A hittel szembenálló nehézségek ma Európában - A későbbi XVI. Benedek pápa prófétai figyelmeztetése 1989-ből
Az alábbiakban Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció akkori prefektusának (a későbbi XVI. Benedek pápának) az 1989. május 2-án, az európai püspöki karok hittani bizottságainak laxenburgi találkozóján elmondott beszédét közöljük, teljes terjedelmében, a Katolikus Válasz saját fordításában. A szöveg eredetije angol, francia, és német nyelven a Vatikán honlapján olvasható. Fordításunkhoz a beszéd leiratának angol nyelvű változatát használtuk, néhány helyen a német szövegváltozat segítségét is felhasználva.
Cs. Szabó László (1905–1984) író, esszéista munkásságát a Hazajáró lélek című kötetben, az íróról szóló tavalyi emlékkonferencia anyagát pedig egy kiadványban adta ki a Magyar Művészeti Akadémia. A köteteket július 23-án mutatták be a Pesti Vigadóban. Igazi polihisztor, „tanítva tanuló ember volt” – mondta Szakolczay Lajos irodalomtörténész az íróról.
A Kurultájon az is nagyon fontos, hogy az őseinkről és a múltunkról közvetített kép a valóságon alapuljon – mondta Bíró András Zsolt a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa, a Kurultáj – Magyar törzsi gyűlés, Európa egyik legnagyobb hagyományőrző rendezvényének főszervezője. Interjúnkban a hagyományőrzés mint ellenállási mozgalom, a madjarok és az antropológiai, korszerűbb őstörténeti modellek is szóba kerülnek.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusának köszönhetően újra piros-fehér-zöld színben az Egán Ede emlékmű, melyet már sokadszor tettek tönkre “nemzeti” érzelmű barátaink.
Bár az Európai Tanács júniusi ülése történelmi elmozdulást jelent a Willkommenskulturtól, azaz a migránsokat korlátozás nélkül befogadó uniós állásponttól, korántsem mondhatjuk, hogy eldőlt a kérdés: Európa kevert népességű kontinenssé válik-e a következő évtizedekben vagy sem.
Mint arról korábban 
Folytatódnak a román állam megfélemlítő akciói – mondta Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő a Magyar Polgári Párt megyei szervezetének székházában tegnapi sajtótájékoztatóján, melyet a terrorizmus vádjával bebörtönzött kézdivásárhelyi Beke István és Szőcs Zoltán meglátogatása után tartott. Ugyanott Bedő Zoltán közíró, a Magyar Megmaradásért Mozgalom vezetője beszámolt arról, hogy el akarják hallgattatni, ugyanis „háborús bűnösök kultuszának ápolásáért” Dan Tanasă feljelentette a brassói táblabíróság melletti ügyészségen.
Az ókori latinok szerint a történelem az élet tanítómestere. Mások szerint csupán egy regény vagy nagy emberek életrajza. Bonaparte Napóleon az elfogadott hazugságok összességének nevezte, míg Edward Gibbon XVIII. századi brit történész úgy tartotta, hogy a történelem nem más, mint az emberiség szerencsétlenségeinek, őrültségeinek és bűntényeinek a katalógusa.
Nem illik erről írni. Hiszen a liberális fősodor szerint olyan, hogy globális elit, nincs is. Nincs jelen például az ENSZ vezetői köreiben sem, nincs köze a Soros-hálózatnak a most készülő, úgynevezett migrációs kompakthoz sem, amely a migrációt természetes, hasznos és rendkívül pozitív jelenségnek írja le, s emberi joggá kívánja formálni.
Annak ellenére, hogy az erős és változatlan magyar álláspont miatt Ukrajnán egyre nagyobb a nemzetközi nyomás az új oktatási törvény jogfosztó nyelvi cikkelye miatt, Kijevben mégsem hajlanak annak módosítására. A szaktárca ugyan ismét egyeztetett a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, de érdemi elmozdulás nem történt.
Nos, mi, magyarok is pont ugyanazt gondoljuk a saját kultúránkról, mint a románok. Az egyetlen különbség, hogy ők sokan vannak, mi kevesebben.
Az impériumváltást követően, a 20. század folyamán több időszakban került jelentősebb székely népesség a mai Magyarország területére, mindenekelőtt a világháborúkat követően és a rendszerváltást megelőző években. A magyarországi székelyek már a két világháború között létrehozták egyesületeiket. A periódusokból kiemelendő a bukovinai székelyek Bácskába, majd Magyarországra történő áttelepítése a második világháború végén, amelynek eredményeként több tízezer székely lelt új otthonra Baranyában, Tolnában és Bács-Kiskunban, illetve a Duna mentén. A napjainkban Magyarországon működő székely szervezetek jelentős részét ez utóbbiak teszik ki, és a bukovinai székely kultúrát a magyar kultúra elismert és méltó részeként határozzák meg.
1658 nyarán nehéz idők jártak a gyergyói székelységre. A Lázár István vezette csapatok Gyulafehérvárnál harcoltak Ali pasa serege ellen. Kihasználva a katonaság távollétét, háromezer főnyi tatárokból, moldvaiakból álló had támadta meg a gyergyóiakat.
A székelyudvarhelyi főreáliskolában sok neves tanár fordult meg, akinek mára feledésbe ment a neve. Ezek közé tartozott Fankovich Gyula is, a kitűnő rajztanár. Fankovich Talaborfalván, Máramaros megyében született 1845-ben, ahol édesapja görög katolikus lelkész volt. Szülei később Máramarosszigetre költöztek, a fiútestvérek között ő volt a legidősebb. Elemi iskoláit édesapja székhelyén végezte, gimnáziumi tanulmányait pedig a szatmári kir. kath. gimnáziumban, ahol 1862-ben érettségi vizsgálatot tett. Jogász lett. Később pályát változtat, a festészetet választja, hiszen kíváló érzéke van a szépművészetek és a rajztanítás iránt. 
Shakespeare például a szó legnemesebb értelmében szórakoztató irodalmár, színjátékai és komédiái komornákat és dokkok nézőközönségét vitték a katartikus borzongásba, majd a térdcsapkodó rikoltozásba.
