Tűz Tamás: Sarlós Boldogasszony

Örült a táj, merre csak néztél
a búzaszár lengett vígan
nyargalt, dalolt a hűs, merész szél
erdők-mezők bokraiban.

A sarló is lágyabban csengett
s kiáltozott a víg kakukk,
fodorménták és szénarendek
küldték feléd hűs illatuk.

Mint a szivárvány, hogyha nap gyűl
az ég komor felhőiben,
lépted nyomán harangszó kondult,
béke sugárzott minden szíven.

Ha erre járnál, Boldogasszony,
Néked bókolna fű, virág
s hogy mindörökre itt marasszon,
sövénybe futna minden ág.

Hát jer közénk s az aratóknak
ajkára dalt adj, szép derűt,
hogy madárfüttyel, hangos szóval
dicsértessél Te mindenütt.