Reding: azonnal leszámolni Lengyelországgal és Magyarországgal!
„A pénztárcájánál kell megütni Lengyelországot és Magyarországot” címmel Vivane Reding volt uniós alapjogi biztos a vezető francia lapban, a Le Monde-ban írt cikket arról, hogy mekkora veszélyt jelent az Európai Unióra nézve e két renegát ország és a jelenlegi uniós emberjogi kartát azonnal át kell alakítani úgy, hogy az alapvető jogokat sértő országoknak azonnal fel lehessen függeszteni azt, ami nekik a legjobban fáj: az uniós pénzügyi támogatást, ami bruttó nemzeti jövedelmük 5 %-a.
Talán a leggyakrabban használt fegyver, amit a 
Az alábbiakban közreadjuk Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, a Római Katolikus Státus Alapítvány elnökének a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ellehetetlenítése miatt kiadott, tiltakozásra szólító üzenetét.
Nem a kor határozza meg, hogy valaki az előírásokat vagy a szabadságot, a szertartásosságot vagy a lazaságot részesíti előnyben. És mégis, a katolikus világ nagy részében fiatal tradicionalisták versengenek idős progresszívokkal. Roppant ironikus, hogy fiatalok, akik nagyrabecsülik a hagyományokat, olyan idősekkel néznek szembe, akik a naprakészet hajszolják; hogy progresszívok félnek a jövőbeli összecsapástól a tradicionalistákkal, akik meg ki nem állhatják a közvetlen elődeiket.
A kettészakított szubtrópusi földközi-tengeri szigeten elkezdődött az új tanév. A paradicsomi szépségű, napsütötte Ciprus törökök által megszállt részén található iskolák elkeseredetten küzdenek a kényszer iszlámizáció ellen. Miközben Törökország hatalmas léptekkel távolodik Európától, az egyeduralomra törő Recep Tayyip Erdoğan elnök hosszú karja immár idáig is elér.
Az Alpok déli lejtőiről az Adriába folyó Isonzó – szlovénül Soča – mentén 1915-1917 között lezajlott tizenkét csatában elesett magyar katonák számát 300 000-re becsülik, főként felvidéki, erdélyi, partiumi és kárpátaljai hadosztályok veszteségeként. Az áldozatok egyike az 1896-ban Gácson született Göőz Bertalan, 100 évvel ezelőtt, 1917. augusztus 30-án a 11. isonzói csatában esett el.
Ma már nehéz elképzelni, mennyi harc és megvetés árán érték el a nők, hogy ők is helyet kapjanak az irodalomban. Az első lépések még bizonytalanok és gyengék voltak, mégis kitaposták az ösvényt a későbbi nagyoknak. Mit olvashattak a 18. században a nők Magyarországon? Kik írták le az első mondatokat? Miről meséltek ezek a női szövegek? Ennek jártunk utána cikkünkben.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim !
Az egyre nehezebbé váló utazási körülmények ellenére is évről évre mind többen tartják fontosnak részt venni az augusztus 26-i Úz-völgyi, immár zarándoklatszámba vehető megemlékezésen: idén is több autóbusz szállította a résztvevőket nemcsak Háromszékről, Csíkszékről, Udvarhelyszékről, de az anyaország különböző vidékeiről, sőt, Felvidékről, Kárpátaljáról is érkeztek kisebb-nagyobb csoportok. Az évek során rendbeszedett, kiépített katonatemető pedig idén is újabb emlékjelekkel gyarapodott, ezúttal az eddig beazonosított első világháborús Úz-völgyi hősi halottak névsorát tartalmazó feliratokkal.
Augusztus végéig minden délután összegyűlnek a város főterén.
A győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke reagált a közbeszédben kialakult vitára. Szerinte tudatlanság áll a lombikbébiprogram hátterében, és a tudatlanság mértékétől függ, hogy az mekkora bűn.
A határon túli magyarok szavazásának kérdése újra és újra előkerül a magyar közbeszédben azóta, hogy a 2000-res évek első felében a Fidesz felvetette ezt, majd 2010-ben be is vezette. De mi az igazság? Szavazzanak-e a külhoni magyarok? Jogosak-e a magyar állam nemzetegyesítő törekvései?
Sorsdöntő volt a hétszázharminckilenc éve, 1278. augusztus 26-án lezajlott dörnkruti – más néven: második morva-mezei – csata, ugyanis Habsburg Rudolf német király hathatós magyar katonai segítség révén győzte le riválisát, II. Ottokár cseh királyt és diadala a Habsburg-ház felemelkedését eredményezte. A Képes Krónika ezen eseményről meglehetősen szűkszavúan tudósított, hiszen csupán arról írt, hogy IV. (Kun) László király „a császár segítségével Moravia táján (…) ölte meg a már említett Ottokár királyt egy csatában.”
Fakazettás templomokba készített népi motívumokkal díszített újabb fakazettákat Szatyor Győző, a decemberben 70. életévébe lépő szobrászművész, akinek három kiállítása nyílik meg a szeptember 25. és 27. között zajló Bőköz Fesztiválon. A programot az Ormánság három falvában, Tésenfán, Szaporcán és Kémesen rendezik meg..jpg)
Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1942. augusztus 20-án, hajnali öt órakor négy Héja típusú vadászgép emelkedett a magasba az Ilovszkoje városka mellett található repülőtérről. Nem sokkal később az egyik gép éles bal fordulóba kezdett, amelyből kipördült és dugóhúzóba került. A pilótának sikerült kikeverednie a helyzetből, azonban a kis magasság miatt a földbe csapódott. A szerencsétlenül járt repülőgépet vitéz nagybányai Horthy István főhadnagy, Horthy Miklós kormányzó idősebb fia, kormányzóhelyettes vezette, aki életét vesztette a tragikus szerencsétlenségben.
