Idővel Balassiról is elfeledkezünk
„Idővel paloták, házak, erős várak, városok elromolnak,//Nagy erő, vasztagság, sok kincs, nagy gazdagság idővel mind elmúlnak” – ezeket a sorokat több mint 400 éve vetette papírra a magyar nyelvű költészet egyik első kiemelkedő alkotója, a Zólyom várában született Balassi Bálint, aki Hibbe kegyúri templomában nyugossza örök álmát. Egy liptói faluban, melynek számára legkevésbé sem fontos „híres” halottja.
„Hú, de híres költő! Hűha, de jó verseket írt! És mennyire régen élt! Júúúúj, de nagyon régen. Ezért régies nyelven írt, nem mai nyelven, és ezért nagyon nehéz az ő verseit olvasni egy mai embernek” – ezt már Nényei Pál jegyzi meg Balassiról Az irodalom visszavág címet viselő, a magyar irodalmat újraolvasó könyvében. Igaz, Balassit tényleg nehéz mai fejjel olvasni, emlékszem, amikor 1994-ben elővettük a budapesti Wataridori Színkörben, hogy születése 440., s halála 400. évfordulója előtt tisztelegjünk, mi is Görgey Gábor átiratát használtuk. Mindössze a versbetétek maradtak a Balassi által írt egykori magyar nyelven.
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.
Benedek Elek eszmei, irodalmi és tárgyi örökségét szívvel, lélekkel, nagy odaadással ápolták a nagy mesemondó leszármazottai öt évtizeden át, amióta megnyílt a kisbaconi emlékház – mondta el a Krónika megkeresésére Bíró Boróka (portrénkon), Elek apó ükunokája, a múzeum egyik működtetője. A hétvégén hármas kerek évfordulót ünnepel a háromszéki Kisbaconban található emlékház: 160 évvel ezelőtt született, 90 éve hunyt el Benedek Elek, az otthonában berendezett múzeum 50 éve működik.
1944. augusztus 23-a délutánján a 23 éves I. Mihály román király személyesen fogadta Ion Antonescu kondukátort, és kész tények elé állítva megkérdezte, hajlandó-e szakítani a németekkel és átállni az oroszok oldalára. Mivel Antonescu nemet mondott, a király letartóztatta, a fegyverszüneti kérelemről pedig személyesen tájékoztatta Manfred Freiherr von Killinger német követet. Az új román kormány élére kinevezett Sănătescu vezérezredes azonnal bekerítette a Bukarest környékén állomásozó, kis létszámú német alakulatokat, így Mihály király este tíz órakor a rádión már bejelenthette a németellenes szövetséghez való átállásukat és a román hadsereg csatlakozását a szovjet Vörös Hadsereghez.
Az oktatási miniszter az eddigi hivatalos adatokkal köszönő viszonyban sem levő számot közölt.
„Románia nem becsüli mindazt, amit 1918-ban kapott, és ezzel nem tudok egyetérteni” – mondja Cristian Teodorescu a Mandinernek. A román-magyar vegyesházasságból származó marosvásárhelyi újságíró és kiadó nemrég szenvedélyes írással kelt ki az úzvölgyi provokáció ellen. Erdélyiségről, románságról, magyarságról, identitások keveredéséről, a gyűlölködésről és a szeretet képességéről, a minket szétválasztó vitákról és az összekötni képes ügyekről beszélgettünk magyar anyanyelvén Teodorescuval – aki magyar feleségére bízza, magyar iskolába íratja-e majd gyermeküket.
Hol vannak már azok az idők, amikor élőláncot alkottak a bősi töltésen a csallóközi magyarok és Duray Miklós ölre ment az oda kivezényelt rendőrök főnökével…
Felvidéki magyar ügyeink kezdik elérni azt a szintet, amikor a józan ész búcsút inthet a történéseknek. Jó lenne ezt elkerülni.
Ismét tagadta a Sátán és az ördögök személyes valóságát 
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tájékoztatása szerint a Digitéka folyamatosan bővülő digitális adatbázisa ingyenes hozzáférést biztosít több száz romániai heti- és napilaphoz, valamint tudományos és szakfolyóirathoz.
A nyári zárás után szeptember 9-én nyit ismét a Fonó Budai Zeneház: Belecsapunk! Még több autentikus népzenei és táncos program, új sorozatok, minifesztiválok várják a közönséget a Sztregova utcai Zeneházban ebben az évadban is!
Mintegy ötezren válaszoltak a csíkszentmártoniak hívó szavára és vettek részt tegnap az 1944. augusztus 26-i szovjet betörés 75. évfordulóján tartott ökumenikus megemlékezésen Úzvölgyében. A szentmise szónoka, Böjte Csaba ferences szerzetes a reményre és a románság bennünket elfogadó rétegéhez való közeledésre hegyezte ki beszédét. Mint mondta: bíznunk kell a holnapban.
Az teljesen rendben van, Románia valakit lefasisztáz, mert annak oka van. Ha viszont véletlenül Romániát fasisztázza le valaki, az nagyon nincs rendben.
A nemhivatalos információink szerint egy nagyjából 6 fős, botokkal és vasrudakkal felszerelt, egyenlőre ismeretlen csoport követte el a támadást. A támadók a sötétben bujkálva megvárták, míg a meccsről hazatérő fiatalok kisebb csoportokban hazaindulnak, majd 3 temerini magyarra, köztük egy lányra rátámadtak, illetve az autójukat is megrongálták. A sértettek közül kettőt a sürgősségi osztályra szállítottak, ahonnan sebeik ellátása után néhány óra múlva hazaengedték őket.
