A papok ne politizáljanak! (... ha fideszesek)

Az egyház csak gondozza a lelkeket, járjon el pneumapatológiai terapeutaként, meg vegyen részt a jóemberkedésben, szervezzen ételosztást, ossza szét a templomban lévő aranyat a szegények között, legyen szociálisan érzékeny. De politikával, avval ne foglalkozzon, értsd abortusz vagy eutanázia kérdésében az egyháznak kuss a neve.
Azt írja az Index, hogy Németh László plébános prédikációja a legrosszabb vészkorszakot, a 17. századi időket idézi.
A papok ne politizáljanak – mondják a haladók, de rendszerint csak akkor, ha Márfi Gyula, Raymond Burke vagy Sarah bíboros szólalnak meg. Az egyház csak gondozza a lelkeket, járjon el pneumapatológiai terapeutaként, meg vegyen részt a jóemberkedésben, szervezzen ételosztást, ossza szét a templomban lévő aranyat a szegények között, legyen szociálisan érzékeny. De politikával, avval ne foglalkozzon, értsd, abortusz vagy eutanázia kérdésében az egyháznak kuss a neve.

Könyvjelző – Erdély a magyarrá vált John Paget szemével

Paget az angliai Loughboroughban született 1808. április 8-án. Orvosi diplomájának megszerzése után külföldi útra indult, hogy az akkor Európa-szerte pusztító kolerát tanulmányozza. Habár kezdetben célja a folyamatos továbbtanulás volt, az utazás iránti szenvedélye egyre tovább és tovább hajszolta. Olaszországi tartózkodása idején ismerkedett meg a szép és művelt Bánffy Lászlónéval, lánykori nevén báró Wesselényi Polixénával. A nemes hölgy megromlott házassága elől menekült, a világutazó Pagetben pedig hamar szellemi társra talált, válása után egybe is keltek, és a Erdélyben telepedtek le. John Paget Magyarországon és Erdélyben tett utazásait egy több száz oldalas útikönyvben rögzítette, amelyben nem csak a térség gyönyörű tájait írta le, hanem élesen bírálta annak társadalmi-politikai rendszerét is.

Magyarként újjászületni

„A szívem magyar / Nincs bennem kérdés / Semmi nem tisztább / Nincs semmi más” – így szól Roxana Tudor Pont című verse, amelyben a magyar nyelv és kultúra iránti szerelméről vall. A dél-romániai születésű, bukaresti reklámmenedzser életét harmincöt évesen egy baleset fenekestül felfordította. Olyan spirituális élmények érték, amelyek hatására rádöbbent, hogy tősgyökeres oltyán létére „mi egy vérből valók vagyunk”. Azóta időt és energiát nem sajnálva törtet kitartóan a magyarrá válás útján, követve szíve parancsát. Roxana lapunknak mesélte el magyarrá válása csodás történetét.

Ismét előtérbe kerül a magyar irredenta terrorizmus

Igen, a szélsőséges nackó sajtó szerint a hazai és magyarországi magyar terrorista személyek, egyesületek, alapítványok, pártok és kormány összehangolt terrortámadást indítottak Románia ellen.
„Terrorizmus” alatt egyrészt a Nagy-Magyarország iránt nosztalgiázók által a médiaplatformokon és a virtuális téren keresztül folytatott megfélemlítési és pszichológiai nyomásgyakorlási akciókat, másrészt a Románia egyes intézményei és jelképei elleni veszett támadásokat értem. Ma nem ezekről a szokatlanul aljas irredenta megnyilvánulásokról szerettem volna írni, mert – ahogy az január 15-én természetes – egy Nemzeti Kultúra Napjával kapcsolatos témát készültem felvetni, de nem lehet szó nélkül hagyni, ami ezen a hétvégén Románia ellen történt.
Konkrétan, miközben éppen Németh Zsolt, a magyar Parlament külpolitikai bizottságának elnöke szombat este a román–magyar együttműködés fokozását szorgalmazta Kolozsváron, kiemelve, hogy olvadni kezdett a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokat az utóbbi években meghatározó „jég”, Budapesten néhány beteg elme határtalanul becstelen gesztushoz folyamodott. A 2015. december 1-i, kézdivásárhelyi terrorista támadás mögött álló Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai az úgynevezett székely zászlóval takarták le a Románia budapesti nagykövetségén található román címert.

2018. január 18. Szent Margit szűz

Szent Margit az Árpádok királyi törzsének legszebb hajtása és a középkori magyar aszkézis legtökéletesebb kiteljesedése. Rövid élete a legszebb erények: szenvedélyes Krisztus-szeretés, lemondás, önmegtagadás, alázatosság, áldozatkészség és odaadás vége-hosszát nem érő láncolata.
A magyar történelem legszomorúbb napjaiban, a tatárjárás idején született. Atyja, IV. Béla király mindjárt a szerencsétlen kimenetelű mohi ütközet után úgy intézkedett, hogy családja a lehető leggyorsabban délre, Horvátországba; illetve Dalmáciába húzódjék. Mária királyné a vett parancsnak megfelelően először Spalatóban, majd a meredek fekvésű klisszai várban vonta meg magát. Itt tartózkodásában fogadást tett, hogy ha Isten megkönyörül a szerencsétlen országon, születendő gyermekét egészen az ő szolgálatára szenteli. A várva-várt királyi gyermek 1242 jan. 27. látta meg Isten szép világát s a keresztségben a 3. század bátor vértanújának, Szűz Szent Margitnak (júl. 20) nevét kapta.

Hogyan pénzelték korrupt afrikai rendszerek a francia választásokat?

Londonban a repülőtéren fogták el a gengszterből lett üzletembert, aki állítólag 5 millió eurót hozott Kadhafi elnöktől Nicolas Sarkozynek, aki ezzel nyerte meg az elnökválasztást 2007-ben. Alexandre Djouhri volt Monsieur Afrique a francia jobboldali vezetők számára.
Franciaországban körözés van ellene érvényben, ezért ott nem nagyon mutatkozik. De minthogy a francia hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, ezért Londonban lekapcsolták. A bíróság egymillió fontban (1,13 millió euró) szabta meg a feltételes szabadlábra helyezés árát. Ezt le is perkálta a most 58 éves “üzletember”, de így sem jutott messzire. Minthogy fennáll a szökés veszélye, lányának londoni lakásában marad házi őrizetben. Várva a kiadatásra…

Mennyire ismered Mikszáth Kálmánt?

Éppen 171 éve, 1847. január 16-án született Mikszáth Kálmán író. Olvasóink számára egy kvízzel idézzük meg alakját. Tarts velünk, és teszteld, mennyire ismered Mikszáth Kálmánt, valamint regényeit, novelláit! Ki volt a felesége, akit kétszer is elvett? Melyik művében szerepel az a férfi, akinek még a halála után, a sírban is megnő a szakálla? Kattints, és nézd meg a kérdéseket!

Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (2015-2016.)

Az állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyonunk – a villámgyors lebonyolítás tényeiből következtethetően bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a migrációs válság árnyékában, hirtelen bejelentett – kiárusítását a kormányzat részéről először hírzárlat övezte. A szándék nyilvánosságra kerülését követő tiltakozások hatására azután a programot erősödő, sok valótlanságot és a közvéleményt félrevezető csúsztatást is tartalmazó propagandakampány kísérte. Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek. Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat és folyamatokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – veszélyeit, fenyegetéseit megértsük, érdemes a „Földet a gazdáknak!” program – 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, majd 2016 őszén törvénnyel lezárt – árveréses földértékesítési eljárása tényadatait is elemezni.
Az első megyei mintaelemzést ezzel a szándékkel, 2016 áprilisában tettem közzé, majd a programzáró törvény megszületését követően elkezdtem a végleges, hivatalosan közzétett megyei árverési adatok több szempontú feldolgozását és a megyei zárójelentések összeállítását. Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megyét követően jelen zárójelentés Borsod-Abaúj-Zemplén megye állami földprivatizációs képét mutatja be, amely meghirdetett (13.724 ha) és elárverezett (11.291 ha) területeinek nagysága alapján a megyék rangsorában a hatodik helyre került. Ezzel a sikeresen elárverezett összes terület (182.000 ha) több mint 40%-a (78.000 ha) adatainak feldolgozását elvégeztem. A többi megye adatait is feldolgozva reményeim szerint kirajzolható lesz az országos kép, ellenőrizhetők, megerősíthetők vagy cáfolhatók lesznek az állami földprivatizációs program kormányzati értékelésének állításai.

Bővebben...

Megdöbbentő nyilatkozat egy iszlám vallási vezetőtől – videó!

(Lehet-e ennél autentikusabb állapotfeltárást találni a migrációnak álcázott dzsihádról? - szerk.)
Az iszlámban az is nagyszerű – mondja –, hogy gyerekeket és nőket nem ölnek meg, csupán rabszolgákká teszik őket, majd felszólítják, hogy térjenek át az iszlám imádatára. Az imám szerint sokan vállat vonnak efölött, de nem kellene, hiszen „minden itt van a Koránban”, a muszlimok rabszolgákat tartanak.
A videóban arról is kifejti álláspontját, hogy mit kell tenni akkor, ha a „gyaúrok” ellenállnak, és nem akarnak Allahnak hódolni: meg kell ölni mindenkit, sőt, azokat is, akik ezt a tevékenységet esetleg megakadályoznák.

„A kizökkent világ még nem zökkent vissza a helyére”

A média szinte minden platformon megemlékezett arról, hogy negyven éve került vissza a Szent Korona Magyarországra. A köztévé ismeretterjesztő műsorokkal és dokumentumfilmekkel jelentkezett, a sajtó hosszú cikkeket közölt viszontagságos útjáról, száműzetéséről és visszakerüléséről. Egyetlen probléma, hogy a magyarok Szent Koronájáról a hivatalos csatornák – preferenciától függetlenül – „a magyarság legfontosabb ereklyéjeként” beszélnek, ami fontos, értékes, esetleg még azt is megemlítik, hogy szakrális jelentőségű, de tárgyként kezelik.
A Szent Korona-tan, melynek kivetülése maga a Szent Korona, még mindig méltatlanul a háttérbe szorul. Pedig amíg nem kerül újra a magyar nemzet kollektív gondolkodásának középpontjába, – ahogy Dr. Papp Lajos professzor úr fogalmazott – a világ nem zökken vissza a helyére. Nemrégiben készítettem vele interjút, amely során kitértünk a Szent Korona-tan szerepére is. Most – a korona visszatérésének negyvenedik évfordulóján – álljon itt pár gondolat a professzor úrtól.
„A Szent Korona az ég és a föld között biztosítja azt, hogy a vezető és a népuralom egyensúlyban legyen. A Szent Korona-tan és annak modern alkalmazása nélkül a jelenlegi politikai csapdahelyzet megoldhatatlan.

Lehet, hogy te is férfibántalmazó vagy?

Szeretnék egy fontos témáról írni. Ez pedig a férfiak ellen irányuló családon belüli erőszak.
Tudom, ez elsőre furcsán hangzik, mert az általános narratíva szerint a férfi bántalmazó, nem pedig áldozat. Pedig a kép ennél sokkal árnyaltabb.
Mikor a nők elleni erőszakról beszélünk, megjelenik előttünk egy nemi erőszakoló vagy nőverő képe. Esetleg egy olyan férfié, aki a nőt szóban gyalázza és a véleményét semmibe veszi. A férfiak elleni erőszak többek között azért sem jelenik meg annyira egyértelműen, mert sokkal kevésbé nyilvánvaló. Sőt, bizonyos formái egyáltalán nem tűnnek bántalmazásnak, sokkal inkább dicsérendő magatartásformának a nő részéről.
Egyszer egy fájdalmas jelenetnek voltam tanúja a játszótéren. Egy középkorú házaspár sétált a nyolc év körüli fiukkal. A fiú elindult a kapu felé, hogy átmenjen a játszótér másik részébe, mire az apja azt mondta neki, hogy ne menjen át. Erre a feleség megszólalt, hogy de igen, kisfiam, menj csak át nyugodtan. A kisfiú átment. A nő arcán a diadal mosolya jelent meg, a férfién pedig a megalázottság és az abból fakadó néma düh kifejezésének keveréke.

Kérdések Beer Miklós püspök új interjúja kapcsán

Beer Miklós váci püspök december 29-én interjút adott a ZOOM-nak, melyben egyebek mellett a katolikus tanítást érintő kijelentéseket is tett. Ez önmagában mindig üdvözlendő egy püspök részéről, sajnálattal azonban Beer Miklós püspök úr mondatai kapcsán épp a katolikus tanítás alapján kell tisztázó kérdéseket feltennünk, hogy vajon mire is gondolhatott a püspök úr.
Beer Miklós ezt mondja az interjúban a Ferenc pápával való ad limina találkozóra visszaemlékezve az elváltak, az elváltak és újraházasodottak (nb. először külön említi ezt a két csoportot, majd egy kalap alá veszi őket) és az Amoris Laetitia témakörében.

Precíziós nemesítés mint biogazdálkodási innováció – Dudits Dénes előadása videón

A kultúrnövények és háziállatok nemesítése bizonyos értelemben mindig is génmódosítást jelentett, legfeljebb az eszközök voltak a maiaknál kevésbé kifinomultak, és hosszabb időre volt szükség a kívánt tulajdonságok eléréséhez.
Egészen a legutóbbi évszázadig a természetben fellelhető génváltozatokat és mutációkat használták a nemesítésben, majd később különféle módszerekkel (például gamma-sugárzással) próbálták gyorsítani az örökítőanyag változását. A 20. század végére pedig lehetővé vált a génmódosítás, melynek során idegen DNS-szakaszokkal vitték be a kívánt tulajdonságok génjeit. A beépülő idegen gének előre nem látható kölcsönhatásai és a génmódosítási módszerek örökítőanyagot érintő mellékhatásai miatt a kezdetektől heves viták övezik a génmódosított szervezetek (GMO-k) felhasználását az élelmiszeriparban.

A Don menti tragédia

1943 január–februárjában egy csaknem kétszázezer fős magyar katonai erő, a magyar királyi 2. honvédhadsereg próbálta megállítani a jelentős létszám- és haditechnikai fölényben lévő szovjet Vörös Hadsereg csapatainak előretörését. Tette mindezt reményvesztetten és sikertelenül.
Az 1943. január 1-jén 194 334 fős élelmezési létszámmal bíró hadsereg – körülbelül 10 ezer katona volt szabadságon a hátországban – 1943. április 6-án 100 818 fős élelmezési létszámot – 7500 fő volt szabadságon a hátországban – jelentett. A Don menti harcok során a 2. hadsereg 28 044, kórházvonaton hazaszállított sebesültet és beteget, szovjet jelentések szerint 26 ezer hadifogságba került katonát és munkaszolgálatost, továbbá 41 972 hősi halottat és eltűntet veszített.
Napjainkig a második világháborús magyar részvétel egyik legtöbbet emlegetett katonai műveletének tartják a Don menti harcokat. Okkal és joggal. Már csak ezért sem szabad, hogy a feledés homályába vesszenek azok, akik soha nem tértek vissza a hazába, a szülőföldre.

Losonci honvédek harcai 1943. január 12-én

Hetvenöt esztendővel ezelőtt az egri 20. könnyű hadosztály jobbszárnyán, a losonci 23. gyalogezred losonci 23/I., balassagyarmati 23/II. és salgótarjáni 53/III. zászlóaljai Sztorozsevojétól délre voltak a német 168. gyaloghadosztály korábbi védőállásaiban.
1943. január 12-én, miután a szovjet csapatok Urivnál áttörtek, a szovjet 25. gárda lövészhadosztály zászlóaljai az 53/III. és a 23/II. zászlóaljak állásai ellen fordultak, de a losonci ezred bakái kitartottak állásaikban és a gyöngyösi 20. fogatolt könnyű tábori tüzérezred hatékony tűztámogatásának köszönhetően a támadók rohamai rendre összeomlottak. Ennek eredményeként az egri seregtest az urivi áttörés első napján szilárdan kitartott Sztorozsevojénál, dacára a farkasordító hidegnek.