Milyen előrelépésekről beszélünk 30 év után?
Így látja a brit Románia-szakértő az utóbbi évtizedek politikai és társadalmi folyamatait.
Románia politikai pályájában az utóbbi 30 évben a társadalom szintjén következett be a legdrámaibb változás.
Emberek kritikus számában fejlődött ki a hit és eltökéltség arra, hogy aktív módon vitassák a társadalom érdekeire nézve ártalmasnak és Romániát az időben visszafordítónak tekintett hatalom döntéseit. Ez óriási előrelépés az 1990-es évekhez képest, amikor az elidegenedés és széles körben elterjedt tehetetlenségi érzés uralkodott. Akkor a kommunizmus által az államhatalomnak behódolásra kondicionált emberek túl nagy száma volt könnyen manipulálható. Ez volt látható 1995-ben a Caritas piramisjáték népszerűségében. Ezen kívül annak az évtizednek a meghatározó eleme volt még a bányászok többszöri megjelenése a fővárosban, a posztkommunisták ezt a posztkommunista átmenet által fenyegetett ipari csoportot használták fel bábuként és irányítható tömegként a nem kívánt változások szétzúzására.
Ezerkilenszáztizenkilenc január 18-án kezdődött el Versailles-ban az a konferencia, amelynek végeredménye számunkra a történelmi Magyarország szétdarabolása volt. E folyamatnak az Apponyi-delegáció elindulásáig: 1920. január 5-ig tartó szakaszával foglalkozott a VERITAS-estek sorozat első idei vitája.
Ukrajna 1991-es függetlensége óta, vagyis az utóbbi 29 évben az általános demográfiai trend nyomán 641 önálló település néptelenedett el teljesen – közölte az ukrán parlament kedden. A közlemény szerint 40 nagyközség és 601 település néptelenedett el teljesen. Kárpátalján a már említett időszakban mindössze egy falu szűnt meg teljesen, ilyen jó mutatóval csak Voliny megye büszkélkedhet.
Aki Gyöngyöspatára százmilliós büntetést lát indokoltnak kiszabni, az tanítson fél évig magyart Gyöngyöspatán.
Az emberi társadalmak „gondolkodói”, politikusai, évszázadok óta igyekeznek tökéletesíteni a tökéletlent. Nem társadalmi igény a hatalmi, gazdasági és politikai előnyszerzésre használható homályos fogalom: a demokrácia. Hiszen a társadalom a vezetést igényli, nem az egyéni szabadságjogokat, a lovak közé dobott kantárt.
Az egyik legolvasottabb 
“A szellem embere önmagában keresi a felelősséget, vádat emel a kultúra papjai ellen, akik nem őrizték elég hősiesen a szent szöveget, alkudoztak a hamis prófétákkal, s egy mohó gépi civilizáció martalékának dobták oda az európai kultúrát… Európa nem a harctereken pusztul el, hanem a lelkekben… Elmerül a földrész végzetében. Egy üde és mohó imperializmus, az amerikai, mely a gépi civilizáció és a nyersanyagok kifogyhatatlan bőségével rendelkezik, érdeklődve pillant körül a világban, mert most látja, fiatal történelme során először, az alkalmat, mikor népek, földrészek, világnézetek és korhadó társadalmak fölött magához ragadhatja a vezetést, az uralmat a nyersanyagok , piacok, az emberek által lakott földrészek nagyobb fele, igen, a vezetést a világ fölött.” (Márai Sándor: Kassai őrjárat)
Tíz-tizenegy éves lehettem. Odakint tombolt a kommunizmus meg a tél. A kommunizmusból olyan sokat nem érzékeltem. Nagyapám kommunista volt, apám orvos, hát nem zargattak a szervek, és mindig került valami extra az asztalra. A télből viszont rendesen kijutott. Na ne félj, akkoriban nem volt se klímazűr, se klímagyász. Akkora torlaszok voltak a járdán, nem is kellett leguggoljunk hógolyócsata közben, ha ki akartunk térni egy-egy veszélyes lövedék ellen. Jó, időnként hideg volt a lakásban (olyan este hét után, meg reggel, amikor ki kellett bújni az ágyból), de kit érdekelt, hiszen ott volt a hó, a szán s a pajtások.
Nem hozott semmilyen kedvező változást az a látogatás, amely június 1-jén volt Csíksomlyón. A látogatás előtt Gergely Péter (alias: Petru Gherghel), Jászvásár érseke nagykegyesen engedélyezett havonta egyetlen magyar nyelvű misét a csángók számára, de azt sem saját faluikban, hanem Bákóban. És persze azt is csak akkor, ha megfelelő számú csángó-magyar jelenik meg a templomban e miséken. A havi egy misét az ostoba erdélyi klérus és a politika is kitörő örömmel fogadta, s csak néhányan – köztük Nyisztor Tinka néprajzkutató, a csángók tudós védangyala – merték leírni azt, hogy voltaképpen inkább egy gúnyos és megalázó intézkedés volt ez az engedély, semmint jó szándékú, a pasztorációs lehetőségek kiszélesítésére szolgáló lépés, a magyar anyanyelvű moldvaiak számára.
Amikor először hallottam a The Wall Street Journal péterfillérről szóló cikkéről, azon gondolkodtam, vajon mióta menetrendszerű, hogy nagyobb ünnepek előtt a katolicizmust – kereszténységet –, egyházat bátran támadó és leleplező vagy akár csak finoman kigúnyoló írás jelenik meg valamelyik független lapban vagy hírügynökségnél. Nem most kezdődött ez a sorozat. Hol valami rettenetes pedofilbotrány robban ki a szent idő előtt, hol Jézus koporsóját és csontjait találják meg kifejezetten húsvétra időzítve, máskor egy nagy kortárs szent teljes ateizmusát derítik ki a szorgalmas újságírók. Az idei karácsony előtt volt már homoszexuális paradicsomjelenet oltárképen és netflixes meleg Jézus, most pedig itt van ez a péterfillér-história.
Mielőtt a könyvnyomtatás gyakorlattá vált a történelmi Magyarországon, a középkorban már léteztek különféle, kézzel írt és másolt kódexek, liturgikus és formulárés könyvek. Az első ilyen gyűjtemények, a régi könyvtárak kialakulásának színterei a szerzetes rendek központjai, kolostorai voltak.
Hetvenkét évesen tragikus hirtelenséggel elhunyt vasárnap Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke.Kiss László több szakmai és társadalmi szervezet vezetőjeként elvitathatatlan érdemeket szerzett az amatőr művészeti ágak kibontakozásában, a hazai és Kárpát-medencei tehetségkutatásban és tehetséggondozásban.
A hangulatos, Nyíregyházától alig 4 kilométerre található gyógyfürdőhely egyik legérdekesebb épülete a Svájci lak.
