Gondolatok a Magyar Kultúra Napján

Mindszenty bíboros hercegprímásról nem állíthatjuk, hogy magyarellenes volt. Esztelenség volna… Mégis volt egy intézkedése. Még zalaegerszegi plébánosként megtiltotta a Himnusz templomi éneklését. Az indok egyszerű és érthető volt. Ma is aktuális: Ne mi szabjuk meg Istennek, hogy mit bűnhődtünk meg és mit nem… bízzuk Istenre ennek az eldöntését. A későbbi prímást ebbéli szigora miatt nevezte el a plébániaközösség "zalai lámának". A nép felháborodása miatt azonban ez a tiltás nem volt hosszú életű, viszont Mindszenty élete végéig tartotta e véleményét, amellyel magam is egyet kell, hogy értsek. Hasonlóan vélekedett Jakab Antal néhai erdélyi püspök is. (A magyarság felvette ugyan a kereszténységet, de még nem tért meg!)
Hiszen, amikor Istenhez fohászkodunk, akkor nem a mi szempontjaink érvényesülnek, hanem az Övéi. Nem kérhetjük ki magunknak az Ő ítéletét, s nem írhatjuk elő életünk, sorsunk alakulását, noha a Tőle kapott szabad akarat által mi kormányozzuk saját lélekvesztőnket.
A magyar kultúra szerves része azonban a népénekek sokasága is, amelyeket himnuszként énekeltek évszázadokig a Kárpát-medence templomaiban. Főként Máriához, a Magyarok Nagyasszonyához fohászkodva. Kárpát-medencei hazánk minden területének megvolt a maga himnuszként énekelt dala, ám egyetlen közös himnuszt énekelt minden templomban a fohászkodó magyar: a Boldogasszony Anyánkat. Egészen addig, amíg Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc meg nem teremtették a ma énekelt nemzeti imádságot, amely persze nem egyházi ének, de templomainkban is imádságként énekeljük. Isten nevével kezdődik e fohász, s egészen az utolsó soráig nem kifogásolható, hiszen mint az ember általában, csak kér Istentől… a nemzeti boldogulást kéri a Teremtőtől. Az utolsó sor azonban kissé furcsának tűnik. Kérést és kissé utasításnak tűnő megállapítást énekelünk, amikor a „megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt”… idézzük.

Kiegyezés, megegyezés, szerződés vagy alku?

Akik folyamatként tekintenek az idő sodrában zajló történelemformáló eseményekre, azok nem csupán évfordulónként emlékezhetnek a 150 évvel ezelőtt, az 1865-től húzódó, majd 1867 márciusában megkötött, Osztrák-Magyar Kiegyezésnek nevezett kétoldali, azaz bilaterális szerződésre, amit inkább kompromisszumnak nevezhetnénk.
A kiegyezés néven emlékezetünkbe vésődött szerződést vagy megállapodást azon év májusának 29. napján hagyta jóvá a magyar Országgyűlés, ami ugyanazon évben a Magyar Törvénytár XII. törvénycikkeként került kihirdetésre. Alkalmasint eltöprenghetnek azon is a kérdést feltevők, hogy az emlékezésre okot adó évforduló előjátéka mikor kezdődött és az általa előidézett vagy gerjesztett társadalmi és közéleti, hatalompolitikai eseménysor közvetlen hatása mikorra csengett le, esetleg van-e még mindennek, másfél évszázad múltán is utóhatása jelenünk eseményeire.

O'Malley bíboros: A pápa szavai "nagy fájdalom forrásai" a szexuális visszaélések áldozatai számára

Ferenc pápának a papi molesztálások ügyéért felelős tanácsadó bíborosa finoman helyreigazította a pápát az egyes chilei áldozatokat rágalmazással vádoló szavaiért, amelyek a bíboros szerint "nagy fájdalom forrásai a szexuális visszaélések áldozatai számára".
Seán O'Malley bíboros, az Egyesült Államok-beli Boston érseke és a bíborosok kilencfős "C9" pápai tanácsadói testületének tagja azt állította, nem tudja megmondani, hogy Ferenc pápa "miért választotta azokat a konkrét szavakat, amiket használt", és hogy az ilyen kifejezések magukra hagyottakká teszi az áldozatokat, a "hiteltelenítettség száműzetésébe" taszítva őket.
O'Malley bíboros egy a kármentés szándékával adott nyilatkozatában ragaszkodott ahhoz, hogy Ferenc pápa "teljességgel elismeri az Egyház és a gyermekeket molesztáló papjainak szörnyűséges hibáit, valamint ezeknek a bűncselekményeknek a túlélőkre és szeretteikre gyakorolt romboló hatását".

Parászka Boróka és a zászló melletti lobogás pozitívumai

Parászka Boróka is megírta a véleményét a Mihai Tudose botrányról. Jó szélsőbaloldali módjára, miért is állt volna saját népe mellé, miért is szállt volna szembe az elnyomóval, azzal aki akasztani akar? Az egyáltalán nem lett volna trendi liberális hozzáállás. Ismételten sok mindent megtudhatunk Boróka cikkéből, mi tudatlan szerencsétlen nacionalista bunkók, többek között azt, hogy a román miniszterelnök csupán nyugalomra intett, azaz ő csak jót akart!
Mihai Tudose kijelentését pedig senki sem értelmezte jól, mert mindenki hülye és senki se tud olyan jól románul mint ő és mindenki rosszul fordította le, mert mindenki rosszindulatú és nacionalista, mert ott szó se volt semmiféle akasztásról, meg hasonlókról sem. (Az mellékes, hogy még egyes román újságírók is elismerték, hogy ezt nem lehet másképpen értelmezni.) Parázka facebook bejegyzése szerint a zászló mellett lobogni, libegni, röpködni,szállani,mozogni, csapkodni, repülni stb. az semmiképpen sem lehet negatív jelentésű, az akasztáshoz pedig köze sem lehet! Az pedig hab a tortán, hogy Boróka szóértelmező facebook bejegyzése alatt a magyarországi gyurcsányista, DK-s, balliberális rajongói milyen mélyen egyetértenek Borókával, úgy bólogatnak, hogy szinte leszakad a fejük, de végül is érthető, ők jól tudnak románul!

A papok ne politizáljanak! (... ha fideszesek)

Az egyház csak gondozza a lelkeket, járjon el pneumapatológiai terapeutaként, meg vegyen részt a jóemberkedésben, szervezzen ételosztást, ossza szét a templomban lévő aranyat a szegények között, legyen szociálisan érzékeny. De politikával, avval ne foglalkozzon, értsd abortusz vagy eutanázia kérdésében az egyháznak kuss a neve.
Azt írja az Index, hogy Németh László plébános prédikációja a legrosszabb vészkorszakot, a 17. századi időket idézi.
A papok ne politizáljanak – mondják a haladók, de rendszerint csak akkor, ha Márfi Gyula, Raymond Burke vagy Sarah bíboros szólalnak meg. Az egyház csak gondozza a lelkeket, járjon el pneumapatológiai terapeutaként, meg vegyen részt a jóemberkedésben, szervezzen ételosztást, ossza szét a templomban lévő aranyat a szegények között, legyen szociálisan érzékeny. De politikával, avval ne foglalkozzon, értsd, abortusz vagy eutanázia kérdésében az egyháznak kuss a neve.

Könyvjelző – Erdély a magyarrá vált John Paget szemével

Paget az angliai Loughboroughban született 1808. április 8-án. Orvosi diplomájának megszerzése után külföldi útra indult, hogy az akkor Európa-szerte pusztító kolerát tanulmányozza. Habár kezdetben célja a folyamatos továbbtanulás volt, az utazás iránti szenvedélye egyre tovább és tovább hajszolta. Olaszországi tartózkodása idején ismerkedett meg a szép és művelt Bánffy Lászlónéval, lánykori nevén báró Wesselényi Polixénával. A nemes hölgy megromlott házassága elől menekült, a világutazó Pagetben pedig hamar szellemi társra talált, válása után egybe is keltek, és a Erdélyben telepedtek le. John Paget Magyarországon és Erdélyben tett utazásait egy több száz oldalas útikönyvben rögzítette, amelyben nem csak a térség gyönyörű tájait írta le, hanem élesen bírálta annak társadalmi-politikai rendszerét is.

Magyarként újjászületni

„A szívem magyar / Nincs bennem kérdés / Semmi nem tisztább / Nincs semmi más” – így szól Roxana Tudor Pont című verse, amelyben a magyar nyelv és kultúra iránti szerelméről vall. A dél-romániai születésű, bukaresti reklámmenedzser életét harmincöt évesen egy baleset fenekestül felfordította. Olyan spirituális élmények érték, amelyek hatására rádöbbent, hogy tősgyökeres oltyán létére „mi egy vérből valók vagyunk”. Azóta időt és energiát nem sajnálva törtet kitartóan a magyarrá válás útján, követve szíve parancsát. Roxana lapunknak mesélte el magyarrá válása csodás történetét.

Ismét előtérbe kerül a magyar irredenta terrorizmus

Igen, a szélsőséges nackó sajtó szerint a hazai és magyarországi magyar terrorista személyek, egyesületek, alapítványok, pártok és kormány összehangolt terrortámadást indítottak Románia ellen.
„Terrorizmus” alatt egyrészt a Nagy-Magyarország iránt nosztalgiázók által a médiaplatformokon és a virtuális téren keresztül folytatott megfélemlítési és pszichológiai nyomásgyakorlási akciókat, másrészt a Románia egyes intézményei és jelképei elleni veszett támadásokat értem. Ma nem ezekről a szokatlanul aljas irredenta megnyilvánulásokról szerettem volna írni, mert – ahogy az január 15-én természetes – egy Nemzeti Kultúra Napjával kapcsolatos témát készültem felvetni, de nem lehet szó nélkül hagyni, ami ezen a hétvégén Románia ellen történt.
Konkrétan, miközben éppen Németh Zsolt, a magyar Parlament külpolitikai bizottságának elnöke szombat este a román–magyar együttműködés fokozását szorgalmazta Kolozsváron, kiemelve, hogy olvadni kezdett a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokat az utóbbi években meghatározó „jég”, Budapesten néhány beteg elme határtalanul becstelen gesztushoz folyamodott. A 2015. december 1-i, kézdivásárhelyi terrorista támadás mögött álló Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai az úgynevezett székely zászlóval takarták le a Románia budapesti nagykövetségén található román címert.

2018. január 18. Szent Margit szűz

Szent Margit az Árpádok királyi törzsének legszebb hajtása és a középkori magyar aszkézis legtökéletesebb kiteljesedése. Rövid élete a legszebb erények: szenvedélyes Krisztus-szeretés, lemondás, önmegtagadás, alázatosság, áldozatkészség és odaadás vége-hosszát nem érő láncolata.
A magyar történelem legszomorúbb napjaiban, a tatárjárás idején született. Atyja, IV. Béla király mindjárt a szerencsétlen kimenetelű mohi ütközet után úgy intézkedett, hogy családja a lehető leggyorsabban délre, Horvátországba; illetve Dalmáciába húzódjék. Mária királyné a vett parancsnak megfelelően először Spalatóban, majd a meredek fekvésű klisszai várban vonta meg magát. Itt tartózkodásában fogadást tett, hogy ha Isten megkönyörül a szerencsétlen országon, születendő gyermekét egészen az ő szolgálatára szenteli. A várva-várt királyi gyermek 1242 jan. 27. látta meg Isten szép világát s a keresztségben a 3. század bátor vértanújának, Szűz Szent Margitnak (júl. 20) nevét kapta.

Hogyan pénzelték korrupt afrikai rendszerek a francia választásokat?

Londonban a repülőtéren fogták el a gengszterből lett üzletembert, aki állítólag 5 millió eurót hozott Kadhafi elnöktől Nicolas Sarkozynek, aki ezzel nyerte meg az elnökválasztást 2007-ben. Alexandre Djouhri volt Monsieur Afrique a francia jobboldali vezetők számára.
Franciaországban körözés van ellene érvényben, ezért ott nem nagyon mutatkozik. De minthogy a francia hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, ezért Londonban lekapcsolták. A bíróság egymillió fontban (1,13 millió euró) szabta meg a feltételes szabadlábra helyezés árát. Ezt le is perkálta a most 58 éves “üzletember”, de így sem jutott messzire. Minthogy fennáll a szökés veszélye, lányának londoni lakásában marad házi őrizetben. Várva a kiadatásra…

Mennyire ismered Mikszáth Kálmánt?

Éppen 171 éve, 1847. január 16-án született Mikszáth Kálmán író. Olvasóink számára egy kvízzel idézzük meg alakját. Tarts velünk, és teszteld, mennyire ismered Mikszáth Kálmánt, valamint regényeit, novelláit! Ki volt a felesége, akit kétszer is elvett? Melyik művében szerepel az a férfi, akinek még a halála után, a sírban is megnő a szakálla? Kattints, és nézd meg a kérdéseket!

Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (2015-2016.)

Az állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyonunk – a villámgyors lebonyolítás tényeiből következtethetően bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a migrációs válság árnyékában, hirtelen bejelentett – kiárusítását a kormányzat részéről először hírzárlat övezte. A szándék nyilvánosságra kerülését követő tiltakozások hatására azután a programot erősödő, sok valótlanságot és a közvéleményt félrevezető csúsztatást is tartalmazó propagandakampány kísérte. Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek. Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat és folyamatokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – veszélyeit, fenyegetéseit megértsük, érdemes a „Földet a gazdáknak!” program – 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, majd 2016 őszén törvénnyel lezárt – árveréses földértékesítési eljárása tényadatait is elemezni.
Az első megyei mintaelemzést ezzel a szándékkel, 2016 áprilisában tettem közzé, majd a programzáró törvény megszületését követően elkezdtem a végleges, hivatalosan közzétett megyei árverési adatok több szempontú feldolgozását és a megyei zárójelentések összeállítását. Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megyét követően jelen zárójelentés Borsod-Abaúj-Zemplén megye állami földprivatizációs képét mutatja be, amely meghirdetett (13.724 ha) és elárverezett (11.291 ha) területeinek nagysága alapján a megyék rangsorában a hatodik helyre került. Ezzel a sikeresen elárverezett összes terület (182.000 ha) több mint 40%-a (78.000 ha) adatainak feldolgozását elvégeztem. A többi megye adatait is feldolgozva reményeim szerint kirajzolható lesz az országos kép, ellenőrizhetők, megerősíthetők vagy cáfolhatók lesznek az állami földprivatizációs program kormányzati értékelésének állításai.

Bővebben...

Megdöbbentő nyilatkozat egy iszlám vallási vezetőtől – videó!

(Lehet-e ennél autentikusabb állapotfeltárást találni a migrációnak álcázott dzsihádról? - szerk.)
Az iszlámban az is nagyszerű – mondja –, hogy gyerekeket és nőket nem ölnek meg, csupán rabszolgákká teszik őket, majd felszólítják, hogy térjenek át az iszlám imádatára. Az imám szerint sokan vállat vonnak efölött, de nem kellene, hiszen „minden itt van a Koránban”, a muszlimok rabszolgákat tartanak.
A videóban arról is kifejti álláspontját, hogy mit kell tenni akkor, ha a „gyaúrok” ellenállnak, és nem akarnak Allahnak hódolni: meg kell ölni mindenkit, sőt, azokat is, akik ezt a tevékenységet esetleg megakadályoznák.

„A kizökkent világ még nem zökkent vissza a helyére”

A média szinte minden platformon megemlékezett arról, hogy negyven éve került vissza a Szent Korona Magyarországra. A köztévé ismeretterjesztő műsorokkal és dokumentumfilmekkel jelentkezett, a sajtó hosszú cikkeket közölt viszontagságos útjáról, száműzetéséről és visszakerüléséről. Egyetlen probléma, hogy a magyarok Szent Koronájáról a hivatalos csatornák – preferenciától függetlenül – „a magyarság legfontosabb ereklyéjeként” beszélnek, ami fontos, értékes, esetleg még azt is megemlítik, hogy szakrális jelentőségű, de tárgyként kezelik.
A Szent Korona-tan, melynek kivetülése maga a Szent Korona, még mindig méltatlanul a háttérbe szorul. Pedig amíg nem kerül újra a magyar nemzet kollektív gondolkodásának középpontjába, – ahogy Dr. Papp Lajos professzor úr fogalmazott – a világ nem zökken vissza a helyére. Nemrégiben készítettem vele interjút, amely során kitértünk a Szent Korona-tan szerepére is. Most – a korona visszatérésének negyvenedik évfordulóján – álljon itt pár gondolat a professzor úrtól.
„A Szent Korona az ég és a föld között biztosítja azt, hogy a vezető és a népuralom egyensúlyban legyen. A Szent Korona-tan és annak modern alkalmazása nélkül a jelenlegi politikai csapdahelyzet megoldhatatlan.

Lehet, hogy te is férfibántalmazó vagy?

Szeretnék egy fontos témáról írni. Ez pedig a férfiak ellen irányuló családon belüli erőszak.
Tudom, ez elsőre furcsán hangzik, mert az általános narratíva szerint a férfi bántalmazó, nem pedig áldozat. Pedig a kép ennél sokkal árnyaltabb.
Mikor a nők elleni erőszakról beszélünk, megjelenik előttünk egy nemi erőszakoló vagy nőverő képe. Esetleg egy olyan férfié, aki a nőt szóban gyalázza és a véleményét semmibe veszi. A férfiak elleni erőszak többek között azért sem jelenik meg annyira egyértelműen, mert sokkal kevésbé nyilvánvaló. Sőt, bizonyos formái egyáltalán nem tűnnek bántalmazásnak, sokkal inkább dicsérendő magatartásformának a nő részéről.
Egyszer egy fájdalmas jelenetnek voltam tanúja a játszótéren. Egy középkorú házaspár sétált a nyolc év körüli fiukkal. A fiú elindult a kapu felé, hogy átmenjen a játszótér másik részébe, mire az apja azt mondta neki, hogy ne menjen át. Erre a feleség megszólalt, hogy de igen, kisfiam, menj csak át nyugodtan. A kisfiú átment. A nő arcán a diadal mosolya jelent meg, a férfién pedig a megalázottság és az abból fakadó néma düh kifejezésének keveréke.