Bréda Tivadar hadisírkutató munkásságát díjazta a Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Budapesten a hétvégén ünnepelték a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó Hadtörténeti Intézet és Múzeum jogelődjének százéves évfordulóját. Az ünnepségen Németh Szilárd a HM államtitkára, miniszterelnök helyettes, ünnepi beszédében így fogalmazott: „Értéket kaptunk a múlt katonáitól, hogy azt tovább vigyük, és tovább adjuk a jövő nemzedékének. Múltunk megannyi értékét őrizni kell, és hozzáférhetővé tenni, gyarapítani kötelességünk”.
Kovács Vilmos a múzeum ezredes parancsnoka elmondta, hogy „a múzeum és intézet soha nem volt ennyire szerteágazó, erős és sokoldalúan felruházott szervezet, mint 2018-ban”.
Az ünnepség alkalmából emlékérmeket és bélyegeket adtak ki.

Azok a nyolcvanas évek / A kommunizmus alternatívái

Láttam keménykezű, minden közlegény előtt rettegett, szigorú és a hadsereget valamint a fegyelmet egyaránt magasztaló katonatisztet összeomolva sírni…
… amikor már hetek óta készült családjával a bulgáriai tengerpartra,  éppen az utolsó napon az utazásuk előtt parancs jött, és az egész alakulatot elvezényelték az ország másik végébe.  A parancs az parancs, és  nincs sem kifogás, sem  kivétel ! Nincs nyaralás!
Az öklét belevágta a szekrényajtóba, hogy az pántostól leszakadt, s még belerúgott egyet. Szidta az egész világot, a hadsereget, a napot, amikor hivatásos katonának jelentkezett, a tanítóját, aki prémiumot kapott minden rászedett balek után… majd elővett egy üveg pálinkát,  parancsba adta, hogy üljek le, és öntötte, amíg volt benne. (Azóta is utálom a borovicskát)

Mégis engedélyezte a szentszék Ansgar Wucherpfennig rektori kinevezését

Engedélyezte a szentszék Ansgar Wucherpfennig rektori kinevezését a német Sankt Georgen Filozófiai-Teológiai Főiskola élére. A jezsuita pap ezzel a harmadik rektori ciklusát kezdheti meg.
A vatikáni Katolikus Nevelés Kongregációja korábban azért nem adott engedélyt a már februárban újraválasztott Wucherpfennig rektori kinevezésére, mert a pap több fórumon is hangoztatta, hogy az Egyháznak külön szertartásban meg kellene áldania a rendezetlen együttéléseket, köztük a homoszexuális élettársi kapcsolatokat. Wucherpfennig ezen felül nyíltan kiállt a nők diakónussá szentelése mellett is.

Szír püspök: csak Magyarország áll ki a keleti keresztények mellett

Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Államtitkárság meghívására két éven belül ez már a harmadik alkalom, hogy Budapestre látogatott el Nikodémusz Daúd Saraf, Moszul városának szír ortodox püspöke, akivel a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadása után beszélgetett a s4c.news nevű portál munkatársa.
-Nem lehet és nem is szabad elválasztani a szír ortodoxokat a többi keresztény testvéreinktől – mondta az interjú során az ortodox főpap. Nekünk közös a sorsunk és közös az életünk. Amikor az Iszlám Állam megszállta hazánkat, mindannyiunkat az arab “N” betűvel jelöltek meg, ezért az összes keresztény felekezet nevében beszélek – tette hozzá a püspök.

Ismét fenyeget a kommunizmus

A migránsválság nem a részvétről, a segítségnyújtásról szól, hanem a javak újraelosztásáról
(igen ajánlott olvasmány! a szerk.)

Kísértetek járják be Európát, ostoba, gonosz kommunisták kísértetei. A kommunista konstrukció örök: elnyomók, elnyomottak, élcsapat.
A kommunizmusban megtestesülő pszichiátriai kórkép logikája is a régi, csupán néhány újítást hajtottak végre azok, akik fizetik az élcsapat felső középosztálybeli életvitelét.
Az elnyomó ezúttal a fehér ember és nem a tőkés. Egy olyan kapitalizmuskritika született, amely nem vesz tudomást a menedzserkapitalizmusról. Elnyomott mindenki, aki a maga vagy ősei felelősségéből nem sikeres vagy csupán nem elég szerencsés.
Ez a kommunizmus már a szerencsét is bünteti, hiszen az nyilvánvalóan egyenlőtlenségeket hoz létre. Az élcsapatot pedig nem kell bemutatnom, ők azok a nem kormányzati civil szervezetek, akik sosem helyi embereket, hanem mindig a globális embert képviselik.
Ezt a kommunizmust, egyelőre még liberalizmus fedőnév alatt, azonban sikerült még embertelenebbé tenni, mint a sztálinit. Ez ugyanis jó úton halad a genetikai egyenlőség felé, hiszen a genderelmélet és társai már nemcsak a fehér férfiak (és az őket kiszolgáló nők, magyarul a gyermeket szülni hajlandó nők) elpusztítását pedzegetik, hanem szankcionálni akarják a nem átlagos, jó gének birtoklását is.

Bánffy Miklós, aki árral szemben haladt

Az egyik legrégibb magyar főnemesi családból származó Bánffy Miklós a magyar kultúrában is nagyúr volt. Monumentális regénytrilógiáját az elmúlt években újra felfedezték, operavezetői munkássága máig példa. Tartásból is példát mutatott, amikor az első világháború után visszatért Erdélybe és energiáit a magyarság kulturális-gazdasági újjászervezésére fordította.
Az utolsó magyar király megkoronázása egy halni készülő világ színpompás eseménye volt. IV. Károlyt a legnevesebb hazai  művészek tervezte pompás díszletek között kenték fel magyar királynak Mátyás-templomban 1916. december 30-án. A ceremónia főrendezője a művész-politikus Bánffy Miklós, aki a diadalmas középkori magyar királyságot idéző külsőségek közé komponálta a világháború valóságát. A király által felavatandó aranysarkantyús vitézek csukaszürke tábori egyenruhájukban, nem egy közülük mankójára támaszkodva vonult a díszes menetben. Így tisztelgett a finom ízlésű és idegrendszerű Bánffy az országért a legnagyobb áldozatot hozók előtt.

Nagy Ervin: Párhuzamos politikai valóságok

Egyre inkább mélyülni látszik a szakadék Európa legfőbb szellemi törésvonala mentén. A felvilágosodás individualizmusa – amely a mindenek felett álló, abszolút szabad „istenember” bölcsője – és a kereszténység közösségbe vetett hite, illetve értékelvűsége között. Mindkettőnek lenne létjogosultsága ugyan, de még az utóbbi mértékletességet gyakorol, addig az előbbi egyre inkább szélsőségesebbé válik – ezáltal esélyt sem adva a közös nevezőre jutásnak.
Magatartásában a szélsőséges gőg (hübrisz) és az alázat; illetve a mérhetetlen önzőség és a mértékletes szeretet között látunk egyre nagyobb szakadékot, amely a túlzások miatt egyre kevésbé képes a párbeszédre. Mondhatni, hogy a felvilágosodás kori értékek politikai artikulációja, a liberalizmus modern kori formája aránytévesztés hibájába esett, ami lehetetlenné teszi az értékek valamiféle szintézisét.

80 éve, hogy a Felvidék egy része visszatért

Mint tudjuk, Magyarország a trianoni békeszerződésbe foglaltak miatt elveszítette területének kétharmadát, ezért gyakorlatilag nem volt olyan szomszédja, akivel szemben ne lett volna területi követelése. Mindezt azonban a diplomáciai szabályok betartásával kívánta kivitelezni. A tárgyalások a területi revízióról a csehszlovák féllel - küldöttségük érdekes módon kizárólag szlovákokból állt - 1938. október 9-én kezdődtek meg a délszlovákiai Komáromban (Komarno), azaz a Komárom északi részében, amely Szlovákiához került Trianon után.

A magyar diplomácia buktatta meg a pápa centenáriumi látogatását Romániába?

Jól tájékozott vatikáni források azt állítják, a magyar hatóságoknak döntő szerepük volt abban, hogy meggyőzték a pápát, 2018-ban ne látogasson Romániába: minden rendelkezésükre álló eszközzel, a katolikus vonalon keresztül rávették a Szentatyát, halassza el bukaresti útját egy évvel. A felhozott úgynevezett érvek egyike a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Középiskola létrehozásának helyzetére vonatkozott, amelyet Románia zsarolására is felhasználtak, blokkolva a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozásról szóló szavazást. Ami hamis ürügy volt, tekintettel arra, hogy ez a középiskola gondok nélkül működik a jelenlegi tanév kezdete óta, létrehozásának elhúzódását pedig kizárólag az RMDSZ vezetősége okozta, mely az oktatási egység létrehozásának módjára vonatkozó törvényi rendelkezések be nem tartásával kényszerítette ki az iskola létrehozását.

Újra helyükön a könyvritkaságok

A Magyar Nyelv Napja Beregszászon

A magyar Országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává. Ennek apropóján szervezett kellemes hangulatú ünnepséget a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán a Filológiai Tanszék és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont.

Sajó Sándor emlékülés Ipolyságon

Sajó Sándor születésének 150. évfordulóján, november 13-án emléküléssel tisztelegtek a hazafias költő emléke előtt Ipolyságon. Ezzel a rendezvénnyel zárult a Sajó Sándor–emlékév programsorozata.
Délelőtt a Szondy György Gimázium nagytermében tartották meg az emlékülést, melyen neves szaktekintélyek elevenítették fel a költő szellemét. Délután a Szet István király téren található Sajó mellszobornál zárult a megemlékzés.

Kezét csókolom és kisztihand, avagy kapitalista köszönési formák a szocialista időszakban

A „Múltat végképp eltörölni”- énekelték az Internaiconáléban. És ezt sok tekintetben komolyan is gondolták a diktatúra éveiben. Többek között nem kívánatosnak számítottak a „kapitalista” köszönési formák, mint a Kisztihand – mely a Küss die Hand, csókolom a kezét német formula meghonosítása volt – és a Kezét csókolom is. A férfiak a nőknek a kezüket is ajkaikhoz érintették, amelyet a szocialista időszak és a nőket egyenjogúsító beszédmód megengedhetlennek tartott. Ezúttal annak néztem utána, hogyan jelentek meg a szocialista sajtóban e nem kívánatos köszönési formák.

Család és nemzet

Amikor a trianoni „béke” után itt maradtunk kétharmadnyi ország és minden ásványkincs nélkül, halálra szánva, akkor a gondviselés küldött három embert a magyarságnak, akik megmentették ezt az országot és ezt a nemzetet.
Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kunó – ők voltak.
Hármójuk közül Klebelsberg volt a legfantasztikusabb, aki azt mondta: nem lehet Magyarországon olyan tanyasi gyerek, aki legfeljebb fél óra gyaloglással nem jut el a legközelebbi iskolába. És megszervezett egy olyan közoktatást, amelynek csodájára és tanulmányozására egyebek mellett Franciaországból szalasztottak küldöttséget. Akkor így kellett megmenteni a nemzetet. És persze bethleni konszolidációval és Horthy rendteremtésével.

Száz éve ölték meg gróf Tisza Istvánt

1918. október 31-én délután 5 órakor a Hermina úti Róheim-villában meggyilkolták gróf Tisza Istvánt. A gyilkosok pontos kiléte annak ellenére sem bizonyos, hogy az 1920-as években komoly nyomozás indult, majd egy katonai és egy polgári pert is lefolytattak az ügyben. A merénylet két szemtanúja, Tisza István felesége, valamint unokahúga a gyanúsítottakat nem tudta azonosítani, így csak közvetett bizonyítékok alapján ítéltek el néhány embert. A végzetes merénylet már a negyedik volt, amelyet a politikus ellen elkövettek.
E szomorú centenárium jó alkalmat kínál arra, hogy számvetést tartsunk az ország egyik legjelentősebb miniszterelnökének sorsáról és eredményeiről.
Annak ellenére, hogy IV. Károly 1917. május 23-án lemondásra kényszerítette, így a merénylet idején már nem viselte a magyar királyi miniszterelnök hivatalát, Tisza 1918 őszén is az ország egyik legjelentősebb politikusa volt.