Miért bírságolták meg 100 000 euróra Korond község magyar polgármesterét?
A szerző manipulációs uszító lázában akkora nyelvi csavarokat végez, hogy abba még egy profi műugró is beleszédülne. Röhögnénk is, ha nem lenne tragikus.Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az elmúlt napokban újabb figyelemfelkeltő cikk kavarta fel a médiacsatornákat: a Hargita megyei Korond község polgármesterét nagyjából 100 000 eurós bírsággal sújtották, mert nem hajtott végre egy 2016-os bírói ítéletet. Ez égi manna volt a románellenes magyar propaganda számára, míg egyes románok a magyar autonómia elleni harc egyik úgynevezett sikerét ünnepelték. Valójában a magyar nyelv tüntetőleg kihasznált csapdájáról van szó.
Órák óta a párizsi Miasszonyunk Érseki Főtemplom elhamvadása folyik még a csapból is. Azt harsogják mindenfelől, hogy a nyugati kereszténység 850 éves szimbóluma pusztul most el, miközben elfelejtkeznek arról, hogy azt a bizonyos eredeti templomot, ami valóban szimbólum lehetne, szinte teljesen lerombolta a csőcselékből összeragadt senkiházi csürhe “nagy” francia forradalma… Ami most ég, az egy eredetei tervek szerint megalkotott 19. századi másolat, egy replika…
Az első olyan magyar hegedűs, akinek játékáról hangfelvétel is maradt ránk, rögtön egy olyan kivételes művész, akit a 19. század legmeghatározóbb hegedűsének tartanak világszerte. Korának legmeghatározóbb zeneszerzőivel személyes kapcsolatban volt, számos nagy hegedűverseny bemutatója fűződik a nevéhez. Emellett a nevét viselő vonósnégyesével adott koncertjeivel és a Berlini Királyi Zeneakadémia első igazgatójaként és hegedűprofesszoraként is beírta nevét a század történetébe.
Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.
Egy újabb keresztényellenes esemény, amelyről nem számol be a média. Csak január hónap folyamán 66 templomot szentségtelenítettek meg. A Saint-Sulpice nem csupán egy templom, ez része annak, akik vagyunk. Törjük meg a hallgatást! Nyissuk ki a szemünket! – áll Laurent Wauquiez, a Köztársaságiak nevű jobbközép párt elnökének Twitter-üzenetében, amelyet azelőtt írt, hogy felcsaptak a lángok a Notre-Dame-székesegyházban.
Április végén jelenik meg a Kosztolányi Dezső eddig széles körben nem ismert fajvédő írásaiból szerkesztett kötet. Az előzetes hírek szerint a könyv arról tanúskodik, hogy az író a Tanácsköztársaság után nem csupán magáévá tette, hanem alakította is a zsidóellenes közhangulatot. Tette mindezt a jezsuita Bangha Béla Új Nemzedék című lapjában. De van-e különbség a nácik rasszizmusa, illetve a kereszténység és magyarság kettejük által képviselt – a mai fülnek különösen bántó hangvételű – védelme között? A jelek szerint van. Szőnyi Szilárd írása a Válasz Online-nak.
Nemzetközi síkon folytatódik a küzdelem a terrorizmus vádjával öt-öt év szabadságvesztésre ítélt székelyföldi férfiak, Beke István és Szőcs Zoltán érdekében – jelentette be Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa civil szervezet jelenlegi és a magyar legfelsőbb bíróság volt elnöke tegnap Budapesten.
A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.
Az elszakított magyar területek magyarsága immár száz esztendeje bűnre és istentagadásra van kényszerítve. Még jó, hogy ennyien is megmaradtunk ebben a szorongattatásban.
Százhúsz éve, 
Minden téren szinte minden eszközzel igyekeznek a sokféle „másságot” lenyeletni velünk, s ez az igyekezet úgy látom, mostan tájt igencsak felerősödött. Ne is gondoljunk arra, hogy szándékosan, á, dehogy! Ahhoz sincs semmi köze persze, hogy Európa népét nemsokára választás elé állítják arról, akar-e valóban európai maradni, s akarja-e szívvel-lélekkel kultúráját megőrizni vagy sem, s tiszteletben tartja-e a keresztény kultúra ránk örökített értékeit vagy nem.
A volt gyarmattartó nyugati hatalmak ha nem is afrikai országként, de afféle félgyarmatként tekintenek ránk.
Az egész katolikus hagyományban nem találunk olyan általánosan elfogadott szabályt, amely útba igazítana a tekintetben, miként kell eljárni eretnek pápa esetén. Egyetlen pápa vagy egyetemes zsinat sem fogalmazott meg olyan doktrinális nyilatkozatot vagy kötelező érvényű egyházjogi normát, amely megmondaná, hogyan kell viszonyulni ahhoz, ha egy pápa eretnekségbe esik.
Az idén április 14-re esik a Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztető virágvasárnap, a húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete.
