Ioan Aurel Pop: Nem ajándékba kaptuk Erdélyt! (INTERJÚ)
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektora ismét lándzsát tör a román Erdély mellett. És leleplezi a magyar állami revizionizmust.
1920. június 4., a versailles-i Nagy-Trianon palota. Akkor és ott írták alá a közismert szerződést, mely a mai napig meghatározza sok európai állam határait. Ebben az okiratban elismerték, hogy Erdély, Bánság, Partium és Máramaros Románia területének integráns részét képezik, ezzel szentesítve a valós helyzetet. Ioan Aurel Pop akadémikus, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora a trianoni szerződésből kiindulva beszél nemzetről, román identitásról és európaiaságról.
64 évvel ezelőtt, három hónappal a „nagy” Sztálin halála után két ÁVH-st és egy szerzetest akasztottak fel ugyanazért − a népi demokrácia ellen szervezett összeesküvésért. Az elsőrendű vádlott ávós nevét emléktábla őrzi egykori iskolája falán, a negyedrendű vádlott szerzetest a boldogok sorába emelte Ferenc pápa. Egyházi emléknapja mindhármuk kivégzésének dátuma: június 8.
A kecskeméti kortárs keresztény művészeti gyűjtemény alkotásaiból nyílt június 9-én kiállítás a Pesti Vigadóban Békesség nektek! címmel. A Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményéből 89 alkotó 90 művét – festményeket, szobrokat, textileket, grafikákat – tekintheti meg a közönség július 23-ig.
Kilencvennyolc esztendeje, 1919 májusában az újjászervezett magyar Vörös Hadsereg Salgótarján és Eger térségében tartóztatta fel a csehszlovák támadásokat. Május 21-én vette vissza Miskolcot, és május 30-án 250 km-es arcvonalszakaszon vette kezdetét az északi hadjárat. A mintaszerűen vezetett offenzíva során június első napjaiban a magyar vöröscsapatok felszabadították Lévát, Érsekújvárt, Selmecbányát, Zólyomot, Tokajt, Sárospatakot, Kassát és Sátoraljaújhelyt.
Az erdélyi szászok és székelyek által emelt, védelem céljából falakkal körülvett, esetenként tornyokkal megerősített szakrális építményt erődtemplomnak nevezik. Az alacsony kőfallal körülvett templomok közül csak azok tekintehetők erődítettnek, amelyek lőréses cinteremfallal rendelkeztek.
Az Európai Unióhoz közeledő – és csatlakozásra váró – Ukrajna minden lehetséges eszközzel korlátozni kívánja az őshonos magyar nemzeti közösség jogait. Erre hívta fel Frans Timmermans európai bizottsági alelnök figyelmét Morvai Krisztina EP képviselő, rámutatva, hogy az ukrán nyelvtörvény-tervezet összeegyeztethetetlen az európai emberi jogi normákkal, különösen a „nemzeti kisebbségeket”, azaz őshonos nemzeti közösségeket védő európai normákkal.
Nicodemus metropolita, Moszul szír ortodox érsekének nyája az egyike azoknak, akik még beszélik Krisztus nyelvét, az arámi nyelvet a világon. „Biztonságra és jogrendre van szüksége a keresztényeknek Irakban, de úgy tűnik, ezt senki sem kínálja fel számukra” – nyilatkozta Dauod Matti Sharaf, moszuli szír ortodox érsek a National Catholic Register amerikai katolikus lapnak. Nicodemus metropolita volt az utolsó püspök, aki elhagyta Moszult, amikor az ún. Iszlám Állam elfoglalta az iraki várost 2014-ben.
Jáki Sándor Teodóz atya (1929-2013) már életében legenda volt. A moldvai csángók nyelvi és vallási jogaiért igen sokat tett. Több mint száz alkalommal járt a magyar nyelv archaikus változatát őrző testvéreink körében. Minden ottani tartózkodása missziós út, reményteljes felemelkedés volt. Több komoly kezdeményezés, néprajzi és egyházzenei értékek gyűjtése, őrzése és népszerűsítése fűződik személyéhez, s az a biztatás, hogy a moldvai magyarok jelentős csoportja a változó időkben is megmaradhat, a maga teljes nagyszerűségében élheti meg hitét és magyarságát. Hit kell hozzá és kitartás.
„Születés és halál: testvérek. 
A 2017-es esztendő több jelentős egyházi évfordulót hozott, közöttük örvendetes és tragikus vonatkozásúakat egyaránt. Némelyek az Egyetemes Anyaszentegyház és az emberiség egésze, mások főleg Szűz Mária Országának Egyháza és Népe tekintetében emlékezetesek. 
„Jaj a Tüzet” 
1921-ben, amikor a magyar Országgyűlés elfogadta, ratifikálta e hazug békediktátumot, a Széchényi könyvtárban kell lennie egy kitételnek, hogy miként lehet idővel hatálytalanítani e döntést, minek következtében, milyen hatással, és milyen lehetőség felidézésével. Ez lenne a legnagyobb bizonyítékunk.
Az első világháború centenáriumának éveit éljük, s amint időben egyre közelebb kerülnek az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásának főbb mozzanatai – befejezve az 1920. június 4-i trianoni döntés megmásíthatatlan határozataival –, úgy sokasodik az eseményeket különböző szemszögből vizsgáló kutatási eredmények, megemlékezések, kiállítások sorozata. Jelen írásomban az 1918. november 13-án az antant hatalmak és a Monarchia között létrejött belgrádi katonai egyezmény Magyarország számára végzetesnek bizonyult következményeinek postatörténeti vonatkozásaiból, valamint „a menteni, ami menthető” kísérletekből próbálok érdeklődésre számot tartó dokumentumokat bemutatni.
"Világos, hogy a Katolikus Egyház és az anti-egyház jelenleg együtt létezik, ugyanabban a szentségi, liturgikus, és jogi térben".
A Wochenblick nevű osztrák hetilap portálján „Európaiak százezrei fognak kivándorolni” címmel megjelent cikk összefoglalójában azt írja, Ausztriában tíz éven belül egy iszlamista-fundamentalista párt lesz már a parlamentben és ha ez így megy tovább, európaiak százezrei vándorolnak el, mert az Európai Unió csődöt mondott és az uniós országok már nem tartják be alkotmányos kötelezettségeiket.
