Dóczy Lajos: Egy szép asszonynak
A »Csók« című darab egyik példányára
Jön a tavasz. Hej a tavasz!
Ez aztán a szerető,
Olyan ifjú s már oly ravasz,
Óvatos, de vakmerő;
Nesztelen jő, loppal halad,
Mint tolvaj néz szerteszét,
Úgy tekinti leple alatt
Szunnyadozó kedvesét.
Hó a leple, félig fedve
Fekszik a föld s álma jó;
De ráfúj a tavasz kedve
S foszladoz a takaró.