Bayer Zsolt: Kommunista Höfgen
Nézem a fényképet a Magyar Nemzet oldalán. 1975-ben készült. Rajta van minden, amitől szabadulni akartunk egykoron.
Odafönt a pulpituson Brezsnyev, Kádár, Biszku Béla. Válogatott gyilkosok. Alattuk pedig, a szószéken, egy fiatal, tehetséges rendező, bizonyos Székely Gábor szónokol.
A Magyar Szocialista Munkáspárt 11. kongresszusán vagyunk. Tizenkilenc évvel 1956 után. A kivégzettek jeltelen sírban, a börtönviseltek már akár éjjeliőrök is lehetnek valahol, egy lepusztult, vasporos reszelőgyárban, a nép pedig már önfeledt, már ki vannak mérve az első nadrágszíjparcellák az M7-es mentén, rajtuk kiszuperált Ikarus busz, az asszony horgolt függönyt az ablakára, és a rossz autógumik is be vannak ásva félig a földbe, vidám sárga-piros-kék színekre festve, kijelölvén a birtok s a létezés határait.
A német és a német tulajdonú lengyelországi liberális sajtó tán Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyherceg nevét sem hallotta. Netán csak annyit, hogy cégérként használja az uralkodóéval merőben ellentétes céljaihoz. Így aztán Soros az ottani alapítványa, a Fundacja im. Stefana Batorego pénzügyi támogatásával a választások előtt intenzíven támadhatta Andrzej Duda köztársasági elnökjelöltet, ugyanakkor ellenfelét, az egyházellenes, a melegházasságot, a párok örökbefogadási jogát és az úgynevezett genderelméletet nyíltan támogató Rafał Trzaskowskit propagálta. Azt, aki a messzemenően indokolt lengyel törvénykezési reform esküdt ellensége.
Sajnos idén, 2020-ban a vírus járvány miatt kialakult helyzet vesztesei közé tartozik két nagyon fontos magyar ügy is:
Vasárnap este a Mi Hazánk Mozgalom öt tagja – köztük Novák Előd alelnök – létrával rohamozták meg a budapesti városházát, hogy eltávolítsák onnan a melegek szivárványos zászlóját. A sikeres rajtaütést követően Novák Elődöt az V. kerületi rendőrkapitányságon előállították, kihallgatták, majd hajnalban hazaengedték, így reggel már négy zajos gyermeke körében értük utol.
Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy három nappal ezelőtt Fradi-szurkolók a ferencvárosi városházáról, vasárnap este pedig Novák Elődék a Főpolgármesteri Hivatalról szedték le a szivárványos zászlót. A nyilatkozatban azt írták, hogy a „szabad véleménynyilvánítás alapvető jog, amelynek megfélemlítés nélküli gyakorlását lehetővé kell tenni”. Álláspontjuk szerint „egy társadalomban sem szabad tolerálni neonáci és más gyűlöletcsoportokat”.
Lehet, persze. Csak ez pont olyan, mintha azt tagadnánk, amik vagyunk.
Hancsovszky Béla alakja legendává nőtt a Sajó mentén élő magyarok emlékezetében egy olyan időszakban, amilyet még sem a török, sem az osztrák, sem a korábbi csehszlovák vagy német megszállás alatt nem tapasztaltak. A betiltott magyar szó, a magyarok és németek elleni tömeggyilkosságok, a brünni halálmenet, a ligetfalui mészárlás, a prágai népirtás, a deportálások, a magyarok elleni atrocitások, a teljes jogfosztás és a vesztessé, háborús bűnössé degradált magyar nemzeti önbecsülés a többségben a félelem és rettegés érzését táplálta. Az életbenmaradás és a túlélés reflexiói már a háború alatt kialakultak, amikor abban reménykedtek, hogy a béke majd elhozza a nyugalmat, a jobb létet, de ez a béke 1945-ben csak újabb megszállókat, kommunista verőlegényeket és tót pribékeket hozott Gömörországba is.
Szeberényi Lajos költő, egyházi és pedagógiai író, evangélikus lelkész Petőfi selmeci iskolatársa, közeli jó barátja volt. Ő is azok közé tartozik, akiket a magyar és a szlovák művelődéstörténet egyaránt számontart. Kétszáz éve, 1820. augusztus 15-én született Maglódon. A selmecbányai gimnáziumban érettségizett, Pozsonyban és Pápán végzett teológiai, illetve jogi tanulmányokat.
Nehéz megtalálnom a megfelelő megszólítást, mert nem vagy sem tisztelendő, sem úr. Így szívem szerint azt írnám, hogy "Édes Öcsém", ám ez papságoddal szemben tiszteletlenség volna részemről még akkor is, ha ezt a közöttünk lévő korkülönbség meg is engedné a számomra.
Bogdán László Sepsiszentgyörgyön született 1948. március 8-án. 1969-től szülővárosában a Megyei Tükör munkatársaként dolgozott. 1987-től A Hét című hetilap szerkesztője volt, majd az 1990-es évektől a Háromszék főmunkatársaként közölt írásokat főként kulturális és közéleti témákban.
Gyurcsány felheccelt törzsrajongóinak véleménye ez Vidnyánszky Attiláról, a Kárpátaljáról származó magyar művészeti vezetőről. Arról az emberről, aki kisebbségi létben, a Szovjetunió állampolgáraként ismerte meg a magyar kultúrát, vált őrzőjévé és alakítójává. Munkássága felbecsülhetetlen értékű abban a romlásban, amit a kommunizmus, majd a rendszerváltást követő évtizedek fogyasztói kultúrájának elterjedése okozott. Gyurcsány mégis üldözéssel és vagyonelkobzással fenyegeti, mert nem tetszik neki egy kormányzati intézkedés. Teszi ezt az ellenzék vezetőjének pozíciójából, a kultúra védelmére hivatkozva.
A magyar őstörténet több mint fél évszázados kutatása során is a „merjünk csak kicsik lenni” vezérlőelve irányított, természettudományos módszerekkel például egyszerűen nem lehetett vizsgálódni, „mivel nincs is mit” – mondták ellenvetést nem tűrően a szocialista akadémikusok. Bálint Csanád régész, aki az Aczél György-féle istállóban pallérozódott és Bóna István tanítványa, még 2005-ben is azt mondta, hogy „azért nincs magyar őstörténet-kutatás, mert nincs magyar őstörténet. Csak Bizánc van, ahonnan mindent átvettünk.”
1200 éves keresztet találtak a Selyemút mentén.
Minden politikai eszméhez hozzátartozik valamilyen ostoba és a politikai eszmét igazoló, és a személettel egyet nemértőket megbélyegző szlogen. Legtöbbnyire valamilyen izmusnak nevezik, és legtöbbször semmilyen alapja és értelme nincs. Épp olyan hazug és ostoba elnevezésekről és belemagyarázott értelmezésről van szó, mint amilyen maga az elnevezésekett kitaláló és terjesztő politikai szellemiség.
...A bejelentés nagy sajtóvisszhangot váltott ki, számos cikket, megjegyzést lehetett olvasni. Folyamatosan előhozakodtak azzal, hogy hogyan lehet az uralkodó dinasztiát bármilyen módon azonosítani a magyarsággal?
