Rákos Sándor: Sirató

Korona és kard

1060. december 6-án királlyá koronázták az Árpád-házból való Béla herceget. Ő volt az első a magyar királyok sorában, aki ezt a nevet viselte. Kevesen emlékeznek rá, az iskolában alig tanítanak róla valamit. Pedig legendák fűződnek nevéhez…
Még haláláról sem beszélnek, amely minden bizonnyal egyedülálló a világon. Alig hiszem, hogy akadna még a világtörténelemben olyan király, akivel épp az végzett, ami után annyira áhítozott. A saját trónja.
I. Bélával ez történt. Ez bizonyos, ha származása nem is annyira. Géza magyar fejedelemnek volt az unokája, apja pedig valószínűleg az a Vazul volt, akivel I. István olyan kegyetlenül elbánt. Vazult, vagy más források szerint Vászolyt pogánylázadása miatt a király megvakítatta. Más források azt állítják, hogy nem Vazul, hanem testvére Szár László volt Béla apja.

Ivaskovics: Kárpátalján csak az számít, mennyire vagy ember és magyar

Az első kárpátaljai magyar folyóirat alapítója, zenész, zenetanár, dalszerző, fesztivál- és táborszervező, az ungvári református gyülekezet presbitere és a Magyar Örökség-díjas Credo együttes alapítója, vers-éneklő, aki fáradhatatlanul dolgozik a Kárpát-medencei, szűkebb pátriájában a kárpátaljai magyarság szellemi kincseinek megőrzésén és továbbadásán, a népzene kultuszának felélesztésén: Ivaskovics József pályaképében van valami, ami a régi énekmondókat, nyughatatlan polihisztorokat, hazánk és kultúránk nagy újrafelfedezőit idézi. A sokoldalú alkotó levélben válaszolt lapunk kérdéseire.
A Credo története még a szovjet időkbe nyúlik vissza, amikor Ivaskovics József, a 2013-ban elhunyt István testvérével már hivatásos zenészekként, az Ivaskovics-trióval igazi koncerteket szervezett, ahová már ők hívták meg a költőket. Az első daluk, a Mert én magyarnak itt születtem szinte sláger lett.

Találkozó az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjával

December 4-én Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen került sor a Magyarországgal szomszédos államokban működő magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek találkozójára Fernand de Varennes professzorral, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjával.
A megjelenteket Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke köszöntötte, majd Brenzovics László, a KMKSZ elnöke az ukrajnai magyar közösség helyzetéről tájékoztatta részletes alapossággal az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács (parlament) egyetlen magyar képviselője beszélt a kárpátaljai magyar nemzetrészre nehezedő és egyre fokozódó nyomásról, a magyar közösség anyanyelvi oktatását és nyelvhasználati jogait veszélyeztető törvényi kezdeményezésekről, a 2019-ben esedékes választások miatt felfokozott hangulatról, az ország bizonyos részein kihirdetett hadiállapotról, és arról, hogy a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezeteinek tevékenysége a jogállamiságot és a demokráciát szolgálja. Az oktatási jogok kapcsán a KMKSZ elnöke kiemelte, hogy Ukrajna mindeddig a Velencei Bizottság egyetlen ajánlásának sem tett eleget.

Rendszeresen zaklatják az ukrán hatóságok a kárpátaljai magyar önkormányzati képviselőket határátlépéskor

Kijevben összeállított feketelista alapján határátlépéskor rendszeresen zaklatják a kárpátaljai magyar önkormányzati képviselőket, újságírókat és aktivistákat az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a határőrség munkatársai – írta csütörtökön a Kárpátalja.ma kárpátaljai magyar hírportál.
A híroldal szerkesztősége Kárpátalja megyei és járási magyar képviselőknél érdeklődött, hogy ki vannak-e téve különleges eljárásnak az ukrán hatóságok részéről határátlépéskor. A megkérdezettek mindegyike arról számolt be, hogy az államhatár átlépésekor az SZBU és a határőrség munkatársai egy bizonyos listára hivatkozva rendszeresen átvizsgálják zsebeiket, autóikat, csomagjaikat.

Hónapokig rajzolgatták a trianoni határokat száz évvel ezelőtt

Bő fél évvel később szóltak a magyaroknak is, hogy bonzsúr, alá lehet írni. Legfeljebb a Partiumra lett volna esélyük, de Románia győztesként azt is vitte.
A mai Magyarország és Románia határának 1919-es kialkudásával zárult kedden a Korunk Akadémia centenáriumi minisorozata, az Összeomlás és impériumváltás Erdélyben. A sorozat egyedi alkalom volt szakértők segítségével szembenézni a száz évvel ezelőtti kataklizma száraz tényeivel: azzal, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia gazdaságilag sem bírta fenntartani a többfrontos háborút, és széthullott; illetve azzal, mennyire nem volt gyakorlatilag se polgári, se katonai ellenállás Erdélyben a román megszállás megakadályozására.

Rövid szemiotikai (mi van? – a szerk.) értekezés, az RMDSZ vezetői részére

Az nem úgy van a gyulafehérvári nyilatkozatban, ahogy le van írva. Ja, a rendkívül okos szerző nagy tisztázási igyekezetében összekeveri a szemiotikát (jeltan) a szemantikával (jelentéstan).
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség/RMDSZ (Románia Parlamentjében képviselettel rendelkező politikai szervezet) 30 képviselője 2018. december 3-án törvénytervezetet nyújtott be „az 1918. december 1-i gyulafehérvári határozat együttélő népekre vonatkozó rendelkezéseinek törvénybe iktatásáról” (976/2018.12.03. sz.), amelyben tévesen, részlegesen és tendenciózusosan az 1918. december 1-i gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés Határozatára hivatkoznak. A tervezet – többek között – előírja bizonyos különálló fejlesztési régiók – törvény révén történő – létrehozását, ezek az új régiók pedig „különleges autonómiastátuszt hozhatnak azon megyék számára, melyek bizonyos történelmi régiókhoz tartoznak, vagy ahol jelentős aránnyal rendelkezik egy történelmi nemzeti kisebbség”.

A konzumidióták és az „új világrend”

Az ideális konzumidióta a fogyasztói társadalom számára az, aki gondolkodás nélkül elfogadja a médiák, a propaganda és a reklámok valamint a személyiségfejlesztő tudatmódosítók által közvetített anyagi és szellemi kínálatot: fogkrémet, mosószert, élelmiszert,  gyógyszert, kutyaeledelt, életmódvezetést, önmegvalósítást, globalizációt, genderprogramot,  melegfelvonulást, drogliberalizációt, nyitott társadalmat és új világrendet.
Az uralomra és hatalomra vágyók éppen azért akarják átírni és meghamisítani egy nép történelmét, mert a múltat hitelesen ábrázoló történetírás a történetek és események által kultúrát és életformát tükröz, helytállást és emberi példamutatást közvetít, megerősíti az egyéni és közösségi (nemzeti) önbecsülést, ami megtartó hitet táplál, életkedvet erősít, jövőképet nyújt. Az önmagát és népét becsülni tudó egyént és közösséget aztán nagyon nehéz engedelmes, vályúhoz terelhető birkává zülleszteni.

Civitas Fortissima emlékévet rendeznek Balassagyarmaton

Balassagyarmat legszebb ünnepén négynapos programmal köszöntik a január 29-i eseményeket, tisztelegnek a katonai és polgári hősök előtt. Az események sora 2020. június 4-én zárul majd – tette hozzá.
A 2019. január 26-a és 29-e közötti négy napban megrendezik többek között a Legbátrabb város teljesítménytúrát, a Bátrak úszását a Nyírjesi-tóban. Szlovákiai és magyar előadók részvételével konferenciát szerveznek az 1918-19-es felvidéki fegyveres küzdelmekről, emberi sorsokról.

Dr. Balogh Sándor: Zavaros vizeken evez az Egyház

Egyre több neves egyházfő, bíboros és püspök szólítja fel Ferencet, hogy mondjon le. De ez egy kétélű javaslat.
Újabban egy amerikai politikai honlap népszavazást kezdeményezett, hogy lemondjon-e Ferenc.
Nagy kísértés, hogy igennel reagáljon rá az ember, de ha a lemondásra szavazunk, azzal elismerjük, hogy igazi pápa. Mindenki, a bíborosok és püspökök is, akik lemondást követelnek, automatikusan elismerik, hogy Ferenc igazi papa. A szavazásnál először azzal kéne kezdeni, igazi pápa-e Ferenc, és ha nem, nincs miről lemondania. A második kérdésre csak azok kellene, hogy válaszoljanak, akik elismerik pápaválasztásának az érvényességét.
Ha valaki a lemondás mellett szavaz, ugyancsak dilemma előtt áll. A szexbotrányok laza kezelése miatt mondjon le Ferenc, vagy a hamis és téves tanai miatt? Melyik fontosabb a hosszú távon: a hamis tanítás, vagy a rossz kinevezések, komoly hibák és bűnök szőnyeg alá való seprése? A helyes válasz az lenne, hogy mindkettő fontos. Ha valaki csak egyiket rója fel bűnül és nem veszi komolyan a másikat, az nem igazi katolikus válasz.

Tanzániai bíboros: Inkább éhen halunk a mi Istenünkkel, mint hogy elfogadjuk a homoszexualitást

A tanzániai Dar-es-Salaam érseke, Polycarp Pengo bíboros arra kérte hazája kormányát, hogy ne fogadjanak el olyan segélyt a fejlett országoktól, amelyet az adományozók a homoszexualitás elfogadásához kötnek.
Jobb éhen halni, mint segítséget kapni és belekényszerítve lenni olyan dolgokba, amik ellentétesek Isten óhajával. - fogalmazott a bíboros egy ünnepi hálaadó szentmisén mondott homíliájában. Pengo bíboros szavairól a Kelet-Afrikai Püspöki Konferenciák Szövetségének (AMECEA) híroldala közölt tudósítást.

Románellenes megnyilvánulással vádolja a magyar kormányt egy román ellenzéki politikus

A Romániában ellenzékben politizáló Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke szerint a magyar kormány megtiltotta a magyarországi román iskolák tanárainak, hogy részt vegyenek azon a rendezvényen, amelyet a magyarországi román szervezetek tartottak szombaton Gyulán a nagy román egyesülés közelgő centenáriuma alkalmával.
Eugen Tomac PMP-elnök saját tapasztalatai alapján beszélt erről egy gyulafehérvári sajtótájékoztatón vasárnap, kijelentéseit a Mediafax és az Agerpres hírügynökség is idézte. Elmondta: Gyulafehérvár alpolgármesterével együtt vett részt a magyarországi románok centenáriumi rendezvényén, ahol többek között tanárokat is kitüntettek volna a román identitás megőrzéséért végzett munkájukért, a kitüntetettek azonban nem vehették át a jutalmat, mert nem jelenhettek meg a rendezvényen. Eugen Tomac állítása szerint a magyarországi román iskolák tanárai azt követően mondták le a gyulai rendezvényen való részvételt, miután figyelmeztették őket, hogy szankciókra számíthatnak, ha a román centenárium rendezvényeire elmennek.

A vers fesztiválja Vácott

Már nem vagyunk itthon

Traian Ungureanu pontosan látja, hogyan és miért hülyül el a román társadalom. És hogy válik le minderről egyre inkább Erdély.
Jobb országgá válhat Románia? Már – újra – túl késő. Mindazokat a dolgokat, melyekre ma panaszkodunk, politikailag, irodalmilag, szellemileg és polgárilag már rég megátkozták az elődjeink. Olyan okok miatt, melyek kutatásától óvakodunk, senki sem találta meg azt a vezetőt, pártot, vallást vagy programot, mely képes Romániánál jobb országot faragni.
Szerencsétlen mélységi struktúráink és felszíni rossz szokásaink túlélték már – egymás után – a negyvennyolcasságot, a nemzeti függetlenné válást és egyesülést, a parlamenti demokráciát, a legionáriusokat, a kommunizmussal végrehajtott primitív modernizálást és az EU-n, meg a Országos Korrupcióellenes Igazgatóságon keresztüli lezajlott európaiasítást.
Persze, voltak légköri, ízlés- és bánásmódbeli különbségek. Az élet néha ígéretes, és túl sokszor elviselhetetlen volt. De ami a közös értékek, az illendőség és a tisztesség hiányát illeti, minden korszak megismételte az előző idők tapasztalatát. Történelmünk gyógyír és változás nélküli ciklusai néhány előre megrendelt válaszos kérdés kíséretében menetelnek egymás után: Miért nem járunk sikerrel? Hol hibázunk? Felfogjuk a kórt, vagy sem?

Máért: Aggodalommal tekintenek a résztvevők a kárpátaljai magyarságot ellehetetlenítő ukrán intézkedésekre

Aggodalmukat fejezték ki a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVII. plenáris ülésének résztvevői a kárpátaljai magyarság helyzetét ellehetetlenítő oktatási törvény és a nyelvtörvény-tervezet, valamint a magyar közösséget érintő immár mindennapos atrocitások miatt. Többek között ezt tartalmazza a testület pénteki budapesti ülésén teljes konszenzussal elfogadott zárónyilatkozat – számolt be az MTI.
A dokumentumban megdöbbentőnek nevezik a magyarságot Ukrajna ellenségeként megbélyegző médiakampányt, szükségesnek tartják a nemzeti kisebbségek összetételének figyelembe vételét az ukrajnai választási körzetek kialakításakor.
A résztvevők sikeresnek ítélik a 2018 a külhoni magyar családok éve program Kárpát-medencei eredményeit, és megállapodtak abban, hogy 2019 a külhoni magyar gyerekek éve lesz.