Az igazságot kutató püspök

Az unitáriusok másfél évszázados álma válik valóra azáltal, hogy Kolozsváron, szülővárosában állít szobrot egyházalapító első püspökének, Dávid Ferencnek – mondta lapunknak Rácz Norbert Zsolt, a Kolozsvár-belvárosi Unitárius Egyházközség lelkésze. Úgy véli, a belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között elhelyezett szobor művészi és szimbolikus jellegével egyaránt gazdagítja a kincses várost. Hozzátette: vannak ugyan kisebb méretű alkotások, amelyek a vallásalapító püspököt ábrázolják, de méltó, hogy végre egy egész alakos szoborral is tisztelegjenek az emléke előtt. Az egyház saját területén hozott létre egy kis teret a műalkotásnak.

Sajtóanomáliák… avagy a hazudozás és részrehajlás ártó „művészete”

Napi politika, világpolitika, egyház, jövő, múlt és ünnepek… mind-mind valami más, mint ami a valóság, más, mint amit nap-nap után olvashatunk a hírekben, láthatunk magunk körül és érzékelhetünk. Minden valami őshazugságra épül és vagy nevetséges, vagy igazán borzalmas – ha belegondolunk.
A médiumok mesterien tálalják az igaztalanságokat, s nem is tehetnek más, hiszen, ha mást tesznek, mást írnak, mint ami a trend, akkor az újságíró vagy balesetet szenved, vagy állását veszti, vagy eleve nincs állása, mert már az elején elmondta mi következik, ha az a bizonyos irány nem változik, tehát az olvasóhoz nem is juthat el más hír és más információ, mint az, amit szigorú parancsba ad a világot irányító hatalom. Lett légyen jobboldali, liberális vagy kommunista szemléletű média, egyetlen nagy partitúrából játszik, csak a szólamát kell követnie. Ám, azt minden körülmények között… ha jót akar.

Hoppá: a magyar kisebbséget ért jogsértések miatt kötelezettségszegési eljárás indulhat Romániával szemben

Amennyiben a Kisebbségi Jogvédő Intézetnek sikerül bebizonyítani, hogy az 1989-es visszaállamosításkor a magyar kisebbség viszonyában rendszerszintű jogsértés történt, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat Romániával szemben. Ezt az MTI szerint Köröm Ágoston, az intézet munkatársa jelentette be az M1-en.
Mint mondta, az Európai Bizottság azt kérte a jogvédő szervezettől, hogy elemezze a romániai kárpótlásokkal és a visszaállamosítással kapcsolatos jogsértéseket. Az intézet viszont azt kérte Európai Parlament petíciós bizottságától, hogy küldjenek egy tényfeltáró bizottságot Romániába, s amennyiben a jogsértések bebizonyosodnak, az uniós szervek felléphetnek az orvoslás érdekében.

Egyre mocskosabb a szlovákiai botránysorozat

Szlovákián újabb politikai sárlavina söpört végig, habár az országra Ján Kuciak újságíró és menyasszonyának tavaly februári meggyilkolása óta érvényes, hogy botrány botrányt követ. Az újabb tételek pedig mindig vadabbak, mint a pár héttel vagy hónappal korábbiak.
Azzal eddig is mindenki tisztában volt, hogy vannak „vállalkozói körök”, amelyek védettséget élveznek. Sikeresebbek az állami tendereken, a rendőrség lomhábban nyomoz, az ügyészségen elakadnak a dolgok, a bíróságokon vad fordulatokat vesznek az események. A 2006 óta rövid másfél éves megszakítással hatalmon lévő Smer által felépített rendszer velejárója. Amikor viszont kiderülnek a részletek, az összefonódások, akkor válik igazán nyomasztóvá a történet.

Egy vatikáni pletyka

Karol Sidor háborús körülmények közepette képviselte a Szlovák Köztársaságot a Vatikánnál 1939-től 1945-ig. Ennek a háborúnak pedig az volt az egyik jellegzetessége, hogy még a szövetségesek is féltékenyen figyelték egymást, a háború után megvalósuló új Európára készülve…
1942. július 6-ai dátummal érdekes bejegyzés található Karol Sidor naplójában: „Tegnap este monsignore-t meglátogatta a vatikáni román követség tanácsosa, és érdekes hírt hozott. Budapesti követségük megbízható forrásból megtudta, hogy Serédi bíboros a múlt hónapban miért járt a Szentatyánál. Állítólag egy tervhez akarta megnyerni a Vatikán támogatását. Az elképzelés az, hogy Horthy István, Horthy Miklós kormányzó helyettese felvenné a katolikus vallást, ezután pedig megkoronáznák Szent István koronájával. Magyarország pedig visszakapná a Szent Korona országait: Erdélyt, Szlovákiát, Horvátországot. A tanácsos ezek után elmondta, hogy a római román diplomaták legfőbb feladata az lesz, hogy vatikáni forrásból is megerősítsék az információt, és arra kérte Sidort, hogy ő is kérdezősködjön a kapcsolatainál.”

A magyar püspökök támogatásáról biztosította Veres András az LMBT-lobbi által támadott lengyel püspököket

Támogató levelet írt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nevében Veres András győri megyéspüspök Stanisław Gądecki érseknek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnökének, amiért az LMBT-mozgalom tagjai és támogatói az elmúlt napokban élesen bírálták a lengyel püspöki kart Marek Jędraszewski érsek szavai miatt.

Villon és Ady, a két lángelme

Nem hiszem, hogy újdonság lenne, ha megállapítanám, tantervet írni bármely tárgyból nagyon nehéz feladat. A legnagyobb nehézség annak eldöntése, mi legyen benne, mi maradjon ki? A szakját szerető fizikatanár éppoly szenvedélyesen érvelne bármely fontos tananyagrész kihagyása ellen, mint a történész, s mindkettőjüknek igaza lenne. Az azonban tagadhatatlan, hogy a legtöbb tantárgynál alkalmazható a válogatásnál az a szempont, amely a tantárgy alapját képező tudomány egészét tartja szem előtt s így állapítja meg a tárgy tantervi vázát. Ennek alapján aztán a részletezésnél további szempontok is érvényesíthetők: az adott iskolatípus főbb oktatási célkitűzései, életkori sajátosságok stb.

Kodolányi Jánosra emlékezünk

Telkiben született 1899. március 13-án kisnemesi-polgári családban. A szülők válása utána a gyerekek az erdészként dolgozó apával éltek Pécsváradon, majd Vajszlón. A középiskolát Pécsett és Székesfehérváron végezte, nehezen tanult, Achilles-ín-zsugorodása miatt sokat betegeskedett, de verseket írt, önképzőköri tag volt, és a Diák-toll című lap szerkesztője. 1915 és 1921 között három verseskötete is megjelent, ám ezeket később nem szívesen ismerte el. Életének első húsz évéről, a nyomasztó családi környezetről, a gyermeki magányról, a szeretetéhségéről az 1940-ben megjelent Süllyedő világ című regényében rajzolt hiteles képet.

Közelebb volt a Notre-Dame teljes pusztulása, mint hittük – minden, amit a tragédiáról négy hónap után tudni lehet

Négy hónappal az április 15-i tragikus tűzvész után még mindig derülnek ki új információk a tragédiáról: például, hogy mindössze húsz percen múlt a párizsi Notre-Dame székesegyház teljes megsemmisülése Miközben a törmeléket a meggyengült szerkezetű templomból szinte darabonként hordják ki, élénk viták indultak a katedrális jövőjéről. Kell-e „kortárs építőművészeti gesztus” a felújítás során? Szedjenek majd belépőt? Miért a francia luxusipar ajánlotta fel a legtöbb pénzt a rekonstrukcióra? Nagykép az egész világot megrázó tragédia utóéletéről.

Nagyboldogasszony ünnepe van ma

Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz „a Szentséges Szűz elszenderülésének” neveztek. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték.
XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe” – írták.
Hozzátették: az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Az EBESZ szerint is sérti az ukrán nyelvtörvény a kisebbségi jogokat

Az ukrán nyelvpolitika sérti a kisebbségi jogokat, és beemeli diszkrimináció elemeit – jelentette ki Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa az Izvesztyija című orosz napilapnak adott interjúban.  Az újság internetes felületén hétfőre virradóra megjelent interjúban Zannier felhívja a figyelmet arra, hogy az általa vezetett főbiztosság foglalkozik kisebbségi oktatási és a nyelvhasználati kérdésekkel egyaránt.

Az úzvölgyi halottak háborúja – a román állam tesztelése

Úzvölgyében már csak a halottak élnek. És a múlt RMDSZ által feltámasztott kísértetei. Mint amilyen Kelemen Hunor panasza a falu temetőjében lévő kőkereszt miatt, mert hogy állítólag legionárius jelkép. Az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet is „hányta a kereszteket” azon észbontó követelés hallatán, hogy a Művelődésügyi Minisztérium vonja vissza a keresztény jelkép művészi értékére vonatkozó engedélyét.
2017 óta már nem él egyetlen lakos sem az aszfaltozott út, csatornázás, vezetékes víz és áram nélküli faluban. De az elnéptelenedés senkit sem érdekel. Mint ahogy az sem, hogy az 1926–1927 között létrehozott úzvölgyi nemzetközi temetővel kapcsolatos botrány (a temetőt 1916–1917-ben hozták létre a magyar hatóságok – a szerk.),valójában abból az átalakításból indult ki, melyet a Hargita és Bákó (Bacău) megyei kataszteri hivatali igazgatók által 2001-ben végrehajtott illegális területcsere írt elő.

Harcok az Északkeleti-Kárpátok előtt

Hetvenöt esztendővel ezelőtt a Vörös Hadsereg feltartóztathatatlanul közeledett a Kárpátok felé. 1944 nyarán előbb a német Közép Hadseregcsoport, aztán 1944. július közepén a német Észak-Ukrajna Hadseregcsoport állásai ellen indított offenzívát. A Galíciában működő magyar 1. hadsereg akkor került veszélybe, amikor a Lembergért folyó harcokban a bal szárnyán lévő német 1. páncéloshadsereg nyugat felé hátrált. A magyar északi szárny a levegőben lógott, s az ellenség ezt felismerve, 1944. július 23-án átkaroló támadásba kezdett.
A magyar 1. hadsereg északi szárnyán a miskolci VII. (alárendeltségében a szolnoki 16., a soproni 7., az ungvári 24. gyalog- és a 18. tartalékhadosztály), a délin a debreceni VI. hadtest (részei: nagyváradi 25. gyaloghadosztály, máramarosszigeti 1. hegyi dandár, marosvásárhelyi 27. székely könnyű hadosztály, munkácsi 2. hegyi dandár, 19. tartalékhadosztály, 66. határvadászcsoport) állt, míg a hadsereg-parancsnokság tartalékát a kecskeméti 2. páncéloshadosztály képezte.

Bibliaritkaságot ajándékoztak a Bibliamúzeumnak

Örülj magyar, hogy románul beszélhetsz!

A román politikai elit nem tudja, de még inkább: nem akarja érteni, mit jelent a 21. században Európában élni.
Eugen Tomac, a Băsescu-féle Népi Mozgalom Pártja (PMP) elnöke a minap bírálta saját kormányát a közigazgatási törvény módosítása miatt, és ennek okán bírt olyat nyilatkozni, hogy: „Ezzel a politikai trükkel a Dăncilă-kormány gyakorlatilag megpróbálja az ország második hivatalos nyelvévé tenni a magyart, ami elfogadhatatlan. Ezt mi az ország eladásának tekintjük. (...) Franciaországban, ahol több száz nemzeti kisebbség él, sosem fogják azt látni, hogy az emberek ilyen jogokat követeljenek maguknak, amelyeknek egyébként semmi közük nincs az európai törvényekhez.”