Lévai diagnózis – felvidéki ko(ó)rkép
A közösségi média, az elektronikus és nyomtatott sajtó hasábjain az elmúlt napokban komoly felhördülést okozott néhány téma, amely a lévai magyarokat diszkrimináló eseményekhez kötődik. Minden esetben a magyar nyelv használatáról van szó. Sorra veszem most őket, s az eddig nem publikált eseteket is, de nemcsak bicskanyitogató jellegük miatt, hanem azért, hogy szélesebb kontextusba helyezzük őket.
A múlt év végén a lévai városi hivatal elismerő oklevéllel szerette volna jutalmazni két pedagógus, köztük az igazgató munkáját. Ám ők ezt nem fogadták el, ugyanis az alapvetően –ová végződés nélkül használt nevüket a hivatal „ovás” formában ragozta. Tiltakozásukra válaszul a Szlovák Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetére hivatkozva azt közölték, hogy a női nevek a szlovákban határozóesetben ( „pre XY”) csak „ovával” ragozhatók. Ráadásul a hivatal oktatási osztálya jegyzőkönyvben rögzítette, hogy ajánlják ezt az eljárást a tantárgyi versenyeken szereplő gyerekek okleveleinek kitöltése esetében is.
Gyermekkoromban érdeklődve hallgattam az öregek beszélgetését a szabadságot védelmező harcokról. Az asztal körül ülők dicső csatákról, hűséges bajtársakról, a hazát védő honvédekről szóltak. A pipafüstből kirajzolódó arcvonások mindegyike a büszkeséget hirdette a családtagok felé. Már akkor elhatároztam, hogy egyszer én is huszár leszek.
Kovács Elemér A vasfüggönyön innen. Kárpátaljai magyar anekdotakincs című könyvének bemutatóját április 26-án tartották a beregszászi központi könyvtárban.
Közel 100 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-i királyi kastélyt övező hatalmas park Grand Trianon nevű palotájában, az első világháború győztesei által diktált békeszerződés megpecsételte a XX. századi magyarság sorsát. A történelmi Magyarországot megcsonkították, területének – Horvátország nélkül – több mint kétharmadát és a magyar nemzetiségű lakosságának közel egyharmadát veszítette el.
A világ annyira balra tolódott, hogy a jobboldal is csak baloldali narratíván keresztül tud politizálni, de ebből ki kellene lépni – mondja Uhel Péter, a hazai monarchisták egyik vezetője a Mandinernek. A most megjelent Királyságban gondolkodunk - Monarchista antológia szerkesztőjével arról beszélgetünk: ki lenne a király? Mi a viszonya a királyságnak a nemzethez és a demokráciához? És van-e ennek az egésznek realitása?
A zsidók szent könyvei a népük eredetét a világ teremtéséig vezetik vissza, holott akkor még nem is léteztek. Akkoriban még sem népcsoportok, sem népek, csak túlélők voltak. Ezt az Ószövetség első öt könyvének állítólagos írója, maga Mózes, árulja el: „Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.”
„Senki sem tudta, kicsoda Viganò. Sokan közülünk megkérdőjelezték a kinevezését.”
A negyven esztendős Olivier egyetlen megjegyzése miatt úgy érzi, a pokolban él.
A jobboldali értelmiség, a jobboldali szavazó felelőssége az általa támogatott pártok győzelmében és kormányzásának minőségében teljesen más, mint a baloldaliaké. Mi ugyanis a józan ész, a valóság ismerete alapján hoztuk meg a politikai döntéseinket, mondhatni az életösztönünknek engedelmeskedve.
1968 nagy felfedezése, hogy azóta minden generáció ki meri mondani, hogy okosabb, mint a szülei, és megpróbálja átrendezni a huszadik életéve körüli késztetéseinek és világfelfogásának megfelelően a helyet, ahol él. Hiszen nyilvánvaló, hogy a Tinderhasználat magasabb rendű tevékenység, mint a hónapokig tartó dugáselőkészítő kézírásos levelezés. Micsoda idő és erőforrás pazarlás az, hogy az úrnak el kell fáradnia a hölgyhöz, hogy rávegye mindenfélére, amikor helyette sokféle módon, online is lehet.
A filozófus, történész, publicista Patrick J. Buchanan nagyon nem akárki. Három republikánus elnök – közöttük Nixon – főtanácsadója, beszédírója. Kőkeményen konzervatív. De nem a neofajtából, hanem paleokonzervatív.
Egy rettenetes folyamat zajlik le a szemünk előtt és Európa népei jórészt tétlenül nézik végig saját felszámolásukat. (Néhány ezer felvonulót leszámítva.) A népességcsere, az őshonosnak számító, tehát több ezer éve itt élő európaiak ellen folyó rasszista, fajgyűlölő politika egyre több áldozatot követel.
Magyarországon 643 791 ember írta alá a Minority Safe Pack elnevezésű európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést – közölte az aláírásgyűjtést Magyarországon szervező Rákóczi Szövetség főtitkára szerdán Budapesten, miután az aláírásokat átadták a Nemzeti Választási Irodának.
A Carola Egyesület megbízásából a Khumba Transz-Afrika Expedíció 2018 két tagja, Tulit Zsombor és Szarukán László gróf Wass Albertnek, a II. angol–búr háború hősi halottjának sírja után kutatott április 9–12. között Dél-Afrikában, a hajdani Transzvál keleti határán.
Bár repülőeszközöket szórványosan az első világháború előtt is bevetettek (a felderítésen kívüli) katonai célokra – itt elég az olasz-török háború líbiai eseményeire, vagy a mexikói polgárháborúra gondolni, ahol már légiharcok is zajlottak, igaz csak puskával – az igazi “nagyüzemi” alkalmazásra az első világháború biztosított lehetőséget. A korban ugrásszerűen fejlődtek a repülőgépek, de mellettük ekkor még nagy jelentőséggel bírtak a léggömbökből továbbfejlesztett merev vagy félmerev szerkezetű léghajók, köznapi nevükön zeppelinek. Mai posztunkban egy ilyen, olasz felségjelzésű légi alkalmatosság utolsó bevetését mutatjuk be.
