Család és nemzet
Amikor a trianoni „béke” után itt maradtunk kétharmadnyi ország és minden ásványkincs nélkül, halálra szánva, akkor a gondviselés küldött három embert a magyarságnak, akik megmentették ezt az országot és ezt a nemzetet.
Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kunó – ők voltak.
Hármójuk közül Klebelsberg volt a legfantasztikusabb, aki azt mondta: nem lehet Magyarországon olyan tanyasi gyerek, aki legfeljebb fél óra gyaloglással nem jut el a legközelebbi iskolába. És megszervezett egy olyan közoktatást, amelynek csodájára és tanulmányozására egyebek mellett Franciaországból szalasztottak küldöttséget. Akkor így kellett megmenteni a nemzetet. És persze bethleni konszolidációval és Horthy rendteremtésével.
1918. október 31-én délután 5 órakor a Hermina úti Róheim-villában meggyilkolták gróf Tisza Istvánt. A gyilkosok pontos kiléte annak ellenére sem bizonyos, hogy az 1920-as években komoly nyomozás indult, majd egy katonai és egy polgári pert is lefolytattak az ügyben. A merénylet két szemtanúja, Tisza István felesége, valamint unokahúga a gyanúsítottakat nem tudta azonosítani, így csak közvetett bizonyítékok alapján ítéltek el néhány embert. A végzetes merénylet már a negyedik volt, amelyet a politikus ellen elkövettek.
„Ismételten felhívjuk a figyelmet jogos és békés követelésünkre, egyben kinyilvánítjuk akaratunkat Székelyföld területi autonómiája iránt. Jelezzük, hogy a román parlament által harmadszorra is elutasított, a területi autonómia közjogi keretét biztosító statútum törvényerőre emeléséről nem mondunk le. Folytatjuk azt a demokratikus küzdelmet, amely párbeszéd útján, de minden békés eszközt felhasználva biztosítja szabadságunk garanciáit. Megerősítjük ragaszkodásunkat a nyolc székely széket és 149 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz” – áll az MTI által idézett dokumentumban.
Harminchat felvidéki civil szervezet képviselője látta el kézjegyével azt az Európai Parlament képviselőinek címzett nyílt levelet, melyben az őshonos kárpátaljai – zömében magyar – polgárokkal szembeni jogfosztások ellen tiltakoznak.
A kisebbségi nyelvhasználat jelentős szűkítése és több, Ukrajna által vállalt nemzetközi kötelezettségvállalás megszegése miatt Bocskor Andrea levélben fordult Antonio Tajanihoz, az Európai Parlament elnökéhez. Továbbá a Fidesz–KDNP EP delegációja a határon túli magyar EP-képviselőkkel, illetve román és bolgár képviselőkkel együtt nyílt levélben fordult a Verhovna Rada elnökéhez, Andrij Parubijhoz. Az ukrán házelnökhöz intézett levelükben az EP-képviselők ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy Ukrajna kötelezettséget vállalt az országban élő nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, többek között a Regionális, valamint a Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája, az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye és az EU-Ukrajna társulási megállapodás alapján. Javasolják az ukrán törvényhozóknak, hogy mielőtt a törvénytervezet második olvasatra kerülne, küldjék el azt a Velencei Bizottságnak véleményezésre, és csak annak jóváhagyása után kerüljön sor a szavazásra.
Kilencedik alkalommal szervezte meg a Csemadok Lévai Területi Választmánya a Barsi Találkozót Nagysallón. A tavalyi kitérő után, amikoris Barsbesén szervezték meg a rendezvényt, ismét hazatalált a népművészeti csoportok seregszemléje, amelyen több mint százhúsz fellépőt láthatott a közönség.
Eddig sem nagyon, de most már egyáltalán nem aggódom Európáért… Májusi választás ide vagy oda, hidegen hagy a győzelem vagy a bukás, mert mindkettőt egy irányból igazgatják. Immár látszik, hogy az Európai Néppártot is bedarálta a liberális húsdaráló, s ha jobboldali győzelem lenne májusban, az csak a kimenekülése azoknak, akiknek a kezéből eszik a teljes Unió. Hibáztak, tehát menekülni kell, mert ha felébred Csipke 
Thilo Sarrazin “Németország felszámolja önmagát” című, nem titkoltan provokatív könyve mára már minden idők egyik legkeresettebb könyvévé vált Németországban. A szerző legújabb alkotása ismét komoly vitát kavart, ami nem meglepő, hiszen témája az iszlám, amely az SPD, vagyis a német szociáldemokrata párt egykori politikusa szerint hatalomátvételre készül Európában – hangzott el az M5 “Ez itt a kérdés” című műsorában.
Az elmúlt hónapban a Vatikán bejelentette, hogy 
A kárpátaljai magyarság sorsa az egész magyar nemzet közös ügye, így a közösség mostani megpróbáltatásai egyben a magyarság nagy erőpróbái – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Ungváron.
Tamás Pál szociológus szerint ma megközelítőleg 100 ezer zsidó él Ukrajnában. Az interjú legizgalmasabb kijelentése is itt hangzik el, mint mondja:
Véres volt az a napkelte. Az előző nap ugyanis a legújabb kori magyar demokráciában, a rendszerváltozás utáni korszak második évtizedének közepén gyilkos indulatokkal támadt ránk a hatalomba magát újra belehazudó baloldal. Gyurcsány Ferenc pribékjei addig nem látott agresszivitással verték szét, többek között, az Astoriánál, az Orbán Viktor ünnepi beszédére összegyűlt több tízezres békés tömeget, amelyben feleségemmel és néhány barátommal együtt én is ott ácsorogtam a Múzeum körút és a Kossuth Lajos utca sarkán. Egy idősebb, 1956-os emigrációjából hazatért társam nagy, nemzeti színű zászlóba kapaszkodott. Nem lengette, ahhoz túl nehéz volt. A Deák tér felől lövések hangja hallatszott, az ünnepséget – ilyenkor helyes a szó – berekesztették, és arra kérték a résztvevőket, hogy békésen és egymásra vigyázva menjenek haza.
Ötvenhat krónikáját jól ismerjük, azonban a történelem mindig életszerűbb, plasztikusabb az egyéni sorsokon keresztül szemlélve. Ismerjék meg a Corvin köz orvosának és egy hős pesti srácnak a történetét – egy család történetét a forradalomban, amely a személyes kötődésen túl minden elemében tükrözi a kor nyomorúságát és közhangulatát.
