A magyar Vörös Hadsereg felvidéki hadjárata
Kilencvennyolc esztendeje, 1919 májusában az újjászervezett magyar Vörös Hadsereg Salgótarján és Eger térségében tartóztatta fel a csehszlovák támadásokat. Május 21-én vette vissza Miskolcot, és május 30-án 250 km-es arcvonalszakaszon vette kezdetét az északi hadjárat. A mintaszerűen vezetett offenzíva során június első napjaiban a magyar vöröscsapatok felszabadították Lévát, Érsekújvárt, Selmecbányát, Zólyomot, Tokajt, Sárospatakot, Kassát és Sátoraljaújhelyt.
Támadásuk során mind több felvidéki területről kergették ki a csehszlovák betolakodókat, de az antant közbelépése és a Clemenceau-jegyzékek megakasztották további előrenyomulásukat. A tanácskommün bízván abban, hogy a külföld elismeri hatalmát és meghívást kap a párizsi békekonferenciára, június 30-án harc nélkül ürítette ki a Felvidék visszafoglalt részeit. Az antant nem tartotta be a szavát és a románokat sem parancsolta hátrébb, míg a kommün felvidéki visszavonulásával gyakorlatilag a tulajdon sírját ásta meg.
Az erdélyi szászok és székelyek által emelt, védelem céljából falakkal körülvett, esetenként tornyokkal megerősített szakrális építményt erődtemplomnak nevezik. Az alacsony kőfallal körülvett templomok közül csak azok tekintehetők erődítettnek, amelyek lőréses cinteremfallal rendelkeztek.
Az Európai Unióhoz közeledő – és csatlakozásra váró – Ukrajna minden lehetséges eszközzel korlátozni kívánja az őshonos magyar nemzeti közösség jogait. Erre hívta fel Frans Timmermans európai bizottsági alelnök figyelmét Morvai Krisztina EP képviselő, rámutatva, hogy az ukrán nyelvtörvény-tervezet összeegyeztethetetlen az európai emberi jogi normákkal, különösen a „nemzeti kisebbségeket”, azaz őshonos nemzeti közösségeket védő európai normákkal.
Nicodemus metropolita, Moszul szír ortodox érsekének nyája az egyike azoknak, akik még beszélik Krisztus nyelvét, az arámi nyelvet a világon. „Biztonságra és jogrendre van szüksége a keresztényeknek Irakban, de úgy tűnik, ezt senki sem kínálja fel számukra” – nyilatkozta Dauod Matti Sharaf, moszuli szír ortodox érsek a National Catholic Register amerikai katolikus lapnak. Nicodemus metropolita volt az utolsó püspök, aki elhagyta Moszult, amikor az ún. Iszlám Állam elfoglalta az iraki várost 2014-ben.
Jáki Sándor Teodóz atya (1929-2013) már életében legenda volt. A moldvai csángók nyelvi és vallási jogaiért igen sokat tett. Több mint száz alkalommal járt a magyar nyelv archaikus változatát őrző testvéreink körében. Minden ottani tartózkodása missziós út, reményteljes felemelkedés volt. Több komoly kezdeményezés, néprajzi és egyházzenei értékek gyűjtése, őrzése és népszerűsítése fűződik személyéhez, s az a biztatás, hogy a moldvai magyarok jelentős csoportja a változó időkben is megmaradhat, a maga teljes nagyszerűségében élheti meg hitét és magyarságát. Hit kell hozzá és kitartás.
„Születés és halál: testvérek. 
A 2017-es esztendő több jelentős egyházi évfordulót hozott, közöttük örvendetes és tragikus vonatkozásúakat egyaránt. Némelyek az Egyetemes Anyaszentegyház és az emberiség egésze, mások főleg Szűz Mária Országának Egyháza és Népe tekintetében emlékezetesek. 
„Jaj a Tüzet” 
1921-ben, amikor a magyar Országgyűlés elfogadta, ratifikálta e hazug békediktátumot, a Széchényi könyvtárban kell lennie egy kitételnek, hogy miként lehet idővel hatálytalanítani e döntést, minek következtében, milyen hatással, és milyen lehetőség felidézésével. Ez lenne a legnagyobb bizonyítékunk.
Az első világháború centenáriumának éveit éljük, s amint időben egyre közelebb kerülnek az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásának főbb mozzanatai – befejezve az 1920. június 4-i trianoni döntés megmásíthatatlan határozataival –, úgy sokasodik az eseményeket különböző szemszögből vizsgáló kutatási eredmények, megemlékezések, kiállítások sorozata. Jelen írásomban az 1918. november 13-án az antant hatalmak és a Monarchia között létrejött belgrádi katonai egyezmény Magyarország számára végzetesnek bizonyult következményeinek postatörténeti vonatkozásaiból, valamint „a menteni, ami menthető” kísérletekből próbálok érdeklődésre számot tartó dokumentumokat bemutatni.
"Világos, hogy a Katolikus Egyház és az anti-egyház jelenleg együtt létezik, ugyanabban a szentségi, liturgikus, és jogi térben".
A Wochenblick nevű osztrák hetilap portálján „Európaiak százezrei fognak kivándorolni” címmel megjelent cikk összefoglalójában azt írja, Ausztriában tíz éven belül egy iszlamista-fundamentalista párt lesz már a parlamentben és ha ez így megy tovább, európaiak százezrei vándorolnak el, mert az Európai Unió csődöt mondott és az uniós országok már nem tartják be alkotmányos kötelezettségeiket.
Szeretett írónőink közül sokan alkottak férfi álnéven a legkülönbözőbb okokból kifolyólag. Volt, aki nem akart a szexista íróközösség céltáblája lenni, mások azért választottak új személyiséget, hogy férfiak által dominált műfajokban alkothassanak, de olyan is akadt, aki egyszerűen egy másik ember bőrébe akart bújni.
A Nagy Háború még javában tartott, amikor száz esztendővel ezelőtt, 1917 tavaszán a magyar Képviselőház elfogadta „A most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről” szóló 1917. évi VIII. törvénycikket, pár évvel később pedig az 1924:XIV. törvénycikket, amely a Hősök Emléknapját iktatta nemzeti ünnepeink sorába. A kommunizmus évtizedei alatt igyekeztek ezen kegyeleti hagyományunkat eltörölni, de a rendszerváltozást követően az újjáéledt, és 2001 óta törvény van arról, hogy május utolsó vasárnapja a Magyar Hazáért életüket áldozó Magyar Hősök Emlékünnepe.
A Kolozsvári Református Kollégium diákjai, a reformáció 500. évfordulójának emlékévében, a Szeretethíd program keretén belül önkéntes diákok összefogásával és asztalos vezetőtanáruk irányításával felújították és rendbetették Szenczi Molnár Albert megrongálódott sírhelyét.
