Igen is, meg nem is
Azt a címet is adhattam volna ennek az írásnak, hogy változatok egy témára. Egy olyan témára, egy olyan gondra-bajra, amely semmiképpen sem akar kikopni az életünkből. Ám mert azonnal egy szép magyar népmese jutott eszembe a csodálatos magyar mesekincsből, érdemesebbnek találtam ezt felidézni, mielőtt rátérnék arra, miről is jutott eszembe az okos leány története.
Nos, az egyszeri okos leány híre a királyhoz is eljutott. Magához is kérette, s megkísérelte sokszorosan próbára tenni, vajon tényleg okos-e vagy sem. Először azt kérdezte tőle, ha olyan nagy az eszed, van nekem a padláson százesztendős fonalam, fonj nekem abból aranyfonalat. A lány azt felelte: Felséges királyom, van az édesapámnak százesztendős sövénykerítése, csináltasson nekem abból orsót, s akkor én is megfonom az aranyfonalat. Még jó néhány kérdést feltett a lánynak a király, s ő mindegyikre okos választ adott. Az utolsó kérdés kiötlése előtt igencsak törte a fejét a király. Mikor végre kitalálta, arról biztosította a leányt, hogy ha erre is megfelel, feleségül veszi. A kérdés imigyen szólt: Hát én azt mondom néked, hozz is, meg ne is, legyen is, meg ne is. Gondolkozott a lány, majd kifordult a konyhába, s a szakácsnétól kért két szitát. Aztán ment az udvarra, ott megfogott egy galambot a sok közül, a két szita közé tette, úgy járult a király színe elé. Itt van, felséges királyom, mondta. A király meg is fogta a szitát, mert kíváncsi volt, mi van benne, ám abban a pillanatban a galamb kirepült. Na lássa, felséges királyom – mondta a lány – hoztam is, meg nem is, volt is, nincs is. S mert a népmesék vége mindig gyönyörű, boldog és reménykeltő, hát a történethez hozzátartozik, hogy a király feleségül vette a leányt.
Fekete-Győr András azt állította, hogy a Momentum már megkezdte a kormányzati munkára való felkészülést, ebben pedig segítségükre van Oszkó Péter is. A Bajnai-kormány egykori pénzügyminisztere azonban ezt rögtön cáfolta is. A Drót.info megpróbálta rekonstruálni Fekete-Győr rendkívül zavaros történetét.í
Az igazi kérdés az, hogy a „jogállamiság” kifejezést az egyes európai fórumok milyen fogalmak, értelmezések lefedésére használják magának a kifejezésnek a megőrzése mellett.
Elkezdődött a 2020–2021-es tanév, de az előző évekből fennmaradt problémák sajnos nem oldódtak meg. Ilyen több éve létező konfliktusforrás az oktatás nyelvének kérdése Ukrajnában. Mint oly sokszor esett már szó róla, a 2017-ben elfogadott oktatási kerettörvény szerint a kisebbségi nyelveken oktató iskolák helyett olyan intézményeknek kell működniük, ahol az oktatás nyelve az ukrán, és csupán „egy vagy néhány tantárgy” oktatható angolul vagy kisebbségi nyelven.
Márai Sándor a kényszerű emigráció idején döbbent rá elhagyatott, kiszolgáltatott voltára, és ezt idézi fel a nápolyi (pontosabban possilippói) éveiből a San Gennaro vére című regényében. Ez a regény sok tekintetben ad választ a Halotti beszéd című vers egyes kulcsszavainak értelmezésére. Az elvesztett otthon, az elhagyott haza iránti aggodalom rémlik fel benne az egyre halványodó emlékképek miatt. Közben az otthoni szavak, olvasmányélmények, gyerekkori mesék derengnek fel, de a valóság az emigránsok számára már idegen nyelvű tükörből fénylik vissza: a bibliai sorok, Babits versei, a Szózat intelmei, Ady alakja, avagy a magyar dalok mélysége egyre kisebb helyet (bár annál nagyobb szerepet) kap az idegen környezetben, ahol a második nemzedék számára mindez csupán valamiféle egzotikum, de nem lételem.
Szeptember 24-én a Regéci Vár Látogatóközpontban Regéc önkormányzata sajtótájékoztatót hívott össze abból az alkalomból, hogy megújul a vár egykori palotaszárnya, valamint a csatlakozó épületrészek állagvédelmére kerül sor. Ugyanis az INTERREG határon átnyúló program keretében, „Castle to castle” (Kastélytól kastélyig) címen, 1 885 496,83 euró támogatást nyertek. A projekt 2020. december 31-én fejeződik be.
A múzeum könyvtárának féltve őrzött, értékes ritkaságát, Johann Simon von Kerner botanikus Hortus Sempervirens című könyvsorozatának nyolc óriáskötetét tekintheti meg a nagyközönség péntektől a Magyar Természettudományi Múzeumban. A kiállítás anyagában a különleges, kézzel festett növényábrázolásokkal teli kötetek mellett eredeti növényritkaságok is láthatóak.
„Trianon tanulsága, hogy a nemzet még az országnál is fontosabb” – hangsúlyozta a kiállítás hétfő esti megnyitóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy Kosztolányi nemzedékének és azóta minden nemzedéknek birkóznia kell Trianon kérdésével. „Ez a kiállítás alkalom arra, hogy szembenézzünk a múlttal, leltározzuk a jelent és a jövőbe tekintsünk” – fogalmazott.
A kommunizmus igazi látnokai és filozófusai Vlagyimir Iljics Lenin és Lev Davidovics Trockij voltak. Nélkülük nem létezett volna kommunizmus. Legalább is nem az általunk, ma ismert formában. Véleményük szerint, ahogyan az a kettőjük közti levelezésből kiderül, az ember elnyomásának fő eszköze a szexuális elnyomás. Amíg ez az elnyomás létezik, amelyet – szerintük – a burzsoá család virágzása okoz, szó sem lehet igazi szabadságról. Ezért nem csak a család intézményét, hanem az összes tiltást, ami a szexualitásra vonatkozik, törölni kell. Meglátásuk szerint, van mit tanulni a suffragettektől (kommunista női mozgalom, amely a nők vélt és valós jogait volt hivatott kiharcolni, a szexualitás szabadságáig bezárólag – a szerk.) akár az azonos neműek közti szerelem tiltását is törölniük kell.
Nem szeretnénk eljutni addig a pillanatig, amikor az Európai Unió olyan irányba fordul, amely már elfogadhatatlan számunkra. Erre például akkor kerülhetne sor, ha külön mércével mérné a régi és az új Európa országait – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a nemrég a lengyelországi Karpaczban megrendezett gazdasági fórumon Ryszard Terlecki, a lengyel jobboldali kormánypárt, a Jog és Igazságosság politikusa, a varsói parlament alsóházának alelnöke.
Nem értem, hogy a magyar nemzeti, vagy kormány-közeli, vagy jobboldali sajtóorgánumok és ezzel az olvasók nagyobbik része is, miért reklámozza folyamatosan a baloldalt, a liberálisokat, Ferit és Elenát, meg a többi hazaárulót?
- Széchenyi és Bethlen grófok e világra való jövetelének köszöntése -
Védd magad! A középkori lovagok kiáltása volt ez, amikor az ellenfelet egy tisztességes párbajra hívták ki. „Féjsz tu féjsz” – ahogyan angolosan mondanánk. Így tisztességes. Csakhogy ma a (ön)védelem szót (is) túlságosan kisajátította a politika és a média. Bizonyos értelmezését, az ötödik parancsból következő szellemi-lelki oldalát épp az álságos tolerancia címén el is hallgatja, bagatellizálja.
Néhány évvel ezelőtt „egy félig elfeledett költő” alcímmel hirdették Kossányi József estjét Budapesten, de a felvidéki előadóművészek jól ismerték, és gyakran mondták is a verseit, hogy ne csupán szülőfaluja, Komáromszentpéter magyar iskolájának neve emlékeztessen a hányatott sorsú költőre. Azon az irodalmi esten ott volt a lánya, Kossányi Katalin, akivel az alábbi interjút készítettem akkor a Kossuth Rádiónak.
