Félix Mihály levele – Meskó Idának
A levélíró ismeretlen, de a címzett Meskó Idáról sikerült annyit megállapítani, hogy később Szabó Károly (1824 – 1890) történész és bibliográfus neje lett.
(1840-es évek)
Szeretve tisztelt Ida kisasszony!
A nőnem iránti szívem körül képződött jégkéreg, kegyed látására olvadni kezde s mert hasztalan törekvém magam vagy nyugodttá, vagy érzéketlenné, vagy még inkább hideggé tenni, mint az előtt szokásom volt a nők előtt: mihelyt kegyed szelíd arcára tekinték, szívem azonnal eddig nem érzett édes fájdalom által elnyomaték: többször feltevém kegyeddel beszélgetésbe eredni, de a bennem megrögzött szokás győzött zsenge akaratomon. De másnap még jobban érzem vesztesemet, hogy tehát némileg kipótoljam az elmulasztott perceket, elhatárzám szívem érzelmeit jelen soraimba önteni: de ne gondoja kegyed, hgoy ezek költött, igen, de nem, nem érzelmem súgta szavak; melyről ha vajon meggyőződött-e, s vajon leend-e számomra öntől viszont szeretet (ha szabad így szólnom), egy pár sorban kérek öntől tudósítást Nagyszombatba ezen cím alatt:
T. c. Félix Mihály úrnak, az Intézetben
ad Nagyszombatban
Ezek után kezeit forrón csókolva maradok szolgája
Félix Mihály
U. i. Ha sorsom szívén fekszik, kérem eltitkolását, még legkedvesebb barátnéi, vagy barátja előtt is, e levelemnek.