Elfeledett bánáti sorsok
A Csóka Művelődési és Oktatási Központ szervezésében – bemutatták dr. Várady Tibor Libatoll és történelem című művét.
A szerzővel Sági Varga Kinga, a kötet szerkesztője beszélgetett. Várady beszámolt az egyes történetekről, háttér-információkat osztott meg a hallgatósággal, de műve kapcsán olyan témák is felmerültek, amelyek mind a mai napig aktuálisak a vajdasági magyarság körében. Ilyen például az identitáskeresés, az önazonosság vagy éppen a „sehovavalósiság” problémája.
„Se pénz, se posztó” – az ismert mondás eredetileg a fizetés elmaradását jelentette. De miért volt ilyen jelentősége a korabeli kereskedelemben a posztónak? Hogyan fizettek a termékekért, és milyen trükköket vetettek be a csalók a vevők megtévesztése érdekében? Mindennek feltárása pedig miként segíti a gazdaságtörténeti kutatásokat? Weisz Boglárka, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Középkori Magyar Gazdaságtörténet Lendület Kutatócsoportjának vezetője eddigi eredményeiket összegezte az mta.hu számára.
Elhunyt november 24-én, kilencvenegy éves korában Vasadi Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, esszéista és irodalomkritikus, a nemzet művésze. Vasadi Péter transzcendens lírája szeretetre, alázatra és irgalomra tanít, a szabadságra neveli az embert – mondta róla Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. Az elhunytat az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjává nyilvánítja.
Akik folyamatként tekintenek az idő sodrában zajló történelemformáló eseményekre, azok nem csupán évfordulónként emlékezhetnek a 150 évvel ezelőtt, az 1865-től húzódó, majd 1867 márciusában megkötött, Osztrák-Magyar Kiegyezésnek nevezett kétoldali, azaz bilaterális szerződésre, amit inkább kompromisszumnak nevezhetnénk.
Thaiföldön és Kambodzsában a restaurált ősi romok látványosságait turisták milliói keresik fel a világ minden zugából ide zarándokolva. Ang Kor vagy Ajutthaja valóban csodálatos, és az a tisztelet is elismerést érdemel, ahogyan a helyiek őrzik, védik történelmi emlékeiket. A szélsőségeket megelőzendő piktografikus jelekkel is figyelmeztetnek a tilalmakra. Nem csupán dohányozni, szemetelni, kiabálni vagy a romokon ugrálni tilos, de ízléstelenül pózolni, a szent helyeken méltatlanul viselkedni és öltözködni is. És ott, ahol a drogterjesztésért halálbüntetés jár, ott ezzel sem viccelnek. Van is hatása!
A gazdasági és politikai liberálisok szövetséget alkotnak, amikor a korlátozás nélküli migrációról van szó.
A legnépszerűbb német hírportál – Merkel egyik lábtörlője – láthatóan teljesen megzavarodott. Imádott kancellárnőjéből láthatóan kiábrándult, mert ennek a balliberális médiumnak erős kezű pofozó kell. Zavarodottsága meglátszik ma reggeli szerkesztőségi kör-emailjéből is. Az is, ami Merkelt illeti, de főként az, hogy hirtelen megtalálta szókészletében a „cigány” szót a bűnözéssel kapcsolatban.
November 19-én, Szent Erzsébet napján Csíkszentsimonban a Történelmi Vitézi Rend székelyföldi törzsszéke domborműves emléktáblát avatott vitéz lófő csíkszentsimoni Lakatos Géza (1890-1967) vezérezredes-miniszterelnök tiszteletére halálának 50. évfordulóján. Habár Lakatos Géza Budapesten született, régi székely, csíkszentsimoni család leszármazottja volt.
Jelentős környezeti változásoknak vagyunk tanúi. A klímaváltozás, a fajkihalások, a nagymértékben változó földi elemkörforgalom az életfeltételeinket is rontja. A környezeti és társadalmi változásokra a gazdaságpolitika főszereplői saját érdekeiknek megfelelően reagálnak, igyekeznek a fontos erőforrások feletti tulajdon- és döntési jogaikat kiterjeszteni. Alapvető természeti erőforrásaink közé tartoznak a termőtalajok, a felszíni és felszín alatti vizek, az éghajlati adottságok, az ásványkincsek, az energiahordozók. A talaj kiemelkedő szerepe korlátozott mennyiségéből és termőképességéből származik. Ugyanakkor a talajok termékenysége – részben a túlzott művelés miatt – nagy területeken romlik.
A testület érvénytelenítette a Diszkriminációellenes Tanács korábbi határozatát.
November 14-én volt pontosan egy éve, hogy írói, 
„Ritka őszinte pillanatában a német média beszámolt arról, hogy legalább 200 esetben károsítottak meg templomot Bajorországban egy év alatt.
A CSU-hoz közel álló Hanns-Seidel Alapítvány müncheni rendezvényén felszólalt Bruno Kahl, a német hírszerzés főnöke és azt mondta, 2030-ra „messze több mint egy milliárd embernek lesz racionális oka a migrációra”. Hozzátette: „Kérdéses, hogy az európai kormányok tudják-e az ehhez szükséges adópotenciált fenntartani, újakat létrehozni”.
„Egy jobb Komáromról álmodó és egy jobb Komáromért dolgozó polgárok 2011-ben avattak emléktáblát gróf Esterházy Jánosnak” – kezdte beszédét Gubík, aki kiemelte: Esterházy ikonikus, az évforduló kerek, az időpont szimbolikus volt. A mártírpolitikusról elmondta, a legtökéletesebb példakép a szülőföldjét szerető, közösségét jobbá tenni szándékozó, az itt élő nemzetek egymásra utaltságát valló polgár számára. Gubík emlékeztetett: hat évvel ezelőtt, születésének 110. évfordulójára emlékezve, Felvidék-szerte újabb és újabb emlékhelyek születtek – ezzel felfrissült a felvidéki emlékezetpolitika. A komáromi emléktábla-avatás időpontja, november 17-e, a bársonyos forradalom napja sem véletlen, hiszen Esterházy maga volt a békés ellenállás szimbóluma.
26+42+32=100. Segesvár (vagy Barguzin?), vérbaj, vonat alatt – három lángelme a magyar költészet mezején. Három lázadó forradalmár, egyikük 26 évesen ottveszett a csatamezőn (de ha eljutott Szibériába, az sem sokkal örömtelibb), másikuk 42 évesen vérbajban, az őszirózsás forradalom árnyékában, a Tanácsköztársaság előtt pár hónappal hull végleg el, harmadikuk a vonat alatt végzi, alig 32 évesen. Se utódjuk, sem boldog ősük – azóta se. 140 éve született Ady Endre.
