A dezinformálás és a Nagy Egyesülés centenáriuma
A Kolozsvári BBTE rektora szerint akinek nem a Nagy Egyesülés a mindene, az mind történelemhamisító. Sőt, ellenség!
Az egyre kifinomultabb módszerekkel folytatott „információs háború” körülményei között lépéseket kell tenni a barátságtalan propaganda kivédésére. A romániai döntéshozó tényezők feladata és kötelessége napvilágra hozni és megismertetni az igazságot (amennyire lehetséges).
Ezért üdvözöljük, hogy a Román Akadémia létrehozta a Bukaresti Tudományegyetem professzora, Dan Dungaciu által vezetett (szintén a Román Akadémiához tartozó) Ion I. C. Brătianu Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézet koordinálásával működő LARICS-ot (Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikációs Laboratórium). Az ebbe az akadémiai struktúrába bevont kutatók és elemzők az információs háború Romániát és az Európai Uniót hátrányosan érintő és különösen Oroszország és Magyarország felől érkező módszereinek és stratégiáinak elemzésével foglalkoznak majd.
Kalandos 430 év áll az első magyar nyelvű biblia mögött. A fordítás története tele van rejtélyekkel, komoly politikai cselek nélkül nem sikerült volna kinyomtatni, összesen 52 példány helye ismert, Magyarországon 28-at találunk belőlük, a vizsolyi templomban kiállítottat 2002-ben még el is lopták. Néhány évvel ezelőtt egy borsod-abaúj-zempléni faipari vállalkozó egy pillanat alatt megszállottjává lett ennek a világnak, attól kezdve mindent a tervnek rendelt alá, és saját kezűleg felépített egy korhű manufaktúrát. A malom, a cellulózműhely, a papírmerítő és a nyomda egyetlen fanatikus célt szolgál: hogy 2017-ben a könyvek könyvének 200 hitelesített fakszimile példánya köszöntse a reformáció fél évezredes jubileumát.
1589-ben Magyarországon a Bibliát lefordítani - pláne sokszorosítani - nem volt veszélytelen dolog. A három részre szakadt ország nyugati és északi harmadában a buzgó katolikus Habsburg-ház uralkodott - élén a dinasztia történetének legbigottabb uralkodójával, Rudolffal. Róma pedig ekkoriban még a latinon kívül minden más Szentírás-változatot az eretneknek tartott lutheri tanok hordozójának tekintett és üldözött. Károlyiéknak még sikerült, ami az elején szinte lehetetlennek tűnt. Kevesebb, mint másfél év alatt kétmillió oldalt nyomtattak ki.
Legismertebb, legnépszerűbb kortárs magyar költőnk sok mindent elmondott már indulásáról, az ötvenes évekről, a „Lobogónk: Petőfi” kultuszról. Saját költészetében a hatvanas évek második fele tűnik a legizgalmasabbnak. Az ötvenhatot követő általános megtorlás-elrettentés után Romániában időszakosan enyhült a politikai, ideológiai vezetés, az évtized végére hirtelen kivirágzott az erdélyi magyar irodalom. Sándor bácsi két ekkori kötete, a Kikapcsolódás (1966) és a Függőleges lovak (1968) nagy meglepetés volt. Első köteteinek verseit ugyanis (Virágzik a cseresznyefa, 1955; Sirálytánc, 1957; Harmat a csillagon, 1964) zömmel Petőfi költészete és a népi lírai hagyomány jegyében írta, 1966-tól viszont teljesen új és modernségében szokatlan hangon szólaltak meg versei.
... leszámítva a családját és a közeli barátait. A katolikus közvélemény számára csak az érdekes, ami történt: egy ember, egy pap sajnálatos bukása, amit szimpátiával tolerálhat is akár a hívő, de minden próbálkozás arra, hogy ebből erényt, példamutatást, vagy hőstettet faragjon Polgár Róbert, határozott visszautasítást érdemel.
“Háttal misézés”, ráadásul latinul? Minek ez az egész? De ami még fontosabb: miért vonz annyi fiatalt? Kiss Bertalannal beszélgettünk a fiatalok pedagógiai megtévesztéséről, a kiüresedett szokások veszélyéről és arról, baj-e, ha van gitár a templomban.
/E cikket az olvasóknak azonnal el kell ítélniük, mert olyanok vannak benne, amelyek ellentétesek a nyugati fősodratú médiumokban naponta többször olvasható hittétles véleményekkel. Aki ezt nem teszi, méghozzá hangosan, állásával felelhet./
Április 17-e óta az izraeli börtönökben éhségsztrájkot folytatnak a palesztin politikai foglyok. A tiltakozás meghirdetője, a 15 éve börtönben levő Marwan Barghouti szerint, aki az Al-Fatah vezetője, a kezdeményezés a szabadságért és az emberi méltóságért indult el._mod.jpg)
A véges ember végtelen szabadságában gondolt egy merészet: maga döntené el, hogy fiú akar-e lenni, avagy lány, esetleg mindkettő. Az Istenadta nép megelőzte a gender-ideológia harcosait, amikor egy ismeretlen szerző egyszer csak elszólta magát: „Azt sem tudom, fiú vagyok-e vagy lány”. Manipulatív logikával arra következtethetnénk, hogy a nép egyszerű fiai régóta és ösztönösen érzik önrendelkezési jogukat biológiai, egyúttal társadalmi nemük vonatkozásában. Amikor a fáradság vagy a felgyűlt feladatok miatti káosz verbális tüneteként ilyet kimondanak, a gender studies alapján rögtön interszex állapotba, tudományosabban a hermafroditizmus kategóriájába kerülnek. Népköltés és gender így találkozhat egymással a relativizmus diktatúrájában.
Vajon hány könyvet publikáltak a modern történelemben? Milyen előnyei és hátrányai vannak az elektronikus kiadványoknak? Képesek-e versenyezni a nagy forgalmazócégek az illegális feltöltőoldalakkal? Kell-e rettegnie a könyvpiacnak az e-könyvek széles körű elterjedésétől? A Kultúra.hu mindennek utánajárt.
A szabadkőművesség Ferenc pápát megválasztása óta különös becsben tartja, és ezt a tényt nem árt figyelembe vennünk akkor, amikor a Vatikán vezetőjének tevékenységét és annak lehetséges következményeit megítéljük nem sokkal békéltetőnek szánt egyiptomi útja után, ahol szélsőséges muszlim csoportok kopt keresztényeket ölnek halomra.
Világtérkép készült a vallási korlátozásokról. A tanulmány szerint Európában a legszembetűnőbb az emelkedés, de még így sem érhetünk Észak-Afrika vagy a Közel-Kelet nyomába.
A Zsolnai megyében található községet a 13. században említik először, ebből megtudjuk, hogy a település Magyarfalu határában keletkezett. Plébániáját már 1332-ben említik. Liptószentandrás későgót szárnyasoltáráról vált híressé, mely ma Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg.
A keresztény tudós egy televíziós beszélgetés során bátran összefoglalta mindannak a kommunikációelméleti hátterét, ami hazánkban az utóbbi években zajlik, amit mindannyian naponta megtapasztalunk. Horányi Özséb úgy látja, ebben az országban (annak vezetésére vonatkozóan) "messze el van kerülve minden, ami kereszténység". Alinda kérdésére jelezte, azért meri ezt állítani, mert a kereszténységet a tettekből lehet megítélni. Ami pedig hazánk vezetőire igencsak jellemző, az szerinte az irgalom hiánya.
Egy rendszergazda, aki szabadidejében nagysikerű történelmi regényeket ír. Aki gyerekkorában tízszer is elolvasta az Egri csillagokat és annyi könyvet vett a kezébe, hogy kétszáz százalékkal emelte az osztály olvasási átlagát. Egy igazi lokálpatrióta, aki Anjou-sorozatával büszkévé tette Öcsöd nagyközség minden lakóját. Csikász Lajossal beszélgettünk.
