Kiss Lajos: Középhajtós szélmalom Hódmezővásárhelyen

malomkőképA magyar szélmalom monográfiáját Lambrecht Kálmán írta meg az Ethnographia XXII. évfolyama 1-6 füzetében részletesen és behatóan, utána a szélmalomról csak kellő vigyázattal lehet szólni, anélkül, hogy ismétlésbe ne essünk. Hogy ez alkalommal mégis a szélmalommal foglalkozom, azért van, mert olyan kezdetleges szerkezetű malom rajzát ismertetem, amilyen Lambrecht munkájában nincs közölve, azonkívül a mesterszó anyagát szaporítom, végül a szélmalmok számának feltütetésével elterjedt voltát bizonyítom.

    Hódmezővásárhely város levéltára őrzi azt a szélmalomrajzot, melyet most bemutatok és melyet Marcsó készített 1874 év február 7-én Kelemen József és Kelemen Gábor helybeli lakosok megvették Bellák Ferenctől a pusztai ú. n. Kishalom dűlőben levő 300 □öl legelőrészt, mely a hódmezővásárhelyi 20483 sz. telekkönyvben 10210 b. 4. 6. szám alatt van bejegyezve. Ezen fekvőséget szélmalom helyül szándékoznak használni. Az építmények rajzát és körülírását csatolva, engedélyt kérnek a felépítésre. Egy másik irat a helyszínen megjelent küldöttség jelentését tartalmazza 1874. aug. 12-ről, mely szerint a szélmalom fala a közlekedési dűlő úttól 7 öl 2 láb, a vitorla járása pedig 6 öl 1 láb távolságra van; Czeglédi István mesgyéjétől a malom fala 5 öl 4 láb; Bellák Ferenc mesgyéjétől a malomfal 5 öl 3 láb; a vitorla járása pedig 4 öl 3 lábra esik. A malomtelep úgy a dűlőút, mint a szomszédok felől körülkeríttetett. Felállítására semmi kifogás nincs.

    Eddig szól a hivatalos írás. Öregek szájavallomásából tudjuk, hogy még abban az évben megépült. Ma is működik.

    Az itt bemutatott szélmalom a felülhajtós szélmalomhoz hasonlít, ennek is három padlása van, de míg a felülhajtós malomban a kőpad az első padláson van, a gyorsítókerék és az orsók a másodikon, addig ábránkon a kőpad a földszinten, a gyorsítókerék pedig az első vagy alsó padláson. Tehát se nem felülhajtós, se nem alulhajtós, hanem középhajtós szélmalomnak mondható.

    Sipter Péter 80 éves szélmolnár felvilágosításai szerint a szélmalmot a város szélén, ahol a szél szabadon járta, vagy mint a bemutatott példány is, külterületen a tanyák közt, meg a pusztán állították fel. És pedig dombos helyen. Ha nem volt domb, csináltak 1 m magasat. Lóval, kocsival gázoltatták, hogy ne süllyedjen a malom fala. Emlékezés szerint a szélmalmok falát téglából rakták. Egy szélmalom falában 75-85.000 db tégla van. Toronyszerű fala 10 m magas, mely alul az alsó padlásig 1 m széles, ettől fogva 60 cm, a második padlástól 45 cm vastag. A bemutatott malom kivétel, mert a leírás szerint „a malom fala vályogból építendő”.

    A földszinten van a falban 2 ajtó és 2 ablak. A két ajtó közül az egyik kelet felől, a másik dél felől esik, mert erről legkevesebb szél jön. Az első és második padlás 3-3 ablakú; a felső padláson nincsen ablak.

    A földszinten 1 m magasságban van az őrlőkövet tartó kőpad (b), melyet körül lehet járni. A kőpad négy oszlopon áll és kötésekkel van megerősítve. Az őrlőköveket külön-külön gerendák emelik vagy süllyesztik. Ahány kő van, annyi külön emelőgerendának kell lennie. Az emelőgerenda egyik vége a kőpad egyoldali átellenes oszlopába bevésett helyre van becsapolva, a másik oszlopon keresztül meg és ennek a külső végén van a szabályozó sróf, mely a gerendát le- vagy felhúzza. Régen ékkel emelték vagy süllyesztették az őrlőkövet liszt- vagy daraőrlésre. Az emelő gerenda közepén áll az olajozó persely, ebbe megy a korongvas. A kőpad mellett egy-egy lisztesláda van az őrlemény részére.

    Amint említettem, alsó vagy emelőgerendánál fogva emelődik és süllyesztődik a felső kő; t. i. a kőpad oszlopában keresztülmegy az emelőkő gerendája, melynek végéből egy sróf felmegy a kőpad felső gerendáján keresztül s egy szarvascsavar által szabályozható. A felsőkő lyukába megy a villás vas, mely a követ hajtja. Ehhez még meg kell jegyezni, hogy az orsón felőli villásvas a természetben nem ér fel a második padlásig, hanem az alsó és felső padlás közti két oszlop egyikébe bele van vésve és csapolva egy kalodafa vége, a másik vége a másik oszlophoz csavarral bekötődik, vagy kieresztődik a hajtáshoz, hogyha kell, a gyorsítókerékhez be lehessen fogni az orsót, ha nem kell, kizúzhassák. A villásvas csapja a kaloda közepén forog. Ezt a villásvasat egy 20 cm vastag, sugáras vastagodó fa=orsószár fogja körül. Ugyan erre ékelődik rá a hajtandó orsó (F. G.) az alsó padláson.

    A kő átmérője 24-60 hüvelyk. Ezt kerek deszkakéreg veszi körül. A kéregre jön a rámafa, mely a nagy garagyot tartja, a kis garagy pedig ennek hátulsó részére van felakasztva és egy madzag által szabályozódik. A villásvasat kővágáskor a felső padláson lévő fa-gránikkal felemelik egy padlással feljebb, a felső követ pedig daruval, a karvasak közt megfordítják és megvágják (a kő vágást lásd. Népr. Eth. 1935. évf. 81. l. 6. ábra). Vágás után a követ visszaeresztik, rá a villásvasat és a gyorsítókerék fogi hajtják tovább az orsó csövezését.

    Az alsó padláson a gerenda közepétől egész a tetőzet alatti milligerenda közepéig ér fel a tombác (I), melynek alsó részén van a gyorsítókerék (D), legfelül pedig a dob (I). Itt kapcsolódik be a nagy, vagy szelestengőn levő nagy kerék (N).

    A gyorsítókerék négy, egymásba kapcsolt gerendára épül, melyen szilfa palincsok vannak, azokból kerekedik ki a kerék. A gerendákra épített palincs két sorból áll, egymástól két hüvelyk távolságra, közte 2 hüvelyk vastagságú akác fogakkal. A fogak száma 125-135 közt változik. A fogak száma szerint a kerék átmérőjének is ugyanannyi hüvelyk nagyságúnak kell lennie.

    Az orsók csövei is 2 hüvelyk szélességben állítódnak. A 24 csöves orsó tehát 24 hüvelyk átmérőjű. Az orsók csövének száma 23-30.

    A tombácot gyorsítókerékbe mind a négy sarkon 3-3 ékkel szorítják fel. Felső részén van a dob, melynek 28 dobcsöve somfából való. A csövek a két szilfából előállított dobtányér kivésett lyukaiban vannak. Itt is 2 hüvelyk vastagságúak a csövek és 2 hüvelyk szélességűek a közeik. A felső tányér kisebb, mint az alsó, még pedig azért, mert a szelestengőn levő nagy kerék is ferdén van a tengő állásánál fogva és így illenek az orsó csövei közé a nagy kerék fogai, hogy azt forgathassák.

    Legfelül van a tetőszerkezet, mely így állítódik össze: A malom faláa 15 db sukkos vastag (4-5-ös hosszú) gerenda van befalazva, egyik a másiktól 70 cm távolságra. Ezeken a gerendákon egy sor palincs van keréktalp módjára vasszegekkel erősítve és a malom kerekségéhez kikerekítve. A palincs szélén szilfából karima, perem van odaerősítve, hogy fordításkor le ne jöjjön a tetőzet. A palincs fecskefarokra van kivágva, e kivágásokba toldják bele a felső részen a gömbölyű kisgerendákat és ezen csúszik a forduló majorpang. A majorpangra tevődik a két nagy görbegerenda (K) olyan távolságra, hogy a négy gerendára két sor szilpalincsból épített nagykerék (N) s az ezt körülvevő és puha fából (nyár, szil) készült forgó-kerékkel együtt elférjen közte. A forgókerék nem veszi körül egészen a nagy fogaskereket, alul féloldalról 36 hüvelyk elmarad, ahol két félhüvelyk vastag és két hüvelyk széles vas egymásba menve, egyiknek a vége a görbe gerendába, a másiknak a vége nyolc hüvelyk kvadrálos bunkós fába: a héblibe kötődik bele. A bunkós kolonc súly gyanánt szolgál. Ennek a súlyfának az oldalára egy hüvelyk átméretű kapocsvasat vernek. A görbegerendának az oldalán egy 36 hüvelyk hosszú és 4 hüvelyk átmérőjű lecsüngő függő oszlop van, melyből a görbegerenda irányában egy ághoz hasonló vas áll ki, így a 15 sukk hosszú héblifa, mely gém által húzatik fel, beleakad a függőoszlop ágas vasába. A gém a görbegerenda vége irányában úgy búvik ki a tetej alól, hogy az a belső végtől a külsőig 2 és fél öles legyen; erre a célra a tetejen macskaháznak nevezett lyuk van. A gém a macskaház szemöldökfájának közepén egy sas és horog által felkötve működik. A gémből a farpánthoz lánc vagy kötél szolgál, ami által a molnár megfogja vagy elereszti a malmot. A két görbegerenda külső részeihez mennek körül a csúszó majorpang tetején a különböző nagyságú kisgerendák, a végeit kivésik, belecsapolják a fedélfa alsó végét, a felsőt pedig a fedél tetején lévő kis kerek árbochoz szegezik. Az árbocot csak a fedélfák tartják, alsó vége azonban egyik kis gerendába van belekapcsolva.

malomkép1    A két görbegerenda közepére jön a mitligerenda, melynek mind a két vége a tetején kívül ér legalább 2-2 méterre. Közepébe a bálványcsap. A két görbegerendán felül a szelestengő vékony végénél keresztül tevődik egy kis gerenda, erre akasztják a fordító vagy fagerendát és ehhez kötik a mitligerenda kiálló végétől a két karpántot, melynél fogva fordítódik a tetőzet. A két görbegerendának a fafelőli belső oldalán olyan hosszú vésés van, amiben a kis görbegerenda benne van és előbb, vagy hátrább lehet toldani ékek által, azért, hogy a nagy kerék fogai a dobtól távolabb vagy közelebb essenek.

    A kis görbegerenda közepén van belevésve a négyszegletes vaspörső, ebben forog a szeles tengely csapja: egy közepén kivölgyelt acélszem. A pörsőben a szeles tengő csapján van egy gomb, mely mindig az olajban forog, szállítván a csaphoz az olajat. A pörső egyik oldalából félhold alak van kivéve, ezen belül van a gomb, azért, hogy a szeles tengely csapja a szem közepébe essék.

    A görbegerendának a vitorla felőli végére teszik a nagy medvegerendát, mely legalább 16-18 zoll (45 cm) magas. Ennek tetejére jön a kis medvegerenda, ennek ismét a tetejébe egy akácfából való vánkos. A vánkos közepe kivölgyelt, hogy abban forogjon a szeles tengő (M). A nagy és kis medvegerendába két ajtófelet állítanak 30-32 zoll távolságra. Az ajtó felső küszöbe: az árker, a szeles tengő felett van, hogy a szél az ajtófelet ki ne csavarja, e végből két oldalt srégpánttal van kitámasztva, úgy hogy a pánt alsó vége a nagy medvegerendábaq, felső vége az ajtófélhez van belecsapolva. Az árker bedeszkázódik, de a 18 zoll széles ajtó levehető. Ezen búvik ki a molnár ékelni, vagy srófot megszorítani. Ugyanitt megy ki a szeles tengő végére, ha csigát kell felkötni, hogy a keresztágat és vitorlát (O) felhúzzák.

    A szelestengő egy darab tölgyfából való, mely 2 láb vastag és 24 láb hosszú. Ha nincs ilyen, az esetben négy akácfát állítanak össze és abból faragják ki 24 hüvelyk vastagságóra. A szelestengő tetőn túlérő része négyszegletes, át van vésve keresztben 8 hüvelyk vastagságban, 17-17 hüvelyk szélességben. Ebben a tengely lyukba mely a keresztág és a vitorla. Ha keresztág kettős, úgy a kis keresztág kemény-, a nagy keresztág fenyőfából készül.

    A vitorla legalább 35 láb hosszú fenyőfából van faragva. Alsó végétől számítva 9 hüvelykre kivésik 3 hüvelyk széles, 1 hüvelyk vastagra. Ilyen vésést húszat csinálnak, a többi része a vitorlának kopaszon marad. A vésésekbe helyezett 20 szál fenyőlécet függőlegesen lefele 3 szál léc köti össze, melyek egymástól 14 hüvelyknyire vannak. A két első léc hátulról szegeződik fel a léc végére, a harmadik léc már elülről. A vitorlaszárban levő részeket úgy kell beosztani, hogy hátulról egyenesen egy sorban legyenek, elülről pedig a hatodik lécnél másfél hüvelyk megtörés legyen benne hátrafele. A kezdő léc végénél egyik saroktól a másik keresztsarokig vésődik ki. Így van meg benne a szélfogó hajtóképesség. A keresztlécek közül minden másodiknak a vége kimarad legalább 18 hüvelykre, melyre háromszögalakú fát szegeznek, ennek végére 6 hüvelyk széles deszkát, akkor a vitorla és deszka közötti 12 hüvelyk széles deszka a lejáródeszka, amit erősebb szeletekben levesznek. A lejáró deszkára hátul több kis lécet szegeznek, melyek végei 2 hüvelyknyire kiérnek. Ez alábúvik a 6 hüvelykes deszkának. A vitorlára szegeződik egy kis léc alól, a másik felől egy szeggel fordító gyanánt. A vitorla részei: vitorlaszár, vitorlalécek, vitorlavászon, nagy keresztág, kis keresztág. Régen nem volt keresztág, a vitorlaszárak oly hosszúak voltak, hogy a szeletengelyen átdugva 2-2,5 öl volt és összevasalva tartották egymást. A vitorlák ollóban állanak, a molnárok szerint villámcsapás ellen.

    A vitorlákra 30 láb hosszú, 5 láb széles vásznat feszítenek ki, mely körül van korcolva és ebbe a korcba 1 cm vastag kötelet húznak. Ezeknek alsó vége 3 lábnyira kint lóg, megcsavaráskor ennél fogva köti meg a molnár.

    A malomparton a malom falától kifele 9 lábnyi távolságra karókat ásnak le, hogy a tekerőkocsit beleakasszák. Ennek a kocsinak a közepén hengeralakú tengelye van, felső végén egy nagy karikával van átkötve. Ebbe a karikába a molnár egy rudat dug és azzal forgatja a tengelyt. Így tekerődik a fagerendához kötött kötél a kocsi hengeroszlopához, amikor a tetejét a szélhez alkalmazva fordítja.

    Sipter Péter szélmolnár szerint ilyen, mint az itt bemutatott szerkezetű szélmalom, kevés volt. Hódmezővásárhelyen a felülhajtós volt elterjedve. Aluhajtós is volt, mely kezdetlegesebb a bemutatottnál. Papucsos malmot nem ismert se ő, se a többi szélmolnár. Bakos szélmalomra ötre emlékezik. Hatvitorlás hollandi szélmalom az 1843-ban született Megyelka Lajos szerint kettő volt, egyik a Kiserdősor végén, a mostani „Tóth malom” helyén, melyet lebontottak és négy vitorlást állítottak helyére, ami 1873 nyarán leégett. Ennek helyére építették a jelenlegi hívő gőzmalmot*. A hatvitorlás malom fel van tüntetve az 1804-ből származó céhlevél jobb sarkában a Hódító mellett. A másik hatvitorlás szélmalom a Rárósi úton volt. Szeremlei Sámuel azt írja a város történetében, hogy az 1700-as évek vége felé, sőt 1808-ban is 3 szélmalom volt a határban. A molnárcéh iratai szerint 1836-ban 7 szélmolnár lépett be a céhbe. Kovács Ferenc: „Hódmezővásárhely és vidékének statisztikája az alföldi vasút érdekében” című munkája szerint 1863-ban 50 szélmalom volt. 1893-ban 30 taksás szélmalom van. A statisztikai közlemények 1906. évben 23 szélmalmot tüntetnek fel.

    Egy szélmalom 1862-ben három hold földdel 1000 forintért kelt el.

    A város szélén az öregek emlékezése szerint a következő szélmalmok voltak: a mostani hívő-malom helyén 1. Ujvároson a vályogvető gödröknél 1, a Makai útfélen 3, a Kútasi útfélen 4, a Szentesi útfélen 5 (1 megvan), a Rárósi útfélen 3 (1 megvan), a Rác útfélen 3, Tarján végen 1. A külterületen: Csomorkányon 4, Ráróson, Csókáson, a pusztán, a Kishalom dűlőben, Mártályon, Téglás szélen, Erzsébeten, Görbeúton, Kopáncson 1-1.

    A városi levéltár iratai szerint a világháború után, 1924-ben 21 szélmalom van. Ebben az évben a szélmalmok tulajdonosai azért kérték a taksa leszállítását 2 koronára, mert a szaporodó gőzmalmok miatt nincs olyan keresetük, mint korábban volt.

    Ma már legtöbb szélmalom motorral van felszerelve. Ha nem fú szél, megeresztik a motort.

    Az első gőzmalom, a Bauer féle 1872-ben épült, a második, a Tóth-testvéreké 1874 évben.

*

    Hódmezővásárhelyen a szél iránya és erőssége szerint a következő megkülönböztetéseket használják a szélmolnárok: gyenge szél: a legarányosabb szél, minden irányból jön, de bár gyenge, mindazonáltal egy pár követ elhajt; sima szél: a legjobb szél, napfeljöttétől napnyugtáig fú és egyenlően, két pár követ elhajt; alszél: onnan jön, ahol újév táján lemegy a nap is. Addig fú, ameddig az eső esik, mert esővel jár; felszél: a legerősebb és legarányosabb szél; kapkodó szél: nyári szél, változékony, forgószeles; erős szél: északról és naplementről jön, elviszi a ház kéményét is. Vitorlavászon nélkül is lehet vele őrölni. Soká tart, néha hónapokig; forgószél: rossz szél, mert nem lehet használni. A forgószelek szárazságban jönnek, majd összetörik a malmot, vitorlákat, fogakat; napos szél: reggel kezd fúni, mint a forgószél, keletről és mindig a nap irányában fú, naplementre már nyugaton áll; viharos szél: nyári naplementről jön. Félnek tőle a molnárok, mert kárt tesz, még a vitorlát is leszerelik, hogy szelet ne fogjon.

     

* A malomalapító Tóth testvérek reformátusok voltak, de fiatal korukban nazarénusok, helyi néven hívők lettek, ezért mondják a malmot hívő-malomnak.

    In: Ethnográphia-Népélet XLIX. évf. 1938. 1-2. szám.

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf