Ismeretlen levele – Ismeretlennek
/1820-as évek/
Szerelmes – – Ide – – Ked – – Ti –
Nagyon örülök, ha vígan voltál az Endrédi Menyegzőben, én is ott akartam lenni, de az mostani környülállások elfelejtették velem. Ugye Lelkem befagyott a Balaton, és kinek kedvez az üdő? Ó! Nekünk nem kedvezhet, de legyünk csendes békességben, ne bosszankodjunk, a még másképp lesz, csakhogy nehéz végét várni – az Uram is azzal szomorét, hogy bár mához egy hétre legyen kész a számadása, ó micsoda nagy üdő ez, akkor is majd mit fog szülni?
Te szívemnek mindene, te vagy szüntelen előttem, mert azt hallottam, hogy valami bánatban elmerült bajod van.
Édes Rajom, talán tudom is a bajodat, ne bánkódj, ne aggódj semmirül, jó az Isten, szeret minket, kérjük is, hogy szeressen. Elmentek ma Fülöpre a két fiscális, az Uram és az Uraság is, úgy hogy vissza is jönnek.
Rajzingertül levelet kaptam, kér, hogyha az Uram bemenne vasárnap, szeretné véle közölni a baját, most legrosszabbkor van, mert tőle nem lehet, hogy menjen, én még most mindenhez kedvetlen vagyok, de ha valami nem ér, vasárnap elmegyek, hétfőn délre megjövök, majd meghozom, amit akarnak. Újságot is írnak, a Birkás Rezit most kéreti egy vármegye katonája, de nem akar hozzámenni, azért siessenek, mert majd a Fársáng is elmúlik. Asszony sem lesz.
Élj Galambom minden baj, bánat nélkül, szívembül kívánom. Vagyok és leszek szívednek szerető
Mása
19a Januarii
Ült az érsek Kalocsában
Jókai Anna:
Dózsa György történelmi vállalkozása mély hatást gyakorolt a humanista irodalomra. A történetírók, Brutus, Tubero, Istvánffy Miklós, Szerémi György s Taurinus, az erdélyi humanista költő, részletesen foglalkoznak a nagy parasztforradalommal. Taurinus, valódi nevén Stieröchsel István gyulafehérvári kanonok és hunyadi főesperes „Stauromachia” címen írta meg humanista modorban a parasztforradalom eposzát. Szerémi kivételével a történetírók elítélik Dózsa vállalkozását s züllött paraszti Sardanapalt látnak benne. Taurinus is ilyennek jellemzi a parasztvezért, de a nemesi hadsereg minden kiemelkedőbb alakjában Hectort lát. Eposzának humanista köntöse és modora, a költeménybe zsúfolt klasszikus visszaemlékezések tömege élesen ellentmondanak a tárgyalt véres társadalmi eseménynek. Taurinus teljes költői szabadsággal alakítja a történelmi anyagot, a parasztforradalom eszmevilágáról mégis humanista társaival egyetemben feltűnő adatokat közöl.
