Az úzvölgyi botrány: félreértések és hősökkel szembeni közömbösség
Az úzvölgyi haditemető a… politikai feszültségek kimeríthetetlen forrása. Úgy tűnik, a dormánfalvi polgármesteri hivatal által a temetőben felhúzott kereszt formája okozza a legújabb gondot. Az RMDSZ vezetője azt állítja, hogy ez legionárius szimbolisztikát hordoz és ezért a Romániai Holokausztot Kutató Nemzeti Intézethez fordult. De vajon legionárius jelkép a szóban forgó község (Dormánfalva a neve ellenére város – a szerk.) polgármestere által a földbe állított kereszt? A haditemető szigorúan magyar megemlékezési hely, vagy ott román katonák földi maradványai is megtalálhatók? És végső soron mi ez a vergődés egy haditemetőért, ahol olyan hősök csontjai nyugodnak, akiknek nemzetisége némileg a Birodalom etnikai struktúrát tükrözi?
Száz esztendővel ezelőtt, 1919. július 12-én Szegeden vette át nagybányai Horthy Miklós altengernagy a Nemzeti Hadsereg fővezérségét, függetlenítette magát az ellenkormánytól, hogy az idegen csapatok által megszállt, a bolsevizmus eszméjével megfertőzött Magyarországot visszaszerezze nemzetének.
A Lászlóból Lancelot: Magyar király a Kerekasztal lovagjai között? (László to Lancelot: Hungarian Kings, Arthurian Knights) címmel került megrendezésre a Magyar Hagiográfiai Társaság őszi programsorozatának első eseménye. Az ELTE BTK 
„Ha elmondom liberális barátaimnak, hogy a lányom néptáncol és persze én lelkesedem a népművészetért, pláne, hogy viszonylag jól citerázok, hát úgy néznek rám, mintha Szálasi szárnysegéde volnék” – mondja Háy János, hozzátéve: a konzervatívok meg csak a bejáratott toposzokat ismételgetik. Az író szerint nincs is korszerű nemzetfogalmunk, s a kekszhuszároknak nem is érdeke, hogy legyen. De kik azok a kekszhuszárok és kik a morzsamagyarok, hogy Háy legújabb kötetének, a rendhagyó irodalomtörténet Kik vagytok ti?-nek előszavában rögtön velük foglalkozik? Interjúnkból kiderül, ahogy az is, hogyan tudott kamuzni Szabó Magda, miért nem bojkottálja Háy a Petőfi Irodalmi Múzeumot vagy hogy miért muszáj eltüntetni a morált a művészetből. Meg még sok minden életről és írásról, személyes tragédiákról és a közhatalom lehetőségeiről az irodalomban – bónusz nyári olvasmányajánlóval.
Az európai parlamenti választásokon – megítélésem szerint váratlanul – meglehetősen jól, sőt kiemelkedően jól szerepelt a Momentum Mozgalom, amely a szavazatok csaknem tíz százalékát érte el, s ezzel a 3. helyen végzett a kormánypárt és a DK után.
Az érvényben lévő nemzeti drogstratégia szerint 2020-ra Magyarország drogmentes lesz, a területen dolgozó szakemberek viszont pont az ellenkezőjét látják: egyre könnyebben és olcsóbban lehet hozzájutni kábítószerekhez, a fiatalok között tarol a biofű, a rendőrség érdemben semmit sem tesz a szintetikus szerek terjesztése ellen. Az irreális célkitűzések miatt mégsem beszélhetnek nyíltan az olyan problémákról, mint a szegénység és a hajléktalanság, mert akkor szembemennének a hivatalos kormányzati kommunikációval. A tabusítás másik következménye, hogy a fogyasztók nem mernek résztvenni ártalomcsökkentő szolgáltatásokban, nem kapnak megfelelő tájékoztatást a drogozás veszélyeiről.
Sohasem volt azon a nézeten a katolikus Egyház, hogy nőket érvényesen részesíteni lehet a pap- vagy püspökszentelésben. [...]
Sokan felelősek abban, hogy ez megtörténhetett, nemcsak a politikai rendőrség alkalmazottai. Magyarok követtek el bűntettet magyarok ellen, pedig sokan rá sem voltak kényszerítve – mondja Cserhalmi Dániel, a Csengőfrász című regény írója. A hiteles, krimiszerűen építkező mű a Rákosi-korszak politikai rendőrségének máig feltáratlan történetét mutatja be, a hírhedt figurák mellett az ÁVH-s nyomozók hétköznapjait is.
Agócs Gergely rendszeresen jár gyűjteni a nogaj, kumuk és egyéb, az egykori Kazár Kaganátus területén élő türk népcsoportok falvaiba, munkája során megszámlálhatatlan és zeneileg, kultúrtörténetileg izgalmas egyezésekre talált, melyeket szakértő formában tár a hallgatóság elé.
„Hazugság, hogy egy román katona is el lenne ott temetve” – jelentette ki az azonnali.hu-nak adott videóinterjúban az utolsó úzvölgyi veterán. A 95 éves Bartha Mihály az úzvölgyi temetőnél nyilatkozott csütörtökön a magyarországi portálnak. Az idős férfi elmondta, bajtársai nyugszanak a temetőben, és korábban katonatársaival rendszeresen kijárt oda megemlékezni, a temetőt rendbetenni. Elmesélte azt is, hogyan zajlott annak idején Úzvölgyéből a visszavonulás az oroszok elől. - a Maszol.ro portálról
„Megáll az ész!” – nagyjából így kiáltana fel a magyarellenes über-rrrománizmus leopárdja, Dan Tanasă, ha egy magyar által vezetett helyi hatóság által kiadott olyan dokumentumot látna meg, mint amilyen az alábbi. Ám feltételezésem szerint ebben az esetben nem fog felkiáltani, merta magyarfóbiás szokásokkal rendelkező román hatóságok által sorozatban elkövetett baklövéseket, visszaéléseket és törvénysértéseket muszáj elhallgatni.
A román védelmi miniszter szerint az úzvölgyi hősi temető problémáját párbeszéddel, diplomáciai csatornákon keresztül kell kezelni, a megoldás pedig a következő hetekben születhet meg.
Ökrös Csaba az égi zenekarban folytatja a zenélést olyanok mellett, mint Halmos Béla. Vagy mint egyik mestere, 
A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) olvasósarkot alakít ki a Fiumei úti sírkertben, Arany János sírja mellett. A padból, éjjeliszekrényből és ernyős lámpából álló jelképes olvasósarokban rendszerint a közelben nyugvó íróink, költőink legismertebb műveit lehet kézbe venni. A NÖRI célja az akcióval az olvasás népszerűsítése mellett az, hogy hangsúlyozza: a Fiumei úti sírkert több mint temető.
Ha Trianon külső és belső okait részletesen megvizsgáljuk, azt a következtetést kell levonnunk, hogy a Magyar Királyság földarabolása a katonai vereség után, 1918 őszén kivédhetetlen volt. A fegyverszünet és a békekonferencia összehívása, 1918. november 3. és 1919. január közepe között még minden kialakulatlan volt:
