Kiss Lajos: Középhajtós szélmalom Hódmezővásárhelyen

malomkőképA magyar szélmalom monográfiáját Lambrecht Kálmán írta meg az Ethnographia XXII. évfolyama 1-6 füzetében részletesen és behatóan, utána a szélmalomról csak kellő vigyázattal lehet szólni, anélkül, hogy ismétlésbe ne essünk. Hogy ez alkalommal mégis a szélmalommal foglalkozom, azért van, mert olyan kezdetleges szerkezetű malom rajzát ismertetem, amilyen Lambrecht munkájában nincs közölve, azonkívül a mesterszó anyagát szaporítom, végül a szélmalmok számának feltütetésével elterjedt voltát bizonyítom.

    Hódmezővásárhely város levéltára őrzi azt a szélmalomrajzot, melyet most bemutatok és melyet Marcsó készített 1874 év február 7-én Kelemen József és Kelemen Gábor helybeli lakosok megvették Bellák Ferenctől a pusztai ú. n. Kishalom dűlőben levő 300 □öl legelőrészt, mely a hódmezővásárhelyi 20483 sz. telekkönyvben 10210 b. 4. 6. szám alatt van bejegyezve. Ezen fekvőséget szélmalom helyül szándékoznak használni. Az építmények rajzát és körülírását csatolva, engedélyt kérnek a felépítésre. Egy másik irat a helyszínen megjelent küldöttség jelentését tartalmazza 1874. aug. 12-ről, mely szerint a szélmalom fala a közlekedési dűlő úttól 7 öl 2 láb, a vitorla járása pedig 6 öl 1 láb távolságra van; Czeglédi István mesgyéjétől a malom fala 5 öl 4 láb; Bellák Ferenc mesgyéjétől a malomfal 5 öl 3 láb; a vitorla járása pedig 4 öl 3 lábra esik. A malomtelep úgy a dűlőút, mint a szomszédok felől körülkeríttetett. Felállítására semmi kifogás nincs.

    Eddig szól a hivatalos írás. Öregek szájavallomásából tudjuk, hogy még abban az évben megépült. Ma is működik.

    Az itt bemutatott szélmalom a felülhajtós szélmalomhoz hasonlít, ennek is három padlása van, de míg a felülhajtós malomban a kőpad az első padláson van, a gyorsítókerék és az orsók a másodikon, addig ábránkon a kőpad a földszinten, a gyorsítókerék pedig az első vagy alsó padláson. Tehát se nem felülhajtós, se nem alulhajtós, hanem középhajtós szélmalomnak mondható.

    Sipter Péter 80 éves szélmolnár felvilágosításai szerint a szélmalmot a város szélén, ahol a szél szabadon járta, vagy mint a bemutatott példány is, külterületen a tanyák közt, meg a pusztán állították fel. És pedig dombos helyen. Ha nem volt domb, csináltak 1 m magasat. Lóval, kocsival gázoltatták, hogy ne süllyedjen a malom fala. Emlékezés szerint a szélmalmok falát téglából rakták. Egy szélmalom falában 75-85.000 db tégla van. Toronyszerű fala 10 m magas, mely alul az alsó padlásig 1 m széles, ettől fogva 60 cm, a második padlástól 45 cm vastag. A bemutatott malom kivétel, mert a leírás szerint „a malom fala vályogból építendő”.

    A földszinten van a falban 2 ajtó és 2 ablak. A két ajtó közül az egyik kelet felől, a másik dél felől esik, mert erről legkevesebb szél jön. Az első és második padlás 3-3 ablakú; a felső padláson nincsen ablak.

    A földszinten 1 m magasságban van az őrlőkövet tartó kőpad (b), melyet körül lehet járni. A kőpad négy oszlopon áll és kötésekkel van megerősítve. Az őrlőköveket külön-külön gerendák emelik vagy süllyesztik. Ahány kő van, annyi külön emelőgerendának kell lennie. Az emelőgerenda egyik vége a kőpad egyoldali átellenes oszlopába bevésett helyre van becsapolva, a másik oszlopon keresztül meg és ennek a külső végén van a szabályozó sróf, mely a gerendát le- vagy felhúzza. Régen ékkel emelték vagy süllyesztették az őrlőkövet liszt- vagy daraőrlésre. Az emelő gerenda közepén áll az olajozó persely, ebbe megy a korongvas. A kőpad mellett egy-egy lisztesláda van az őrlemény részére.

    Amint említettem, alsó vagy emelőgerendánál fogva emelődik és süllyesztődik a felső kő; t. i. a kőpad oszlopában keresztülmegy az emelőkő gerendája, melynek végéből egy sróf felmegy a kőpad felső gerendáján keresztül s egy szarvascsavar által szabályozható. A felsőkő lyukába megy a villás vas, mely a követ hajtja. Ehhez még meg kell jegyezni, hogy az orsón felőli villásvas a természetben nem ér fel a második padlásig, hanem az alsó és felső padlás közti két oszlop egyikébe bele van vésve és csapolva egy kalodafa vége, a másik vége a másik oszlophoz csavarral bekötődik, vagy kieresztődik a hajtáshoz, hogyha kell, a gyorsítókerékhez be lehessen fogni az orsót, ha nem kell, kizúzhassák. A villásvas csapja a kaloda közepén forog. Ezt a villásvasat egy 20 cm vastag, sugáras vastagodó fa=orsószár fogja körül. Ugyan erre ékelődik rá a hajtandó orsó (F. G.) az alsó padláson.

    A kő átmérője 24-60 hüvelyk. Ezt kerek deszkakéreg veszi körül. A kéregre jön a rámafa, mely a nagy garagyot tartja, a kis garagy pedig ennek hátulsó részére van felakasztva és egy madzag által szabályozódik. A villásvasat kővágáskor a felső padláson lévő fa-gránikkal felemelik egy padlással feljebb, a felső követ pedig daruval, a karvasak közt megfordítják és megvágják (a kő vágást lásd. Népr. Eth. 1935. évf. 81. l. 6. ábra). Vágás után a követ visszaeresztik, rá a villásvasat és a gyorsítókerék fogi hajtják tovább az orsó csövezését.

    Az alsó padláson a gerenda közepétől egész a tetőzet alatti milligerenda közepéig ér fel a tombác (I), melynek alsó részén van a gyorsítókerék (D), legfelül pedig a dob (I). Itt kapcsolódik be a nagy, vagy szelestengőn levő nagy kerék (N).

    A gyorsítókerék négy, egymásba kapcsolt gerendára épül, melyen szilfa palincsok vannak, azokból kerekedik ki a kerék. A gerendákra épített palincs két sorból áll, egymástól két hüvelyk távolságra, közte 2 hüvelyk vastagságú akác fogakkal. A fogak száma 125-135 közt változik. A fogak száma szerint a kerék átmérőjének is ugyanannyi hüvelyk nagyságúnak kell lennie.

    Az orsók csövei is 2 hüvelyk szélességben állítódnak. A 24 csöves orsó tehát 24 hüvelyk átmérőjű. Az orsók csövének száma 23-30.

    A tombácot gyorsítókerékbe mind a négy sarkon 3-3 ékkel szorítják fel. Felső részén van a dob, melynek 28 dobcsöve somfából való. A csövek a két szilfából előállított dobtányér kivésett lyukaiban vannak. Itt is 2 hüvelyk vastagságúak a csövek és 2 hüvelyk szélességűek a közeik. A felső tányér kisebb, mint az alsó, még pedig azért, mert a szelestengőn levő nagy kerék is ferdén van a tengő állásánál fogva és így illenek az orsó csövei közé a nagy kerék fogai, hogy azt forgathassák.

    Legfelül van a tetőszerkezet, mely így állítódik össze: A malom faláa 15 db sukkos vastag (4-5-ös hosszú) gerenda van befalazva, egyik a másiktól 70 cm távolságra. Ezeken a gerendákon egy sor palincs van keréktalp módjára vasszegekkel erősítve és a malom kerekségéhez kikerekítve. A palincs szélén szilfából karima, perem van odaerősítve, hogy fordításkor le ne jöjjön a tetőzet. A palincs fecskefarokra van kivágva, e kivágásokba toldják bele a felső részen a gömbölyű kisgerendákat és ezen csúszik a forduló majorpang. A majorpangra tevődik a két nagy görbegerenda (K) olyan távolságra, hogy a négy gerendára két sor szilpalincsból épített nagykerék (N) s az ezt körülvevő és puha fából (nyár, szil) készült forgó-kerékkel együtt elférjen közte. A forgókerék nem veszi körül egészen a nagy fogaskereket, alul féloldalról 36 hüvelyk elmarad, ahol két félhüvelyk vastag és két hüvelyk széles vas egymásba menve, egyiknek a vége a görbe gerendába, a másiknak a vége nyolc hüvelyk kvadrálos bunkós fába: a héblibe kötődik bele. A bunkós kolonc súly gyanánt szolgál. Ennek a súlyfának az oldalára egy hüvelyk átméretű kapocsvasat vernek. A görbegerendának az oldalán egy 36 hüvelyk hosszú és 4 hüvelyk átmérőjű lecsüngő függő oszlop van, melyből a görbegerenda irányában egy ághoz hasonló vas áll ki, így a 15 sukk hosszú héblifa, mely gém által húzatik fel, beleakad a függőoszlop ágas vasába. A gém a görbegerenda vége irányában úgy búvik ki a tetej alól, hogy az a belső végtől a külsőig 2 és fél öles legyen; erre a célra a tetejen macskaháznak nevezett lyuk van. A gém a macskaház szemöldökfájának közepén egy sas és horog által felkötve működik. A gémből a farpánthoz lánc vagy kötél szolgál, ami által a molnár megfogja vagy elereszti a malmot. A két görbegerenda külső részeihez mennek körül a csúszó majorpang tetején a különböző nagyságú kisgerendák, a végeit kivésik, belecsapolják a fedélfa alsó végét, a felsőt pedig a fedél tetején lévő kis kerek árbochoz szegezik. Az árbocot csak a fedélfák tartják, alsó vége azonban egyik kis gerendába van belekapcsolva.

malomkép1    A két görbegerenda közepére jön a mitligerenda, melynek mind a két vége a tetején kívül ér legalább 2-2 méterre. Közepébe a bálványcsap. A két görbegerendán felül a szelestengő vékony végénél keresztül tevődik egy kis gerenda, erre akasztják a fordító vagy fagerendát és ehhez kötik a mitligerenda kiálló végétől a két karpántot, melynél fogva fordítódik a tetőzet. A két görbegerendának a fafelőli belső oldalán olyan hosszú vésés van, amiben a kis görbegerenda benne van és előbb, vagy hátrább lehet toldani ékek által, azért, hogy a nagy kerék fogai a dobtól távolabb vagy közelebb essenek.

    A kis görbegerenda közepén van belevésve a négyszegletes vaspörső, ebben forog a szeles tengely csapja: egy közepén kivölgyelt acélszem. A pörsőben a szeles tengő csapján van egy gomb, mely mindig az olajban forog, szállítván a csaphoz az olajat. A pörső egyik oldalából félhold alak van kivéve, ezen belül van a gomb, azért, hogy a szeles tengely csapja a szem közepébe essék.

    A görbegerendának a vitorla felőli végére teszik a nagy medvegerendát, mely legalább 16-18 zoll (45 cm) magas. Ennek tetejére jön a kis medvegerenda, ennek ismét a tetejébe egy akácfából való vánkos. A vánkos közepe kivölgyelt, hogy abban forogjon a szeles tengő (M). A nagy és kis medvegerendába két ajtófelet állítanak 30-32 zoll távolságra. Az ajtó felső küszöbe: az árker, a szeles tengő felett van, hogy a szél az ajtófelet ki ne csavarja, e végből két oldalt srégpánttal van kitámasztva, úgy hogy a pánt alsó vége a nagy medvegerendábaq, felső vége az ajtófélhez van belecsapolva. Az árker bedeszkázódik, de a 18 zoll széles ajtó levehető. Ezen búvik ki a molnár ékelni, vagy srófot megszorítani. Ugyanitt megy ki a szeles tengő végére, ha csigát kell felkötni, hogy a keresztágat és vitorlát (O) felhúzzák.

    A szelestengő egy darab tölgyfából való, mely 2 láb vastag és 24 láb hosszú. Ha nincs ilyen, az esetben négy akácfát állítanak össze és abból faragják ki 24 hüvelyk vastagságóra. A szelestengő tetőn túlérő része négyszegletes, át van vésve keresztben 8 hüvelyk vastagságban, 17-17 hüvelyk szélességben. Ebben a tengely lyukba mely a keresztág és a vitorla. Ha keresztág kettős, úgy a kis keresztág kemény-, a nagy keresztág fenyőfából készül.

    A vitorla legalább 35 láb hosszú fenyőfából van faragva. Alsó végétől számítva 9 hüvelykre kivésik 3 hüvelyk széles, 1 hüvelyk vastagra. Ilyen vésést húszat csinálnak, a többi része a vitorlának kopaszon marad. A vésésekbe helyezett 20 szál fenyőlécet függőlegesen lefele 3 szál léc köti össze, melyek egymástól 14 hüvelyknyire vannak. A két első léc hátulról szegeződik fel a léc végére, a harmadik léc már elülről. A vitorlaszárban levő részeket úgy kell beosztani, hogy hátulról egyenesen egy sorban legyenek, elülről pedig a hatodik lécnél másfél hüvelyk megtörés legyen benne hátrafele. A kezdő léc végénél egyik saroktól a másik keresztsarokig vésődik ki. Így van meg benne a szélfogó hajtóképesség. A keresztlécek közül minden másodiknak a vége kimarad legalább 18 hüvelykre, melyre háromszögalakú fát szegeznek, ennek végére 6 hüvelyk széles deszkát, akkor a vitorla és deszka közötti 12 hüvelyk széles deszka a lejáródeszka, amit erősebb szeletekben levesznek. A lejáró deszkára hátul több kis lécet szegeznek, melyek végei 2 hüvelyknyire kiérnek. Ez alábúvik a 6 hüvelykes deszkának. A vitorlára szegeződik egy kis léc alól, a másik felől egy szeggel fordító gyanánt. A vitorla részei: vitorlaszár, vitorlalécek, vitorlavászon, nagy keresztág, kis keresztág. Régen nem volt keresztág, a vitorlaszárak oly hosszúak voltak, hogy a szeletengelyen átdugva 2-2,5 öl volt és összevasalva tartották egymást. A vitorlák ollóban állanak, a molnárok szerint villámcsapás ellen.

    A vitorlákra 30 láb hosszú, 5 láb széles vásznat feszítenek ki, mely körül van korcolva és ebbe a korcba 1 cm vastag kötelet húznak. Ezeknek alsó vége 3 lábnyira kint lóg, megcsavaráskor ennél fogva köti meg a molnár.

    A malomparton a malom falától kifele 9 lábnyi távolságra karókat ásnak le, hogy a tekerőkocsit beleakasszák. Ennek a kocsinak a közepén hengeralakú tengelye van, felső végén egy nagy karikával van átkötve. Ebbe a karikába a molnár egy rudat dug és azzal forgatja a tengelyt. Így tekerődik a fagerendához kötött kötél a kocsi hengeroszlopához, amikor a tetejét a szélhez alkalmazva fordítja.

    Sipter Péter szélmolnár szerint ilyen, mint az itt bemutatott szerkezetű szélmalom, kevés volt. Hódmezővásárhelyen a felülhajtós volt elterjedve. Aluhajtós is volt, mely kezdetlegesebb a bemutatottnál. Papucsos malmot nem ismert se ő, se a többi szélmolnár. Bakos szélmalomra ötre emlékezik. Hatvitorlás hollandi szélmalom az 1843-ban született Megyelka Lajos szerint kettő volt, egyik a Kiserdősor végén, a mostani „Tóth malom” helyén, melyet lebontottak és négy vitorlást állítottak helyére, ami 1873 nyarán leégett. Ennek helyére építették a jelenlegi hívő gőzmalmot*. A hatvitorlás malom fel van tüntetve az 1804-ből származó céhlevél jobb sarkában a Hódító mellett. A másik hatvitorlás szélmalom a Rárósi úton volt. Szeremlei Sámuel azt írja a város történetében, hogy az 1700-as évek vége felé, sőt 1808-ban is 3 szélmalom volt a határban. A molnárcéh iratai szerint 1836-ban 7 szélmolnár lépett be a céhbe. Kovács Ferenc: „Hódmezővásárhely és vidékének statisztikája az alföldi vasút érdekében” című munkája szerint 1863-ban 50 szélmalom volt. 1893-ban 30 taksás szélmalom van. A statisztikai közlemények 1906. évben 23 szélmalmot tüntetnek fel.

    Egy szélmalom 1862-ben három hold földdel 1000 forintért kelt el.

    A város szélén az öregek emlékezése szerint a következő szélmalmok voltak: a mostani hívő-malom helyén 1. Ujvároson a vályogvető gödröknél 1, a Makai útfélen 3, a Kútasi útfélen 4, a Szentesi útfélen 5 (1 megvan), a Rárósi útfélen 3 (1 megvan), a Rác útfélen 3, Tarján végen 1. A külterületen: Csomorkányon 4, Ráróson, Csókáson, a pusztán, a Kishalom dűlőben, Mártályon, Téglás szélen, Erzsébeten, Görbeúton, Kopáncson 1-1.

    A városi levéltár iratai szerint a világháború után, 1924-ben 21 szélmalom van. Ebben az évben a szélmalmok tulajdonosai azért kérték a taksa leszállítását 2 koronára, mert a szaporodó gőzmalmok miatt nincs olyan keresetük, mint korábban volt.

    Ma már legtöbb szélmalom motorral van felszerelve. Ha nem fú szél, megeresztik a motort.

    Az első gőzmalom, a Bauer féle 1872-ben épült, a második, a Tóth-testvéreké 1874 évben.

*

    Hódmezővásárhelyen a szél iránya és erőssége szerint a következő megkülönböztetéseket használják a szélmolnárok: gyenge szél: a legarányosabb szél, minden irányból jön, de bár gyenge, mindazonáltal egy pár követ elhajt; sima szél: a legjobb szél, napfeljöttétől napnyugtáig fú és egyenlően, két pár követ elhajt; alszél: onnan jön, ahol újév táján lemegy a nap is. Addig fú, ameddig az eső esik, mert esővel jár; felszél: a legerősebb és legarányosabb szél; kapkodó szél: nyári szél, változékony, forgószeles; erős szél: északról és naplementről jön, elviszi a ház kéményét is. Vitorlavászon nélkül is lehet vele őrölni. Soká tart, néha hónapokig; forgószél: rossz szél, mert nem lehet használni. A forgószelek szárazságban jönnek, majd összetörik a malmot, vitorlákat, fogakat; napos szél: reggel kezd fúni, mint a forgószél, keletről és mindig a nap irányában fú, naplementre már nyugaton áll; viharos szél: nyári naplementről jön. Félnek tőle a molnárok, mert kárt tesz, még a vitorlát is leszerelik, hogy szelet ne fogjon.

     

* A malomalapító Tóth testvérek reformátusok voltak, de fiatal korukban nazarénusok, helyi néven hívők lettek, ezért mondják a malmot hívő-malomnak.

    In: Ethnográphia-Népélet XLIX. évf. 1938. 1-2. szám.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf