Dutka Ákos: Meotis leánya

Emlékszel-e, Magda? Elmúlt ezer éve…
Igriced voltam, – emlékszel-e rám?
A Don tövin akkor orgona nyílott,
S te voltál a legszebb meotisi lány.
Fekete hajadba gyöngyös koszorú volt,
Borostyáninda a homlokomon…
Emlékszel?… akkor a vőlegény is voltam,
S te voltál a pártás menyasszony.

szozattovabbacikkhez

Kiss Menyhért: Búcsúztató

         egy ifjú orvosnak, aki elment a háborúba

donElmégy, elhív a vad vihar és szemed
még visszapillant a szelíd otthonra,
hol nyugtodat lelted: családod
csöndesen álmodozó éltében.

Eszedbe jut majd tán szüleidnek bús
könnye, fájó és szerető csókja
anyádnak és tekinteted majd
elborul a szép múltat idézve.

szozattovabbacikkhez

Tompa László: Halálbamenők üdvözlete

Bizony mondom, mind hős az, aki itt
Él, s törekedni mer!
Ha ki is kel –: csak kínnal puhitott
Rögből kel a siker.

S addig is, mennyi riasztó kudarc, –
Elvérzett, szép merés!
Térdünk rogytán is hányszor fáj belénk,
Hogy még, még mind kevés!

szozattovabbacikkhez

 

Illyés Gyula: Csatavesztés

Jelen van a haza, izzón. Mert épp most menekülnek hontalanokká
a túlpartról a katonák, sportcsónakokon. A haza odaát maradt
földre-zuhanva – arccal vagy hanyatt? –
Sebláza idáig izzik.
A júliusvégi mária-kék mennybolthoz
rettenetesen illik a hullabűz.

szozattovabbacikkhez

Csokonai Vitéz Mihály – Vajda Juliannának

Morsa, 1798. március 18.

         Óhajtott Szép Kincsecském!

lillaÍmé midőn te Éretted kiindulok az én balatoni uramra, sírni láttatik az Ég, és szomorú felhőknek fályolával borította el kedveltető homlokát. Ah, Kincsem! ha én idejártomban elvesztelek tégedet, így fog sírni az én bús gyászba borul az én lelkem; komorabb lesz ennél a mái időnél az én életem, ha az én kedvemnek tavaszló napja, a kívánatos Lilla, azon nem fog ragyogni.

szozattovabbacikkhez

Illyés Gyula: Michelangelo a tanítványaihoz

michelaArcunk-torzító gyötrelemmel
vajúdja ki véső kezünk a Szépet.
Az asszonyoknak csak merengniök kell
s tündököl anyagukon már a Lényeg:

az embermívű Összhang! Pillanatra?
Vagy esztendőkre csak? S romolhatóan?

szozattovabbacikkhez

Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében

kegykepcsobiMessze bent a budai hegyek között húzódik meg Szűz Mária csobánkai kegyhelye. Keletkezésének legendáját a környékbeli nép így adja elő:

   A mostani szent kút helyén régen mocsár volt, ahová egy pásztor járt itatni és deleltetni. Egyszer dél felé hirtelenül Mária alakja emelkedett ki a mocsárból s a kis Jézust tartotta a karján. A megdöbbent pásztor nem mert hinni a szemének, mégis elmesélte a faluban, hogy mit látott. Napról-napra kitódult a kíváncsi nép és mind többen vélték látni a mennyei jelenséget.

szozattovabbacikkhez

Kós Károly: Kalotaszeg

koskalotaszegA kalotaszegi magyar házépítő anyaga a fa és némely székelyföldi vidék népétől eltekintve, egyetlen magyar népcsoport sem érzi úgy és érezteti is úgy anyagának természetét, nem tudja úgy érzékeltetni anyagának technikai tulajdonságait és nem szerkeszt olyan kristálytiszta logikával a faanyaggal, mint a kalotaszegi magyar. Szerkezeti formákat a gótikától tanult és nem is hagyta el, de az arányok meghatározása, a foltok elosztása, az alaprajzi elrendezés logikája már tisztán a kalotaszegi magyar nép észjárását tükrözi. Épületei, berendezése nem egyéni, de tipikus. Roppant kevés alapformát véghetetlenül tud azonban variálni úgy a telke és épületei elrendezésében, sziluettjeiben, mint a háza belsejében.

szozattovabbacikkhez

Takáts Sándor: Az igazi szegénylegények

A magyar katonát úgy a hazai, mint az idegen írók minden időben magasztalásokkal halmozták el. Acélkarú, törhetetlen szívű s félelmet nem ismerő férfiaink ugyan minidig voltak, de a XVI. és a XVII. században ezrével és ezrével terem az ilyen. Nem is magyar, hanem külföldi ember írta a XVI. században, hogy a hazaszeretet eredeti magyar virtus! Külföldi költők énekelték meg a magyar katona hazafias gondolkozását, önfeláldozási készségét, vitézi szellemét s vakmerőségig menő bátorságát. A mi írott emlékeink napnál világosabban hirdetik, hogy a XVI. században mindaz, ami igazában magyar és nemzeti, a végházak vitézeiben él és virul. Itt a végházakban folyik a magyarosodás, itt élnek a nemzeti hagyományok, itt lelkesednek s küzdenek a hazáért. Itt hangoztatják ezerszer és ezerszer: „Ha nem harcolunk a török ellen, azt is elveszítjük, ami még a miénk Magyarországból.” A végházak népe kiáltja világgá: „Hazánkért és magunk becsületéért lakjuk a végeket, fizetés nekünk nem jár!”

szozattovabbacikkhez

Csanádi Imre: Miniatúrák a Képes Krónikából

Kepeskronika lovagitorna...Kapva kap rajta miniátot:
tud ő viadalt, Lajos udvarából!
Pingál B betűt, szép kövérre,
két lovag jó hogy beleférne;
föllevelezi-virágozza,
festi környékét aranyosra.
Felül: egek sűrű kéksége,
alul: föld-e? nyaktörő szakadél-e?

szozattovabbacikkhez

 

Ady Endre: S ha Erdélyt elveszik?

csonkaorszagIgazodhat-e, javulhat-e a mai társadalom élete, ha Brennus-kardok kormányozzák a világserpenyőjét, s ha égszakadás, földindulás kedvétől függ minden civilizációnk? Bizonyos, hogy van vadság, fegyver és háború, s bizonyos, hogy kínos, szomorú, de kényszerű beletörődöttséggel készen kell állnunk minden elé. Minden elé, ami akár bennünk rekedt babonák, akár humánus, szép indulataink, akár racionális megállapításaink miatt nagyon-nagyon fájdalmas.

szozattovabbacikkhez

Babits Mihály – feleségének, Török Sophie-nak

               Édes Egyetlen Csacskám,
nagyon megörültem levelednek, egész boldoggá tettél vele. Ahogy elgondoltad, felelek is rá ezennel, s majd személyesen átadom a választ. Ez nem olyan soká lesz, mert már szombat reggel van. Nem mintha (szokásom szerint) két napig halogattam volna az írást, hanem leveledet kaptam meg nagy késéssel. Ildikó nem jó posta. Csak tegnap este, mikor már sötétedett és küldtem már haza, mert nem akartam, hogy sötétben menjen –, akkor jutott eszébe, hogy „anyu írt neked, egészen kiment az eszemből”.

szozattovabbacikkhez

Áprily Lajos: Beszélgetés a földdel

Ó föld - földem, amelyre most a szélben
piros levél hull s hüs esö csorog,
ó part, amelyre szomjan visszatértek
világcsodákkal élö vándorok,
lehullt anyakéz helyett anyakézzel
a csendesítö ágyat te veted,
szólsz és megindul intő esti szódra
sok fölehajtó kedves gyermeked.
Dacia dat tumulum.

szozattovabbacikkhez

Kerecseny János: Fiamnak

Véssél be, ó, két szót szívedbe,
Csak két szót jegyezz meg, kis fiam:
E két szó él a magyar szívekbe'
Mint a Himnusz, a Honfi Dal –
Ez legyen hő imája szádnak:
Igazságot Magyarországnak!

szozattovabbacikkhez

Bartalis János: Sírbeszéd Ady Endréhez

Eljött az idő
és én újra világsírodon állok.

adyeKét parányi csillagom ég,
a Mindenség reszket.

Feléd fordítom fájdalom-arcom,
fáradt ölemben az Universum rózsái
   fakadnak.

szozattovabbacikkhez

Gyulai Pál: Margit emléke

Nyílik a rózsa virága,
S lyányom hervadozol;
Vidoran zeng a madárka,
S némán könnyed omol.

Hajnali fény mosolyog rád
És szined oly halovány;
Fa neked lengeti lombját
S fekszel a bús nyoszolyán.

szozattovabbacikkhez

Pilinszky János: Hommage à Paul Verlaine

„Egyetlen óriás ütés 
a hold. Halálos csönd a magja”,
s a csöndességben valaki 
a hamunémát nagyon lassan 
fölmutatja. Igenis, fölmutatja.

A zongoránál Mozart, hátradőlve.
Csend, csend, csend, csend,
s a zongora alatt
egy fűszálon lefut egy könnycsepp,
nem harmatcsepp, egy könnycsepp.

Sinka István: Ének a Don hőseiért

donkanyarFolyik a Don, sárga a sík,
ezeréves a naplement
– Előd népe a nagy síkra
ezerév után visszament.
Ott vannak az ungi Bánók,
Duna mellől a Bengyelek,
jászok, kunok, magyarok és…
szólni kéne, de nem merek.

szozattovabbacikkhez

Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében

Kolozsvar piarista templomKolozsvárról, egyéb hírességei mellett, kevesen tudják, hogy a XVIII. században Erdélynek Csíksomlyó mellett legjelesebb kegyhelye volt. A kultusz hódítása összefügg a kolozsvári jezsuiták nagyarányú lélekgondozásával, amelynek méreteivel és hatásával csak a nagyszombati és kassai házé vetekedhetik. Templomuk (ma piaristáké) Erdély katolikus újjászületésének egyik fő forrása. A jezsuita kollégium nemes versenyre kel a reformátusokéval. Erdély hivatalviselő katolikus köznemessége és polgársága itt nevelkedik. A rendtagok harcolnak az ellenreformáció erdélyi sikéréért, ők egyenjogúsítják a katolicizmust a protestantizmussal: Pázmány módjára áttérítik az arisztokratákat, küzdenek a szakadár románságnak az egyház aklába téréséért.

szozattovabbacikkhez

Gabányi János: A betlehemezés Szamosújvárt

betlehemesekKengyelfutó: (Miután becsengetett a vendéglátó családhoz, bemegy.)
„Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Ma ünnep van és fényes nap keresztények között.
Íme a természet gyászba öltözött (kimutat, mert a hóra értik a gyászt.)
Régen elénekelték a betlehemi pásztorok,
Hogy eljön az Üdvözítő és segíti a népet.
Kint a betlehem. Béengedik?”

(Miután a ház gazdája fejbólintással jelezte, hogy igen, a papot és öreg juhászt kivéve, bejönnek a szobába. Behozzák a betlehemet is. Mindannyian éneklik:)
„Mennyből az angyal eljött hozzátok…
Pásztorok, pásztorok örvendeznek…”

szozattovabbacikkhez

Krúdy Gyula: A gábli története

Tudom, hogy nehéz feladatra vállalkoztam, amikor az úgynevezett gábliról, a villásreggeliről, a férfiak ebéd előtti étkezéséről írnék, mert az asszonyok megállapítása szerint a gábli már sok bajnak volt az okozója, de minden bizonnyal a déli étvágytalanságnak, amelyből legkönnyebben támadnak a családi veszekedések.

   Belátom, hogy így van. Nem kicsinylem, se nem nagyítom a gábli fontosságát (mert némely embernek a gábli csak fokozni szokta étvágyát az ebédhez), mások se veszíthetik el étvágyukat véglegesen, hogy megfeledkezzenek a déli harangszóról, azt csak úgy eresszék el a fülük mellett, mint akit a délidőn már nem érdekel. Nem kell két porciót enni, és töméntelen sört inni a gábli idején, mindjárt nincs semmi baj.

szozattovabbacikkhez

Szabó Lőrinc: Erdélyi József és versújságja

A lapok foglalkoztak már Erdélyi József tízfilléres versújságjával, mint jelenséggel. A tízfilléres rotációs kiadás és főként, hogy a költő maga odaállt a rikkancsok mellé, érthető feltűnést keltett. Én irodalmi szempontból akarok a Felkelt a nap harminchat verséről írni, de van néhány megjegyzésem a változatlanul sokat pertraktált „jelenségre” is.

szozattovabbacikkhez

Takáts Sándor: A régi diákéletből

A XVII. század iskoláiról, azoknak reguláiról és tanításmódjáról sok mindent tudunk. Az iskolai életről is maradt ránk egy és más. Azonban a diákjaink társadalmi életéről, küszködéséről, vakációzásáról, ide-oda vándorlásairól vajmi keveset tudunk. Pedig a diákélet mindig érdekes volt. Így tehát minden adatocska, ami e téren ismereteinket többíti, egyúttal érdeklődésünkre is számot tarthat.

szozattovabbacikkhez

Vörösmarty Mihály: Salamon

„Átok reád, magyarok hazája,
Átok reád, te pártos büszke nép!
Ingadozzon fejed koronája,
S mint az árnyék, légyen oly setét.
Mint kemény kard, oly kemény szíveddel
Meg ne békélj soha ten feleddel.

szozattovabbacikkhez

Ölvedi László: Janicsárok kellenek

Ős, tiltott kútfejeknél áldozunk naponta,
Pirosló máglyánk már az égig ér.
Lángjában emberszív lobog:
Magunkból tépjük, szítjuk egyre jobban,
Hadd hulljon szikrazáporként a vér
Másért elégni fájdalmas gyönyör.

szozattovabbacikkhez

Csighy Sándor: Induljatok haza magyarok

Akkor még azt hittük, hogy a hazában otthont és szabadságot talál, aki visszatér…

Prédái a gondnak, a télnek,
nyomornak… Halottak és élnek.
Vánszorognak éhesen, fázva,
idegen rongyokba alázva…
Nyugatról mennek Kelet felé.
Sok ezer magyar, ki nem lelé
hű szíve békéjét, útra kél.

szozattovabbacikkhez

Nádasdy Tamás – feleségének, Kanizsai Orsolyának

A levél írója II. Lajos király titkára. Az 1526. évi speyeri országgyűlésen ő képviselte az uralkodót, s amíg újabb 4000 katona állításáról tárgyalt, bekövetkezett a mohácsi katasztrófa. Felesége Kanizsai László országbíró leánya. Házasságukat – amellyel a férj hatalmas birtokhoz jutott – 1535-ben kötötték.

szozattovabbacikkhez

Benjámin László: Jacopone de Todi sírfelirata

arlequinIsten bolondja nyugszik itt,
   Jakab, a Todi-beli.
Az Ítéletig csontjait
   Todiban pihenteti.

Országos tekergő vala,
   otromba jópofa,
   piaci szó-kofa,
mégis az Úr szólt általa.

szozattovabbacikkhez

Erdélyi József: A Ság halála

Ság oldalán nagy kürtő füstölög.
Fekete füst: gyászlobogó, –
halálra ítélte a Ságot
a kőfaragó.

Rontják a messzekék sági tetőt,
s Somlyó öccsét megölik,
s közömbösen nézi halálát
a ságalji nép.

szozattovabbacikkhez

Erdélyi József: Napfordulás

Karácsony és Óév… Ilyenkor
kapja sovány bérét kezéhez,
szegődik és szerződik újra
az esztendős cseléd, a részes,
csikarva, mint a jót a rögből,
gazdakézből a bért, a részt,
aggódva: mit hoz a jövendő:
fagyot, vizet, aszályt, verést.

szozattovabbacikkhez

szozattv


szozat a tiszta hang Rátkai 09 20 Sinka István megemlékezés szentmihálynap napéjnapfor Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf