Száz éve kezdődött a felvidéki magyarság tragédiájának első stációja
A felvidéki (vagy felföldi) magyarság sorstragédiáinak első stációja 1919-ben kezdődött. Száz éve történt, s a mai napig alig tudunk, hallunk róla. Elődeink nem beszéltek erről, elnémították őket az egymást követő rendszerek. Az itt élő magyar családok ezreit tépázta meg az elmúlt száz évben váltakozó rendszerek fasizmusa, kommunizmusa, rabló és diktatórikus hatalma.
Az 1919-es áldozatokról civil kutatók jóvoltából ugyan találunk egy-egy adatot, de sem a történészek, sem a társadalmi szervezetek, pártok, civilek nem foglalkoznak e témával, pedig oly sokszor hangoztatjuk, hogy „a múlt nélkül nincs jelen és nincs jövő”. Nemzedékek váltják egymást, melyek azt sem tudják, mi volt a vörös terror, a cseh megszállás, hol gyökerezik a mi fogyatkozásunk, közönyünk, mit hoztunk magunkkal, s mit tanulnak ebből a gyermekeink az iskolákban. Igaz, már a mai pedagógusaink sem tanultak ebből semmit, s nem is fontos számukra erről tájékozódni.
Már ha ezt egyáltalán győzelemnek lehet nevezni. Mert inkább hasonlít valami vérrel-verítékkel kiharcolt gól nélküli döntetlenre, amelyben volt ugyan elszántság, küzdeni akarás, de amelyben ugyanakkor minden, a szabályosság határát súroló trükköt is bevetett a csapat.
A Charta XXI Egyesület és a Gondolat Kiadó közös kiadásában jelent meg a ruszin nép egyik legismertebb kultúrtörténeti alakjának számító A. Duchnovics sorait idéző 
Kabdebó Tamás (1934-2018) József Attila-díjas emigráns magyar költő, író és kultúrtörténész hagyatékával gazdagodott a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye. A könyvtárát, naplóit és kéziratait is tartalmazó, 50 dobozt megtöltő hagyatékot a szerző lánya, Kabdebó Lily adta át a múzeumnak szerdán Budapesten.
Egyre zsugorodó világunkban a vallások és kultúrák találkozásának kérdése elsőrendűen fontos témává vált, mely semmiképpen sem csak a teológiát foglalkoztatja. A kultúrák egymáshoz való viszonya, a vallások közti béke kiemelt jelentőségű politikai téma lett. A kérdés azonban mindenekelőtt magukat a vallásokat érinti. Azt, hogy miként tudnak békében élni egymással, és miként tudnak hozzájárulni az emberi nem békére történő neveléséhez. A keresztény hitet ez a problematika különösen is érinti, hiszen kezdettől és lényegénél fogva azzal az igénnyel áll elő, hogy ismeri az igaz Istent és minden ember egyetlen Megváltóját, azt hirdetvén: „Nincs üdvösség senki másban, mert nem adatott más név az embereknek az ég alatt, amelyben üdvözülnünk lehetne”, amint azt Péter Izrael népe vezetőinek és véneinek mondta (ApCsel 4,12).
Az európai parlamenti választások első tanulsága: földrengésszerű változások kezdődtek, alapvető átalakulás zajlik a politikai palettán. Elsősorban a hagyományos bal-jobb megosztottság alakul át, a továbbiakban új politikai koordináta-rendszerben kell gondolkodni.
„Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet, minden gondolatomat, minden csepp véremet. (…) Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!”
2019. május 26., EP-szavazás Magyarországon. Az Alapjogokért Központ a nemzeti identitás és szuverenitás tiszteletén, a keresztény hagyományokon nyugvó, tehát a józan ész Európáját választja. De van, aki nem így gondolkodik.
Heller arcképéről szóló írást az ATV-s műsorban tett sokadik interjú teszi aktuálissá, ahol most is kifejtette, hogy a demokrácia csak liberális lehet, illiberális nem, amit Orbán képvisel. Szokásos baloldali lózungok hangzottak el, miszerint itt diktatúra van, a kormány megszüntette a szabadságjogokat, Hitlerrel és Rákosi Mátyással egy sorban emlegette a kormányfőt. A műsorvezető felelevenítette a marxizmushoz és a lukácsi iskolához való korábbi vonzalmát, amit megkerülve a filozófia öröméről beszélt, majd vádolta magát a 2 évig tartó kommunista párttagsággal.
Az ukrajnai elnökválasztás április 21-én tartott második fordulójában fölényes győzelmet arató Volodimir Zelenszkij ma, május 20-án hosszú huzavona után elfoglalhatta Ukrajna elnökének posztját. A Verhovna Rada üléstermében tartott beiktatási beszédének egy pontján orosz nyelven fordult az ország keleti területein élőkhöz, amit Oleh Ljasko, a Radikális Párt vezére, 
A szlovák parlament mai ülésén elfogadta és megszavazta a Most-Híd himnusztörvényhez benyújtott módosító javaslatát. Az elfogadott törvénymódosítás érelmében a fizikai és jogi személyek továbbra is lejátszhatják, illetve elénekelhetik egy másik ország himnuszát.
Jól látják, kedves Olvasók. A nagy tudású politikai elemző szerint Magyarország egy kisebb orosz medve, amely persze folyton Erdélyre feni a fogát.
A pápai alamizsnás, Krajewski bíboros nemrég 
„Az Ady verseket, mint tudod nem én írtam, a Márffy képeket, mint tudod nem én festem – de irtózom már mindég olyan várakból tekintgetni a nagyvilágba – ahol legjobb óráimban is csak nemes apród vagyok” – írta Csinszka 1929-ben egyik levelében. Boncza Berta Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratos hagyatékáról Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész mesélt az Ady Emlékmúzeumban.
A Migrációkutató Intézet az elmúlt napokban figyelemre méltó tanulmányt tett közzé. A radikális iszlám európai terjedésének eddig kevésbé ismert módszereit mutatta be a Muszlim Testvériség nevű szervezet tevékenységén keresztül.
