A budapesti harcok vége egy felvidéki magyar szemével
Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1945. február 13-án a Vörös Hadsereg hivatalosan is befejezettnek nyilvánította a magyar fővárosért vívott harcokat. A rommá lőtt és bombázott, kifosztott Budapesten akadtak olyan polgárok, akik naplószerű jegyzetekben örökítették meg az ostrom hétköznapjait.
Közéjük tartozott a felvidéki – henckói – születésű dr. Lux Gyula (1884-1957), aki a losonci 25. közös gyalogezred kötelékében harcolta végig a Nagy Háborút és az összeomlást követően Budapesten maradt. A szépen dekorált tartalékos hadnagy 1944-ben már nyugalmazott tanügyi főtanácsos volt és Budán, a XII. kerületi Orbánhegyi út 13. szám alatt lakott családjával.
Milyen az a tanítás, ami nem állami? El lehet-e élesen választani a liberálist a poroszostól? Lehet-e közös egy modern, családi fenntartású iskolában és egy egyházi intézményben? A Budapest Schooltól a pécsi ciszterekig két példa arra, milyen az oktatás a hagyományos rendszeren túl. Riportunk.
Elképesztő kincseket rejt az Országos Széchényi Könyvtár „Fut velem egy rossz szekér” – ADY100/101 című kiállítása: a költő kéziratai, képeslapjai és levelei mellett Ady érettségi bizonyítványa, fényképes vasúti szabadjegyei, barátokat és a családot ábrázoló fényképek is szerepelnek a vitrinekben. A tárlat egyedülálló anyaga Ady külső és belső utazásait, annak különböző helyszíneit, stációit tárja a látogató elé.
A mi Kodályunk című, a dokumentumfilm és a játékfilm határán mozgó életrajzi alkotás március 12-től látható a mozikban.
...Szabó István ugyanis a kommunista rendszer besúgója volt, a III/III-as titkosszolgálat, a belső elhárítás elődjének, a II/5-ös osztálynak dolgozott. De ami a lényeg: Szabó nem úgy viselkedett, mint Csurka István, aki aláírt és azután egyetlenegyszer sem jelentett senkiről semmit. Szabó 1957 és 1963 között szorgalmasan írta a jelentéseit az osztálynak a kor kiemelkedő színészeiről és rendezőiről, kritikusairól. Ami talán az egészben a legundorítóbb, az az, hogy folyamatosan beszámolt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán zajló gyanús eseményekről és alakokról, és a Máriássy Félix által vezetett filmrendezőosztály hallgatóiról is jelentett.
Kevés véresebb eseménye volt a magyar történelemnek, mint a budavári kitörés 1945. február 11-én. A közvélekedést azóta is megosztják a történtek: kit a hazafiúi bátorságra emlékeztet az évforduló, kit arra, hogy azon a napon orosz katona nyitott be a rommá lőtt ház légópincéjébe (hogy aztán majd málenkij robotra hajtsa az odabent reszketőket, és maga alá gyűrjön asszonyt, leányt). Ezt a hetvenöt éve tartó megosztottságot aligha fogja feloldani egy olyan demagóg kommüniké, mint amilyet minap adott ki Budapest rosszul sikerült első embere és öttagú helyettessleppje. A szózat (– nem a Szózat lapra utal -szerk.) csúcsmondata a Rákosi-korban is simán megállta volna a helyét: „Antifasiszta elkötelezettségünkből fakadóan kötelességünk felszólalni azok ellen, akik történelmünket meghamisítva, gyűlölködésre és kirekesztésre buzdítanak.”
Lenullázott haderő – Eszközbeszerzések civil kontroll nélkül címmel – a múlt év végi Fegyvervásárlás kontroll nélkül című fake news után – ismét hazugságoktól és csúsztatásoktól hemzsegő cikket közölt a 168 Óra a Magyar Honvédségről. A szélsőségesen balliberális lap „szakértője” újból Kovács Gyula nyugállományú alezredes, sértett és levitézlett egykori katonatiszt volt. Hiába, no, madarat tolláról…
Egy kiegyensúlyozott vélemény. Kár, hogy a mindennapi valóság teljesen másképp néz ki.
Ma már nyilvánvaló, hogy az első világháború (amint a második is) nem eszmei, nemzeti, vallási vagy felekezeti ellentétek miatt tört ki. Ezeket legfeljebb csak jó ürügynek vagy gerjesztőnek használták a tudatlanná „tömegtájékoztatott” és harctéri vágóhídra szánt birkák számára. A valódi cél a világuralom megszerzése és az ennek ellenálló rétegek felszámolása volt. Nem az, hogy melyik ország, hanem hogy mely bankok és az általuk kitartott gazdasági érdekcsoportok szerzik meg maguknak és darabolják fel érdekeltségi részvényekre a piacot, a nyersanyagforrásokat és a leigázott területet.
Az MTA Elnöksége állást foglalt az ukrán parlamentnek a magyar nyelvű oktatást is érintő törvénytervezetéről. Lovász László, az MTA elnöke felkérésére az állásfoglalás szövegét Kertész András, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnöke, Zsoldos Attila, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnöke és Pléh Csaba, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke fogalmazták meg.
„Hálás vagyok a magyar színházi szakmának, mert személyemet, munkáimat kezdettől fogva kíváncsiság övezte. Ez a figyelem természetesen nem azt jelenti, hogy csak jó kritikákat kapunk" – mondja Sebestyén Aba marosvásárhelyi színész, rendező. 
Ifjabb Alapy Gyula karrierje a Mindszenty József és társai pert követően, az 1949. február 8-i ítélet után ívelt szélsebesen felfelé. A Rákosi-rendszert fémjelző emblematikus perek fővádlójának hagyatékát a Terror Háza Múzeum őrzi.
Hagyományőrző céllal alakult meg ismét a pártállami időket idéző Munkásőrség. A valaha hatvanezer tagot számlált szervezet közösségi oldalán a vörös csillag is látható, melyről ifj. Lomnici Zoltán közölte: ez az önkényuralmi jelkép tiltott a magyar jogban.
A hagyományőrző szervezet önmeghatározása szerint eszmeiségében baloldali, munkásmozgalom-történeti hagyományok ápolására és humanitárius célok megvalósítására törekvő civil szervezet. Céljuk a munkásmozgalmi hagyományok ápolásával, az 1957 és 1989 között működő Munkásőrség írásos és tárgyi emlékeinek feldolgozásával, gyűjtésével és publikálásával kíván hozzájárulni a magyar és egyetemes történelem gyarapításához, színvonalasabbá tételéhez.
92 éves korában meghalt Tornai József író, költő, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
