A globális elit szervezeti körvonalai
Nem illik erről írni. Hiszen a liberális fősodor szerint olyan, hogy globális elit, nincs is. Nincs jelen például az ENSZ vezetői köreiben sem, nincs köze a Soros-hálózatnak a most készülő, úgynevezett migrációs kompakthoz sem, amely a migrációt természetes, hasznos és rendkívül pozitív jelenségnek írja le, s emberi joggá kívánja formálni.
Ha csak önmagában a „globális elitről”, „pénzügyi háttérhatalomról” vagy „mélyállamról” (ez utóbbi fogalom, a deep state az Egyesült Államokban terjedt el) beszélünk, a fősodor csak legyint egyet, s annyit mond: mi az a globális elit?
Nos, erre érdemes válaszolni. Azért, mert századunk kulcskérdése, hogy fogalmilag, szociológiai, politológiai, társadalomtudományi eszközökkel meg tudjuk ragadni ennek a körnek a létezési formáit. Annál is inkább, mert a globális elitkörök elérkezettnek látják az időt arra, hogy megvalósítsák a világkormányzással és a multikulturális, kozmopolita világtársadalommal kapcsolatos elképzeléseiket.
Annak ellenére, hogy az erős és változatlan magyar álláspont miatt Ukrajnán egyre nagyobb a nemzetközi nyomás az új oktatási törvény jogfosztó nyelvi cikkelye miatt, Kijevben mégsem hajlanak annak módosítására. A szaktárca ugyan ismét egyeztetett a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, de érdemi elmozdulás nem történt.
Nos, mi, magyarok is pont ugyanazt gondoljuk a saját kultúránkról, mint a románok. Az egyetlen különbség, hogy ők sokan vannak, mi kevesebben.
Az impériumváltást követően, a 20. század folyamán több időszakban került jelentősebb székely népesség a mai Magyarország területére, mindenekelőtt a világháborúkat követően és a rendszerváltást megelőző években. A magyarországi székelyek már a két világháború között létrehozták egyesületeiket. A periódusokból kiemelendő a bukovinai székelyek Bácskába, majd Magyarországra történő áttelepítése a második világháború végén, amelynek eredményeként több tízezer székely lelt új otthonra Baranyában, Tolnában és Bács-Kiskunban, illetve a Duna mentén. A napjainkban Magyarországon működő székely szervezetek jelentős részét ez utóbbiak teszik ki, és a bukovinai székely kultúrát a magyar kultúra elismert és méltó részeként határozzák meg.
1658 nyarán nehéz idők jártak a gyergyói székelységre. A Lázár István vezette csapatok Gyulafehérvárnál harcoltak Ali pasa serege ellen. Kihasználva a katonaság távollétét, háromezer főnyi tatárokból, moldvaiakból álló had támadta meg a gyergyóiakat.
A székelyudvarhelyi főreáliskolában sok neves tanár fordult meg, akinek mára feledésbe ment a neve. Ezek közé tartozott Fankovich Gyula is, a kitűnő rajztanár. Fankovich Talaborfalván, Máramaros megyében született 1845-ben, ahol édesapja görög katolikus lelkész volt. Szülei később Máramarosszigetre költöztek, a fiútestvérek között ő volt a legidősebb. Elemi iskoláit édesapja székhelyén végezte, gimnáziumi tanulmányait pedig a szatmári kir. kath. gimnáziumban, ahol 1862-ben érettségi vizsgálatot tett. Jogász lett. Később pályát változtat, a festészetet választja, hiszen kíváló érzéke van a szépművészetek és a rajztanítás iránt. 
Shakespeare például a szó legnemesebb értelmében szórakoztató irodalmár, színjátékai és komédiái komornákat és dokkok nézőközönségét vitték a katartikus borzongásba, majd a térdcsapkodó rikoltozásba.
„Ha a Művészetek Völgye az ország szíve, akkor az idén nyolcadszor nekilendülő Kaláka Versudvar a Völgy szíve” – írják a Művészetek Völgye honlapján. A fesztivál július 20. és 29. között várja a látogatókat. Aki irodalomra, jó beszélgetésre vágyik, ne hagyja ki a Kaláka Versudvart, ahol többek között Háy Jánossal, Szabó T. Annával és Lackfi Jánossal is találkozhat.
Száznégy éve, 1914. július 9-én halt meg Budapesten Pósa Lajos költő, hírlapíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője, a „mesekirály”. Műveit számos idegen nyelvre lefordították. Negyvenéves írói jubileumán, 1914-ben még több tízezer gyermek köszöntötte.
Az I. világháború költészetét bemutatni óriási feladat! Amikor ez a téma kerül szóba, elsősorban Balázs Béla, Ady Endre, Juhász Gyula, Gyóni Géza vagy Babits Mihály neve jut a költészetet, verseket szeretők eszébe. Ismert költők, kevésbé ismert és abszolút ismeretlen költő most megtalált verseit idézem. Nem akarom a verseket elemezni (mert nem tudok a költők fejével gondolkodni), csak kísérletet teszek azok megértésére, bár szerintem a költemények magukért beszélnek. A történelmi események leírása sem az én reszortom, azt megteszik helyettem a történészek. Csak annyi a történelmi események leírása, amennyi a versek megértését segíti. A kézzel írt, most megtalált verseket a mai helyesírás szabályai szerint gépeltem be. A fotókon viszonylag jól olvasható az eredeti kézírás. Az ismertebb verseket csak részletekben, az ismeretleneket viszont teljes egészében idézem.
George Weigel (GW): Nem gondolom, hogy a katolicizmus "lerobbant"; azt gondolom, hogy figyelemre méltó zavarodottság van az Egyház bizonyos részeiben, és hogy a püspökök, akik kellően közeli kapcsolatban vannak ahhoz, hogy megosszák aggodalmaikat, segíthetnek ennek a zavarodottságnak az enyhítésében -- vagy legalább világossá tehetik, hogy a zavarodottság az Egyház bizonyos részeiben hogyan akadályozza az Új Evangelizációt az Egyház más részeiben.
Amint azt a július 11-i Magyar Időkben olvashatták, az 1919-es budapesti kommünt népszerűsítő Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója kiakadt sorozatunk legutóbbi írásán (is). Prőhle Gergely visszautasította állításainkat – mindezt úgy, hogy semmit sem cáfolt.
Azzal, hogy a kézdivásárhelyi fiatalok ügyéből terroristasztorit kreált a román hatalom, újfent csak a saját útját járja, mint száz éve annyiszor. Minden eszközt felhasználni a magyarok megfélemlítésére. Ami sajnos legtöbbször bevált. Például Marosvásárhelyen. Hiszen bele sem tudunk gondolni, milyen erővel és jelentőséggel bírna a jelenben a székelység számára egy magyar többségű és vezetésű megyeszékhely, amit 90-ben elveszítettünk és a város magyarsága azóta sem tudta kiheverni az akkor történteket.
Szolyva szórványvidéknek számít, csak pár száz magyar él ott. A kis közösség tagjai ragaszkodnak hagyományaikhoz, magyarságukhoz, kultúrájukhoz. Ezt igazolja Gerzsenyi Ibolya példája is, aki egyik kezdeményezője volt a református óvoda létrehozásának.
Kárpátalja csapatának magyar állampolgárságú szervezőit és játékosait kitiltották Ukrajna területéről. A csapat ukrán állampolgárságú tagjait pedig megfoszthatják sportigazolásuktól – írja a csakfoci.hu.
