Konferencia a nyelvi helyzetről és az oktatásról

«Сучасна мовна ситуація в закарпатській області: стан та перспективи» (A mai nyelvi helyzet Kárpátalja megyében: helyzet és perspektívák) címmel szerveztek tudományos konferenciát Ungváron május 30-án. Az Ungvári Nemzeti Egyetemen (UNE) megrendezett tanácskozáson régiónk nyelvi helyzetének sajátosságait vitatták meg az előadók és a résztvevők, ám a hangsúly az új ukrán oktatási törvényre, pontosabban annak a nyelvoktatást szabályozó 7. cikkelyére, valamint az ukrán nyelv oktatásának hiányosságaira került.
Az oktatási törvény 7. cikkelyének fényében jelzésértékű, hogy a tanácskozás hat felkért előadója közül négyen a nemzeti kisebbségek képviselői közül kerültek ki. Tarasz Dacjo, az UNE Román és Klasszikus Filológiai Tanszékének oktatója a kárpátaljai román közösség szemszögéből közelítette meg a konferencia témáját, és amellett érvelt, hogy az iskolai oktatásnak nemcsak az államnyelv megtanítása a feladata, hanem az is, hogy elősegítse a kisebbségek nemzeti identitásának fenntartását, ehhez pedig a saját nyelven folyó oktatás elengedhetetlen.

„A mi felelősségünk az egykori hősök áldozatának értelmet adni”

Május utolsó vasárnapja azon magyar hősök napja, akik életüket áldozták hazájukért, Magyarország szabadságáért, függetlenségéért. Rimaszombat történelmében is van kikre büszkének lenni. Az Egyesült Protestáns Főgimnázium jogutódja, a Tompa Mihály Református Gimnázium a hősök napjához közel, május 28-án avatta újra annak az 1941-es emléktáblának a másolatát, melyet egykor a Rimaszombati Gimnázium Volt Diákjainak Szövetsége emelt hősi halált halt tanáruk és diáktársaik emlékére.
Haraszti Attila, Magyarország Kassai Főkonzulátusának főkonzulja beszédében kiemelte, hogy a mai kor embere keveset gondol arra, vajon száz éve milyen áldozatokat hoztak elődeink, akik a behívóparancsnak engedelmeskedve résztvevői és elszenvedői voltak a nagyháborúnak. Mindenkinek van olyan hozzátartozója, rokona, ismerőse, aki elesett vagy nyomorékká vált.

Áll a Palóc Határkereszt

A kalondai székhelyű Pro Kalondiensis Polgári Társulás szervezésében került sor május 29-én 17 órai kezdettel a Kalonda–Ipolytarnóc határátkelőhelynél a Palóc Határkereszt felállítására és az azt kísérő ünnepségre.
A rendezvény fővédnöke Menyhárt József, a felvidéki magyarok pártjának, a Magyar Közösség Pártjának az elnöke, védnökök Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke és Csúsz Péter, Besztercebánya megye elnöki megbízottja.
Az esemény célja az volt, hogy közösen állítsanak egy kettős keresztet, amelyet együttesen ácsoltak. Áprilisban és májusban a Pro Kalondiensis társulás felkérésére 68 település csatlakozott a felhíváshoz Ipolynyéktől Bátkáig, tehát Hont, Nógrád és Gömör részeiről egy-egy darab olyan faanyaggal, amely régi épületből, kerítésből, egyebekből maradt meg, és ezért története, lelke van.

Elismerték Székelyföld létezését

A képviselőház után kedden 96 ellenszavazattal – 9 mellette – a román parlament szenátusa is elutasította Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki, és Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő terjesztett be az elmúlt esztendőben.
A szélsőségesen soviniszta román politikai kurzus ismeretében ez a végeredmény nem okozott meglepetést, a törvénytervezet beterjesztése azonban mégsem volt hiábavaló. Ily módon ugyanis végre alkalmunk volt a nyilvánosság előtt megfogalmazni, valamint ország-világ tudtára adni, hogy mit óhajt a székely nép. És aki az érvelésünkre odafigyelt, az már tudja, hogy nem határmódosítást akarunk, hanem csupán a minket megillető jogok gyakorolását.

Pro Christo – egy katolikus feleség és anya gondolatai

Ha van, amiben egyetértek a modernistákkal, az az, hogy lehetetlen betartani az Egyház parancsait. Tisztán készülni a házasságra, sorra szülni a gyerekeket és nem belerokkanni lelkileg és idegileg, vagy épp, ha nem lehet gyerekem, elfogadni, és nem tiltott eszközökhöz (pl. lombikprogram) folyamodni. Papként vagy szerzetesként cölibátusban élni egy életen át, elhagyott férjként vagy asszonyként nem összejönni mással, homoszexuálisként vállalni a tisztaságot... Valóban lehetetlen. Bolond, aki azt gondolja, képes rá.

Müller bíboros: A genderelmélet ideológiai vákuumból nőtt ki

Gerhard Müller bíboros a genderideológia elterjedéséről nyilatkozott, azt állítva, hogy az a fasizmus és a szovjet kommunizmus összeomlása által hagyott eszmei vákuumból nőtt ki, mint egy "új vallás".
"A marxizmus és a fasizmus, a keresztényellenes ideológiák összeomlottak. A kapitalizmus válságban van. Volt helye az igaz filozófiának, teológiának, és a keresztény vallásnak. De az emberek szívesebben találtak ki egy új vallást, ami inkább hisz az emberben, mint Istenben." - mondta a Hittani Kongregáció előző prefektusa a Catholic News Agency-nek május 25-én.

Szőnyi József: Védőbeszédem a vádlottak padjáról

Plébánosunk és polgármesterünk kezdeményezésére az egyházi és önkormányzati képviselő testületet közös gyűlésére hívta össze a Községháza Tanácstermébe. Dicséretes kezdeményezésnek tartottam, jó lenne ha szokássá válna időnként aktuális témáknál.
A vasárnapi misén kaptuk a szóbeli meghívást másnap, hétfő este 19 órára. Napirendi pontot, a gyűlés célját nem ismertették, azt csak néhány felkészült belső tag tudhatta. Aztán a gyűlésen hamarosan kiderült mi a cél? A kb. két és fél órás összejövetel minden perce az én személyemet támadta, hol lehet belém kötni? Kiderült, hogy tevékenységem összességében káros a falunkra, a keresztény hitünkre. A vádlottak padjára lettem ültetve, mint bűnös, a cél pedig bosszúízű tetemre hívás! Azt kellett éreznem, hogy eddigi tevékenységem a falu és a templom jó hírének kárára vált. „Senki nem lehet próféta saját hazájában.” Egyértelmű lett az összehangolt támadás az Önkormányzat részéről. Jegyzőkönyv nem készült, ezért a számomra igen fajsúlyos témák miatt leírom még melegében, hogy látom a helyzetet én a vádlottak padjáról, amíg nem felejtem el. Ha viszont nyilvánosságra kerül meghurcoltatásom „koncepciós” pere, akkor a személyemmel megtámadott több ezer adakozó tisztességét is védenem kell, beleértve plébánosunkat is, akire szükségünk van. Jó szándékú ember, súgói ne csináljanak belőle áldozatot a maguk oltárán.

Merülj alá!

A lateráni keresztelőkápolnában nyolc hatalmas vörös porfíroszlop áll a medence körül. A császári palotából szállították ide az oszlopokat, hogy a Lateranus család fürdőjéből, a nympheumból átalakított szakrális tér ünnepélyességét emeljék. A robusztus tartóelemek tetején márványból faragott párkány fut körbe, amelyre disztichont véstek. Az V. században élt Nagy Szent Leó pápa még diakónus korában írt versét. A párvers klasszikus formában megfogalmazott tanítás a keresztségről és magáról a kereszténységről.
Tóth K. Jánosnak, a lateráni bazilika néhai kanonokjának szabad fordításában így hangzik magyarul: „Nép születik meg itt a mennyország számára vízből meg szent magból, amelyet a Szentlélek termékenyít meg és hoz világra. Bűnös ember, merülj alá a megszentelt vízbe, hiszen rászorulsz a tisztulásra. Régi embert fogad be a víz, de új ember jön elő belőle. A megkeresztelteket semmi sem választja el többé. Egyesíti őket a közös hit és a Szentlélek…”

Az unió utáni korban vagyunk

A bevándorlási kvóta, vele egy időben a szerződés szerinti kötelező pénzek visszavonása, valamint mondvacsinált indokok alapján a hírhedt hetes cikkely alkalmazása olyan, mintha egyszerre támadnának egy területet atombombával, vegyi és biológiai fegyverrel.
Valamelyik kettő felesleges, arról nem is beszélve, hogy a megtámadott számára megfontolandó lehetőséggé teszi az „overkill” alkalmazását. Jelen állás szerint nem veszthetünk semmit, hiszen mindegyik bevetett eszköz egyenként teszi értelmetlenné az EU-ban történő bennmaradást.
Nyugatról ez nem így látszik. Igazából nem világos, hogy a lenézés és a megvetés ezen elegye mögött, a gyarmatosítás vágyán kívül áll-e valami elismerése a sorközösségnek és az egymásra való rászorultság elismerésének. Nekem úgy tűnik, nem áll. Nem népekkel, nemzetekkel, vallásokkal, közösségekkel kötöttünk szövetséget, hanem egy vállalattal. Egy olyan vállalattal, amelyik jól láthatóan a levegő piacosítása felé tart, és magán kívül nem akar más autoritást, sőt úgy tűnik, hogy más entitásokat sem kíván megtűrni a már magáénak tudott területeken.
Már az Európai Unió utáni korban vagyunk. A korszakot nem tudjuk megúszni, túl kell élnünk, de hogy az „Európai Birodalom”, az Európai Egyesült Államok határain belül vagy kívül, az még eldönthetetlen kérdés.

Arany János sokszínű öröksége – Babus Antal és Dávidházi Péter előadásai videón

Irodalmi szerelmek a Várkertben

Impozáns kötet jelent meg a hungarológia témakörében

A napokban jelent meg a lengyelországi Poznań városában működő Adam Mickiewicz Egyetem (Uniwersytet im. Adama Mickiewicza) Magyar Szakjának gondozásában A hungarológia ma: nyelvészet, kultúra és oktatás című lektorált kötet, Koutny Ilona, Kinga Piotrowiak-Junkiert, Paweł Kornatowski és Németh Szabolcs szerkesztésében, 2017-es dátummal.

Kulturális gyarmat vagyunk

Tulajdonképpen csak kultúrharc van. A nemzeti minimum hiányáért is az a kultúrharc felelős, amely természetesen nem a rendszerváltás idején kezdődött, hanem 1945-ben.
A kommunista hatalomátvétel a magyar történelem ezeréves folytonosságát brutálisabban szakította meg, mint a török uralom. Nem vagyunk tudatában annak, hogy mit veszítettünk el abban a tizenöt évben, amikor a tradicionális magyar kultúrafejlődés teljes felszámolása zajlott.
Fizikailag is megsemmisítették az addigi kulturális elit 99 százalékát, és szinte teljesen kitörölték a közös emlékezetből a XIX. és XX. század első felének írásos emlékeit. Írók, költők, filozófusok, társadalomtudósok, újságírók, értelmisé­giek, művészek generációi tűntek el a semmibe, egy teljes nemzet szellemi erejét cserélték le az egy százaléknyi kommunista szellemi elitre meg az árulókra és a hasznos idiótákra, valamint később első generációs értelmiségiekre.

Nagy Ervin: Kirekesztés és gőg az unióban

Borzasztó látni, bántó hallani az unió közéletének kultúráját. Ami a politikusok szájából néhanap „kiömlik”; ahogy egyik-másik viselkedik; amiképp a közösség színe előtt megjelenik – az mindennek nevezhető, csak éppen az egymást tisztelő, az emberi méltóságot figyelembe vévő viselkedésnek nem. A nemzeti szuverenitás megsértéséről nem is szólva. Amint a tömegtársadalom fogyasztói igényeit kielégítő médiumok kulturáltsága; az agyonnézett kereskedelmi televíziók és gyűröttre hajtogatott pletykalapok igénytelen tartalmatlansága – úgy a politikai közbeszéd is szép lassan a „csúnya zöld, varangyos béka” feneke alá került… Láthattuk, hallhattuk nem is oly régen a LIBE Bizottság ülésén, az uniós parlamentben, ahol igyekeztek egyesek, gőgös hölgyek és urak megalázni minket, magyarokat. Csak mert mást gondolunk.
De ki lehet ezért a felelős? Kik azok, akik egyre lejjebb húzták és húzzák a színvonalat, akik egyre inkább kitolják a „vulgaritás” ingerküszöbét? Még akkor is, ha vitának lennie kell.

Brenzovics László: Ukránosítás folyik Kárpátalján

Ukrajnában újabb és újabb olyan intézkedések, tervezetek készülnek, amelyek szűkítik a kisebbségek jogait, ellentétesek az ukrán alkotmánnyal és az ország nemzetközi vállalásaival - jelentette ki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az ECHO TV Napi aktuális című műsorában. Brenzovics László rámutatott: az összes európai kisebbségről szól ez az ügy, mert ha fel lehet számolni a magyar nyelvű oktatást Ukrajnában, akkor más országokban is meg lehet ilyet tenni.