Átmeneti „kis magyar világ” Észak-Erdélyben
A második bécsi döntés után levezényelt visszacsatolásról jelent meg hiánypótló kötet.
A napokban mutatták be Kolozsváron Sárándi Tamás Levezényelt visszacsatolás. A magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben, 1940 című kötetét az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Pro-Print Könyvkiadó szervezésében. A több erdélyi városban, és hamarosan Budapesten is ismertetett kötet szerzője szatmári származású történész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa, akinek a kutatási területe az 1940–44-es időszak, amikor is a második bécsi döntés következtében Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz. Legújabb kötete kifejezetten arra a három hónapon át tartó átmeneti közigazgatási időszakra összpontosít, amikor a területet visszafoglaló magyar katonaság 22 év román uralom után visszatér az észak-erdélyi településekre, hogy előkészítse a terepet a polgári közigazgatásnak.
Négy fénykép (kettő azonos, de különböző hátoldali szöveggel), egy hiányos katonai azonosító kazetta (dögcédula), a Hadtörténeti Múzeum Levéltárának tájékoztatója, szórványos, ellentmondásos adatok, amelyeket C. E. második világháborúban eltűnt (?) honvéd lánya apja életének utolsó hónapjairól idősebb rokonoktól, édesanyjától hallott. Ebből kellene összeállítani Voloncs Lajos sepsiszentgyörgyi iparos életének második világháborús történetét, elestének vagy eltűnésének tényét.
A Hargita Megyei Törvényszék kedden hirdetett ítéletet abban a perben, amelyet a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) indított még 2015-ben, a Csíkrákos Községháza felirat eltávolításáért a hivatali épületről.
1943. január 12-én – hetvennégy esztendővel ezelőtt – vette kezdetét a Donnál álló magyar 2. hadsereg kálváriája, mikor Urivnál megindult a szovjet 40. hadsereg támadása. Két nappal később Scsucsjénál is sikerrel támadtak az ellenséges csapatok és a magyar arcvonalat hamarosan felsodrították, s az állásaiból és a téli, fűtött szállásaiból kivetett, visszavonuló magyar 2. hadsereg katonái három hétig vívták reménytelen küzdelmüket a szovjet csapatokkal, a kegyetlen időjárással és olykor a saját szövetségeseikkel.
A nyolcvanas évek közepéig a romániai magyar gyermekek tizennégy-tizenöt éves korukig sajátos tanterv és tankönyv alapján tanulták a román nyelvet, és ez tükröződik a jelenlegi középkorú és idősebb nemzedék nyelvtudásában. Ritka, talán nem is létezik olyan székelyföldi korosodó felnőtt, aki ne tudna románul kenyeret, tejet kérni az üzletben, vagy eltévedne egy román többségű városban csak azért, mert nem tudja megkérdezni, merre van az állomás.
A Benkó Istvánként született (? 1847–1910) egykori bojtárgyerekről, a későbbi Sisa Pista néven elhíresült betyárról, annak cselekedeteiről megannyi mese, történet maradt fenn a nógrádi-honti nép emlékezetében. A róla szóló ilyen-olyan mendemondák még ma is gyűjthetők, hősünkről pedig immáron könyv is íródott, megjelentek a vele kapcsolatos mesék, egyszóval Sisának bizony irodalma is van.
Ha Nagylaknál kívánja átlépni az ember a magyar-román határt, akkor oda, illetve visszafelé is áthalad Marosillyén. A község neve románul Ilia, németül Elienmarkt. 
Izraeli hírügynökségek szerint 35 Egyesült Államokban élő, amerikai állampolgárságú Palesztin és Zsidó aktivista pert indítottak Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök és Avigdor Lieberman hadi miniszter ellen a Palesztinok elleni háborús bűncselekmények miatt.
Rencsényi Hajnal Elvira második kötete, az Ártatlanok igazsága 2014-ben jelent meg, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány segitségével. 
Az Európai Parlament igen nagy befolyású költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke, Ingeborg Grässle bejelentette, hivatalos vizsgálatot indítanak Martin Schulz volt európai parlamenti elnök ellen az őt ért csalással kapcsolatos vádak ügyében.
Az évtizedek óta dresszírozott különféle bomlasztó ideák, [genderelmélet, prularizmus, vagy a feltétel nélküli másság, a támogatott homoszexualitás, az egynemű „szülők” paradoxonja, és a legújabb elmebajról nem is szólva, miszerint nem szabad a várandós hölgyeket többé „kismamának“ hívni, mert azzal sértik a transzszexuális polgárok jóérzését; az évtizedek óta öngyűlölet [antirasszizmus] béklyójába kényszerített európai, őslakos fehér rassz a színes bőrű bevándoroltak egyre fokozódó fizikai terrorjának van napról-napra, évről-évre kitéve. A politikailag korrekt [PC] újságírás és Hollywood agymosodájában felnevelkedett, liberális, kozmopolita- szociáldemokrácia béklyójában vergődők, az ebben szocializálódó nemzedékek megdöbbenve tapasztalják, hogy helyzetük a tömeges és kierőszakolt migráció felgyorsulásával immáron készséges befogadóként is tarthatatlan lett. Így válhat be az évtizedekig Londonban élő Határ Győző egykori borúlátó jóslata, lassan beigazolódik, hogy az európai fehér rassznak „… csupán az élesztő szerepét szánta a történelem ..., de mint faj – eltűnésre ítéltetett”...
Szeretett és szenvedett – ezzel a két szóval lehetne összefoglalni Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly unokahúgának életét, aki maga is megpróbálkozott a verseléssel. Kisfalud Atala, a 19. századi költőnő írt anyai érzéseiről gyermekeinek. Költészetét nemcsak elfogadták, de még utca is őrzi nevét. Ki volt ő, aki a gyermekeinek, a költészetnek s a tudománynak élt?
A Magyar Erdélyért Egyesület (MERT) kezdeményezésére 2012-ben a sepsiszentgyörgyi református temetőben lelkes fiatalok cserejegenyét ültettek tiszteletük jeléül. Ez sajnos kiszáradt, de utólag egy olaszteleki példányt plántáltak helyébe: a feledésbe nem merült, tragikus sorsú Szilágyi Sámuel honvéd emlékére.
Idén ünnepli a magyarság Szent László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulóját. I. (Szent) László királyunk kultusza igen erősen jelen van a Kárpát-medence folklórjában és művelődéstörténetében, számos népmonda emlékezik meg tetteiről, kultusza talán még országalapító Szent István királyunkénál is erősebb.
