikációval. A tabusítás másik következménye, hogy a fogyasztók nem mernek résztvenni ártalomcsökkentő szolgáltatásokban, nem kapnak megfelelő tájékoztatást a drogozás veszélyeiről.
Sohasem volt azon a nézeten a katolikus Egyház, hogy nőket érvényesen részesíteni lehet a pap- vagy püspökszentelésben. [...]
Sokan felelősek abban, hogy ez megtörténhetett, nemcsak a politikai rendőrség alkalmazottai. Magyarok követtek el bűntettet magyarok ellen, pedig sokan rá sem voltak kényszerítve – mondja Cserhalmi Dániel, a Csengőfrász című regény írója. A hiteles, krimiszerűen építkező mű a Rákosi-korszak politikai rendőrségének máig feltáratlan történetét mutatja be, a hírhedt figurák mellett az ÁVH-s nyomozók hétköznapjait is.
