A magyar huszár

huszárIvilágháborúIIIHa a magyar katona, a magyar huszár típusát kellene megrajzolni, nem lehetne alkalmasabb példaképet választani a következőnél: Szászik János debreceni huszár — később őrmester, — aki a háború folyamán a vitézi tettek egész sorozatát hajtotta végre.
1914. szeptember 12-ikén, amikor Zuravno mellett a Dnyester hídjánál három század kozák vágtatott előre, Szászik őrmester a Szunyogh főhadnagy vezetése alatt álló huszonhat huszár kíséretében, a falu mögé rejtőzve, hirtelen tüzelésével oldalba kapta az oroszokat. A kozákok nagy veszteséggel megfutottak, de Szászik utánuk nyargalt es elfogta egyik — hadititkokat tartalmazó — kocsijukat, azonkívül egy orosz tábornok négy lovat és hadiérmeit. Ezért a II. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntettek ki.
Decemberben arra vállalkozott, hogy a Kárpátok északi taraján harcoló és a Przemyslbe zárt csapataink között összeköttetést létesít.
December 2-ikan indult el tizenhat huszárjával a Liszko es Szanok közt levő Csaszinból.
Jó darabig lovagoltak, majd egy sűrű erdőben leszállította a lovakról embereit és attól fogva gyalog folytatták útjukat nagy hegyeken és erdősegeken át. Valahogy sikerült az orosz front hátába kerülniük és a kis csapat hosszú napokon át három orosz hadsereg mögött bujkált.
Az ellenség azonban neszét vette, hogy egy huszárcsapat iparkodik Przemysl felé és parancsot adott ki, hogy a „lovasdandárt" — mert a hír lovasdandárnak fújta fel a tizenhattagú járőrt — mindenáron el kell fogni.
A tizenhat vakmerő lovas eközben Dornya és Gornya Lippa között attakra indult a három orosz hadsereg főposta-szállítmánya ellen, a kíséretet megkergette, az orosz postakapitányt foglyul ejtette, a legfontosabb iratokat magához vette, azonfelül megmentette egyik őrmesterünket és egyik káplárunkat, akik a 27-ik gyalogezredben szolgáltak és akiket a postakocsi kísérete Przemysl alól hurcolt magával.
Egy erdőbe érve, Szászik őrmester kihallgatta az orosz kapitányt, s jelentést írván, ezt a fogoly kapitánnyal s két megszabadított emberünkkel együtt Kifut Istvan huszár vezetésével visszaküldte. Ezek azonban nem értek el frontunkat, mert egy nagyobb orosz csapat foglyul ejtette őket.
Szászik kis csapatával tovább lovagolt kitűzött célja fele es december 9-iken Birca falu mellett het kilometerre kozelitette meg Przemysl várövét. Bejutni azonban minden erőfeszítése mellett sem tudott, mert a várat kilencszeres orosz gyűrű zárta körül. De bőven gyűjtött olyan adatokat, amelyek később nagyfontosságúaknak bizonyultak.
Erre visszafordult s több napi bolyongás után — kétszáz kilométernél nagyobb utat tett meg — december 17-iken lóháton, kivont karddal attakra ment a Kárpátok alatt beásott orosz gyalogság ellen. átvágta magát és pár órával később a mieinknél jelentkezett. Szászik a kéthetes bravúrért — miközben csak egyetlen huszárja esett fogságba — az arany vitézségi érmet kapta meg.
1915. január 30-ikán a mirfalvai és rózsadombi ütközetben húsz huszárjával összeköttetésről kellett gondoskodnia ezrede és a szomszédos Klim magaslaton levő 14-es huszárezred között.
Közben az oroszok tizennyolcszoros rajvonala visszanyomta a mi csapatainkat és Szászik huszárjaival az ellenség hátába került. Meg aznap összeszedte az erdőkben a 14-es huszárok kis csoportjait, gyalogharcot kezdett s ötször ment rohamra az oroszok ellen, míg végre áttört vonalukon és másnap reggel jelentkezett Borzevicky Béla ezredesnél. Most az I. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki.
Júniusban, amikor hadaink diadalmasan vonultak előre, a Przemysl körül folyó harcokban fontos jelentést hozott az orosz várágyúk elhelyezéséről. Ekkor a bronz vitézségi érmet kapta meg.
Ugyanakkor történt, hogy Przemysl mellett kétszáz kozák megtámadott hat német huszárt s rövid, veres küzdelem után iszonyúan összevagdalta őket. Az oroszok már épp magukkal akarták cipelni a németeket, amikor Szászik őrmester — aki tizenkét huszárjával a környéken volt földerítő járőrben — észrevette a kozákokat és egy erdőszélről gyorstüzet indított ellenük. Majd attakra ment, mire a kozákok megfutottak. Szászik bekötözte a hat német huszárt és a segélyhelyre szállította őket. Ezért a II. osztályú vaskereszttel tüntettek ki.
Az ősszel történt, hogy a rokitnoi mocsarakban Kostjenučka es Vulka Galuss Csakaja között az oroszok rettentő tömegei egyetlen éjjel tizennyolc támadást intéztek a hídfő ellen, amelyet a 7-es huszárok védelmeztek körömszakadtáig. A győzelmes éjszakai ütközetben kiváló része volt Szászik őrmesternek, aki vitézségéért kevéssel ezután a német hadiérmet (Kriegerverdienst) kapta meg.
Szászik Jánosról hivatalosan publikálták, hogy mindenkorra példaképe marad a vakmerőségnek, a kötelességtudásnak, a halálmegvetésnek.

In: Részlet a Pesti Napló újság „Magyar Hősök” díszkiadványából, Budapest, 1916.

-cspb-

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf