Száz évvel ezelőtt, 1919. január 27-én halt meg Ady Endre, a magyar költészet korszakos, világirodalmi rangú alkotója. Jelenits István piarista szerzetessel, tanárral beszélgetünk.
Az emléklapot ifj. Béri Géza készítette édesapja emlékezetére.
Ó, mit mondjak rólad,
mit szólhatnék én rólad,
miként nevessek,
miként sóhajtsak rólad,
csodaváró hangszer,
melyen mélyen kipengethető,
sötéten billentyűzhető,
gyönyörűn szállni küldhető
a Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon
izzó parazsakba meredő mítosza,
melyen fölsikongható,
tépett lobogóként világ fölé bontható
az Elindultam szép hazámból
vérnél vörösebb,
véremnél éltetőbb sikolya.
Mit mondhatnék én rólad,
mit kiálthatnék én rólad,
bújtató barlangom,
én legvégső vackom,
szajhám, utcasarkon
váró gyilkosom!
Szálló testem alatt hullámzó csodatáj,
legtisztább álmom, szerelem,
nyeregbe kényszerítő kengyelem,
sorvasztó kínom a végtelenség
megmászhatatlan falain –
halottaim…
Egyetlen óvóm,
egyetlen nem-árulóm,
egyetlen kétélű fegyverem.
Halotti menetek fölé
lepelként kúszó siratóim.
Fogyó életem –
énekem.
Sződemeter egy Szatmár megyei szórványmagyar település a mai Románia területén. A mintegy négyszáz lakosból mindössze félszázan magyarok, akik néhány esztendővel ezelőtt eltervezték, hogy épületet emelnek, amely méltó módon mutatja be a település híres szülötte, Kölcsey Ferenc életét. Az emlékház műszaki átadása már megtörtént, várhatóan nyáron meg is nyílik.
Kölcsey Ferenc szülőháza eredetileg Kölcsey anyai dédnagyanyja, Bideskúti Zsigmondné született Péchy Júlia egykori kúriája volt. Lánya, Bideskúti Mária Bölönyi Ádámmal kötött házasságából született Bölöni (Bölönyi) Ágnes, Kölcsey Ferenc édesanyja. Bölöni Ágnes Kölcsey Péterrel Sződemeteren kötött házasságot, majd Álmosdra költözött férje birtokára, de áldott állapotban hazatért nagyanyjához Sződemeterre, és ebben a házban hozta világra elsőszülött fiát, Ferencet.
Ebben az évben 175 éve annak, hogy nemzeti imánk, a Himnusz –megzenésített formájában – elindult nemzetegyesítő útján. Himnuszunkat tehát 175 éve énekeljük. Tarics Péter újságíró, író, a Himnusz és a Szózat történetének kutatója az évfordulóra írt történeti és eszmei elemzés-értekezésével tiszteleg nemzeti imánk előtt, melyet folytatásokban közlünk.
***
A magyar népnek több évszázadon keresztül volt himnusza – néphimnusza –, hiszen a magyarok nagy része a „Boldogasszony Anyánk, régi nagy Patrónánk” kezdetű éneket, illetve az „Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga” kezdetű éneket tartották a magyarok himnusznak, de a „Tebenned bíztunk eleitől fogva” kezdetű, 90. genfi zsoltárt is sokan a magyarok néphimnuszaként énekelték. Később nagyon népszerű volt a történelmi Magyarországon a Liszt Ferenc által nagyzenekari formában feldolgozott Rákóczi-induló, melyet csaknem minden közösségi megmozduláson, ünnepen énekeltek, játszottak. A 19. század elejére megérett egy nemzeti himnusz megalkotásának igénye, próbáltak is néhányan himnuszt kreálni (például Kisfaludy Károly-Schreiber Károly), de ezek csak meddő próbálkozások maradtak. Kölcsey Ferencnek kellett írnia egy csodálatos költeményt, majd Erkel Ferencnek megzenésítenie, hogy valódi himnusza legyen végre a magyarságnak.
A közelgő pápalátogatás fokozatosan beizzítja az ortodox nackóhadsereget. Hasítanak rendesen.
Az uniáció a Római Katolikus Egyház által gyakorolt heves hittérítési módszer, mellyel megpróbálta a katolicizmus valamilyen formájában bevonni az ideiglenesen katolikus uralom alatt élő ortodox keresztényeket (az osztrákok által 1687-ben elfoglalt Erdélyben).
Rögtön azután, hogy Erdély a Habsburgok uralma alá került, energikus akcióba kezdtek uralmuk megszilárdítása érdekében.
Ebben jelentős szerep hárult a Római Katolikus Egyházra.
A pápaság által a kelet-európai ortodoxok megnyerésére használt leghatékonyabb eszköz azoknak a katolikus államoknak az ereje volt, melyek alá e népek tartoztak. Ki kell emelni, hogy minden olyan területen, ahol ortodox lakosság került egy idegen katolikus állam uralma alá, Róma a szóban forgó állam elnyomó és korrumpáló eszközeit használta fel, hogy fennhatósága elfogadására kényszerítse a lakosságot.
„Hivatalos: Ferenc pápa mai hatállyal megszüntette az Ecclesia Dei Pápai Bizottságot. A határozatot a Szentatya egy január 17-ei keltezésű, ma kiadott motu proprioban közölte. (Forrás: vatican.va)”
Kapcsolódó cikkünk: - Betiltotta a hagyományos latin misét az érseksége területén az Amoris Laetitia háttérírója
Az alábbiakban Kiss Bertalan, a Foaederatio Internationalis Juventutem ifjúsági mozgalom elnökének hozzászólását közöljük, teljes terjedelmében (a hozzászólást a könnyebb olvashatóság kedvéért formáztuk).
Ferenc pápa hivatkozott motu propriojának nemhivatalos magyar nyelvű fordítása a Juventutem Magyarország honlapján elolvasható. Az SSPX-ről közölt cikkeink listája ide kattintva érhető el.
A gyermekek – a következő nemzedék – a mi jövőnk. Amilyenek mi vagyunk, amilyennek neveljük őket, olyan lesz a világ. Sokáig úgy volt, hogy úgy nevelték a gyerekeket, ahogy az előbbi nemzedéket, a szülőket. Ez a szociális tanulás következménye. Ez biztosította, hogy minden jó, hasznos, fontos, bevált, de sajnos negatív hagyomány is tovább öröklődött nemzedékről nemzedékre.
Mondom: sokáig így volt. Mert manapság már valahogy semmi sem jó, amit a múltból örököltünk. Állítólag minden más és jobb lett: a világ, az eszközeink, főleg pedig mi magunk.
Nemrégiben létrejött a Get Real Hungary! nevű nemzetközi mozgalom, amely szerint ma az a legnagyobb gond az öreg kontinensen, hogy a magyar autósok jelentős része Nagy-Magyarországot (helyesebben történelmi Magyarországot) ábrázoló matricával közlekedik az utakon. A trianoni utódállamokban sokakat dühítő jelenség ellen tettekkel kívánnak fellépni: kampányt indítottak a „helyes” matricahasználatért, és hamarosan megkezdik a trianoni ország formáját ábrázoló ragaszok gyártását, amiket a benzinkutakon szeretnének árusítani.
Egyszer volt, hol nem volt Erdélyben egy fiatalember, Abrudbányai-Rédinger Ödön, kezdhetném a mesémet, aki halálosan szerelmes volt menyasszonyába, Magdiba, de a mese befejezése nem a hagyományos „boldogan éltek, amíg meg nem haltak”; a lány néhány héttel az esküvőjük előtt egy titokzatos betegségben meghalt. Ödönt nem kímélte a sors: szerelme után hazáját is elveszítette, Erdély román fennhatóság alá került, hontalanul bolyongott a világban, de nem tudta elfelejteni se régi szerelmét, se régi hazáját. Hosszú ideig kereste azt a helyet, ahol felépíthetné szerelmük emlékművét, végül fonyódi domboldalon találta meg az ideális helyszínt, ami még Nápolynál is szebb volt a szemében. Villát épített családjának, s a pincében egy kriptát és emlékművet Magdinak.
Idén ismét a Parlament elé terjesztik a székelyföldi autonómiatervezetet – döntött az MPP országos választmánya a hétvégén, Székelyudvarhelyen tartott ülésén.
Szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményük alapján a közelgő europarlamenti választásokkal kapcsolatban eldöntötték: az RMDSZ és az MPP közötti együttműködési megállapodás mentén tárgyalásokat kezdeményeznek a szövetséggel. Bejutó helyre számítanak jelöltjük, Márton Zsuzsanna, a Szatmár megyei Egri község polgármestere számára. Az MPP nem zár ki egyetlen lehetőséget sem, amellyel megjeleníthetik a párt célkitűzéseit az europarlamenti választásokon.
Azért esett a választásunk éppen a tankönyvekre, mert a műfajból fakadóan magába próbál alapvető információkat sűríteni egy-egy kérdésről. Másrészt az elit által megalkotott román azonosságtudatba enged betekintést, és arra is rálátást enged, hogy egy nemzet hogyan mutatja be a környezetével kialakított kapcsolatát. Nem utolsó sorban az is szerepet játszott választásukban, hogy egy olyan román számára, aki soha életében nem találkozott magyarral, és talán nem is fog, nagy valószínűséggel az iskolában tanultak lesznek azok az alapvető információk, amit megtud rólunk.
A romániai gyerekek mindenféle tanügyi reform ellenére még mindig nagyrészt külön évfolyamokon tanulnak országuk és a világ történelméről. Az ország történelme rendszerint egy-egy ciklus lezáró évében kerül terítékre, így először negyedik osztályban, majd nyolcadikban és végül tizenkettedik osztályban. Egy-egy évfolyam eddig több tankönyv közül is válogathatott, idéntől azonban a tanügyminisztérium - magyarországi mintára -, áttért az állami kiadó által nyomtatott, egységes példányokra.
Énekelnek-e ma még bordalokat, vagy ez a műfaj végképp a múlt részévé vált? Mert a magyar borivó nemzet, ez alig változott az idők során.
Keresve is nehezebb jobb időpontot találni az ivással kapcsolatos traktátusok számára, mint az év végi, téli ünnepkört követő időszak – a karácsony és szilveszter utáni napok olyanok az azt megelőző periódushoz képest, mint a másnaposság a részegséghez viszonyítva.
