Az első komáromi csata
Százhatvannyolc esztendővel ezelőtt, 1849. április 26-án a Komárom melletti első csata magyar győzelemmel zárult, melyről Görgei tábornok így vélekedett emlékirataiban: „Komáromvár teljes fölmentésével a Gödöllőn az isaszegi csata után vezérkarunk főnöke által készített haditervünk végrehajtása kielégítő módon be volt fejezve (…)”
Itt zárult a tavaszi hadjárat második szakasza, s ezen csatában a császáriak 2200 halott, sebesült és fogságba esett katonát vesztettek, míg a magyar veszteség 800 fő volt. A honvédek felmentették Komáromot, ám a császári hadsereg visszavonulási útját nem tudták elvágni.
A Képviselőházban 10 nappal ezelőtt megszavazott egyik törvény arra kötelezi a jelentős számú magyar lakossággal rendelkező régiókban lévő kórházakat, hogy magyarul tudó egészségügyi személyzetet is alkalmazzanak. Az az érdekes, hogy bár az ellenzék is megszavazta a törvényt, utólag több PNL-s (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.), PMP-s (Népi Mozgalom Párt – a szerk.) és USR-s (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) képviselő óvást nyújtott be az Alkotmánybíróságnak (CCR), lényegében arra hivatkozva, hogy a törvény egy liberális állam szemszögéből nézve elfogadhatatlan különbségtételeket tesz. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor demagógiával és magyarellenességgel vádolta meg őket: „A PNL, az USR és a PMP alkotmánybírósági óvása a kisebbségekkel szembeni ellenséges viselkedést képvisel. Érthetetlen a PNL, az USR és a PMP viselkedésének hirtelen megváltozása és következetlensége”.
Egy volt a 800 ezer magyarból, akit a szovjetek elhurcoltak hazánkból. Egy volt azon kevesek közül, aki visszatért a gulágról. Olofsson Placid atya életéről szóló filmet vetítenek május 10-én az Uránia Filmszínházban.
Egy teokratikus rezsim által irányított világot fest le 2084 – A világ vége című könyvében Boualem Sansal; az algériai író számos díjjal kitüntetett, legfrissebb regényét a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelentette meg az Európa Könyvkiadó.
Ha kiüresedő kapcsolatainkat, meg nem született gyermekeinket, unokáinkat siratjuk, ha nemzetünket és Európát temetjük és idegen kultúrák leigázásától féltjük, nem mulaszthatjuk el feltenni magunknak a kérdést: miért gondoltuk, hogyan is hihettük azt, hogy Isten nélkül élhetünk?
Rendhagyó irodalomórát tartott Nényei Pál a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Ne bántsd Zrínyit! címmel. Az előadás központi témája Zrínyi Miklós egy kevésbé ismert alkotása: az Adriai tengernek syrenaia volt. Nényei Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a költő Zrínyi Miklós hétköznapi megítélése korántsem olyan kedvező, mint amilyet érdemelne.
Ritka eset, amikor örömmel tudósíthatunk egy bírósági döntésről, azonban most mégis ez történik. Nagycsütörtökön érkezett a hír, mely szerint jogerős döntést hozott a bíróság a „Vallásgyalázás abortusztablettával” ügyben, és az elkövetőknek bocsánatot kell kérniük, illetve sérelemdíj fizetésére kötelesek. ...
Vitafalva nevét 1253-ban IV. Béla király adománylevelében említik először. A király Vitnek és utódainak adja a Hernád melletti erdőt. A falu Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, a 18. században barokk stílusban átépítették. Freskói a 14. században készültek. 
A 20. és 21. században hitükért üldözött keresztényekért imádkozott Ferenc pápa a modern kor mártírjainak szentelt római templomban szombaton. Az egyházfő a vértanúkhoz hasonlította a menekülteket, és úgy vélte, nem szabad előttük bezárni a kapukat.
Megkezdődött a parlamentben a Munka Törvénykönyve módosításáról az általános vita. Az ellenzéki képviselők vadul bírálták az új passzusokat, de senkit sem lep meg majd, ha 2017. július elsejétől ez lesz hatályban, és punktum. Általános vélekedés szerint az autóipari cégek szájízére szabták a javaslatot.
Idén ünnepeljük Székelyudvarhely városának egyik kiemelkedő jelképe, a Vasszékely-szobor felállításának centenáriumát. Elődeink már a világháború vérzivataros napjaiban is kötelességüknek tartották, hogy emléket állítsanak az elesetteknek. Ebből az alkalomból hirdet középiskolásoknak szóló pályázatot az Ugron Alapítvány. Fiktív és a valós történelmi tényeket feltáró munkára hívja most az udvarhely- és csíkszéki diákokat Kápolnási Zsolt történész, a verseny szervezője és adminisztrátora.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy hatalmas bányavidék a közeli Trepcában, ahol mintegy 40 bányából nyertek ki aranyat, ezüstöt, cinket, ólmot és kadmiumot. Ezek a bányák munkát adtak az ott élőknek. Egyikük, a koszovói Zvecan különösen gazdag lelőhellyel rendelkezett. Történt egyszer, hogy az 1995-ben alapított International Crisis Group (ICG), a nagytekintélyű, független, szakértőkből álló kutató és elemző intézet, amelyet azért hoztak létre és működtetnek, hogy elkerülhessük a háborúkat és egy békésebb világot építhessünk fel és amelynek igazgatótanácsában fiával együtt maga a nagy filantróp, a mellékállású emberbarát Soros György is helyet foglal, és persze bőkezű adományokkal biztosítja a működését, kiderítette, hogy Koszovó jövője szempontjából döntő fontosságú lenne a trepcai termelés felfuttatása. Az ottani természeti kincsek kiaknázása ugyanis nagy szerephez jut majd, ha Koszovó önállóvá válik. Az ICG független szakemberei szerint ugyanakkor, felettébb sajnálatos módon, az ottani kitermelés alulfinanszírozott, az üzemek rosszul vezetettek, a természetre és az egészségre károsak. Ja, és az ott élőket Belgrád kizsákmányolja. „Trepca Koszovo Berlini Fala. Hosszú idők óta a koszovói albánok ellenállásának és a szerb elnyomásnak a szimbóluma.”− érveltek szakmailag. Aztán kitört a koszovói háború.
„A nyitottságára oly büszke egyetem könyvtárában a magyar napilapok közül kizárólag azok voltak hozzáférhetők, amelyek az akkori szocialista–szabad demokrata kormányt támogatták. Az angolszász sajtótermékek közül is csak a baloldali-liberális világnézetet képviselőkhöz lehetett hozzájutni. A Politikatudományi Tanszék konyhájában néha nagyobb volt az egy négyzetméterre eső SZDSZ-es parlamenti képviselők száma, mint az Országgyűlés üléstermében. A diplomaosztó ünnepségen pedig esküt kellett volna tennünk a nyílt társadalomra. Ettől csak azután állt el az egyetem, miután néhányan közöltük, hogy nemhogy esküt nem fogunk tenni, de ha ilyen lesz, akkor tüntetőleg ülve fogunk maradni.” ...
Szabó Magda mindenki által ismert és kedvelt író, több generáció nőtt fel az Abigélen, Az ajtón és számtalan sikeres alkotásán. Ám lírai oldala mindeközben kissé háttérbe szorult, sokan azt sem tudják, hogy nemcsak kiváló író, de költő is volt, és több verseskötete is megjelent. Szabó Magda októberben ünnepelné 100. születésnapját, az ő tiszteletére rendeztek centenáriumi estet a Várkert Bazárban.
Két véres merényletet is elkövettek virágvasárnapon a kopt keresztények ellen Egyiptomban: a Kairótól északra fekvő Tanta városának Szent György-székesegyházában az ünnepi szentmisén, valamint Alexandriában. Ezek a temérdek áldozattal és sebesülttel járó iszlám fundamentalista gyűlöletcselekmények nem voltak előzmény nélkül valók: tavaly decemberben a kairói Szent Péter-templomban elkövetett robbantásban huszonkilencen haltak meg. Az akkori tragédia sem hagyta érintetlenül a magyar kormányzatot: a kormányzati-diplomáciai segítség és felajánlás eredményeként a sérültek közül két kopt nő utókezelése jelenleg is folyik hazánkban.
