Mezítelenül jöttem ki méhedből, Föld Anyám – A Föld Napjára

Mezítelenül jöttem ki méhedből, Föld Anyám,
porodból alkotott Ádám-ivadék,
s egy nap mezítelenül térek oda vissza,
s a kettő között, itt e percnyi létben,
rajtad, s belőled élek,
mint gyümölcs a fának ágán,
vagy bolha kutya szőriben.

Rajtam áll, hogy hasznos, vagy haszontalan,
hogy benned vagy belőled élek,
hogy zsarnokod, vagy társad leszek.

Mert nem téged védelek,
magamtól, s fajomtól,
hisz a föld, mint az ég örök,
csak magunkat óvom,
e sárból alkotott fajt,
hogy ne múló árnyék legyünk színeden,
mely mint a harmat eltűnik.

Rozványi Dávid (http://polgarportal.hu/mezitelenul-jottem-ki-mehedbol-fold-anyam-fold-napjara/)

Bársony István több mint vadászíró

Bársony István irodalmunk Szinyei Merse Pálja – vallják az életművét jól ismerők. Rótta varázslatos sorait, értette a madarak és fák nyelvét, természetleírásain nemzedékek tanultak meg magyarul beszélni és érezni. Mára mégis kikerült a tankönyvekből.
A Bársony-programot, mely az ébresztésére hivatott, 2005-ben hirdették meg. Ekkortájt alakult a Bársony István Alapítvány, mely ápolja névadója emlékét. Ügyvezető elnöke, Csiák Gyula Rimaszombatban tartott előadásában bemutatta éppen a könyvhétre megjelent legújabb kiadványukat is.
A Bársony István Alapítvánnyal együttműködésben fejti ki tevékenységét a D.C.G. Bt társaság, mely az Alapítvány honlapjának működtetője és a Bársony életmű köteteinek kiadója is. A könyvhétre megszületett dr. Csiák Gyula szerkesztésében a Bársony István – A magyar természetpróza első mestere című album. A 480 oldalas, színes képekkel illusztrált, keménytáblás borítóval rendelkező kiadvány kereskedelmi forgalomba nem kerül, 500 sorszámozott példány készült belőle, és előadások alkalmával szerezhető be.

Megmenekül a nevickei várrom

Az Ukrán Regionális Fejlesztési Minisztérium 10,7 millió hrivnyát különített el az idei munkálatokra. A munkálatok várhatóan két évig tartanak majd. A megyei közigazgatási hivatal azt tervezi, hogy a rekonstrukciós munkák mellett a várrom körüli területet is megpróbálják vonzóbbá tenni a turisták számára. A tervek között szerepel egy saját márka és digitális idegenvezetői rendszer kiépítése.
A várrom állapota az elmúlt évekbe sokat romlott, ugyanis a tulajdonos az ókemencei önkormányzat nem rendelkezett megfelelő forrásokkal, amiből legalább időszakos állagmegóvást végeztek volna. Az épület tavaly került a gazdasági főosztály tulajdonába, így lehetővé vált, hogy a regionális fejlesztési minisztérium pénzt különítsen el a nemzeti jelentőségű műemlék helyreállítására.

Kiderült: egy papi közösség feloszlatásáért avatkozott be egy kánonjogi eljárásba Ferenc pápa

Kurt Martens, a Catholic University of America egyetem kánonjogász professzora egy december 12-ei Twitter-bejegyzésében egy latin nyelvű dokumentumrészletet közölt, amely igazolta, hogy a Szentatya a belső bizalmi körébe tartozó Beniamino Stella kérésére pápai határozattá emelte a Klérus Kongregációja egyik határozatát, megakadályozva ezzel, hogy a határozattal szemben folyó jogorvoslati eljárást az Apostoli Szignatúra végigvihesse. Mivel pápai határozattal szemben egyházi bíróság nem járhat el, az ügy felülvizsgálata megszűnt az Apostoli Szignatúrán, a fellebbezés lehetősége nélkül.

A szíriai keresztények valódi véleménye „nyugati megmentőikről”

A szíriai Blogmire nem csak elmondja, mit gondolnak a szíriai keresztények „nyugati megmentőikről”, de közli is az antiochiai, jeruzsálemi és az összes keleti patriarchátusok (görög-ortodox, szíriai orthodox, görög-melkita katolikusok) hivatalos nyilatkozatát is.
Ez nem lesz kellemes olvasmány azoknak, akik folyamatosan „racionális” érveket hangoztatnak a Szíriát katonailag rommá tevő nyugati politika mellett, mint azt például legutóbb három napja hallhattuk az állítólag totális kormányzati elnyomás alatt reszkető közszolgálati Kossuth adó, fél egykor kezdődő „Ütköző” műsorában, az ott törzsvendég transzatlanti Gyarmati (imádom John McCain) István biztonságpolitikai szakértőtől.
Mint ismeretes, Szíriában még a pusztítás után is nagy keresztény közösség él és ott beszélik a világon egyedül az arámi nyelvet.
Totális harmóniában élnek egymással a különféle vallások, így az alaviták, a síita muzulmánok és a keresztények, az őket halomra gyilkoló, ketrecbe záró dzsihadista zsoldosok rémtettei ellenére.

Házad több is lehet, de hazád csak egy

DE HOL VANNAK A KŐKORSÓK?

Szaladjunk még egy kört Mikházán, a falu feletti domboldalon. (Kis falu, nagy panteonnal, híresen holt, holtan híres székelyeiről, a maguk után hagyott örökségről szerre beszámolunk.)
Ha a temetőben járunk, nézzük meg feltétlenül Keresztelő Szent János kápolnáját. Egyszer azért, mert János a kápolna védőszentje, másodszor – rózsafüzéres Kati néni szerint –, mert Keresztelő Jánosunk a kápolna tartós lakosa volt.
A kápolna a szakrális népi építészet időtlen rokonszenvvel, ragaszkodással kezelt emléke. Épült Keresztelő János tiszteletére, melyet az 1731. október-november hónapokban készült egyház-látogatási jegyzőkönyv szerint a fenti titulussal Keresztúri Miklós marosszéki királybíró építtetett 1718 körül a Szent Antal hegyen. A kápolnának ma is búcsúja van, a közelmúltban szentelték harangját.

Palócnak lenni kegyelmi állapot

2013-ban szervezte meg a Tar Lőrinc Baráti Kör és Közhasznú Egyesület, valamint társszervezői első alkalommal a palócoknak találkozási lehetőséget nyújtó Palóc Világtalálkozót. Négy év múlva rekordot állítottak fel, a rákövetkező év azonban szervezési szempontból nehéznek bizonyult.
A rangos rendezvény célja a Felvidéken, valamint Magyarországon Pest, Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő palócok, a trianoni békeszerződéssel kettévágott Palócföldön élők összefogása, a palóc és palócföldi értékek bemutatása.
A palócoknak gazdag a dal-, a monda- és a mesekincsük, a viseletük, és a tájszólás is összeköti őket. Négy alkalommal a Gyürky-Solymossy kastély adott otthont a menet közben délvidékiekkel is kiegészült eseménynek.

Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja

Soha többé ilyet! – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából rendezett csütörtöki ünnepségen Budapesten.
A fideszes politikus, a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja kiemelte: senki sincs felkészülve arra, hogy egyszer csak parancsba kapja, el kell hagynia a házát. Lakosságcserék ugyanakkor a mai napig folynak a világ különböző részein, az emberi történelem, az emberi természet ugyanis magától nem változik. Csak akkor, ha mi változtatunk rajta – fogalmazott Németh Zsolt, hozzátéve: a felvidéki etnikai tisztogatásról máig túl kevesen tudnak, sokáig nem lehetett beszélni róla.
Nem mindegy azonban, hogy ezen célokért, milyen eszközökkel harcolnak – közölte, példaértékűnek nevezve a Rákóczi Szövetség küzdelmét a Minority SafePacken keresztül a nemzeti kisebbségek jogaiért. Bebizonyították, hogy a kisebbségi ügy egyúttal európai ügy is, és ezek után az Európai Bizottságnak is foglalkoznia kell vele – emelte ki.

A balogtamási utolsó élő tanúk

A Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete majd tíz éve kezdte az érintett családok felkutatását. Az összeírás egyre nehezebb, hiszen már alig-alig élnek közöttünk az élő tanúk. A balogvölgyi szervezet 15 községet foglal magába. A Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból elüldözött, Magyarországra telepített és Csehországba deportált több százezer magyar ember között ezen települések családjai is csomagolni kényszerültek. El kellett hagyniuk őseik földjét, ahol nemzedékek sora élt. Voltak, akik sohasem tértek vissza. Voltak, akik úgy haltak meg, hogy sohasem beszéltek nyilvánosan a fájdalmukról.
A balogvölgyi Rákóczi Szövetség április 12-én, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjáról először 2015-ben emlékezett meg. A balogtamási összejövetelen az elszenvedőkkel idézték fel a kitelepítést. A következő évben emlékkövet avattak, azóta rendszeresen ott jönnek össze az emléknapon. Az elszenvedők egyre kevesebben vannak.

Katolikusok és a migráció: vannak-e jogos félelmek?

Az alábbiakban William Kilpatrick véleménycikkét közöljük rövidített és szerkesztett formában, amelynek eredetije a Crisis katolikus oldalon jelent meg.
Az eredeti cikk szerzője éveken át a Boston College tanára volt. Számos könyv szerzője, amelyek a kultúrák és vallások témáját dolgozzák fel; ilyen könyvei közé tartozik a "Why Johnny Can’t Tell Right From Wrong", a "Christianity, Islam and Atheism: The Struggle for the Soul of the West" és a "The Politically Incorrect Guide to Jihad". Kilpatrick katolikus oldalak vendégszerzője, a cikkei megjelentek már a Catholic World Report, a National Catholic Register, az Aleteia, és a First Things oldalakon is.
Ferenc pápa az évek során több beszédében és nyilatkozatában is korholta az európaiakat a bevándorlóktól való félelmeikért. Legutóbb március elején tért vissza ehhez a témához, "bevándorlásellenes" pártok választási sikere után Olaszországban. A Reuters tudósítása szerint "Ferenc pápa vasárnap aggodalmát fejezte ki a félelem által diktált nemzeti politikák miatt".

Az új svéd “Migráns Párt” vezetője szorítóba került, miután Saddam Husszeint dicsérte

Hussam Alkoblawi magasztalta a trónfosztott iraki vezetőt, és más ellentmondásos arab vezetőt bátorságáért.
Hussam Alkoblawi, az újonnan alapított Új Koalíciós Közgyűlés (NKS) pártvezetője, amely “integrációs pártnak” nevezi magát és Svédország növekvő bevándorló népességét célozza meg, közzétette egy verset a közösségi médiában, amelyben elismerését fejezi ki az egykori iraki vezető, Saddam Husszein és a volt a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője, Yasser Arafat tevékenysége iránt, közölte a svéd nemzeti műsorszolgáltató, az SVT.
Március közepén Alkoblawi a közösségi médiában egy arab nyelvű verset publikált, amelyben többek között dicséri Saddam Husszein és Yasser Arafat bátorságát több más arab vezető mellett, úgy mint az egykori egyiptomi elnök Gamal Abdel Nasser, és a szintén egykori algériai elnök Houari Boumédiène.

Szabad a vers!

Hamvas Béláról még egyszer

„Újabban a nyilvános halottgyalázás különös módját eszelték ki. Az elhaltnak, amikor már nem tud ellene védekezni, szobrot állítanak, nevére emlékbizottságot állítanak fel, még bélyegeket és érmet is készítenek és utcát is neveznek el róla.
Te nagyon jól tudod, hogy nem vagyok nagy ember s ezért a nagyságnak járó gyalázat engem nem illet meg. Végrendeletileg meghagyom tehát, hogy rólam emlékkönyvet ne adjanak ki, barátaim rólam ne írjanak megemlékezést, fölöttem ne tartsanak gyászbeszédet, utcát vagy teret rólam ne nevezzenek el, arcképemet ne fessék, szobromat ne faragják meg, díszsírhelyet nekem ne adományozzanak, s nevemet ne használják fel arra, hogy költői nagydíjakat tűzzenek ki.” (Summa Philosophiae Normalis)
Pár héttel ezelőtt, Hamvas Béla születésnapja közeledvén, cikket írtam, melyben azon méltatlankodtam, hogy mennyire nem becsüljük meg nagy szülöttünket. Többek között azt is írtam, hogy Hamvas Bélának Felvidéken tudtommal egyetlen szobra sincs.
Azonban a cikk megjelenése után hívták fel a figyelmemet a fentebbi Hamvas idézetre, amiben lesújtó véleményt mond a „tiszteletadás” ezen formájáról.

Amit az agyunk lát; könyv a málenkij robotról: a Szigma – a holnap világa 2018. április 10-i adása

A látás idegrendszeri folyamatainak megértésével foglalkoznak egy nemzetközi csoportban az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. Többek között az agy azon működését térképezik fel, amely az aktuális, látott képet a már meglévő tudásunkhoz társítja, és így alkotja meg a szemünk által befogadott látvány jelentését. Az adás második felében kiderül, hogyan gyűjtötték össze a Szovjetunióba, málenkij robotra hurcolt embereket, és mit tudunk ma a sorsukról.