Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja
Soha többé ilyet! – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából rendezett csütörtöki ünnepségen Budapesten.
A fideszes politikus, a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja kiemelte: senki sincs felkészülve arra, hogy egyszer csak parancsba kapja, el kell hagynia a házát. Lakosságcserék ugyanakkor a mai napig folynak a világ különböző részein, az emberi történelem, az emberi természet ugyanis magától nem változik. Csak akkor, ha mi változtatunk rajta – fogalmazott Németh Zsolt, hozzátéve: a felvidéki etnikai tisztogatásról máig túl kevesen tudnak, sokáig nem lehetett beszélni róla.
Nem mindegy azonban, hogy ezen célokért, milyen eszközökkel harcolnak – közölte, példaértékűnek nevezve a Rákóczi Szövetség küzdelmét a Minority SafePacken keresztül a nemzeti kisebbségek jogaiért. Bebizonyították, hogy a kisebbségi ügy egyúttal európai ügy is, és ezek után az Európai Bizottságnak is foglalkoznia kell vele – emelte ki.
A Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete majd tíz éve kezdte az érintett családok felkutatását. Az összeírás egyre nehezebb, hiszen már alig-alig élnek közöttünk az élő tanúk. A balogvölgyi szervezet 15 községet foglal magába. A Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból elüldözött, Magyarországra telepített és Csehországba deportált több százezer magyar ember között ezen települések családjai is csomagolni kényszerültek. El kellett hagyniuk őseik földjét, ahol nemzedékek sora élt. Voltak, akik sohasem tértek vissza. Voltak, akik úgy haltak meg, hogy sohasem beszéltek nyilvánosan a fájdalmukról.
Az alábbiakban William Kilpatrick véleménycikkét közöljük rövidített és szerkesztett formában, amelynek eredetije a Crisis katolikus oldalon 
Hussam Alkoblawi magasztalta a trónfosztott iraki vezetőt, és más ellentmondásos arab vezetőt bátorságáért.
Országos verspályázatot hirdet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság. A Szabad a vers című pályázatra felső tagozatos és középiskolás diákok jelentkezését várják, akiknek tizenkét klasszikus költő családhoz köthető verseinek egyikét kell újragondolniuk.
„Újabban a nyilvános halottgyalázás különös módját eszelték ki. Az elhaltnak, amikor már nem tud ellene védekezni, szobrot állítanak, nevére emlékbizottságot állítanak fel, még bélyegeket és érmet is készítenek és utcát is neveznek el róla.
A látás idegrendszeri folyamatainak megértésével foglalkoznak egy nemzetközi csoportban az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. Többek között az agy azon működését térképezik fel, amely az aktuális, látott képet a már meglévő tudásunkhoz társítja, és így alkotja meg a szemünk által befogadott látvány jelentését. Az adás második felében kiderül, hogyan gyűjtötték össze a Szovjetunióba, málenkij robotra hurcolt embereket, és mit tudunk ma a sorsukról.
Vasárnap a demokráciát ünnepelte Magyarország, hisz sok, nagyon sok állampolgár élt a szavazati jogával, én pedig úgy gondolom, hogy nem „csupán” a Fidesz-KDNP, hanem az egész ország nyertese ennek a választásnak. Így maradunk… de maradtunk volna, ha nem nyerünk, mert mi ellenzékben is szeretjük a hazát.
Ezzel a címmel van mersze Florence La Bruyere-nek, a Libération nevű francia balliberális szennylap évtizedek óta Budapesten állomásoztatott riherongyának tudósítania a helyszínről. /A nő korábban a francia közszolgálati rádiónak is hányt./
Három pillére épülő új magyar médiaprojekt – egy több felületet magában foglaló hírportál, egy hetilap és egy audiovizuális tartalmakat közlő internetes csatorna – indul a Felvidéken – jelentették be a projekt kivitelezői pénteki dunaszerdahelyi sajtótájékoztatójukon.
A Pozsonyi Magyar Intézet új helyén, a Stefánia út 1. számú épületben nyílt kiállítás a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum által összeállított, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetével, eseményeivel kapcsolatos grafikai lapokból.
Az újraegyesülés Besszarábiával nem egyéb, mint a román politikai elit újabb aljassága. Sabin Gherman írása.
Az április sem múlhat el irodalmi programok nélkül. A magyar költészet napján számtalan helyszínen találkozhatunk nagy költőinkkel. A kortársak pedig felidézik Arany Jánost, Nagy Lászlót, Kaffka Margitot, Juhász Ferencet, Tóth Árpádot, Karinthy Frigyest és Esterházy Pétert. Versek, regények világában merülhetünk el, és lesz könyvbemutató is. A részletes programért kattints a cikkre!
