Amikor a pesti országgyűlés királlyá választotta Károly Róbertet
"Csák Mátéval ekképen létre jövén az egyesség, 1308. november 27-én, Pesten a Domonkosok zárdája mellett (a mai halpiacz táján) a szabad ég alatt országgyülést tartottak, a melyre számos egyházi és világi főúr, nemes s a nép roppant sokasága gyült össze. Németujvári Henrik bán személyesen jelent meg a gyűlésen, de Csák Máté és László vajda csak követeket küldöttek. Gentilis bíboros megnyitván a gyűlést, a jelenvoltakhoz beszédet intézett (...) A jelenlévők erre Károlyt egyhangúlag királynak kiáltották ki, a pápai követtel kezet fogtak, Károlyt megölelték, megcsókolták, neki hűséget és engedelmességet fogadta, s igéretöket a bíboros előtt letett esküvel is megerősítvén, a királyt ősi szokás szerint ujjongva vállukra emelték." - Szalay–Baróti: A magyar nemzet története
Magyar költőként Zalán Tibor, külföldi műfordítóként Peter V. Czipott kapja 2023-ban a Balassi Bálint-emlékkardot.
Bemutatták Visky András Kitelepítés című regényét Kolozsváron a 8. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében. A könyv azt az időszakot eleveníti fel, amikor az ’56-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre ítélték, és elkobozták a vagyonát, édesanyját pedig hét gyermekével együtt kitelepítették a Duna-delta közelében lévő lágerbe.
Elkezdődött Artemisia Gentileschi híres aktfestményének restaurálása Firenzében. A barokk mester alkotásán hat hónapig dolgoznak a restaurátorok, és egyúttal virtuálisan felfedik a képnek azokat a részleteit is, amelyekre a cenzúra miatt hetven évvel a mű születése után drapériát festettek, hogy takarják a meztelenséget.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Felejthetetlen vasárnap marad a százfőnyit alig elérő szászsebesi magyar közösség életében 2022. november 6-a, hiszen ekkor szerveztek először magyar napot a patinás Fehér megyei településen. A rendezvény kezdeményezője Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese volt, aki egy személyben a helyi egyházközség lelkipásztora is.
Levéltári látogatásokkal és fényképekkel kezdődött a munka, majd folyamatosan újabb és újabb kapuk nyíltak meg abban a kutatásban, amelynek célja egy átfogóbb Teleki Samu-portré megrajzolása volt – derült ki Csibi László filmrendező, egyetemi oktató doktori disszertációból született kötetének péntek esti bemutatóján. A Gróf Teleki Samu, 1845–1916. Élete és afrikai expedíciója az írásos és képi források tükrében című könyvet – amely az Emberek és kontextusok sorozat huszonegyedik kiadványaként látott napvilágot – az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében ismerhette meg a közönség: a sorozatot Keszeg Vilmos mutatta be, a kötetet Tibori Szabó Zoltán méltatta, Csibi Lászlót pedig Biró Annamária kérdezte.
A József Attila-díjas költő, műfordító, tanár, Áprily Lajos, Jékely János Lajos néven látta meg a napvilágot Brassóban, 1887. november 14-én szász polgári családban.
A pandémia első esztendejében a virtuális térbe kényszerült, a másodikban a várbeli üvegkupolában miniatűr változatban várta látogatóit, idén azonban – a járványügyi intézkedések lecsengésével – eredeti helyén, a Nemzeti Színház előcsarnokában teljes pompájában születhetett újjá a marosvásárhelyi nemzetközi könyvünnep. Az olvasást értéknek, kalandnak, ajándéknak tartó látogatók pedig nem is maradtak távol az egyedi hangulatú szemlétől, amely zsongásával, színes vásári és programkínálatával a távolról érkezett vendégekben is évről évre az otthonosság érzetét kelti.
Aranymálinkó. Kenyérhéjmagyarság. Málnahabos fa. Hogy jönnek ezek össze? Úgy, hogy ma ünnepeljük a magyar nyelv napját.
(Tovább folytatódik az őshonos nemzeti közösségek kisemmizése. Több mint egymillió aláírás sem volt elegendő, hogy emberszámba vegyenek. Az EU törvényszéke is elutasította kérésünket. A nemi rendelleneséget propagálókat védelmezik és támogatják, de az emberi alapértékeket kisemmizik.)
Európa ma a világ első számú kereskedelmi hatalma, gazdasági teljesítménye szerint pedig a második. Az Európai Unió egymagában a világ bruttó hazai termékének egynegyedét állítja elő. Archeológiai, történeti, irodalmi, zenei, technikai-tudományos értékeit tekintve a földkerekség leggazdagabb térségei közé tartozik. Területén jött létre a filozófia, és a maga eszményeivel és szellemi alkotásaival csaknem 3000 éve táplálja folyamatosan az emberi gondolkodás egyik fontos áramlatát.
Az indiános történetekben az olvasó is nyomokat keres, melyek igazi kincsekhez vezetnek, de ezek a csillogó dolgok nem az indián törzsek rejtett aranyai, hanem a náluk is fényesebb és értékesebb gyerekkori emlékeink. Ezeket idézik meg A Medveölő fia, A Sós sziklák völgye, a Milu az indiánok között és az Egy indián, mint te meg én című nagyszerű történetek is.
Az első világháború kitörésének esélye az európai erőviszonyok átrendeződésével 1900 után folyamatosan erősödött fel, s végül 1914-ben tört ki. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a kortársak az 1914. év elején jobban tartottak volna egy olyan háború kitörésétől, amely alapjaiban forgatja fel a megismert világot, mint egy vagy két évvel korábban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Európa nagyvárosaiban, így Budapesten is számos olyan beruházást terveztek, amelyek kivitelezésére végül pont az első világháború miatt nem került sor. Cikksorozatomban olyan nagyberuházásokkal foglalkozom, amelyek teljesen vagy részben elmaradtak; első alkalommal a Nemzeti Színházról írok.
Közel száz, egy évtizeden keresztül az államvédelem állományában szolgáló nő személyi dossziéi alapján végzett történeti-szociológiai kutatás.
