Agyagfalvi Hegyi István: Az élet csak az Úr!
Ha meghalok, a sírom szép legyen,
s vadrózsák közt, – úgy, mint az apám sírján –
álljon a sírkövem…
A sírkő mellett nyájas pad legyen,
meghitt búvóhely, ahol megpihenhet
két szív szerelmesen…
Azt akarom, hogy, míg a rózsabokron
pillangó táncol, vadméh muzsikál,
s a nap mámort szitál,
csók csattanjon egy porló szív felett,
s a diadalmas emberi öröm
zengjen víg éneket!…
(Hogy bosszankodva lássa a Halál,
ki kuckójában ott lenn meglapul:
az Élet csak az úr!…)