Valek Tünde: Szeretetszobrász

Kő Pál emlékezete

Mindent, mit alkotok szeretetből születik
Tisztelettel eleinknek, őseinknek
Kik jó példát mutatnak gyermekeinknek
Múltnak becsülete jövőnek fényei

Nő báránnyal 2019. 03. 19. Epreskert

Bővebben ...

Az alvilágban sötét van

Déry Tibor egy hat részből álló novellafüzérben megírta Budapest ostromát. Az Alvilági játékok utolsó darabjának címe: Félelem. Ebben mondja Mari néni, az egyik öregasszony: „Senki sem alszik. Az egyik fele a nyilasoktól fél, a másik fele az oroszoktól.”
Ez a találó mondat mostanra némileg módosult jelentéstartalmat kaphat. Valahogy úgy: vannak, akik ma is, patológiásan a nyilasoktól félnek, mi több, rettegnek – a másik fél viszont már egyáltalán nem fél az oroszoktól, sőt tiszteli-becsüli őket, és mindinkább látja, mennyire nem azonos az orosz a szovjettel. És mivel már nem fél, szembe mer és tud nézni olyan jelenségekkel, amelyek a múltat és a jelent egyaránt meghatározzák.
Ungváry Krisztián és Szakács Árpád írásait olvasva, úgy vélem, a fenti gondolatok és evidenciák rendkívüli fénytörésbe kerülnek. Előbbire látszólag nem kéne túl sok szót vesztegetni, hiszen mélyen egyetértve Szakács Árpád megállapításával, hogy ha az írásáról lefejtenénk „a gyűlöletet, a gyalázkodást, az indulatot, a személyeskedést, a csúsztatásokat és a valótlanságokat” (hozzáfűzném: a lólábukat kilógató komplexusok seregét is), nem túl sok minden maradna, de ama bizonyos, „vegytiszta marxista doktrína csontváza” azért megérdemel egy-két megjegyzést.

Turul-szobor, Lenin-szobor, omladozó Lánchíd, helyezkedő jobboldali politikusok…

Már-már nem is igaz, hogy párhozamos társadalomban élünk, mert az emberi hülyeség, az árulás, a jellemtelenség, a szeretetlenség és a jog nélküli társadalom, az ószövetségi logika felülemelkedett a keresztény erkölcs-, és kultúra gyökerein fejlődött emberi társadalmak ideológiáján, lelkületén, logikáján. Egy anyagiakban bővelkedő kisebbség a világban olyan felfordulást teremtett, amely levetett magáról minden emberi jó tulajdonságot, pozitív érzést és ráengedte a – tetszik, nem tetszik – nomád népeket a világ kultúrájának és mozgatójának szívére, Európára. Igaz, nem egyszerre érte el ezt a szintet a háttérhatalom, hiszen kellett hozzá két világégés, amelyek alapján a kollektív bűnösséggel kordában lehetett tartani a „művelt” Nyugat társadalmait, amelyekben egyúttal a jóléti társadalmat is meghonosították azzal a céllal, hogy a keresztény hitet és vallást megvesse, elfelejtse a társadalom. A földrész keleti felében a kommunista ideológiára épülő sötét kísérleti telepet rendezték be, s ma már mondhatom: hála Istennek. Hiszen a kommunista diktatúrának ugyanazok a jellemzői, mint a mai kor erkölcstelen és ostoba, embertelen és életellenes, vallást tiltó, kapitalistának nevezett ámokfutásának. Így, a volt szocialista országok ma a zsigeri önvédelmi ösztönök által, talán később kerülnek arra a vesztőhelyre, amelyen Európát készülnek napjainkban lefejezni.

Tíz országban jelenik meg Rubik Ernő könyve

A Rubik-kocka sokkal több, mint egy lebilincselő rejtvény: igazi világjelenség. Könyvek, színdarabok és hollywoodi szuperprodukciók állandó szereplője, egyetemi kurzusok tárgya, világversenyek sporteszköze. A kocka, amely 40 évvel ezelőtt indult világhódító útjára, közel egymilliárd ember játéka lett.
A mi kockánk című kötetében Kossuth- és Széchenyi-díjas, világhírű játéktervező mesél arról, amit kreativitásról, problémamegoldásról, tanulásról gondol. Elmondja azt is, hogy milyen volt számára végigkövetni a Rubik-kocka minden várakozást felülmúló sikerét és különös kalandjait a nagyvilágban.

A magyargyűlölő Rareș Bogdannak leolvadt az agya, és mocskos szájú, primitív stílusban ment neki Szijjártó Péternek

Nem tetszik neki, hogy megmondta a főnökéről: szélsőségesen magyarellenes.
Rareș Bogdant aligha kell bemutatni az olvasónak: ő a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) tévés műsorvezetőből lett európai parlamenti képviselője, aki teljesen hisztérikusan éli meg a románságát.
Ez többek között annyit jelent, hogy mélységesen, zsigerien gyűlöli a magyarokat, és nem szalaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy ott gyalázzon bennünket, ahol ér.
Szegénynek most attól olvadt le az agya, hogy az Óbéb-Kübekháza határátkelőhely létrehozásáról szóló törvény alkotmánybírósági megtámadása miatt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szélsőségesen magyarellenes politikusnak nevezte Klaus Iohannis román államfőt.

KÁRPÁTALJA 1920–2020: (I.) TÖRTÉNELEM ÉS DEMOGRÁFIA

A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont a maga módján, egy négy részes, a mai Kárpátalja területének 100 évét röviden áttekintő összefoglalóval szeretne csatlakozni a #2020nemzetiösszetartozáséve és a #Trianon100 megemlékezés-sorozathoz az alábbi témákat érintve:

1. Történelem és demográfia
2. Oktatás és egyházak
3. Nyelvi jogok, nyelvhasználat és identitás
4. Gazdaság és érdekképviselet

Történelem (államalakulatok)

Kárpátalja mint földrajzi-közigazgatási egység az első világháborút lezáró békedöntések következtében jött létre 1919-ben, a(z első) Csehszlovák Köztársaság kötelékében, Podkarpatszka Rusz néven. Az egy évszázaddal ezelőtti politikai döntések révén nemcsak egy újonnan létrejött állam, a Csehszlovák Köztársaság egy történeti előzmények nélküli adminisztratív egysége alakult meg, de megjelent a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség is. Ezt a politikai döntést az 1920. június 4-én aláírt, úgynevezett Trianoni békeszerződés erősítette meg.

Kétszázhetvenöt éve született Hannulik János piarista teológus, Magyarország Horatiusa

A XVIII–XIX. század Felvidékről indult megannyi jeles egyházi személyiségei közé tartozik Hannulik János Krizosztom, „a piarista rend magyarországi testületének egyik legkiválóbb tagja” (Szinnyei J., 1894:436. l.), a kor neves latin nyelvű költője. „Jeles tehetségét a külföld is méltányolta, midőn a tudományos folyóiratokban elismeréssel írtak róla s több tudós társaság tagjai sorába választotta.”
Az ő élete is több szállal kapcsolódott tájainkhoz. Kétszázhetvenöt éve, 1745. június 22-én született a Trencsén megyei Peredméren. 1764-ben Privigyén lépett a piarista rendbe. Egy év múlva Rózsahegyen tett fogadalmat.

Pásztor István: Megfordítottuk a történelem kerekét, 27 éve nem látott eredmények születtek

A vasárnapi választások egyik nyertesének nevezte a Vajdasági Magyar Szövetség Pásztor István, a párt elnöke Szabadkán, a VMSZ székházában megtartott sajtótájékoztatóján vasárnap este, valamivel 23 óra után. Mint mondta, ez az értékelés vonatkozik a köztársasági, tartományi és az egyes önkormányzatok eredményeire is.
Országos szinten 27 éve nem születtek ilyen jó eredmények. A vasárnap esti adatok alapján a VMSZ 9 mandátumra számíthat a köztársasági parlamentben, de a nyolc minden bizonnyal meglesz az eredmények teljes feldolgozása után is.

Trianon 100: itt az ideje, hogy az igazság utat törjön magának

Kedves Olvasó, a legutóbbi írásomat azzal fejeztem be, hogy az igazságtalan trianoni diktátum miatt nincs béke a lelkünkben, hisz dédszüleinket, nagyszüleinket kitelepítették, meghurcolták, 100 éve próbálnak tőlünk megszabadulni. De megbánást máig nem láttunk.
Az írás megjelenése után kiderült, hogy az új kormányfő, Igor Matovič és Berényi József kétórás megbeszélésen vettek részt és meg nem erősített információk szerint annak kétharmada trianon 100. évfordulójáról szólt. A miniszterelnök meg akarta érteni, mit jelent számunkra ez a 100 év és nyitni akart felénk ebben a témában.

Folyamatos az illegális bevándorlás déli szomszédainknál

Szlovéniában huszonkét migránst találtak a hatóságok két Szerbiából érkező tartályos teherautón. Május végéig 2030 főt toloncoltak ki az országból, de emellett Horvátországba és Szerbiába is folyamatosan érkeznek illegális bevándorlók.
Mindkét élelmiszert szállító teherautó ugyanannak a szerbiai vállalatnak a tulajdona. Az egyikben 13, a másikban pedig 9, láthatóan kimerült bangladesi, indiai, török és szíriai illegális bevándorlóra bukkantak a hatóságok. A rendőrség beszámolója szerint a tartályok életveszélyesek voltak, mert alig volt bennük levegő.

Két éve hunyt el Kapui Ágota

Sólyomszárnyakon repül az idő, sajnos már két éve, 2018. július 19-én ment el közülünk – egy súlyos közúti baleset áldozataként – lapunk állandó szerzője. Derűs, optimista lénye mindig helyrebillentette mások rossz hangulatát, pedig az Ő sorsának útját sem kíméletesen jelölte ki a Teremtő. Menekülni kellet szeretett szülőföldjéről, s bár magyarok között, de új hazában új otthonra kellett lelnie Dabason. „Otthagytuk édesapámat és nagyanyámat, anyám sírját, a barátainkat és a múltunkat”, mondta egyszer egy vele készült beszélgetésben. A sors továbbra sem kímélte, korán megözvegyült. Ennek ellenére két fiúgyermeket nevelt fel tisztességgel, máig sok szertettel emlékeznek rá dabasi tanítványai, kollegái, ismerősei. „Halálával a magyar irodalom, a magyar kultúra elkötelezett napszámosát veszítettük el és a veszteség is ilyen szintű. Költeményei, jól ismert sorai új értelmet és dimenziót nyertek: »felzúg a vers és egekbe emel«. Szerencsések vagyunk, hogy ismerhettük Őt.” írta róla joggal nekrológjában Valentyik Ferenc szerkesztőtársam két esztendeje. Utolsó nekünk küldött verséből[http://www.szozat.org/index.php/lira/tartalom-2/15015-kapui-agota-mar-nem-emel] idézek:

…Már nem emel
és nem lök el magától
a megbékélés
homlokon simít
és kézfején
a foltokat a zápor
lemossa majd
a kor pigmentjeit…

Kapui Ágota: Már nem emel /részlet/

Emlékezetét a Szózat havilap kegyelettel őrzi, és minden hónapban gondozza[Már elmentek, †, de szívünkben tovább élnek] rovatunkban. Hiányzol mindnyájunknak Ágota…

– cspb –

Muskátli - 2020. június

Bemutattuk vándorkiállításunkat a haza ifjú hőseiről

A haza ifjú hősei címmel készített középiskolai vándorkiállítást a Magyar Patrióták Közössége (Patrióták), melyben egy-egy tablón tíz, harmincöt évnél fiatalabb huszadik századi magyar hazafi életútját mutatjuk be a diákoknak. A magyar hősök emlékünnepe alkalmából megtartott kecskeméti kiállításmegnyitón Wittner Mária 1956-os szabadságharcos – kinek életútja szintén szerepel a hősök panteonjában – a fiatalokat arra figyelmeztette, hogy a zászlót mindig tovább kell vinni.
Május 30-án szombaton, a magyar hősök emlékünnepe előtti napon nyílt meg a kecskeméti Piarista Rendházban A haza ifjú hősei című vándorkiállítás, amely tíz, XX. századi fiatal magyar példakép életútját és hősies helytállását mutatja be a középiskolás korosztálynak. A tablók segítségével Baracsi László, az ágfalvi csata hőse, Brenner János, a kommunizmus egyházüldözésének vértanú papja, Egán Iván Pál, a szovjet megszállással önként szembeszálló hős, Gaál Tibor, a Rongyos Gárda Munkácsot védő önkéntese, Görgey János nagyszalánci hős, Körösztös Krizosztom délvidéki mártír szerzetes, Vezér Ferenc pálos szerzetes, a nők megmentője, Sebő Ödön, a halálraítélt zászlóalj hőse, valamint Mansfeld Péter és Wittner Mária 1956-os szabadságharcosok életútjával ismerkedhetnek meg a diákok.

Romsics szabadkőműves meséi

Évtizedek óta az egyik legnagyobb talánynak számított, milyen szerepe volt a szabadkőműveseknek a trianoni diktátum előkészítésében és megvalósulásában. Ha itt-ott fel is vetődött, a kérdés inkább szubkulturális vonalon került szóba, mert a témakört nem illett komolyabb fórumokon megemlíteni, a „nagy nyilvánosság” előtt ugyanis ennek valóságtartalma egybeesett a szíriuszi ufóhívő elméletekkel. Így aztán aki szóba hozta, könnyen a virtuális bolondokházában találhatta magát; ha netán az illető történész, biztosan számíthatott a szakmai kirekesztésre, ami után mint egy leprás tengethette tovább az életét.
Normális emberben ugyanis ilyen gondolat fel sem vetődhet, hiszen az egyetlen narratíva szerint a szabadkőművesek jótékony bácsik voltak, a felvilágosodás szellemi tótumfaktumai, akik művelni akarták a népüket. Távol álltak a politikától, legfeljebb szavazni, ha elmentek, esténként szivarjukat és pipájukat pöfékelve ábrándoztak az Arisztotelész és Platón által megálmodott ideális világról. Az elmúlt 70-80 évben több száz cikk, rengeteg könyv, történészek garmadája mint egy irányított békakórus kürtölte világgá a megkomponált kánont. Minden más gondolat és tény tabunak, eretnekségnek számított, közéleti lincselés, rituális megkövezés járt annak, aki megszegte a szabályt.
Több mint tíz éve ebbe az állott, bűzös mocsárba rondított bele Raffay Ernő egy kisebb Amazonas mennyiségű tiszta vízzel. Ő ugyanis odament az eredeti forráshoz, a Magyar Országos Levéltárba, ahol lefotózta a legfontosabb 11 ezer szabadkőműves dokumentumot.

Cságoly Péterfia Béla: Faji szolidaritás vagy ideológiai háború az Egyesült Államokbeli zavargások háttere?

Folytatódnak az Egyesült Államokban és a világ más pontjain kirobbant tüntetések az egyébként többszörösen büntetett előéletű és erőszakos rablásokat elkövető néger, a letartóztatásakor fizikai ellenállást tanúsító bűnöző, George Floyd halála miatt. A férfi módosult tudatállapotban vezetett, majd az indokoltnál sokkal keményebben fellépő rendőri intézkedés miatt – percekig a földön feküdt, az életéért könyörgött nyakán térdelő járőrnek – megfulladt. Másnap, május 26-án országszerte garázdasággal, fosztogatásokkal, fehér és hivatalos személyek elleni erőszakhullámmal tarkított tüntetések robbantak ki. Bár kétségtelen, hogy a letartóztatást végző rendőrök súlyos vétségeket, bűnt követtek el, az ügy hátterében, a zavargások hirtelen, széleskörű kiszélesedésében más okok is közrejátszottak. Ahogy a puritán Amerika egyre inkább liberalizálódott és társadalmasítva arannyá, businessé és tőkévé lett, éppen úgy a konzervatív bölcsesség elszemélytelenítve és kiüresítve már csak „fogalommá, racionalitássá” vált. Az amerikaiak nagy része elvesztette a parancs, az engedelmesség, a szemlélődés, a szellem hatalma és az istenember, vagyis a tradíciók iránti érzéket.

Bővebben ...