A szeptember 18-án történt katasztrófa mintha még jobban összekovácsolta volna a falu maroknyi, templomba járó közösségét. A valós és a lelki életben egyaránt. Adorján Imre plébános heti három alkalommal tart hajnali szentmisét az adventi időszakban. Hétfőn, szerdán és szombatonként megtelik a ravatalozó kis kápolnája, amelyet e kényszerhelyzetben szentmisék tartására is használnak. Így történt ez az advent harmadik vasárnapja előtti szombaton is.
A Mikszáth Kálmán műveit kedvelő sok-sok olvasó s a legtöbb irodalombarát bizonyára tudja, hogy a nagy író a Nógrád megyei Szklabonyán született. A szülőház hajdan bent állt a faluban, közel egy kis tér Mária-szobrához s a katolikus templomhoz meg az iskolához.
Igaz, Mikszáthék evangélikusok voltak, de jól érezték magukat ebben a községben, s novelláiban az író gyakran emlegeti annak szakrális helyeit: a Szent Vendel-kápolnát, az imént megnevezett szobrot és templomot. De olvashatunk munkáiban a Kürtös patakról, azaz a Bágyról; a falu csevice-kútjáról, azaz savanyúvíz-forrásáról, mint ahogyan a helység megannyi lakójáról: a jó palócokról meg a tót atyafiakról is. Sokan megállapították már előttem, írók, irodalmárok és helytörténeti kutatók – de elmondtam s leírtam magam is többször –, hogy aligha van magyar író, akinek munkáit a szülőföld a maga rekvizitumaival és szellemiségével mélyebben áthatotta volna, mint a Mikszáthéit.
Korrekt, a választói várakozásokkal összhangban levő kijelentésekkel rukkolt elő a vasárnapi választások után Kelemen Hunor, még ha a győzelmi szólamok időnként túlhangsúlyozottnak tűnnek is.
Az RMDSZ elnöke már vasárnap este egy magyar–román társadalmi szerződés szükségességéről beszélt, amely mindenki számára egyenlő jogokat biztosít nemcsak szociális, gazdasági kérdésekben, hanem az erdélyi magyarok identitását érintő kérdésekben is.
A pénzügyi palotát visszaszolgáltatták, most a bíróság megváltoztatta a korábbi ítéletet.
A román legfelsőbb bíróság megváltoztatta a piteşti-i táblabíróság elsőfokú ítéletét, és jogerős ítéletben fosztotta meg a római katolikus egyházat a számára visszaszolgáltatott nagyváradi pénzügyi palotától – közölte pénteken a Bihon.ro portál.
A Nagyvárad belvárosában álló eredetileg irgalmasrendi ingatlant 2012-ben kapta vissza a püspökség, ám a megyei önkormányzat megtámadta az illetékes bizottság határozatát, arra hivatkozván, hogy az épület valójában a magyar állam tulajdona volt, amelyet a trianoni döntéssel a román állam vett át.
Nevem Andrei Ghiepeş, születtem Klézsén 1954-ben fogyatékján a márciusnak. Mostan Somoskábul vagyok. Szorgalmas es dolgos falu egyeccer. Nekem hét testvérem van, négy cinka vagyon és három fiú. Erőst szeretek Somoskában. Nálink a faluban a leányak ülnek otthond, guzsalyaskadnak, vagy szőnek karincát, bernécet, csepeszt készítenek, ügyelnek a bubákra. Nem ülnek hejába.
De mindennap mennák a templomban es, ahol az’Istánt térgyülvál imádkoznak ... rományul. Ám a Dumnezeu után titokban már sokand odateszik: Istánem.
Kötet készült Baranya megye épített népi örökségéről a Romanika Kiadó gondozásában. A Szent Korona öröksége sorozatban megjelent Baranya megye tájházai, emlékházai, népi épületei című kötet a déli megye tájházainak ismertetésére szorítkozik. A kiadványt 250 fotó és Baranya megye térképe tarkítja, és mintegy negyven tájházat mutat be.
Luca napjáról írott és nyomtatott sajtónkban, a néprajzi szakirodalomban egyaránt sokat olvashattunk már. Érdekes, hogy a népi kultúrkörben, hívő és vallásos parasztságunk hitvilágában a nap névadójának, Szent Lúciának az alakja kissé elhomályosult, s Luca egy másfajta alakban jelent meg. Elődeink nem is ünnepelték a szentet, inkább az utóbbival kapcsolatos hiedelmek, tilalmak, jóslások maradtak fenn.
A Városliget Zrt. vezetőivel lefolytatott tárgyalást követően a Magyar Patrióták Közössége tagjaival közösen kialakította új állásfoglalását a Rákosi által 1951-ben lerombolt városligeti Regnum Marianum-templom helyszínén létesítendő emlékhellyel kapcsolatban. Egyesületünk hét pontba foglalta javaslatait, melyeket az alábbiakban nyilvánosan közzéteszünk.
A művelődésügyi minisztérium államtitkárán múlt, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Etiópiában ülésező testülete nem vette fel csütörtökön a védett szellemi kulturális örökségek listájára a csíksomlyói búcsút, írta a maszol.ro. A hírportál az ülés hangfelvételének a visszahallgatása alapján megállapította: a csíksomlyói búcsú felterjesztésének vitájakor az értékelő testület hiányolt bizonyos információkat a dossziéból, és kiegészítéseket kért. Olyan adatokról volt azonban szó, amelyek hiányát a minisztérium képviselője az ülésen azonnal tisztázhatta volna. Amikor a hiányolt adatokról kérdezték, Alexandru Oprean államtitkár kitérő választ adott. Ugyanakkor azt mondta: azt szeretné, ha most nem tárgyalnák a csíksomlyói búcsú felvételét a listára, majd később kiegészítik a dossziét.
Több száz civil és diplomata ismerkedhetett meg a romániai magyarok közösségi jogérvényesítésének problémáival.
Korábban beszámoltunk róla, hogy erdélyi magyar civil szervezetek árnyékjelentést nyújtottak be annak nyomán, hogy a román kormány elküldte az Európa Tanácsnak az európai regionális és kisebbségi nyelvek kartájának alkalmazásáról szóló jelentését.
Bethlendi András, a kolozsvári Musai-Muszáj kezdeményező csoport aktivistája és Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) képviselője lehetőséget kapott arra, hogy az ENSZ Kisebbségi Fórumán fejtsék ki álláspontjukat – ez meg is történt csütörtökön és pénteken.
A két civil jogvédő egyenesen Genfből, a fórum helyszínéről válaszolt a kérdéseinkre.
Úz völgye, Bátos, Stájerország, Lendva, Répecelak s a bölön–árkosi Nagy-hágó. Gyerekkorom idején a hosszú téli estéken erről az útszakaszról, a második világháborúból visszatérő útjuk kálváriájáról sokat mesélt apánk. Részletek csak akkor kerültek elő, amikor egy-egy falusfelével „talált a szó”, s felelevenítették közös háborús élményeiket: ritkábban a hangszerkészítő Duka Jani bátyámmal, gyakrabban Gelei Ferenccel, akikkel megjárták a nagy utat.
A nemzeti összefogás jelképe is egyben a Magyarok Kenyere program, amely keretében már több éve gyűjtik a búzát az adakozó gazdáktól a Kárpát-medence magyarlakta térségeiben. Az így felajánlott búzát liszt formájában osztják szét a rászorulók között. A határokat átívelő magyar jótékonysági esemény egyik ünnepélyes átadójára került ma sor Csallóköz csücskében, Gútán.
A Gazda Polgári Társulás, mint a jótékonysági akció felvidéki koordinátora, nyolc tonna búzát (lisztté őrölve) gyűjtött össze a Felvidéken az idén nyáron. A gútai Varga Malom ingyen tárolta, majd őrölte a gabonát, melyből négy tonna Kárpátaljára kerül.
Az ukrán oktatási minisztérium által tervezett legújabb intézkedés korlátozná az ukrajnai nemzeti kisebbségek alkotmányos jogát az anyanyelvű oktatáshoz – figyelmeztetnek a kárpátaljai kisebbségi szervezetek vezetői. Az oktatási tárca álláspontja szerint azonban a tervezet célja a diszkrimináció megszüntetése.
A napokban az ukrán oktatási minisztérium és nacionalista ukrán civilszervezetek képviselői megállapodtak abban, hogy módosítani kell az oktatás nyelvére vonatkozó oktatási törvényt. Jelenleg az ukrán alkotmány garantálja a nemzeti kisebbségeknek, hogy állami tanintézetekben anyanyelvükön tanuljanak. Az idén ősszel az oktatási törvény tervezetéhez benyújtott módosító javaslat szerint a nemzeti kisebbségeknek csupán joguk volna az anyanyelvű oktatáshoz – az ukrán nyelv mellett – az állami és önkormányzati tulajdonban levő intézetekben, de csak azokon a területeken, ahol a kisebbség egy tömbben él. Így a szórványban élő kisebbségeknek még ezt a jogot sem szavatolnák.
A szomszédos országban az utóbbi időszakban jól érzékelhetők az erőszakos ukránosítás jelei
Ukrán parlamenti képviselők egy csoportja azt szeretné, ha az ország alkotmánybírósága megsemmisítené a hatályos, kisebbségbarát nyelvtörvényt, ami biztosítja a nemzetiségi nyelvek, így a magyar szabad használatát.
Az ukrán taláros testület csütörtökön látott hozzá a 2012 júliusában elfogadott nyelvtörvény alkotmányos vizsgálatához. A jogszabály még Viktor Janukovics korábbi elnök idején és politikai akaratából született. A törvény lehetőséget biztosít a kisebbségek által használt nyelvek regionális szintre emelésére. Noha megszületése elsősorban az orosz nyelv stabilabb alkalmazhatóságát szolgálta, jelentős kedvezményeket biztosított a többi kisebbségnek, így a magyarságnak is. Ennek köszönhetően lett a magyar regionális nyelv Kárpátalja magyarlakta vidékein. Az már egy más kérdés, hogy teljes mértékben sajnos nem sikerült kihasználni az ebben a törvényben rejlő lehetőségeket, miközben most akár végleg megsemmisíthetik a jogszabályt, ami roppant érzékenyen érintheti a kárpátaljai magyar közösséget.
A szlovákiai magyar kisebbség megmaradásának legfontosabb eszközét – mint minden kisebbség esetében – egy erős, a szlovákiai magyarok újabb és újabb nemzedékét felnevelni képes oktatási rendszer jelenti. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy kihasználva az adott lehetőségeket, megerősítsük a szlovákiai magyar iskolaügy helyzetét. Okulva népességünk fogyásából, felismerve az anyanyelvi oktatás megtartó erejét, a szlovákiai magyar iskolák megmaradásának és fejlődésének érdekében a következő alapvetéseket fogadjuk el:
- A jó minőségű oktatás garanciája. Fontos, hogy a szülők tudják: a magyar tannyelvű iskola, az anyanyelvű oktatás versenyelőnyt jelent a szlovák iskolához képest. Fontos, hogy ezt közösen és nyomatékosan kommunikáljuk a szülők irányába, magát a minőséget pedig jobb módszertani felkészültséggel, erősebb szakmai munkával, és folyamatosan fejlődő infrastrukturával garantáljuk.
