Jókai Mór: Okos ember nótája

Okos ember most azt teszi – mum, mum. –
Ha kérdezik, hogy mi újság? – mum, mum. –
«Zöld uborka, sárga barack,
Igen jó, ha belé harapsz.
Ez most a legújabb újság; – mum, mum.»

Más forma újságot kérnek; – mum, mum. –
Nem olyat, mit meg kell enni; – mum, mum. –
«Magyar Sajtó, Pesti Napló:
Mind a kettő arra való;
Prænumerálj s olvasd maga; – mum, mum.»

szozattovabbacikkhez

 

Jókai Mór: Szép vigasztalás

Szebasztopol híres vára mellett
A szebasztopoli kikötőben,
Minden holdnak első negyedével
Megjelen egy kétárbocos gálya.
S mikor a hold is leszáll a vízbe,
Mikor sötét lesz az ég, a tenger:
Jönnek hozzá hosszú, gyors dereglyék,
Gyors repülők, mint ki hord dugárút,
Mindegyik hoz megrakott köröndöt,
Azt ürítik a hajó fenékbe.
Reggel ismét a hajó tovább kél.

*

A mit a kufár hajóra szállít
A nagyhírű akhtiári partról,
Az nem egyéb… az nem egyéb, mint… csont.
Meghalt jó vitézek elszórt csontja...

szozattovabbacikkhez

 

 

Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák (részlet)

I. fejezet


DOBOS NÉNI ÉS DIÁKJAI

     Ezelőtt valami kétszáz vagy háromszáz esztendővel – mert ha nagyon messze hagyjuk az időt magunk mögött, ide-oda benne száz esztendő – a debreceni tornyos kollégiumban éppen olyan zajos volt az élet, mint most.
     Hiszen a diákélet nem változik, magok a diákok sem. Jól mondta a hajdúszoboszlói ember, aki az anyjukkal berándult Debrecenbe tizenöt esztendő után másodszor, hogy: »Ejnye, nézze csak kend, ezek a diákok egy csöppet sem nőttek azóta.« 

szozattovabbacikkhez

 

Horváth Imre: Volt egyszer egy ország

Volt egyszer egy ország…
Kincses Tündérország,
Ősi határait
Bércek koszorúzták.
Büszke Kárpátoknak
Messze-nyúló lánca
Ezer esztendeig
Védőn körülzárta.

Volt egyszer egy ország…
Tisza-Duna tája...

szozattovabbacikkhez

 

 

Dr. Réthy Zoltán: Magyar fohász

Uram! még meddig, meddig járjuk
E kínkeresztes Golgotát,
S vezeklő szívvel meddig várjuk
Feltámadt húsvét hajnalát?
Ha tudnánk, hogy az útnak vége
A Kárpát ormára vezet,
Nem ostromolnánk több panasszal
A csillagtalan bús eget.

Uram, a szívünk harcos szív volt,
Itt hagyták ránk az ős apák...

szozattovabbacikkhez

 

Reményik Sándor: Hallga, mi ez?

Hallga, mi ez, e távol, elhaló,
Feldöngő, tompa hang?
A szívem döng, mint vassal vert harang?
Vagy amit hallok, tompa ágyúszó?

Most visszafojtom a lélekzetem:
Egy nemzet, bár végkép elföldelék,
Hallga, lélekzik, él a föld alatt
S döngeti koporsója födelét.

1919. november

Agyagfalvi Hegyi István: A Puszta üzent

Akácfa áll az ablakom előtt,
Fehér csokorral barna ág kezébe’,
A magyar Puszta szép lánykája ő
S most engem köszönt halk illatbeszéde.

Engem köszönt, a messzi Bérc fiát,
Elmondja: őt az édesanyja küldte,
Hogy megtudja: Bérc bátyja mit csinál?
Hogy megy a sora? Hogy visszakerül-e?

szozattovabbacikkhez

 

Reményik Sándor: Könnyek

Valahol felgyűlnek a könnyek,
Egyenként, lassan, csöppre csöpp,
Magyar szemek elsírta könnyek:
Nem hullott soha több.

Valahova ömölnek, mennek,
Egyenként hullanak a könnyek,
S ha majd óceánná dagadtak:
Egyszerre csak visszajönnek!

szozattovabbacikkhez

 

Szabó Gábor: Magyar kesergő

Bilincs a kezemen,
Béklyó a lábamon,
Úttalan utakon
Magam csak vonszolom.
Fáradtan, éhesen
Tengetem életem,
Árva-bús fejemet
Nincs hol lehajtanom.
Vad rablógyilkosként...

szozattovabbacikkhez

 

Petri Mór: A magyar őr zsoltára

Magyarországról, elrontott Hazánkról
     Kezed levetted, igaz Isten!
Magyarországon, de a nagyvilágon
     Veszendőbe, ínségbe minden.
Kacag az ördög, hogy csonka a templom,
     Oltáraid kifosztva állnak.
Kialszik minden igaz láng a földön.
     Igazságot Magyarországnak!

szozattovabbacikkhez

 

Pilinszky János: Csönd

Zárt az ablak.
Csöndre int a titkok titka:
két szemed,
míg az ingaóra bongva,
ó rugóra jár, ketyeg
hallgató szívünk felett.

Pilinszky János: Két szonett

I.

Csak fussatok hát, mint veszett ebek,
vonítsatok, ha gyilkos éjszaka
körülkerít a farkasok hada,
hogy fölkoncolja hitvány testetek.

Hát sírjatok csak csípős könnyeket,
a végítélet nektek: harsona
örök pokolra ébresztő szava,
– az ördög fújja, lelketek felett!

szozattovabbacikkhez

 

Pilinszky János: Szegény egy szegényről

Isten engem is megteremtett.
Egyetlen ok, hogy tovább éljek.
Mit is talált fontosnak abban,
hogy egyedül vagyok?

Senki sincs, ki előre megrajzolná
egy ínszakadás vonalát.
Ezért kell térdepelnünk.
És meghalnunk. És megszületnünk.

1974; Ms 5933/5.

Pilinszky János: Vágóhíd ősszel

Ősz van és napfogyatkozás.
Egy állat elesik.

A feledés vad füvei,
s a szentségtartó napfogyatkozása.

1971?; Ms 5932

Pilinszky János: Vers a halotthoz

A perc a percnek tükre csak
és tartalmuk csakis te vagy,
magadra hagyva meztelen, –
lehullt a nyugtalan lepel:
a megmásító mozdulat.

Itt vállalnod kell önmagad,
itt nem lóbálhat rongyokat
örök valód fölött a szél.
Maradsz örökre kőkemény
s lezárt, akár a kárhozat.

Faludy György: Kihallgatás

Egész nap nyúzott. Hol bokámat rúgta
s ordított, hol dühödten nógatott.
Vadul gyűlöl. Pedig pontosan tudja,
hogy ártatlan vagyok.

Hencegni ezzel már én sem kívánok.
Bárcsak tettem volna egy keveset
ellenük! s nem most kéne kifundálnom
a kémkedésemet.

Mindegy. Az embert úgyis elítélik.
Az ablakra haránt dőlt a nehéz
napfény. Fölém lógott Dzserdzsinszkij Félix
szakállán a penész.

szozattovabbacikkhez

 

Kántor Gerzsonné levele – Ismeretlen barátjának

Az első magyar tragikának, Kántorné Engelhardt Annának – Jókainé Laborfalvi Róza és Jászai Mari elődjének tragikus volt az élete. Ezt bizonyítja gyermekének atyjához írott lemondó levele.

1839.


Kedves


     Mielőtt hosszasan gondolkoznám – mi csak bátorságomat vesztené...

szozattovabbacikkhez

 

Kányádi Sándor: Hunyadi

Balla Bálintéknak

Sírja üres akár a
megváltóé
de késik a húsvét

hiába esdi minden
áldott délben
a harangszó

1974

Ady Endre: A Rákóczi vén harangja

A Rákóczi vén harangja
Ha megkondul,
Panaszosan sír a hangja
Meg nem értett fájdalomtul.

Síró szava elzúg, elszáll
Messze, messze -
Mintha minden kondulása
Egy hatalmas sóhaj lenne...

szozattovabbacikkhez

 

Féja Géza: Mikes Kelemen (1690–1762)

     Ha zágoni Mikes Kelemen nem kerül ifjú fővel II. Rákóczi Ferenc udvarába, békés boldog idill közepette telik el élete valamelyik erdélyi udvarházban. Jó gazda lett volna belőle, vendégszerető nemes ember, barátságnak és csevegésnek fűszere, könyvek barátja, művet aligha ír, hanem mindazt, amit száműzetésében művé érlelt, elcsevegte vagy elmerengte volna; a száműzetés és hazafelé szálló nosztalgiája tette őt nagy íróvá. II. Rákóczi Ferenc volt a végzete, utolérte a szelíd, magányos és a merészebb sorsot alázatosan szolgálni kész férfi végzete, bolygója lett a fejedelemnek, kuruc lett, de nem a kuruc eszméknek hódolt, hanem a fejedelem vonzó emberi egyéniségének. II. Rákóczi Ferenc volt a legnagyobb élménye, s mindhaláláig ennek az élménynek áldozott.

szozattovabbacikkhez

 

Madai Gyula: Rákóczi harangja

Amoda nézzetek.
Ragyogó tünemény, tűzpanoráma,
Ide csak, ide csak szegzeni rája
Lobogó szemeket.
Nézd, nézd a daliát,
Nyihogó paripák
Körme dobogva jelenti a rögnek,
Hogy kik ma gerincök nyergibe szöknek:
Rákóczi acéldaliái azok!
Ott a vezérhős! Vállán s a kar’án
Táncolva röpös libegő kacagány.
Nyomába tódul serge morajja,
Kardja magát labanckard élibe marja.
„Hajrá”-riadástól döng a levegő,
Dob ropogása,
Láb dobogása
Búg, zúg a kurucra, előre, elő…

szozattovabbacikkhez

 

László Antal nemzetőr-honvédvadász, plébános

Először önkéntes nemzetőr vala amint ilyen 1848. év vége felé gróf Eszterházy Pál vezérlete alatt Bécs mellett a schwecháti csatában részt vett; azután 1848. év végén mint önkéntes beállott az első honvéd vadászezredbe, s a téli hadjárat alatt be lett osztva Kmetty hadosztályába, és részt vett 1849. febr. 28-án a mezőkövesdi csatában, úgy szinte Budavár ostrománál és bevételénél. 1849. évben pedig, június 13-án részt vett a csornai, június 27-én az ihászi csatában. Ezek után lement Péterváradra s kisebb csatározások után harcolt a Temesvárnál vívott híres csatában, s ezután augusztus 21-én Borosjenőn Arad megyében az oroszoknak által adta a fegyvert. Később röjtöki plébános.

Dalmady Győző: Nyáry Pál temetése

Megcsendül a puszta kis harangja,
Most temetik Nyáry Pált, –
Bús siralma zokogást, énekszót,
Szelet, vihart túlkiált.

Nagy harangok fájdalmas nyögése
Ágyúk szörnyű döreje,
Ég zengése, földnek rázkódása
Jobban nem verhetne le.

Lépteink oly roskadók és lassúk,
Mély nyomot hagy mindenik,
Azt hisszük, hogy a nehéz koporsót
Bús szíveink emelik.

szozattovabbacikkhez

 

Kosztolányi Dezső: Tömörkény István

     Tömörkény István nevével a szegedi városi bizottság utcát nevezett el. A nagy íróknak haláluk után kijár kommencióképpen egy utca. Nevüket felírják egy piros szegélyes fehér táblácskára, hogy megtanulják azok is, akik sohasem olvasták őket, az állomási kocsisok, a hordárok, az ügyes-bajos nyárspolgárok, kik késő éjjel valamilyen lakcímet keresnek, és izgatottan kérdezik: hol az Arany János utca? Hol a Kazinczy utca? Hol a Tömörkény utca?
     Az író igazi népszerűsége – szomorú, de így van – tulajdonképpen itt kezdődik. Akkor, mikor neve elválik az alkotásától, és az olvasóknak már csak az író nevét kell olvasniok, nem a munkáit.

szozattovabbacikkhez

 

Párkányi Norbert: Miatyánk!

Miatyánk! Kegyes Istenünk!
Könyörgünk árva magyarok.
Ezer évig voltál velünk,
Kisért áldásod, haragod.
Nép sorsa nincsen mostohább,
Ne sújts bűneinkért tovább,
Tekintsd a vért, mit áldozánk,
Add vissza országunk, hazánk!
Miatyánk!
Adj békét minden országnak,
Igazságot Magyarországnak!

Miatyánk! Te örök Bíránk!
Ítélj: e nép el mért bukott,
Hisz egy rögöt meg nem kívánt
A más földjéből, jól tudod.

szozattovabbacikkhez

 

Reményik Sándor: Hadak útja

Csaba királyfi… régi a mese,
Hogy táltos lovak lába lebeget
Az űrön át,
S a csillagok ezüst patkószegek,
Csaba királyfi… régi a mese…

Csaba királyfi… régi a mese,
De hinni benne jó,
S most kellene, aki mesélni tud,
Most kellene…
Ha százszor szép és ha százszor hazug
Ajkán a szó,
A mese hazug, de a mese jó,
A mese szép.

szozattovabbacikkhez

 

Szávay Gyula: Üzenet

Testvérek ott a sáncokon túl,
Kik nézitek a kék eget,
Kék égen fenn a hazajáró
Üzenethozó felleget,
Ha a harmat hull rátok belőle,
Csepp könnyben egy-egy csepp vigasz,
Üdüljetek fel, mert e cseppben
Szónál és dalnál ékesebben
Szívünk beszél, üzenet az.

Testvérek ott a sáncokon túl,
Hol a térképmező felett
Barbár vonalban felsötétlik
A hont határló gyászkeret...

szozattovabbacikkhez

 

Dura Máté: A magyar nép

Nem az a vér a magyar vér,
Mely mi bennünk folydogál,
Olyan lassú, lusta csendes,
Mint akár a tetszhalál;
Hanem az, mely, ha megárad,
Széttépi a gátakat,
Úgy csitul le, hogyha medre,
Partja tiszta, mély, szabad.

Nem az a kedv a magyar kedv,
Amiben élt ősapánk,
Mely lángolt bor tűzétől,
Ellobbant, mint a szalmaláng;
Hanem az, mely, mint a villám...

szozattovabbacikkhez

 

Horváth Imre: Megváltás

Ez a föld volt az áldott Kánaán:
A paradicsom kitépett darabja,
Melyet az Isten minékünk adott…?
- Most látjátok-e, kik osztoznak rajta?

Apáink gazdag, kalászos mezője
Nekünk már csak gazt és gyomot nevel?
Szabadság, nagyság, dicsőség virága
Kitépve mind az iszapban hever?

Mi voltunk az az erős, büszke nemzet:
Hatalmas Hadúr kiválasztott népe?
Tőlünk rettegett egész Európa,
Ha kardunk megcsillant a verőfénybe?

szozattovabbacikkhez

 

Péntek Iván: Magyar sirató

Fehér nyoszolyámat,
Virágos portámat
Jaj, de szánom-bánom,
Többé sose látom.

Hull a szemem könnye,
Gyász a magyar földje.
Lesz-e még itt reggel
Rózsás napkeltével?

Lesz-e még itt hajnal?
Jön-e még az angyal
Magyarok álmával,
Zenés harsonával?

Zenés harsonával,
Béke pálmájával:
- Szegény, bús magyarok,
Ím, szabadok vagytok!

Jaj, de nagyon szánom,
Jaj, de nagyon bánom
Virágos portámat,
Fehér nyoszolyámat!

Fehér nyoszolyámat,
Árva violámat,
Én szegény anyámat:
Édes, jó hazámat!

1922

szozattv


szozat a tiszta hang
  pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára vargaelőadás SZAKC_Hirlevel_2022_08_31meghivo2Gyóni kötetképsissistalMÖD 2022.június 18-meghívó-1 oldalasKét film szórólap Trianon plakat NET 2022 Kiállítás szózatba 1 szozat a tiszta hangEUCHARKirályfesztSacra HungariaSacra HungariaSacra HungariaKOFESZTszozat a tiszta hangszozat a tiszta hangszozat a tiszta hang pálosokszozat a tiszta hangszozat a tiszta hang 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf