Betiltották a pozsonyi csata emlékére szervezett Kárpátia-koncertet
Hihetetlen, de igaz. A dévényi vár alatt tervezett Kárpátia-koncert elmaradt, mivel Dévény polgármestere nem engedélyezte azt. Ľubica Kolková a döntését viszont csak a pozsonyi csata emléknapjára rendezett hagyományőrző rendezvény kezdete előtt pár perccel jelezte a szervezőknek.
A megemlékezés tegnap délután 16 órakor kezdődött volna Dévény vára alatt, pont akkor, amikor őseink 1111 éve győztes csatában diadalmaskodtak Liutpold bajor őrgróf seregei felett, aki Pannónia visszaszerzése érdekében tört a törzsszövetség területére.
Végül 30 perces csúszással ugyan, de elkezdődött az ünnepi műsor, melyet Molnár Attila szervezett, s melyen Bíró András Zsolt mondott szívhez szóló, nemzetébresztő beszédet.
A nemzeti rockzenekar tegnap este 6 órától lépett volna fel Dévényben. A rendezvényt már tavaly is megszervezte a Csenkey Barantacsapat és a Tolma Barantacsapat, mellyel akkor nem volt gond.
Most viszont a délután 4 órai kezdés előtt Dévény szlovák polgármestere arra való hivatkozással, hogy az esemény helyszíne természetvédelmi terület, kijelentette, ott nem lehet rendezvényt tartani.
„Összenő, ami összetartozik” címmel térségkutató és régiókutató tábort rendeztek Trianon centenáriumának árnyékában a VI. Martfeszten. A július 5-én, Martoson szervezett találkozón Kulcsár László, a Gödöllői Szent István Egyetem és a Soproni Egyetem professzor emeritusa, Duray Miklós docens, nyugalmazott egyetemi tanár, közgondolkodó és Samu István doktorandusz, a Soproni Egyetem PhD. hallgatója a Trianon által okozott gazdasági problémákról, a régiók összekapcsolásáról és egy új kutatótábor létrejöttéről beszélgettek.
Bár a kereskedelemben napjainkban a készpénzforgalom már visszaszorulóban van, a pénztárak előtt sorban állva mégis gyakran tapasztalhatjuk, hogy gondot okoz a váltó-, illetve aprópénz hiánya.
Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátásáért gyűlt össze mintegy háromszáz tiltakozó szombat délután a kézdivásárhelyi Gábor Áron-szobornál. A helybeliek mellett Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából, Marosvásárhelyről és Kézdiszék több településéről érkeztek tüntetők.
Románia gőzerővel készül a december 1-jei „nagy egyesülés” centenáriumára, amikor a Nagy Háború végén az antant jóváhagyásával megindult, hogy a forradalmi zűrzavarba taszított Magyar Királyságból akkora területet hasítson le, amennyit bír és nem szégyell. Gyulafehérváron mindent megígértek az erdélyi nemzetiségeknek, ám ebből a mai napig szinte semmi sem valósult meg. Most – az államhatalom erejét és a székely „szeparatizmus” létezését bizonyítani akarván – az évfordulóhoz közeledve ismét előhúzták a magyar kártyát, amellyel Órománia lakosságát lehet a legjobban riogatni, s a két kézdivásárhelyi székely „terroristát”, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt törvénytelen módon, politikai indíttatásból – ötévi börtönnel sújtva – álarcos rohamrendőrök hadával vitték el.
A megszokottnál korábban beköszöntő nyári időjárás hatására a Balaton vize is hamar fürdésre alkalmassá vált. Érdemes tudni, hogy az elmúlt húsz évben a Balaton vízminősége példaértékű javuláson ment keresztül, és ez a kedvező állapot idén is folytatódik.
A káld-sumirok a régi magyarokhoz hasonlóan egyistenhívők voltak. Az egyetlen teremtő istent imádták és a természeti tüneményekben való megnyilvánulásait tisztelték. A közönségesen káldeusnak nevezett papjaik istenalakokkal népesítették be az eget, s ezt továbbították az emberek felé. Bár tisztelték a víz nemző erejét, mégis hitték, hogy az ember élete fentről, az égből, a Naptól, a Holdtól és az csillagoktól kapja/kapta a törvényét. 
Hogyan lehet megfelelni Tacitus történészekhez intézett gondolatának: sine ira et studio, azaz harag és részrehajlás nélkül írni? Hogyan lehet elhagyni az érzelmeket, indulatokat akkor, ha az ember a Gulágról és az ott szenvedőkről gyűjt anyagokat? Minél mélyebbre ástam magam a borzalmakban, annál inkább tűnt egyre reménytelenebb vállalkozásnak a „kívül maradás”. Ráadásként tudjuk, a felelősök példás büntetése elmaradt, s a témát kutatva azzal is szembesülnünk kell, hogy a mai napig számtalan közéleti személyiség és történész igyekszik relativizálni a kommunizmus rémtetteit. Erőn felül igyekeztem egy „steril” dolgozatot elkészíteni, ami végül szerencsére nem sikerült, ám kiállta a tudományosság próbáját, s bízom benne, méltó azokhoz, akikről szól. A dolgozatot tematikus részekre bontva adjuk közre, így a PolgárPortál olvasói hétről hétre nyomon követhetik a Gulág magyarországi áldozatainak útját.
Új irodalmi emlékházat és rendezvényhelyszínt épít a szekszárdi önkormányzat az egykori, porkoláb-völgyi Mészöly-tanya helyén, ahol Mészöly Miklós több fontos művén dolgozott. Az új Mészöly-ház adhat otthont később a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Irodalmi Akadémiának, irodalmi, zenei, kamaraszínházi előadásoknak és tavasztól őszig szabadtéri kiállításoknak.
A világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature június 26-ai számában egy a maga nemében példátlan véleménycikk jelent meg Worrying changes in Hungary (Aggodalomteli változások Magyarországon) címmel. Szerzője nincs megnevezve, vagyis szerkesztőségi véleménynek tekinthető.
Nemrégiben háromszéki körútja alkalmával Baróton is járt Gábor Ferenc, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Országos Tanácsának frissen megválasztott elnöke. Látogatásakor tarsolyában ott volt az a négy kötet is, amelyben a Fekete-Körös völgyében elhelyezkedő Köröstárkány és Kisnyégerfalva (1919), valamint Magyarremete és Gyanta (1944) vértanúságát dolgozta fel.
A legsötétebb történelmi időkre emlékezetető törvénykezdeményezéssel álltak elő a román parlamentben: börtönnel büntetnék a románellenes megnyilvánulásokat. Hogy mi minősül annak, mármint románellenes megnyilvánulásnak, azt természetesen ők döntik el. Ha jogszabály lesz a tervezetből. Aggodalomra okot adó részlet: ellenzéki és kormánypárti képviselők egyaránt vannak az aláírók között. A kezdeményezők állítása szerint a jogszabálytervezet mintájául az antiszemitizmus visszaszorítását célzó nemrég elfogadott törvény szolgált.
Százötven éve született (vitéz nagybányai) Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. –Estoril, Portugália, 1957. február 9.), a 20. századi magyar történelem meghatározó alakja. Horthy Miklós kormányzó éppen százötven éve született • Fotó: Babucs Zoltán hadtörténész gyűjteményéből Mind születése, mind halála időpontja jelképesnek értelmezhető. Egy esztendővel az osztrák–magyar kiegyezést követően jött a világra – és egy héttel a magyar-horvát kiegyezés előtt –, élete zömét a fél évszázados Monarchia időszaka töltötte ki, amihez később közel negyedszázados kormányzóság társult. Egy évtizednél hosszabbra nyúló időskori száműzetése a reményt keltő ötvenhatos forradalom leverése után néhány hónappal annak kudarca okán véglegesen megfáradva ért véget. Keresztyén lelkülettel elfogadva ugyan a sorsot, de bele nem nyugodva abba a sok igazságtalanságba, amit hazájára és személy szerint őreá mért.
Pozsonyban harmadik fejezetéhez érkezett az a nemzetközi történelmi konferencia, mely a második világháború utáni Csehszlovákiában történt tragikus cselekmények feltárására, és azok áldozatai előtt való főhajtásra irányul.
