A királyfiai tüzérhadnagy
A kedves olvasó bizonyára minden héten olvassa Mathédesz Lajos írásait, melyek itt, a cikkem mellett jelennek meg. Ez a tény azért olyan különleges a számomra, mivel tízéves korunk óta barátok vagyunk, s bár útjaink sokszor vezettek más irányba, valahogy mindig úgy intéztük, hogy újra keresztezzék egymást. Most például itt, a Csallóköz hasábjain.
Lali barátom e heti cikkében a somorjai Pipagyújtó emlékhelyről ír, mely Csallóköz egyik ikonikus helye, s nekünk, somorjaiaknak, egyet jelent az 1848-49-es szabadságharccal, valamint az arról való emlékezéssel, a hűvös tavaszi széllel, a márciusi hideggel, mely átjárja a csontjainkat is, de a magyar szabadságharc szívmelengető üzenetével, a koszorúzással, az ünnepi szónokkal és a himnusszal is. 2018-ban a Pipagyújtóban tartott megemlékezés után egy nem megszokott kitérőt tettünk az emlékezőkkel, mégpedig a pár száz méterre lévő királyfiai temetőbe. Itt nyugszik Laube Antal, 1848-49-es honvéd-tüzérhadnagy, aki 1911-ben bekövetkezett haláláig itt, Királyfián élt. A síremlék az elmúlt két évszázad alatt nagyon rossz állapotba került, így 2017-ben, a királyfiai hadnagy születésének 200. évfordulója alkalmából a Via Nova ICS somorjai szervezetével és az Area Somorja Kft-vel úgy döntöttünk, hogy közösen felújítjuk azt.
Kossuth-díjat kapott március 15-én a Gyógyító hangok énekesnője, Lovász Irén. Az egyik legelismertebb magyar népdalénekes a Károli Gáspár Református Egyetemen tanít, egyetemi docens, a néprajztudomány kandidátusa. A szakrális kommunikáció témájából doktorált. 2003-ban megkapta az év legjobb énekesnője címet, a Magyar Rádió eMeRTon-díját. Művészi, énekesi pályája az évek során tudományos munkájával párhuzamosan bontakozott ki, az autentikus népzenétől a határműfajokig sokféle formációban és lemezen énekelt. Az ember és a művész szerepéről, az éneklésről, a gyógyításról beszélgettünk Lovász Irén előadóművésszel.
Tóth Krisztina a közelmúltban furcsa kirohanásaival vétette észre magát. Először azt követelte, hogy vegyék ki a kötelező olvasmányok közül Az arany ember című Jókai-regényt, majd legutóbb egy osztrák sajtóterméknek nyilatkozva nevezte (közös) hazánkat mérgező országnak.
Nem háború vagy diktatúra tör az életünkre 2020-ban, hanem a legfontosabb keresztény értékeinket, az erkölcsöt, a családot támadják, a genderfilozófia köntösébe bújtatva. Számomra nagy megnyugvás, hogy egy keresztény kormány által vezetett országban élhetek – mondta Habsburg–Lotaringiai Mihály főherceg a Vasárnapnak adott interjúban.
A liberális oldalon, újult erővel lángol fel hazánkban a keresztényellenesség. A katolikusok elleni támadás immár az igazságszolgáltatás jóváhagyásával válik mindennapjaink részévé, mintegy a legtámadhatóbb, a legtámadandóbbként. Semmi nem bűn, amit az egyház ellen elkövetnek, de minden égbekiáltó bűn, amit az egyházra – erőszakkal – ráhúzhatnak. Egy ilyen téma a papok által elkövetett pedofília is, amelyet külső és belső ellenségek arra használnak fel, hogy hiteltelenítsék azokat, azt a közösséget, amely a világon ma tapasztalható, gyermekek elleni bűncselekményekkel szemben felléphetne.
A Cseh Tamás (1943-2009) életművében található egyetlen induló éppen a dicsőséges és a belső ellenséggel is küzdő, a nagyhatalmak és a belső kommunista ellenség által is halálra ítélt Székely Hadosztály indulója.
Egy Balogh Imre nevű híres ipolysági cigányprímásról a város régi lapjában, A Hét 1932. január harmincadikai számában olvashatunk. Az újság munkatársa, Kollárovits László, a helybeli római katolikus elemi iskola tanítója a település öreg temetőjét járva idézi az egykor jól ismert zenészdinasztia tagjának emlékét.
A kegyelem állapota nyilatkozik meg abban a pillanatban is, amikor valamilyen fontos kérdésre választ kapunk, amikor a dolgok homályában valami teljes tiszta fénybe kerül, és megvilágosodik, amikor egy kis aprócska csodára bukkanunk megsejtve benne az isteni rend közelségét. Ilyet éreztem akkor is, amikor először láthattam teljességében a Magányos cédrust, vagy amikor egy Petőfi, Ady, József Attila vagy Nagy László vers kitárulkozott előttem, és akkor is, amikor Vári Fábián László Útban Törökország felé című verse a kezembe került, majd rövidesen személyesen is találkozhattunk Váriban. Ezt az élményemet osztottam meg 1986-ban nagykaposi látogatásakor Dinnyés József barátommal, aki még aznap éjszaka kézzel írva másolta füzetébe a Sugaras utakon antológia neki tetsző többi versét is, és nemsokára a vershez méltó dallammal felruházva a nyíregyházi rádió közvetítése által a vers üzenete visszatérhetett szülőföldjére...
A főszervező Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola a Vörösmarty Emlékházzal együttműködve a Vörösmarty-emlékév alkalmából online versmaratont hirdet, amelynek összefűzött felvételét az emlékév záróeseményével együtt a Magyar Költészet Napján, április 11-én teszi közzé médiafelületein.
Szomorú szívvel vettük tudomásul, hogy életének 73-dik évében, 2021. március 15-én elhunyt az utolsó magyar trubadúr, „daltulajdonos”. Szegeden született és mindig is tősgyökeres szögedinek vallotta magát, miközben az élet Budapestre sodorta. A KISZ építőtáborokban és más ifjúsági rendezvényeken kezdett egy szál gitár mellett énekelni az 1967-es polbeat fesztiválon elért 2. helyezése után. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig „Bob Dinnyésként”, a magyar Bob Dylantként emlegették, annak dacára, hogy Bob Dylan ekkor már egészen más utakon járt, és Dinnyést is egyre jobban foglalkoztatta a magyar költészet. Számtalan más hangszeren is játszott, de az örök kedvenc öreg, kiszolgált gitárja volt. Első lemezén az 1956-os forradalom szabadságharcos költőjének Buda Ferencnek két versét zenésítette meg, ezt az utat később is folytatta. 
Az emberi agy nehezen fogja fel az ijesztő és kilátástalanságot generáló valóságot. Ennek következménye pedig az, hogy a valóságnál szebb ígéreteket feltétel nélkül elfogadja. Ezt az emberi gyengeséget kiválóan alkalmazza a baloldali és liberális politika, hiszen ma ott tartunk, hogy a kormány jól átgondolt és tudományos érvekkel alátámasztott intézkedéseit, már a kormánypárti választók is megkérdőjelezik és a radikálisabb, de a magyarságtól igen messze álló „jobboldali” formációk felé kacsintgat.
Kékesy Raymund jogásszal beszélgettünk, aki tiltakozó akciót kezdeményezett az LMBTQ-érzékenyítés ellen.
A Honvéd Huszár Díszalegység kiképzettségét és felkészültségét szemlézte Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár megbízott dandárparancsnoka március 11-én, csütörtökön a Nemzeti Lovardában.
