Az első urivi hídfőcsata
Az 1942. évi német nyári offenzívában résztvevő magyar királyi 2. honvéd hadsereg harcoló részei 1942. július első napjaiban érték el Voronyezstől délre a Don folyót, ahol 200 kilométeres arcvonalszakaszon kellett felváltaniuk a német erőket. A szovjetek három nagyobb hídfőállást tartottak a Don nyugati partján, s Uriv, Korotojak és Scsucsje neve vérrel íródott be a magyar vitézség ezeréves aranykönyvébe. A Don menti harcok bevezetőjeként – hetvenöt esztendővel ezelőtt – 1942. július 18-20. között zajlott le az első urivi hídfőcsata.
„Miatyánk ki vagy a mennyekben,/ harcokban, bünökben, szennyekben,/ rád tekint árva világod:/ a te neved megszenteltessék,/ a te legszebb neved: Békesség!” – írja Babits Mihály 1914-ben a versében. Nincs időgépünk. Nem tudunk visszamenni, hogy lássuk, mit éltek át az I. világháború alatt az emberek. Viszont vannak verseink, szépirodalmunk és könnyű olvasmányaink, melyek bepillantást adnak az akkori szenvedésekbe.
Angela Merkel német kancellár továbbra is elutasítja, hogy Németországban felső határt jelöljenek ki a menedékkérők befogadásában.
A második előadásomat követően, amelyben a második világháború alatt és után a Csehszlovák Hadsereg által elkövetett tömegmészárlásokról szóltam, még pihentünk pár napot a Balaton partján. Az öldöklés Edvard Beneš, az akkori köztársasági elnök nyilvános felhívására folyt, amely „iparszerűen” 1945. június 15-ét követően, az elnök prágai lázító beszéde után vette kezdetét, és csak 1945 augusztusának végén, Sztálinnak Benešhez írt erőteljes tiltakozást és figyelmeztetést tartalmazó levelére állt le az akkori Csehszlovákiában.
A hagyományos római miserítus kedvelői számára 
Tíz évvel ezelőtt, 2007. július 11-én ítéletidő haladt át Gyimesfelsőlok görbepataki részén, az erős szél és a mogyoró nagyságú jég hatalmas pusztítást okozott. Szent Benedek napján történt mindez, és helyiek elhatározták, hogy kiengesztelik a „haragos szentet”: előbb keresztet, majd kápolnát építettek, ahol azóta minden évben fogadalmi búcsús szentmisét tartanak.
A kétszáz éve született Arany János emlékének legismertebb nagyszalontai ápolója, Dánielisz Endre 92 éve az elmúlt közel egy évszázad zaklatott történetének lenyomata. Az ő „idegenvezetésével” igyekeztünk felfedezni Szalonta Aranyát.
Az Európai Unióban érvényben lévő szabályozás szerint a tagállamoknak kötelessége megállapítani, hogy a határt elérő migránsok háború elől menekülnek, vagy csak anyagi támogatást akarnak. Olaszország válogatás nélkül minden migránst beenged az EU területére, ezzel uniós szabályokat sért.
Bíró Zoltán volt az első magyar rendszerváltó politikus, aki konfrontálódott Soros Györggyel. A pénzembert különös mítosz lengte körül abban az időben, de Bíró Zoltán, az MDF akkori elnöke gyorsan kiismerte őt és szándékait. Bíró Zoltánt nem lepte meg a Soros-jelentés, mintha már számított is volna valami hasonlóra. Az MDF korábbi elnökével, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet főigazgatójával beszélgettünk.
Siető járókelők, unatkozó, peronon álló utasok, dudáló kocsisor – ez jellemzi Budapest belvárosát, ha elindulsz egy hétköznap a munkahelyedre. Idén nyáron azonban az irodalom könnyebbé és érdekesebbé teszi a várakozással töltött perceket, ugyanis számtalan villamos- és buszmegállóban bukkanhatunk kortárs novellákra. Fedezzük fel együtt a szövegeket!
Az 1849. július 2-i második komáromi csatát követően értékes napok mentek veszendőbe, mikor a sebesült Görgeit helyettesítő Klapka végre 1849. július 11-én – százhatvannyolc éve – elszánta magát a támadásra, hogy áttörjön a császári főseregen és a Feldunai hadsereg megindulhasson a főváros felé.
A Bibliából jól ismert szép jelenetnek, a Bold. Szűz Mária Szent Erzsébetnél való látogatásának emlékezete a mai ünnep tárgya. A megtestesült Fiúisten itt mutatta meg először isteni hatalmát e földön, mert édesanyja látogatása alkalmával a kis Keresztelő Szent János repesni kezdett Szent Erzsébet méhében. Szűz Máriával együtt a mi ajkaink is fakadjanak e napon arra a szépséges énekre: „Magasztalja az én lelkem az Urat!” — mely különösen jól illik a szerencsés aratásért való hálaadásra is. Az ünnep magyar elnevezése is onnét származik, hogy ez a Mária ünnep esik az aratási időbe.
A 88 éves professzor azt is elmondta, az Egyesült Államokon kívül egyetlen nem totalitariánus, nem tekintélyelvű országot sem ismer, ahol létezne az „Amerika-ellenes” fogalomnak megfelelő helyi terminológia. Hozzátette: „Ha valaki bírálja a politikát, azonnal Amerika-ellenessé válik”.
