Halálosan megfenyegették, de nem fog meghajolni – Zuzana Falathovával beszélgettünk
„Ha bocsánatot kérnék, még fizetésemelést is kapnék, de a büszkeségem nem enged meghajolni, hazugságban pedig nem óhajtok élni” – szögezi le az életveszélyesen megfenyegetett Zuzana Falathová szlovák muzeológus, akit azután bocsátottak el a munkahelyéről, hogy egy magyar lapnak beszélt a szlovák történelemszemlélet hazugságairól. A fiatal nővel a pozsonyi vérengzésről, a szlovák-magyar megbékélés lehetőségéről és arról is beszélgettünk, hogy mit kezd magával, ha felébred az őt ért sokkból. A Mandiner megszólította a múzeum igazgatóját is.
Még a leghátborzongatóbb rémálmában sem gondolta Zuzana Falathová, a Pozsony Városi Múzeum legújabb kori történelemmel foglalkozó kurátora, hogy a Magyar Hírlapnak adott interjúja miatt bocsájtják el a munkahelyéről, ahogy érzése szerint most történik. Arra pedig főleg nem gondolt, hogy véleményét ország-világ előtt felfedve több száz gyűlölködő, a meggyilkolását kilátásba helyező e-mail árasztja el postafiókját...
1990-et írtunk, hárman álltunk, felvidéki magyar gimnazisták a pozsonyi Hviezdoslav téren egy ötszáz fős szlovák ultranacionalista tömegben. A rendszerváltás után elkezdtek az országba visszaszivárogni a második világháborús fasiszta szlovák állam képviselői, kiszolgálói, hóhérai. Viszonylag kicsi, de annál lelkesebb hallgatóságra találtak a szlovák főváros körüli települések lakói között, akiket buszokkal hoztak fel a volt elnököt, Jozef Tisót éltető és a magyarok ellen durván uszító rendszeres tüntetésekre. Egy ilyen alkalom során, eleinte nem tudván, miről lesz szó, mi is beálltunk a hallgatóság közé. Az összejövetel befejeztével valami rendkívül észszerűtlen késztetésből megszólítottam a közvetlen közelemben álló első idegent, legyen olyan kedves megmagyarázni, hogy ezt a magyarok Dunába fojtását pontosan hogyan is gondolták.
Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk” - közölte Marosán György világosan és érthetõen 1956. december 8-án reggel, a Parlamentben, a munkástanácsok küldöttségével folytatott tárgyalások során.
A német 
December 7-én tartotta rendi adventi lelki napját a korábbi Jeruzsálemi Templomos Lovagok baráti társasága Veszprémben, Nagy Károly címzetes apát, kanonok, esperes plébános vezetésével. A lelki nap szentmisével kezdődött, amelyet a Ferences Templomban tartottak. Innen vonultak át a Szaléziánum előadótermébe, ahol a meghívott előadó Stoffán György író volt.
Petőfi alakját már élete során számos legenda övezte, halála óta pedig ezek a sokszor mesei, mítoszi történetek hihetetlen mennyiségben burjánzanak. Miért alakult ez így? Margócsy István irodalomtörténész példákkal gazdagon illusztrált előadásával járta körbe, hogy a mítoszképző közösségi fantázia milyen szabadsággal kezeli a történeti tényeket.
Érdekes, hogy amikor Magyarország törődik a határon túli magyar közösségekkel, az agresszió. Amikor Románia beleszól a moldovai politikába, az törődés.
„Kossuth Lajos azt üzente,
Több megemlékezés is lesz ma a magyar fővárosban a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján.
A trianoni békediktátum következtében Magyarország területének és lakosságának jelentős részét elveszítette, a magyarság harmada pedig idegen országba került. Az új államhatárok színmagyar tömböket (például a Csallóközt) és magyar falvakat, köztük a csallóközi Bakát szakították el. A súlyos gazdasági–pénzügyi–katonai következményekkel és az egyéni tragédiákkal együtt ezt jelentette az 1920-as esztendő. A csehszlovák állam korlátozások egész sorát vezette be (például a nyelvhasználat terén), de a falusi emberek igyekeztek igazodni a demokráciának nevezett új rendhez..jpg)
1918. november 25. az elveszett remény napja. Ezen a napon volt utoljára főváros Temesvár, eddig tartott a Bánáti köztársaság alig több, mint három hetes fennállása.
Jordán Tamás, Sebő Ferenc és zenésztársaik József Attila verseit adják elő december 11-én Pécsen.
A veterán politikai elemző már szinte könyörög a mioritikus vezetőknek, vessék már figyelő szemüket egy kicsit Magyarországra, például a meddő cicaharc helyett.
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) elvárja a magyarországi politikai pártoktól, hogy a szomszédos államokban az ottani magyar közösségeket képviselő pártokat és jelölteket támogassák. Egyebek között ezt tartalmazza a szervezet 18. plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozat, amelyet a nemzetpolitikai államtitkárság pénteken juttatott el az MTI-hez. • Fotó: Benko Vivien Cher * A dokumentum szerint a résztvevők örömüknek adnak hangot, hogy az Országgyűlés 2018 decemberi döntésének köszönhetően a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok – így a vajdasági, kárpátaljai és diaszpórában élő magyarok – is részt vehettek az idei európai parlamenti választásokon, ezáltal pedig Európa és benne nemzetünk sorsának alakításában. Üdvözlik a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program eddigi eredményeit. A program első két ütemében létrejövő több mint száz új, illetve közel hétszáz felújított bölcsőde révén a magyar identitás megőrzésének alapjait sikerül megerősíteni. Örömüket fejezik ki annak kapcsán, hogy a program a harmadik ütemmel folytatódik.
A címben szereplő kérdés egyike volt azoknak a vádpontoknak, amelyek alapján koncepciós perben előbb halálra, majd a nyugati tiltakozás hatására életfogytig tartó börtönre ítélték a felvidéki mártír politikust. Hogyan cáfolták meg a vádat a cseh történészek 2011-ben? – arról is beszélt Csáky Pál politikus, író a Rákóczi Klub hagyományos hó eleji összejövetelén, amely ezúttal a klubtagokon kívül is számos érdeklődőt vonzott.
