Vannak népszerű és közismert versmegzenésítések, a Bóbitát bizonyára a legtöbb gyerek kívülről fújja. Születésnapjára József Attila és más költők verseinek izgalmas zenés feldolgozásait gyűjtöttük össze.
“Mit jelent számodra, hogy magyarul is tudsz?”- kérdezi a Bamba TV a magyar alapiskolás gyermeket.
Jó ember! Hiszen ez a természetes! Kérdezünk vajon olyat, hogy: Mit jelent számodra, hogy levegőt vehetsz, hogy vizet ihatsz, hogy édesanyád szült meg….?!!!
Mert a magyar gyermek tud és beszél magyarul, és nem magyarul IS! Ezen felül tud esetleg más nyelven IS ! Arról kérdezhetik…
Az anyanyelv ismerete, birtokba vétele egy gyermek számára természetes állapot. Evidencia. Természetes és lényeges. Emberi alapérték !
Az utcán lent állókat nem kérdezik meg, hogy miért akarnának leugrani a toronyház tetejéről, de aki ott fent szerencsétlenkedik szédelegve a magasban, attól kellene megkérdezni, hogy miért ilyen zavarodott… Mint a magyar gyermek pl. a szlovák iskolában, hiába tűnik úgy, hogy “fent” van, mert az neki nagyon de nagyon is mélypont!!! Számára ez maga a POKOL ! Mint amikor összecsavarodik a köldökzsinór, és halva születik a gyerek…
A koronavírus járvány miatti folyamatos bizonytalanságok következtében a 21. Élőnyelvi Konferencia szervezőiként hosszas tépelődés után úgy határoztunk, hogy az eseményt 2020 októberéről a következő évre halasztjuk. Mivel a járványügyi helyzet továbbra sem teszi lehetővé a biztonságos személyes találkozást, ezért a konferencia online formában, Zoom platformon kerül megrendezésre.
Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1941. április 11-én vette kezdetét az 1938–1941 közötti országgyarapítás utolsó fejezete, a Délvidék visszafoglalása. A német támadás következtében széthullott Jugoszláviában élő, őshonos magyar nemzetrész védelme érdekében kezdett hadműveleteket a Magyar Királyi Honvédség. A Délvidék visszatérésével azonban a Magyar Királyság végzetes kényszerpályára került.
1941 tavaszán a német hadigépezet titokban már a Szovjetunió elleni háborúra készülődött, s ebben a helyzetben a Harmadik Birodalom számára fontos volt, hogy semmi se veszélyeztesse hadműveleteinek sikerét és csapatai hátában béke honoljon. Ezért is bírt nagy jelentőséggel, hogy Magyarország, Románia, Szlovákia és Bulgária után 1941. március 25-én Jugoszlávia is csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, és úgy tűnt, a Balkánon Görögországot sikerül elszigetelni, ahol angol expedíciós erők is tartózkodtak. Két nappal később azonban a volt jugoszláv vezérkari főnök, Dusan Simovič hadseregtábornok irányításával angolbarát tisztek sikeres puccsot hajtottak végre – amelynek hátterében a brit titkosszolgálat állt –, Pál régensherceget környezetével együtt félreállították, és nagykorúsítva a 17 éves II. Pétert, uralkodói jogaiba helyezték. Az új király Simovič tábornokot nevezte ki miniszterelnöknek, aki megnemtámadási szerződés megkötését javasolta a németeknek.
Ezelőtt pontosan 1020 évvel, Ravennában tartott pápai szinóduson szokatlanul nagy létszámú itáliai és birodalmi püspök, apát és főúr között megtaláljuk III. Ottót is. 1001. április 4-én A Szent. Apollinarisz Classe-i kolostorban kiállított okirat szerint jelen volt Anastasius abbas monasterii sancte Marie Sclavanensis provincie, aki kétségtelenül a Hartvik legendából ismert Asericus (Asztrik) apáttal azonos személy, akit Szent István küldött a koronáért. Illik ezen a napon megemlékezni arról, hogy ekkor kezdődhetett a Szent Korona és a magyar nemzet összefonódása.
Pontosan ezért van szükség annak felderítésére, hogy Mikor készült a Szent Korona? A Szent Korona a magyarok “Szent Grálja”, a hívőknek a nemzet biztonságát, a jogászoknak a történelmi alkotmányt, a történészeknek az állami folytonosságot, a magyaroknak az összetartozást szimbolizálja. A Szent Korona a nemzet büszkesége. Ezért is fontos minden érdekes hír, kutatás vagy felfedezés, ami vele összeköthető.
Csíkszeredában több mint 3500-an vettek részt a hagyományos húsvétvasárnapi ételszentelésen a járvány elleni rendelkezések szigorú betartásával.
Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a város polgármesteri hivatala idén nemcsak a közigazgatási palota előtti téren, hanem a tér mellett elhaladó sugárúton is lehetővé tette az ételszentelést. Így a családok a járvány miatt megkövetelt távolság betartásával sorakozhattak fel, és várhatták, hogy húsvéti ételeiket megszenteljék a liturgiát végző papok.
Hamarosan klasszikus művek szövegeivel gazdagszik a Digitális Irodalmi Akadémia könyvtára, amely már 2200 kötetet számlál. Nyárra elkészül az új honlap, amely „ösvényeken” igazítja útba a kevésbé tapasztalt látogatókat. Radics Péterrel, a Petőfi Irodalmi Múzeum – Digitális Irodalmi Akadémia vezetőjével beszélgettünk.
A Digitális Irodalmi Akadémia 1998-as alapításától szervesen fejlődött, tavaly viszont sosem látott mértékű bővítésről határoztak: a mintegy száz szerző művei mellé ugyanennyi író, költő munkássága kerül a következő években.
Az alábbiakban Dr. Gruber László plébános, a teológiatudomány doktora "A versus orientem misézési mód jogosultságáról a római rendes rítusban" című dolgozatát bocsátjuk vitára. A dolgozat egy rövidebb, kivonatolt változata a Bonus Nuntium online folyóiratban jelent meg, a kedvcsináló idézetet ebből a változatból emeltük ki. A bejegyzésünk végén a dolgozat hosszabb, átfogóbb változatára is linket adunk.
A római Kúria egyik vezető beosztású főpapja, Robert Sarah bíboros a 2016. júliusában Londonban tartott Sacra Liturgia konferencián kijelentette: „Nagyon fontos, hogy, amilyen gyorsan csak lehet, visszatérjünk ahhoz a gyakorlathoz, amikor a papok és a hívek együtt ugyanabba az irányba fordulnak, Kelet felé vagy legalább is a templom apszisa felé, az Úr felé, aki jön. (...) Arra kérem önöket, hogy ahol csak lehet, vezessék be ezt a gyakorlatot. (...) Az önök saját pasztorális döntése fogja meghatározni azt, hogy hogyan és mikor lesz ez lehetséges, de talán ezen év adventjének első vasárnapján lenne a legmegfelelőbb bevezetni ezt a rendelkezést, mikor találkozunk az »Úrral, aki el fog jönni« és »aki nem késlekedik«.” Az ugyanebben az évben megjelent könyvében is világosan megfogalmazza ezt a bíboros: „Hogy mindenki megértse azt, hogy a liturgia minket bensőleg az Úr felé fordít, áldásos lenne, ha a mise alatt mind együtt, papok és hívek testileg is Kelet felé fordulnánk, amelyet a szentély jelképez. Így cselekedve törvényesen járunk el. Ez megfelel a [II.Vatikáni] zsinat betűjének és szellemének. Az Egyház első századainak tanúságai ezt bizonyítják. (...) Mint az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció prefektusa azzal állok elő, hogy a versus orientem [Kelet felé misézés] a Misszálé rubrikái által jóvá van hagyva, mert ez az apostoli hagyományhoz tartozik. Ahhoz nem szükséges külön engedély, hogy valaki így misézzen, pap és hívek az Úr felé fordulva.”
1517. október 31-én tette közzé Luther Márton wittenbergi ágoston rendi szerzetes híres 95 tételét, melyeket a bűnbocsánat és a búcsúcédula-árusítás gyakorlatának kapcsán fogalmazott meg.
A vitaindító írásnak szánt dokumentum, melyet Luther állítólag a wittenbergi vártemplom kapujára is felszegezett, utóbb korszakhatárnak bizonyult a kereszténység történetében, mivel a szerzetes és a katolikus klérus között kiéleződő konfliktus hamarosan egyházszakadáshoz vezetett.
A wittenbergi 95 pont kifüggesztésének legfőbb előzménye az 1516-ban kezdődő búcsúcédula-árusítás volt, melyet a Luther által később bírált Johannes Tetzel dominikánus szerzetes és társai a Szent Péter-székesegyház újjáépítése, valamint nem hivatalosan Albert mainzi érsek adósságainak lefaragása érdekében indítottak.
Boros Bánk Levente szerint „fekete-fehérré alakítottak” minden olyan kérdést, amelyben a liberális erőknek alternatív véleményük van.
Bizonyos társadalmi kérdésekben lehetetlenné vált a normális párbeszéd a nyugati világban egyre inkább eluralkodó véleményterror miatt, melynek következménye „a kisebbségek diktatúrája” – közölte a Médianéző Központ igazgatója szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Boros Bánk Levente ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Gulácsi Péter magyar válogatott labdarúgó nyilvánosan kiállt „a meleg családok örökbefogadási joga mellett”, a Hertha BSC német labdarúgócsapat pedig menesztette Petry Zsolt kapusedzőt, miután azt nyilatkozta, hogy Gulácsi Péternek nem kellett volna állást foglalnia a kérdésben. Az igazgató megdöbbentőnek tartja, hogy míg Gulácsi Péter „szélsőséges álláspontját hősként ünneplik bizonyos politikai körökben”, Petry Zsoltot egy sokkal visszafogottabb kijelentése miatt elbocsátották. Szerinte az ügyben – sok más kérdéshez hasonlóan – kettős mérce érvényesült.
Gyakran esik szó arról, hogy melyek a veszélyeztetett mesterségek. Nem a pár évtizede eltűnt foglalatosságokról beszélünk, az olyanokról, mint a kerekes, takács, tímár, csizmadia, hanem azokról, amelyek pillanatnyilag vannak végveszélyben. Magunk is tanúi lehettünk annak, hogy a szemünk előtt tűnt tova a klasszikus értelemben vett nyomdászat egyik alapfoglalatossága, a szedés, amikor szedőmesterek kézi módszerrel végezték az ólomból kiöntött betűk összeválogatását.
A kedves olvasó bizonyára minden héten olvassa Mathédesz Lajos írásait, melyek itt, a cikkem mellett jelennek meg. Ez a tény azért olyan különleges a számomra, mivel tízéves korunk óta barátok vagyunk, s bár útjaink sokszor vezettek más irányba, valahogy mindig úgy intéztük, hogy újra keresztezzék egymást. Most például itt, a Csallóköz hasábjain.
Lali barátom e heti cikkében a somorjai Pipagyújtó emlékhelyről ír, mely Csallóköz egyik ikonikus helye, s nekünk, somorjaiaknak, egyet jelent az 1848-49-es szabadságharccal, valamint az arról való emlékezéssel, a hűvös tavaszi széllel, a márciusi hideggel, mely átjárja a csontjainkat is, de a magyar szabadságharc szívmelengető üzenetével, a koszorúzással, az ünnepi szónokkal és a himnusszal is. 2018-ban a Pipagyújtóban tartott megemlékezés után egy nem megszokott kitérőt tettünk az emlékezőkkel, mégpedig a pár száz méterre lévő királyfiai temetőbe. Itt nyugszik Laube Antal, 1848-49-es honvéd-tüzérhadnagy, aki 1911-ben bekövetkezett haláláig itt, Királyfián élt. A síremlék az elmúlt két évszázad alatt nagyon rossz állapotba került, így 2017-ben, a királyfiai hadnagy születésének 200. évfordulója alkalmából a Via Nova ICS somorjai szervezetével és az Area Somorja Kft-vel úgy döntöttünk, hogy közösen felújítjuk azt.
A világjárvány magyarországi leküzdését irányító országos tisztifőorvosnak és törzsének – az egyébként kiválóan végzett napi feladatai mellett – még nyelvújításra is tellik az idejéből, a ki tudja, hogy ki által alkotott „oltakozás” szóra, és a „felveszi az oltást” kifejezésre gondolva. Azonban fel kell hívnom a szíves figyelmüket arra, hogy minden cipész maradjon a saját kaptafájánál, avagy ahogy anno Bessenyei György írta röpiratában, „minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem”. Anyanyelvünk tisztasága és szépsége egyébként is az utóbbi évtizedekben egyre sekélyesedettebb az eltorzított, főleg angolszász szavak és kifejezések hatására. Nyelvünk virtuális szemétládája immár tele van, főleg a tolakodó reklámok és az egyre felületesebb „közösségi média” hatására. Néhány példát mondanék ezekre a „virtuális buzernyákságokra”, amitől Kazinczy, a már említet Bessenyei vagy akár az elmúlt évtizedek kiváló nyelvészei, Lőrincze Lajos vagy Grétsy László biztosan meghökkennének. Ilyen, mint az influenszer, a lájk, a posztol vagy a helyes nyelvtanunkkal teljesen szembenálló „nem semmi és nem mondod” agyrémek. Sajnos hétköznapi szóhasználatunkba ma már több tucat ilyen „nyelvi vírushordozó” is található. Ez alól a hivatalos magyar kormányzati kommunikáció sem mentes, lásd a gyakorta ismételgetett „fake news”, helyesen magyarul az „álhírek” kifejezést. Az oltás szó eredendően nem a védelem főnév szinonimájának, az oltalomnak kicsinyítő képzője. Helyesen a népies beojt (mint a mész, gyümölcsfa stb.) tárgyas ige, beolt, vagy megkapja az oltást az erre szoruló beoltandó, beoltott. Ennél még helytelenebb a „felveszi az oltást” kifejezés. A felvesz ige (lent levő tárgyat!), gondoljunk csak bele, hogy a rendelő padlójáról vennék fel a kibontott vakcinás üvegcséket vagy injekciós fecskendőket…
A helyesen megválasztott szavak felelősei azonban nem csak a szülő és az iskola, hanem a jól megválasztott klasszikus magyar irodalom gyakori olvasása és még inkább az írott és elektronikus média. Mindennapi nyelvünk elsekélyesedésével párhuzamosan egyre védtelenebbek leszünk a nyugat-európai globalizációs fősodor erőszakosan ránk kényszerítésének hatásaival. Bár november 13-án van a magyar nyelv napja, azért a hétköznapokban is beszéljünk szépen, választékosan és helyesen magyarul!
Cságoly Péterfia Béla
Kossuth-díjat kapott március 15-én a Gyógyító hangok énekesnője, Lovász Irén. Az egyik legelismertebb magyar népdalénekes a Károli Gáspár Református Egyetemen tanít, egyetemi docens, a néprajztudomány kandidátusa. A szakrális kommunikáció témájából doktorált. 2003-ban megkapta az év legjobb énekesnője címet, a Magyar Rádió eMeRTon-díját. Művészi, énekesi pályája az évek során tudományos munkájával párhuzamosan bontakozott ki, az autentikus népzenétől a határműfajokig sokféle formációban és lemezen énekelt. Az ember és a művész szerepéről, az éneklésről, a gyógyításról beszélgettünk Lovász Irén előadóművésszel.
