Bemutatták Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának román fordítását
„Ez a legnagyobb ajándék, amit a magyarság adhatott a románoknak” – jellemezték Bánffy Miklós trilógiájának román fordítását a Kolozsvári Magyar Napokon tartott bemutatón. A román kiadás kezdeményezői a megjelenés körüli nehézségekről is szót ejtettek.
Hiába nélkülöz mindenfajta sovinizmust, nacionalizmust, a művek fordítása nem jelenhetett meg a nagy egyesülés centenáriumának évében. A Román Kulturális Intézet által kiadott trilógia a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, a bukaresti Balassi Magyar Kulturális Intézet és az Erdélyi Gondolat Egyesület támogatásával jelent meg, bemutatóját májusban tartották a bukaresti könyvvásáron. Az író egykori otthonában, a kolozsvári Bánffy-palotában tartott erdélyi bemutató népes közönséget vonzott.
Ég az esőerdő az Amazonasnál. Mindig ég. Égett tavaly és előtte. Volt úgy, hogy lényegesen nagyobb területen égett, de akkor nem jobboldali elnöke volt Brazíliának, úgyhogy a kutyát nem érdekelte.
Klaus Iohannis egy újabb elnöki mandátum kedvéért kulcsrakészen átadta Romániát stratégiai partnerének. Amerikának, naná!
Igazi hazánk a Szent Korona Országa, amelynek szerves része a szülőföldünk is.! Nem egyezmények vagy politikai döntések által lett azzá, hanem az isteni kegyelem, a hagyomány és a történelmi jogfolytonosság jóvoltából.
Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1944. augusztus 26-án érkezett el a háború – a maga véres valóságában – a Magyar Királyság keleti határaihoz és nem 1944. szeptember 23-án Battonyánál, mint ahogy azt az 1989 előtti kommunista történetírás propagálta. A honvédő harcok részese volt a Székely Határőrség, amely 1764-es megszervezését követően a napóleoni háborúkban és az 1848/1849-es magyar szabadságharcban oly derekasan helytállt, de utolsó erőpróbája során a vörös áradattal szemben végül alulmaradt.
„A magyar szent korona rendkívüli jelentőségéről, a Magyarország ellen elkövetett összeesküvésről beszél Ian Talpeș, a román titkosszolgálat egykori vezetője! Hiába próbálja a műsorvezető a román korona felé elterelni a beszélgetést, nem győzi hangsúlyozni a szakrális szent korona és magyar királyság egyedülálló voltát!”
Már hónapok teltek el a 2019-es ukrán nyelv és irodalom ZNO óta, amikor gyanús lett, hogy idén elmaradtak a kijevi csinovnyikok kirohanásai a kárpátaljai magyarok gyatra eredményei miatt. Amikor utánanéztünk az ukrán ZNO idei eredményeinek, kiderült, hogy az előző évekkel ellentétben idén miért nem ordították tele az ukrán hazafiak a sajtót arról, hogy nem tudunk ukránul…
Bethlen István és Kádár János is jól mérték fel az ország tőlük függetlenül kialakult helyzetét, és saját értékszempontjaiktól vezérelve eredményesen törekedtek az abból kihozható optimumra – mondja a Mandinernek Romsics Ignác. A történészt 1918-1919-ről, Trianonról és a történelemírás helyzetéről kérdeztük, s az is kiderül, mit gondol a kormány emlékezetpolitikájáról. Interjúnk.
A plocki Pride a "melegjogok" helyett egy katolikus fiúra hívta fel a figyelmet.
Na ezt nem mutatja a képmutató tömegmédia, ami a főrészvényeseik hazugságait önti az átlag hírfogyasztóra. Al-Szaúd kannibáljai, Erdogan dzsihádistái szaladnak most a gazdáikhoz vagy már a pokol tüzén égnek.
A Könyvünnepet tavaly szentelték először egy személy, Kányádi Sándor emlékének, ezúttal pedig a harminc éve elhunyt Márai Sándorra emlékezik a programsorozat. Nagy Gábor Tamás polgármester szerint fontos, hogy a Könyvünnepen minden évben bemutatkozhasson a Kárpát-medence valamelyik szeglete; ezúttal Kassa városa lesz a díszvendég, részben Máraihoz kapcsolódóan. Ebben az évben 28 magyarországi és határon túli könyvkiadó, valamint 9 kulturális intézmény vesz részt az eseményen.
„Végveszély a Hazán, mert végveszély az Egyházon és végveszély a Nemzeten! Számtalan testi és lelki sebeiben sínylődő Népem gyógyulása sóvárogja a sokszorosan meghasonlott Egyház megtérését Jézus Krisztus Eucharisztikus Királyságához, a Szentlélekkel egységben az Atya-Isten Dicsőségére!
Az unitáriusok másfél évszázados álma válik valóra azáltal, hogy Kolozsváron, szülővárosában állít szobrot egyházalapító első püspökének, Dávid Ferencnek – mondta lapunknak Rácz Norbert Zsolt, a Kolozsvár-belvárosi Unitárius Egyházközség lelkésze. Úgy véli, a belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között elhelyezett szobor művészi és szimbolikus jellegével egyaránt gazdagítja a kincses várost. Hozzátette: vannak ugyan kisebb méretű alkotások, amelyek a vallásalapító püspököt ábrázolják, de méltó, hogy végre egy egész alakos szoborral is tisztelegjenek az emléke előtt. Az egyház saját területén hozott létre egy kis teret a műalkotásnak.
Napi politika, világpolitika, egyház, jövő, múlt és ünnepek… mind-mind valami más, mint ami a valóság, más, mint amit nap-nap után olvashatunk a hírekben, láthatunk magunk körül és érzékelhetünk. Minden valami őshazugságra épül és vagy nevetséges, vagy igazán borzalmas – ha belegondolunk. 
