Elbúcsúztatták a legidősebb ludovikást
A székesfehérvári Hosszú temetőben kísérték utolsó útjára vitéz nemes békei Koós Ottó m. kir. századost, rehabilitált alezredest, aki életének 104 évében, március 5-én hunyt el Barcson.
A „legidősebb ludovikás” katonai tiszteletadással történő temetésén mások mellett megjelent Boros Péter volt miniszterelnök és Szászfalvi László országgyűlési képviselő.
A római katolikus gyászmisét követően a ravatalnál Orbán Viktor miniszterelnök részvétnyílvánító levelét ismertette Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke.
Ha Károlyi nem írja alá a lemondó nyilatkozatát, a kommunisták akkor is átvették volna a hatalmat 100 évvel ezelőtt – mondják a Válasz Online-nak nyilatkozó fiatal történészek. A Tanácsköztársaság létrejöttében a nyugati felelősség is felvethető, a „honvédő” háborúkat újra kell értékelnünk, a vörösterror pedig valóban példátlan brutalitás volt, de a ma tudott 590-es áldozati szám túlzó, felülvizsgálata indokolt. Történelmi nagyinterjú Révész Tamással, a Trianon100 MTA-Lendület kutatócsoport munkatársával és Bödők Gergellyel, a Clio Intézet vezetőjével.
Hallottuk, hogy a városban dúlnak a román parasztok, de minket különösebben nem érdekelt. CT (legjobb barátom, szomszédom, focistársam, mellesleg román) és én épp hazafelé tartottunk a szokásos focinkról. Igazság szerint nem értettük, mi zajlik körülöttünk, de röhögtünk az egészen. A fontos az volt, ahogy aznap este még a kapu előtt elváláskor megbeszéltük, hogy mi nem fogunk inni alkoholt soha, meg nem is fogunk cigizni, mint a nagyok, hogy Marco van Basten lesz, én pedig Hagi, és majd az ASA-nál fogunk játszani, ha nagyok leszünk, és megverjük az AC Milant. És örökre barátok maradunk. Mit barátok? Vértestvérek. És mindig fogunk egymásnak passzolni, nem leszünk önzők...
Ezt a szöveget azért közöljük, mert üdítő színfoltnak tartjuk a román véleményformálás rezisztesek és progresszívek által uralt sokszínűen egyszínű prérijén.
Ki láthatna el a bölcsőig, amely létünk hajnalán a nyelvünket ringatta? Ki mondhatná el, hogyan látta őt pólyás korában, ajkán az első szavak gyöngygügyögésével? … Senki sem láthatta őt a bölcsőben, de csecsemő-arcát bárki fölidézheti magának, ha lehajol egy cseppet. Nem a földig, nem az alázatig. Hanem ahol egy gyermek keze repdes szülői kéz után. Induljatok el vele az anyanyelv ösvényein, és meglátjátok a bölcsőt, amelyért a Kőrösi Csoma Sándorok hasztalan keltek halálig tartó vándorútra.
A Magyar Tanácsköztársaság rögtön a megalakulása után egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladatának a Vörös Hadsereg megszervezését tekintette, a hódító, nyugati kapitalizmus ellen. Ez volt aztán az oka annak, hogy a párizsi konferencia résztvevői sokáig nem hitték el, hogy Magyarországon baloldali fordulat történt. Úgy vélték, hogy a nacionalisták álcázták magukat kommunistáknak.
Az egykor ünnepelt, aztán szélre szorult Csurka István egy sor olyan dolgot kimondott, amik mára a magyar jobboldali fősodor alapvetéseit jelentik.
Sajtóközleményt adtak ki arról, hogy az egykor kedvelt kuvasz egyedszáma 1800 regisztrált egyedre csökkent. A hivatalos adatok alapján az éves szaporulat 150-250 egyed közötti, ez a kihalási fázis. A megmentéséhez, a számban és minőségben való fejlesztéséhez elhivatott kiállás szükséges szerintük. Az egyesületben a minőségi kuvasz szukacsaládok és erős génállományú alapállomány létrehozását 5-10 év alatt tervezik.
A magyarságot minden sorstragédiáját követően kultúrája állította talpra. Gondoljunk csak az 1526-ot követő időszakra, a protestáns kollégiumok megjelenésére, amelyek a százötven éves török hódoltság alatt a kultúra továbbvitelével megőrizték a magyarságtudatot. Vagy Klebelsberg Kunóra, arra, hogy jóval a trianoni országszaggatás után is egységes nemzetről beszéltek, Kárpát-medencei területről írtak a tankönyvek.
A magyar forradalom és szabadságharc évfordulójának 171. évében tegnap Kézdivásárhelyen több ezer ember ünnepelt együtt a Gábor Áron téren és lobogtatta a magyar és székely zászlót. A rendszerváltás óta harmincadik alkalommal ünnepeltek együtt a céhes város fiataljai, az oktatási intézmények tanulói és pedagógusai, a hagyományőrző csapatok, civil szervezetek és a térség magyarsága, akik azért jönnek évről évre a Gábor Áron térre, hogy leróják tiszteletüket az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt. Az idei megemlékezés díszvendége Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke és Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, korábbi csíkszeredai főkonzul volt.
Nem elvárható a jelentől egy Petőfi korabeli mentalitás, de korunknak kihívása, hogyan lehetne hatni ifjainkra úgy, hogy szenvedéllyel legyenek a haza iránt. Nem gőgből, élcből, gyűlöletből, hanem olyanokká hogyan lesznek, akiknek élete nemcsak a nemzet jövője, hanem mindenkié, akit ember nemzett a világban. Mert a haza szó – nekem – a világnemzetség s annak minden emberfia, akikért küzdeni, akikért harcolni hivatottak vagyunk minden színtéren, ahol jelen lehetünk.
A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (rövidítve 
Az elmúlt évtizedek európai kisebbségvédelmének egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – sikertörténete a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés. 2018 áprilisában zárult le az aláírásgyűjtés, amelynek keretén belül több mint 63 ezer hiteles támogató nyilatkozat gyűlt össze a Felvidéken a kezdeményezés mellett. Az aláírásgyűlés lezárulta után azonban keveset hallottunk az ügyről.
