Külföldiek voksai dönthettek vasárnap több kerületben
Az „autoriter, Európai Unió-ellenes, szélsőjobboldali” Fidesz elleni szavazásra hívott fel az az angol nyelvű szórólap, amely a Magyar Nemzet birtokába került.
A Ferencvárosban terjesztett kampánykiadvánnyal a kerületben élő, lakcímkártyával rendelkező uniós polgárok, valamint a letelepedési engedéllyel bíró bevándorlók és menekültek figyelmét igyekeztek felhívni, hogy az október 13-i önkormányzati választáson voksaikkal a „demokrácia helyreállítása érdekében” az ellenzék jelöltjeit támogassák Bácskai Jánossal, a Fidesz „bábjával” szemben.
Bukarest a maga részéről azzal válaszol a magyar deszantra, amihez a legjobban ért, ugyanolyan kihívóan, könnyen érthető, de bármiféle kifinomultságtól és hatékonyságtól mentes üzenettel: „Rajtatok tartjuk a szemünket!” Pont Hargitába és Kovásznába küldeni a hadsereget, hogy bizonyos hibridháborús akciók kivédését szimulálja, ez nem jelent mást, mint hasonlóval válaszolni egy durva provokációra.
Magyarok köszöntötték románul Hosszú Katinka háromszoros magyar úszó olimpikont Kolozsváron az Univer24 – Az úszás ünnepe elnevezésű úszómaratonon. Csak románul.
A második világháború után a felvidéki magyarságot ért megaláztatások egyike a „magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény” keretében végrehajtott kitelepítés. Ez igen hosszú és keserves folyamat volt, amit megelőztek a különféle listázások, káderezések, spekulációk s a fehér lapok kiosztása.
Ukrajna, Kárpátalja, magyarság, múlt, jelen és jövő kárpátaljai és nyugati szemmel – a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzete volt terítéken szeptember 30-án a beregszászi Rákóczi-főiskolán.
Az önkormányzati választási kampány eddig soha nem látott eszközökkel folyik. Szinte teljességgel nélkülözi a megvitatható programokat, puszta sárdobálásra és karaktergyilkosságra szűkült. A keresztények és az egyházak mintha csak sodródnának ebben az alpári örvényben. Valóban nincs alternatíva?
Weinandy atya a Vatikáni Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja, és az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciája Hittani Bizottságának volt elnöke. 2017-ben egy 
A kortársaira kimagaslóan nagy hatást gyakorló Szilvássy Carolának a későbbi nemzedékek körében is újrakeletkező, búvópatakszerű népszerűségéről sokat hallottam már, de ennek a könyvnek kellett megjelennie, hogy meg is értsem ezt. Az 1876 és 1948 között élt hölgy Kolozsvár emblematikus személyisége volt, az első világháborúban ápolónőként tevékenykedett, elnöke volt a Kolozsvári Nőszövetségnek, tagja a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaságnak, alelnöke az Erdélyi Színpártoló Társaságnak, számomra talán a legkedvesebb szervezet, az Erdélyi Helikon védasszonya, de műkedvelőként – a korabeli beszámolók szerint azonban egyáltalán nem műkedvelő színvonalon – ő játszotta először Ibsen Nóráját a kolozsvári színpadon, Janovics Jenő rendezésében.
A közelmúltban elhunyt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas rendező, operatőr, fotográfus hét emblematikus filmjét október 11-31. között szabadon elérhetővé teszi a Magyar Nemzeti Filmalap.
– Kossuth Lajos, Turin September 20 1890.
899. szeptember 24-én semmisítették meg a kalandozó magyarok a Brenta folyó mellett Friauli Berengár itáliai király (ur. 887–924) seregeit, miután híres, megfutamodást színlelő taktikájukkal az általuk kiszemelt terepre csalták az ellenfelet. A háromszoros túlerő ellen kivívott győzelem a kalandozó hadjáratok első jelentős sikere volt, melyet Észak-Itália felprédálása követett.
„Idővel paloták, házak, erős várak, városok elromolnak,//Nagy erő, vasztagság, sok kincs, nagy gazdagság idővel mind elmúlnak” – ezeket a sorokat több mint 400 éve vetette papírra a magyar nyelvű költészet egyik első kiemelkedő alkotója, a Zólyom várában született Balassi Bálint, aki Hibbe kegyúri templomában nyugossza örök álmát. Egy liptói faluban, melynek számára legkevésbé sem fontos „híres” halottja.
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.
Benedek Elek eszmei, irodalmi és tárgyi örökségét szívvel, lélekkel, nagy odaadással ápolták a nagy mesemondó leszármazottai öt évtizeden át, amióta megnyílt a kisbaconi emlékház – mondta el a Krónika megkeresésére Bíró Boróka (portrénkon), Elek apó ükunokája, a múzeum egyik működtetője. A hétvégén hármas kerek évfordulót ünnepel a háromszéki Kisbaconban található emlékház: 160 évvel ezelőtt született, 90 éve hunyt el Benedek Elek, az otthonában berendezett múzeum 50 éve működik.
