Március 15.: magyar nemzeti ünnep, vagy a román–magyar atrocitások előfutára
A média arra hívta fel a figyelmet, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség több parlamenti képviselője olyan törvénytervezetet nyújtott be március 15-én, mely szerint a romániai magyar kisebbség számára szabadnap lenne ez a nap.
Bár a román törvényhozás az utóbbi időszakban futószalagon fogadott el több szabadnapot (Románia teljes lakossága számára, etnikumtól, vallástól, fajtól vagy nyelvtől függetlenül), a március 15-ére vonatkozó javaslat elegendő érzékenységet és vitát szít a két népben ahhoz, hogy legalábbis vitathatóvá, ha nem éppenséggel időszerűtlenné váljon. Ennek oka, hogy ez egy elég vitatott történelmi pillanat és ezért kertelés nélkül el kell mesélnünk, mi történt 1848-ban. Nagyon is lehetséges, hogy sem a románok, sem a magyarok nem lesznek elégedettek a dolgok ezen nyílt, történelmi-politikai mítoszoktól megfosztott kezelésével.
Élesen bírálták az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 62-ik, kolozsvári kongresszusának csütörtöki megnyitóján az erdélyi házigazdák a román kormány kisebbségpolitikáját.
Szimbolikusan és a való világban is számtalan híddal találkozunk életünk során. Az átkelés nem mindig könnyű, de érdemes rászánni magunkat. Olyan programot ajánlunk, ami segíthet a döntésben.
Az alábbi írás a 
„Miközben a főcímek Donald Trump amerikai elnöknek a térségben tett látogatásáról szóltak, több palesztin gyereket meglőttek és megsebesítettek az izraeli erők”, kezdődik a cikk.
Mennyit érnek a gyermekek gy hedonista Európában? Mi történt azzal a felelősséggel, amellyel egy uralkodó az állampolgárok védelmére tartozik? – teszi fel a kérdést a manchesteri merénylet után Giulio Meotti olasz újságíró. Az Il Foglio munkatársa az izraeli Arutz Sheva hírportálnak írt véleménycikket. “Mikor döntöttek úgy az európai kormányok, hogy a gyermekeinket, Nizzától Manchesterig fel kell áldozni a radikális iszlámnak, és arról, hogy fotótémák legyenek újságok számára?”
Csámpai Ottó felvidéki szociológus, egyetemi docens már-már visszatérő előadója a budapesti Aranytíz kulturális központ sikeres rendezvényeink. A minap azonban történészként mutatkozott be és szűkebb hazája, a Nyitra-vidéke legendás történelmi személyéről, Vazulról, vagy magyarosabban Vászolyról és ivadékairól tartott érdekfeszítő történelmi előadást, mely egy időutazással is felért.
„A cölibátus nem jogi előírás volt kezdetben, hanem az Úr Jézus kifejezett akarata”
Arany János költészetének legmélyét, legrejtőzőbb szerepjátszását is megragadja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új kiállítása, amelyet május 15-én nyitottak meg. A költő azon művészek közé tartozik, akiket minden magyar gyerekkora óta ismer. De láttuk verseiben valódi énjét? Ha ellátogatunk a tárlatra, találkozhatunk vele. Ami biztos: feledhetetlen élmény lesz.
A Felvidékről megannyi híres személyiség lépett a papi pályára. Olyan jeles alakjai a magyar egyházi életnek, akik aztán kiváló főpapok, tanárok és írók lettek. Közéjük tartozik Fehér Ipoly Kálmán bencés szerzetes, tanár, pannonhalmi főapát, természettudományi író, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Zsúfolásig telt szerdán késő délután a sepsikilyéni unitárius templom a Szent László-legenda képsorát is tartalmazó freskók restaurálása befejezésének alkalmából tartott ünnepi hálaadó istentiszteleten. A jelképes átadáson a falképeket bemutató Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész a Szent László-évben az esztendő kiemelkedő eseményének nevezte a szerdait. A restaurálást a Kiss Loránd falkép-restaurátor által vezetett marosvásárhelyi Apsis Kft. munkatársai végezték.
Nagyobb darabok váltak le a kézdivásárhelyi római katolikus temető legrégebbi, különleges, négyszögű, gömbben végződő, a rajta szereplő évszám szerint 1768-ból fennmaradt, homokkőből készített síremlékéről.
A Kolozsvári BBTE rektora szerint akinek nem a Nagy Egyesülés a mindene, az mind történelemhamisító. Sőt, ellenség!
Kalandos 430 év áll az első magyar nyelvű biblia mögött. A fordítás története tele van rejtélyekkel, komoly politikai cselek nélkül nem sikerült volna kinyomtatni, összesen 52 példány helye ismert, Magyarországon 28-at találunk belőlük, a vizsolyi templomban kiállítottat 2002-ben még el is lopták. Néhány évvel ezelőtt egy borsod-abaúj-zempléni faipari vállalkozó egy pillanat alatt megszállottjává lett ennek a világnak, attól kezdve mindent a tervnek rendelt alá, és saját kezűleg felépített egy korhű manufaktúrát. A malom, a cellulózműhely, a papírmerítő és a nyomda egyetlen fanatikus célt szolgál: hogy 2017-ben a könyvek könyvének 200 hitelesített fakszimile példánya köszöntse a reformáció fél évezredes jubileumát.
1589-ben Magyarországon a Bibliát lefordítani - pláne sokszorosítani - nem volt veszélytelen dolog. A három részre szakadt ország nyugati és északi harmadában a buzgó katolikus Habsburg-ház uralkodott - élén a dinasztia történetének legbigottabb uralkodójával, Rudolffal. Róma pedig ekkoriban még a latinon kívül minden más Szentírás-változatot az eretneknek tartott lutheri tanok hordozójának tekintett és üldözött. Károlyiéknak még sikerült, ami az elején szinte lehetetlennek tűnt. Kevesebb, mint másfél év alatt kétmillió oldalt nyomtattak ki.
