Stoffán György: Nyílt levél Niedermüller Péternek - Egy fehér, keresztény, heteroszexuális képződmény válasza

Niedermüller!
Nem kezdem azzal, hogy mi lenne, ha például… mert tudom a választ. Nemzetközi tiltakozás, és maguk rohangálnának Brüsszeltől-New Yorkig panaszkodni és rettegni. Mert maguk ilyenek, Niedermüller! Ilyenek voltak 1919-ben is, amikor a fehér, magyar, keresztény, heteroszexuális képződményeket, azaz a magyar társadalmat igyekeztek páncélvonaton körbejárva az országot megsemmisíteni. Majd pedig negyven évig a fehérterror igazságtalanságáról írtak a maguk tankönyvei.
Niedermüller! Maguk elvetik a sulykot ismét, de egyetlen szerencséjük ebben a mai világban az, hogy a fehér, keresztény, heteroszexuális képződményeknek, azaz, nekünk, keresztény magyaroknak immár több eszünk van, mint a maguk 1919-nél leragadt söpredékének. Mi tanultunk a történelemből, maguk évezredek alatt nem tanultak semmit!

Az ember, aki a szemét adta az elveiért: Miért vakították meg Fekete Istvánt?

...Soha nem politizált, ám az igazat mindenről megírta, a vörös terrorról is. Ez utóbbi jelent meg a Zsellérek című könyvében, amit 1946-tól az akkori rendszer tiltólistára tett. Ha ehhez hozzávesszük még Fekete mély és nyilvánosan vállalt istenhitét (lánya, Edit 1949-ben apáca lett), konzervativizmusát, máris értjük, miért bántotta annyira a szemét a kommunista vezetésnek. Apropó szem… A Zsellérek betiltása, elégetése, Fekete írói pályájának teljes zárolása nem volt elegendő büntetés. Az írót egyik nap az ÁVO emberei elkapták, elcipelték az Andrássy út 60.-ba, és úgy megverték, hogy búcsút kellett mondania fél veséjének és a fél szemének is. ...
...Nem kértek tőle bocsánatot és nem rehabilitálták. A magyar irodalomban sem tölti be azt a helyet, ami megilletné őt. Ott kéne lennie a legnagyobb magyar írók között, hiszen – többek között – jelentősen hozzájárult a magyar paraszti világ bemutatásához. Ennek ellenére az Akadémiai Kiadó 1966 és 1982 között kiadott A magyar irodalom története 1919-től napjainkig című, több mint ezer oldalas művéből egyszerűen kihagyták. Nincs benne Fekete István. Azt gondolom, talán lustaságból sem rehabilitálták őt. Nincs egy olyan erő és bázis a Fekete István-életmű mögött, ami arra kényszerítene bárkit, hogy messzebb lásson az ifjúsági műveknél.

Azon a régi, téli napon Szatmárcsekén – A magyar kultúra napjára

Egy pillanatra próbáljunk arra gondolni, hogy a magyar nyelvű költészet csodálatos univerzuma mennyi kínból és verejtékből született. Százkilencvenhét éves ma Kölcsey Ferenc „Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból” című költeménye, amelyet mi egyszerűbb címváltozatban Himnuszként ismerünk. A vers befejezésének napja 1989 óta egyben a magyar kultúra napja is.
Százkilencvenhét évvel ezelőtt, 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc befejezte Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című költeményét. Maga a vers majdnem hat évvel később, csak 1828. decemberében jelent meg az Aurora című folyóiratban.
Azon a régi januári napon Kölcsey valószínűleg nem gondolta, hogy a vers, amelyet befejezett, egyszer még Magyarország hivatalos himnusza lesz. Ha tudta volna előre, talán meg sem tudja írni. Talán jó, hogy nem látta előre. Mert ha előre látja, ma valószínűleg egy jóval gyengébb himnuszunk lenne.

A doni kálvária

Bejutni,…… ha van miért

„Lehetsz-e bölcs, lehetsz-e költő, mikor anyád sikolt…?!”  (Dsida Jenő)
„Sorsfordító”, „sorsdöntő” utolsó és végleges lehetőséget emlegetnek, szajkóznak harsány reklámtáblák és kampánybeszédek, miközben helyzetünk orvoslására legfeljebb csak fájdalomcsillapítót, tüneti kezelést vagy csak a sebeket eltakaró fedőkrémet mernek ajánlani. Ám ha valóban sorsdöntőnek hirdetik, akkor a fő okok eredőjére kell rámutatni, és azokat a gyökeres változásokat meghirdetni, amelyek a bajok forrását és okát orvosolják. Nem ezt látjuk, és már el sem hisszük ennyi képmutatás után, hogy valóban akarják is.
Szabad-e tehát farkast kiabálni, amikor nincs olyan veszély? Szabad-e elhitetni a néppel, hogy ha nem lesz parlamenti képviseletünk, akkor itt a világvége, holott egy esetleges bejutás esetén a sorsfordításnak ilyen programmal és ilyen hozzáállással esélye sincs, maximum annyi, hogy mint eddig is oly sokszor a nép fogalmát választás után már csupán a rokoni és baráti környezetre kiterjesztve értelmezték, hogy annak az anyagi helyzetén javíthassanak. A többieknek pedig csak annyit tudtak ígérni: majd ha jut!

Beleborzongtak az egykori fogcsikorgató hidegbe és az embertelenségbe

Nagybalogon 15 év óta emlékeznek meg a málenkij robotra elhurcoltakról. Még időben sikerült felkutatni az elszenvedőket, s tiszteletükre a temetőben emlékművet avattak, ahol azóta évente összegyűlnek január 18-a körül.
Hetvenöt éve, 1945. január 18-án indult el a begyűjtés, majd a transzport. A szovjet hadsereg katonái összeterelték a falu fiatalságát, 16-tól 45 éves korig, és fegyveres kíséret mellett útnak indították őket Miskolc felé. Úgymond romeltakarításra vitték őket, de sokak estében több éven át tartó bányai kényszermunka lett belőle a Donyec-medencében.

Egy újabb lépés az ukránosítás felé: elfogadták a középfokú oktatásról szóló törvényt

Mai ülésén Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa megszavazta az általános középfokú oktatásról szóló törvényt. Az ukránul Закон України «Про повну загальну середню освіту» címet viselő jogszabály számtalan rendelkezése közül a kárpátaljai magyarok számára az egyik leginkább húsba vágó az, amely az oktatás nyelvét szabályozza.
A 2017-es oktatási kerettörvény 7. cikkelye (Закон України «Про освіту») kötelezően előírta, hogy az oktatás nyelve az ukrán, illetve hogy a nemzeti kisebbségek számára „egy vagy néhány tantárgy két vagy több nyelven is oktatható – államnyelven, angol nyelven, az Európai Unió más hivatalos nyelvein”.
2019. április 25-én a kijevi parlament az államnyelvről fogadott el törvényt (Закон України «Про забезпечення функціонування української мови як державної»), amelynek 21. cikke gyakorlatilag megismételte az oktatási törvény 7. cikkében foglaltakat.

Lovagkereszttel tüntették ki Lucian Boia román történészt

Boia munkája során gyakran szembefordult a hivatalos román történelemszemlélettel.
Kivételes történészi életműve, valamint a magyar és a román nép közötti kapcsolatok javításához nagyban hozzájáruló munkái elismeréseként Áder János köztársasági elnök a magyar érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Lucian Boia román történészt. A kitüntetést a bukaresti magyar nagykövetségen rendezett kedd esti szűk körű ünnepségen adta át a tabudöntögető, mítoszromboló könyvei által ismertté vált tudósnak Zákonyi Botond, a külképviselet vezetője. A tankönyvek hivatalos román történelemszemléletével nem egyszer szembeforduló és ezért gyakran a román nacionalisták célkeresztjébe kerülő kitüntetett a magyar médiának azt mondta: meglepődve, de örömmel fogadta a magyar állami kitüntetést, tudta, hogy munkáit magyarul is olvassák, de nem sejtette, hogy ekkora népszerűségnek örvendenek. Kifejtette: szabad embernek tekinti magát, és egy demokráciában mindenkinek joga van gondolkodni, saját nézeteit vallani. Úgy vélekedett: nincs ellentmondás a magyar-román történelmi viták és a között, hogy ő magyar állami kitüntetést kapott. Arra a felvetésre, hogy az elismerést a Trianoni békeszerződés századik évfordulójának évében vehette át, amikor a román parlamentben olyan törvénytervezet is napirenden van – amely ünneppé akarja nyilvánítani azt a június negyedikét, amire Magyarország a legnagyobb történelmi igazságtalanságként tekint –, Lucian Boia azt mondta: nincs tudomása a kezdeményezésről, de szerinte a románoknak is el kellene ismerniük és tiszteletben kell tartaniuk, hogy Trianon hatalmas trauma volt Magyarország és a magyar nemzet számára.

150 no-go zóna van Franciaországban a francia belső elhárítás jelentése szerint

A DGSI Christophe Castner belügyminiszter kérésére készítette el és hozta nyilvánosságra a térképet a villejuif-i terrortámadás után. Ahhoz képest, hogy „no-go zónák nem léteznek”, a francia rendőröknek elég sokat sikerült találniuk.
Christophe Castaner kérésére a DGSI (ami nagyjából az amerikai FBI francia megfelelője) a legjobb ismeretei alapján készített el és hozott nyilvánosságra egy térképet, amin az „iszlamizmus által elfoglalt területek” („conquis l’islamisme”) láthatóak.

Stoffán György: A vatikáni „New Age” és a kereszténység

Mindenki egyházpolitikussá vált, amióta Bergoglio érseket pápává választotta a konklávé. A jezsuita főpap olyan tanításokkal lepte meg övéit, amelyeket eddig röpke 2000. év alatt egyetlen elődje sem mert volna nyilvánosságra hozni. Ezek az újítások és változtatások azonban komoly problémát jelentenek az egyébként is üldözött katolikusok között. A vatikáni „New Age” furcsaságai miatt felszínre kerülő kétségeket, amelyek a hívek közösségében olykor joggal merülnek fel, politikai állásfoglalások és a liberális civil európai-, és világpolitikai élethez alkalmazkodó megnyilatkozások is kísérik, amelyek még inkább feltüzelik a híveket és a szent hagyományokhoz, az Evangéliumhoz ragaszkodó papokat. Voltaképpen megosztottá vált az Egyház, s van, aki Bergogliot követi, mások Őszentsége XVI. Benedek pápa és az Őt megelőző pápák egyháztanításait tartják alapvetésnek.
Meglepő volt a Földanya, mint istenség dicsőítése, az elváltak szentségekhez járulása tiltásának újragondolása, de legutóbb a papi nőtlenség ügye vetett árnyékot egyházunk hitelességére. Nehéz összevetni a mai engedményeket és Krisztus tanítását anélkül, hogy ne merülnének föl komoly kérdések az említett ügyeket illetően.

A pálos rend alapítójára emlékeznek idén

Halálának 750. évfordulóján a pálos rend megszervezőjére, Boldog Özsébre emlékeztek vasárnap Pálosszentkúton, ahol dr. Bábel Balázs érsek mutatott be ünnepi szentmisét. Az évforduló alkalmából tegnap a Szent István-bazilikában nyílt meg a Boldog Özséb-év, illetve a Pálosan szép az élet! című buszos vándorkiállítás is.
Remete Szent Pálról kapta a nevét az egyetlen magyar alapítású, férfi szerzetes rend, a pálos rend, amelyet Boldog Özséb alapított 1250 körül. A pálos rend megszervezőjére emlékezett homíliájában dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek vasárnap a petőfiszállási kegyhelyen, Pálosszentkúton. Felidézte, hogy hazánk történelmében az egyik legnagyobb csapás volt a 13. századi tatárjárás, amely majdnem megszüntette a magyar királyságot.

A nemzet vad bölénye: Szabó Dezső és emlékezete

Hol a kormány, hol az ellenzék, hol a baloldal, hol a jobboldal, hol a zsidók, hol az antiszemiták kerültek a célkeresztjébe. Egy csoportot nem kritizált soha: a hétköznapi magyar embereket. Most 75 éve hunyt el Szabó Dezső.
Hetvenöt éve hunyt el Szabó Dezső, a hatalmas életművet maga mögött hagyó és minden korszakban heves vitákat kiváltó író és publicista. Kritikátlan hívei egyoldalú méltatásokat közölnek róla, míg egysíkú kritikusai elfáradtak, már-már fasisztázásokra is alig-alig futja. Hogy melyikkel jár jobban Szabó, abban nem vagyok teljesen biztos, de kísérletet teszek arra, hogy háromnegyed századdal a halála után objektív történészi képet adhassak munkásságáról, tömören és az egyrészt-másrészteléssel lehetőleg halálra sem untatva senkit.

Liberális segítséggel dübörög a börtönbiznisz

Megközelítőleg ötven CT-berendezés árát, tízmilliárd forintot emésztett fel eddig a Soros-hálózathoz köthető radikális jogvédők által elindított börtönbiznisz, vagyis az, hogy az államnak olyan bűnözőket kell kártalanítania, amiért kényelmetlenül érzik magukat a börtönben, mint a Szögi Lajos olaszliszkai meglincselésében részt vevő ifj. H. Dezső. A Fidesz–KDNP a hét végén bejelentette: egyetért Orbán Viktorral, ezt a gyakorlatot meg kell állítani.

„Ahhoz, hogy valaki magyarnak érezze magát, nem feltétlenül kell itt születnie és felnőnie”

Háromszor tizenkét különleges életúttal találkozhat az érdeklődő, ha elolvassa Gyuricza Péter Visszidensek című interjúköteteit. A három könyvben különböző korú, társadalmi helyzetű férfiak és nők mesélnek az életükről, akik mind magyarnak vallják magukat. Ők a visszidensek, vagyis azok, akiket ugyan a történelem külföldre sodort, de végül visszatértek Magyarországra. Van köztük olyan, aki a felmenője vágyát beteljesítve, van, aki már idős korában élhet újra otthon, és akad olyan is, aki a gyökereit kutatva teljesedett ki ősei földjén.

25 éve született a csángó boogie

A kétszeres Fonogram-díjas Kerekes Band a jórészt saját maga teremtette magyar etno funk nagymestere, egyúttal nagykövete a világban, a kvintett ráadásul 2020-ban már fennállása 25. évfordulóját ünnepli.
A negyedszázad első évtizedében a tradicionális magyar népzene — elsősorban gyimesi és moldvai fúvós- és kobzos zene — hagyományát ápolták, aztán erre az alapra építve fejlesztették ki igen sajátos világzenei megszólalásukat funkos és rockos lendületű dalokkal. Vagy ahogyan az ő meghatározásuk ezt érzéklete- sebben leírja: megszületett a csángó boogie.