Az ukrajnai magyar szervezetek nyilatkozata az „Ukrajna állami etno-nacionális politikájának koncepciója” c. tervezettel kapcsolatban

A kárpátaljai magyar szervezetek aggodalmukat fejezik ki a készülő tervezettel kapcsolatban.
A tervezet kidolgozása céljából életre hívott bizottságban a nemzetiségek képviselői nem kaptak helyet, ami azt vetíti előre, hogy ismét a nemzetiségek képviselőinek érdemi bevonása nélkül akarnak a létüket alapvetően befolyásoló döntéseket hozni.
A dokumentum kívül helyezi magát az ország alkotmányos, nemzetközi-jogi és egyéb jogszabályi keretein, s úgy érvel, hogy erre az ukrán nemzet sokéves szovjet elnyomása nyújt morális alapot, miközben a nemzetiségi kisebbségek helyzetének tárgyalásánál ugyanezt már nem kívánja figyelembe venni.
A tervezet Ukrajna állampolgárait négy kategóriába sorolja, amelyek között a magyarok, románok, lengyelek, szlovákok stb. mintegy harmadrendű állampolgárokként, e hierarchia majd legalacsonyabb szintjén állnak. Államalkotó népnek csupán az ukrán etnikumot tekinti.

A „Trianon 100” akció és Marosvásárhely ostroma

A változatosság kedvéért most Marosvásárhely a magyar országtolvajok célpontja. Legalábbis a gyógyszer híján habzó szájú román nacionalista sajtó szerint.
Nem tudom, hogy mi, románok miként fogjuk megünnepelni a Nagy Egyesülés centenáriumát, tekintettel arra, hogy Budapest magas szinten zavar ebben minket. Annak alapján ítélve, ahogy máris cselekszik, nemcsak abban eltökélt, hogy elrontsa a nagy örömünket, de abban is, hogy a külön erre létrehozott és bőségesen túlfinanszírozott „Trianon 100” Főosztályon keresztül (Trianon 100 „főosztály” nem létezik, a Magyar Tudományos Akadémia rendelkezik egy Lendület Trianon 100 Kutatócsoporttal – a szerk.) erőteljes offenzívát indítson Erdély újbóli, ezúttal belülről történő visszaszerzéséért és elnyeréséért.
Mindezt a határok módosítása nélkül és különös hangsúlyt helyezve Marosvásárhelyre, melyet számításaikban ama Kis-Magyarország fővárosának szánnak, melyet kezdetben Székelyföld néven terveznek román területen létrehozni.

Románia diszkriminálja a magyar értékeket

Romániának fel kell hagynia az erdélyi magyarok épített és kulturális örökségének diszkriminációjával. A magyarság több százados erdélyi múltja okán gazdag szellemi és épített kulturális örökséggel rendelkezik, értékeink közül számos méltán megérdemelné, hogy felkerüljön az UNESCO örökségi listáira.
"Az elmúlt időszakban sajnos azt tapasztaltuk, hogy Románia nem ismeri el kellőképpen kulturális örökségünket, ezt igazolja az is, hogy tavaly a kulturális minisztérium államtitkára megakadályozta, hogy a csíksomlyói búcsút  felvegyék az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Ezért akkor Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szakértői kormány kulturális miniszterének azonnali lemondását kérte. A parlamenti UNESCO bizottság, amelynek tagja vagyok, országos stratégia kidolgozását kezdeményezi a szellemi és épített kulturális örökség népszerűsítése céljából. A munkálatokba a tervek szerint bevonnak minden, az UNESCO-ügyben érintett hazai intézményt és civil szervezetet. A parlamenti testület tagjaként szorgalmazni fogom, hogy az erdélyi magyar szakemberek képviselőinek is biztosítsanak helyet a munkacsoportban.

Balassi-kardot kap Lövétei Lázár László

Lövétei Lázár László székelyföldi költő kapja a Balassi Bálint-emlékkardot 2018-ban az irodalmi díj testületének csütörtöki döntése alapján. A grémium Lövétei Lázár László költő, esszéista, folyóirat-főszerkesztő költészetét tartja a XVI. századi költőóriás műveihez méltónak – tájékoztatta a díj alapírója, Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke az MTI-t.
Lövétei Lázár László örömmel értesült a döntésről, és nagy megtiszteltetésnek tartja a Balassi nevével fémjelzett elismerést.
A Balassi Bálint-emlékkardot jövőre a huszonkettedik alkalommal nyújtják át Bálint napján – február 14-én – Budán.
Már korábban döntés született arról, hogy a műfordítónak járó Balassi Bálint-emlékkardot a bolgár Marin Georgiev, magyar költők – köztük korábbi Balassi-kardosok – verseinek sikeres fordítója veheti át 2018-ban.

Idén is lesz Versünnep Fesztivál

Várják a jelentkezéseket december 31-éig a 2018-as Versünnep Fesztiválra! A versenyre három kategóriában jelentkezhetnek a hivatásos művészek, valamint a szakirányú oktatási intézmények hallgatói. A versenyre a vers- és prózamondás mellett énekelt vers és versmegzenésítés, valamint képző-, illetve filmművészeti alkotás kategóriákban lehet jelentkezni.
A fesztiválra színművészek, előadóművészek, hivatásos zeneszerzők, zenekarok, képző- és filmművészek, továbbá művészeti egyetemek, szakirányú közép- és felsőoktatási, valamint képző intézmények hallgatói nevezhetnek. Egy nevező több kategóriában is jelentkezhet. A Versünnep Fesztivált 2018-ban Karinthy Frigyes (1887–1938) halálának 80 évfordulója, Petri György (1943–2000) születésének 75. évfordulója, Nagy László (1925–1978) halálának 40. évfordulója és Lőrincze Lajos (1915–1993) halálának 25. évfordulója tiszteletére rendezik meg. A vers- és prózamondás kategóriában vers, próza, publicisztika nevezhető. A kategóriában három – egy Nagy László-, egy Karinthy Frigyes- vagy Petri György-, valamint egy kortárs magyar – művel lehet nevezni.

„..gyertyácskákkal ékesítém” – karácsonyi és újévi szokások a 19. századi Magyarországon

Adventi üzenet a Bodrogközből

Advent, a várakozás ideje, a karácsonyi ünnepkör kezdete. A várakozás idejének utolsó napjaiban vagyunk. Az adventi koszorúkon az öröm gyertyái is világítanak már, ami a közelgő ünnepet jelképezi. A karácsonyig egyre növekvő számú gyertya gyarapodó fénye az ünnepi várakozás, majd a negyedik vasárnapon a karácsony elérkezésének szimbóluma.
Az idén már csak egyetlen gyertya várja a fényt az adventi koszorúkon. Európa-szerte csak a 20. században terjedt el az adventi koszorú, de mára kis és nagy közösségekben is szokássá vált, hogy az emberek nemcsak otthonaikban, hanem köztereken is adventi koszorút állítanak fel. A gyertyák meggyújtásakor összejön egy-egy település apraja-nagyja, hogy együtt töltsék a várakozás időszakának legalább néhány pillanatát. Ilyenkor talán azok is kimozdulnak, akik egyébként távol maradnak a közösségi élettől. A falvak és városok vezetői, valamit az egyházak képviselői szintén úgy vélik, egyfajta közösségépítő jelentősége is van az Úr eljövetelét jelentő adventi időszaknak, ha azt a nagyobb színtereken szervezett gyertyagyújtás és karácsonyra hangoló játszóházak, családi délutánok és egyéb programok is kiegészítik.

Lehetne ez a karácsony más, mint a többi?

Persze, hiszen a szokások követése ellenére valójában minden évben egy kicsit másként éljük át az ünnepet. De mindig van, amiben érdemes fejlődni, növekedni.
Azok közé tartozom, akiket inkább zavar, semmint örömmel tölt el a karácsonyt megelőző hetek forgataga. Szeretem látni a találkozásokat, a forralt bor melletti beszélgetéseket, de ez a csúcsra járatott kereskedelmi adalék megfekszi a lelkemet. Mivel ebben az időszakban bármit el lehet adni, az erre szakosodottak meg is próbálják még a bármit is eladni, minden négyzetméternyi felületet leuralva közösségi életterünkből.

Karácsonyfát kapott a Badacsony

A sötétség jászla (a Vatikánban)

A Vatikán főterén felállítottak egy jászlat, de ez a sötétség jászla: egy halottal és egy mezítelen férfival. Mit keres egy halott és egy mezítelen férfi a jászol körül? Miféle elferdült elme volt a szerzője az Istengyermek születési misztériuma ilyen mértékű megszentségtelenítésének?
Ezt a sértő és szentségtörő jászlat nem máshol, mint az egész kereszténység központjában állították fel. Az új evangelizáció egy példányával állhatunk szemben, amelynek a bélyege az istenkáromlás, a szentségtörés és az aposztázia.

Európa reményévé lettünk

Történelmi időket élünk, amikor a sorsfordító eseményekből csak az kerülhet ki győztesen, aki kezébe veszi sorsát. Az elmúlt esztendő komoly változásokat hozott az európai politikában, a fordulathoz elég csak az elmúlt napok eseményeit megszemlélnünk.
Lengyelország és Csehország új miniszterelnökével megerősödött a visegrádi összefogás, ennek egyértelmű bizonyítéka a múlt heti brüsszeli csúcs, ahol Szlovéniával kiegészülve képviseltük Közép-Európa érdekeit. Ez az egység két erős szövetségest nyert a hétvégén. Egyik az új, Sebastian Kurz vezette osztrák kormány, a másik Bajorország. Mialatt Angela Merkel képtelen kormányt alakítani, Horst Seehofer a hétvégi CSU-kongresszuson kijelentette, hogy Bajorország keresztény, és az is marad, valamint januári tanácskozásukra vendégül hívta a Seeon kolostorba Orbán Viktort.

„Légy hív mindhalálig és néked adom az életnek koronáját” – beszélgetés Ádám Barnabás ezredessel a Szent Korona őrével

Ádám Barnabás ezredessel a Honvéd Koronaőrség parancsnokával a Döntés című nagyszabású kiállításhoz kapcsolódó Esti beszélgetések elnevezésű programon találkoztam először és már akkor megütötte a fülemet, hogy a Szent Koronáról, mint személyről, egyes szám harmadik személyben beszél. A program után volt alkalmam a nyilvánosságon kívül is meghallgatni szerteágazó tudásán, személyes tapasztalatain alapuló véleményét a Szent Korona jelentőségét, a magyarság múltjával kapcsolatos sok elhallgatott igazságot és nemzetünk valós történelmi nagyságát illetően. A beszélgetés végére annyi értékes és addig nem hallott információval gazdagodtam, hogy úgy éreztem, mindezt meg kell osztanom.
„Olyan családba születtem, ahol természetes volt a nemzeti érték” – indítja gondolatait az Ezredes úr, immár a Petőfi Laktanyába megszervezett videó riport keretei között. Mint kiderült, Ádám Barnabás erős vallásos neveltetésben részesült, olyannyira, hogy majdnem lelkész lett belőle, végül mégis katonai pályára lépett. Reformátusként hisz a predesztinációban, vagyis, hogy Isten mindenki számára személyes utat, egyedi feladatott szabott ki. Saját küldetése már konfirmációja során megmutatkozott, mikor áldásként a Jelenések 2,10-et kapta: „Légy hív mindhalálig, és néked adom az életnek koronáját.” Persze akkor még nem tudta, mekkora jelentőséggel bír majd ez a jövendölés saját életére nézve.

Szabad-e bejönni betlehemmel?

A Vadvirág Hagyományápoló Kör szombaton tartotta meg az adai színházteremben hagyományos karácsonyi műsorát és vásárát Szabad-e bejönni betlehemmel? címmel, valamint a Vadvirág székházában átadták az egyesület által gyűjtött adományokat a kutaspusztai (dreai) Lurkóház lakóinak.
A karácsonyi vásárt a színházterem előcsarnokában rendezték meg, ahol a nap folyamán az érdeklődők mutatós karácsonyfadíszeket, ajándéktárgyakat és dekorációkat vásárolhattak, amivel az egyesület működését támogatták. Az ünnepi műsorra este került sor a színházteremben, amelyet gyertyagyújtás előzött meg az egyesület néptáncosainak részvételével az adai Szentháromság katolikus templomban. A műsor elején Szungyi Károly adai plébános osztotta meg ünnepi gondolatait. Kiemelte, hogy a karácsony azért szép, mert az életről és a születésről szól, ami mögött Isten áll. Mindenkit arra biztatott, hogy fogadjuk be életünkbe Jézust, aki a megmentőnk és a támaszunk, és azzal az üzenettel érkezik, hogy az Atya házában számunkra is van hely.

Megtartó hagyomány: idén is találkoztak a kárpátaljai magyar betlehemesek

A Kárpátaljai Magyar Betlehemesek Találkozóját 23. alkalommal szervezte meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) december 16-án. A beregszászi adventi vásár keretében megtartott rendezvényre kilenc csoport jelentkezett, akik a város főterén felállított színpadon adták elő játékukat.
A résztvevőket még a különösen zord időjárás, a szűnni nem akaró eső, havas eső és a szél sem tartotta vissza. Dacolva az elemekkel álltak színpadra, hogy megidézzék szép tradíciónkat, emlékeztessenek a sok helyen ma is élő karácsonyi szokásra, s ízelítőt adjanak vidékük betlehemezési hagyományaiból.
Az eseményen dr. Torzsa István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, Sin József, a Beregszászi Járási Tanács, illetve a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezetének elnöke, valamint Babják Zoltán polgármester köszöntötte az egybegyűlteket.

Egymillió

Lajkó Miklós, egy fiatal gunarasi, vajdasági gazdaember az egymilliomodik visszahonosított külhoni magyar állampolgár, eskütétele ünnepélyes keretek között zajlott a hétvégén Budapesten a Sándor-palotában. Jelen volt Orbán Viktor kormányfő, Kövér László házelnök, Áder János köztársasági elnök pedig az anyaországiak köszönetét tolmácsolta, amiért nemzedékről nemzedékre őrzik és továbbadják őseink hitét és hazaszeretetét, magyarul szeretnek, magyarul dolgoznak, magyarul szólnak gyermekeikhez és magyarul álmodnak.
Áder János köszönetének címzettje nemcsak az egymilliomodikként esküt tett vajdasági honfitársunknak szól, hanem minden olyan külhoni magyarnak, aki számára fontos a nemzethez tartozás. És minden bizonnyal Lajkó Miklós sem csak a maga nevében szól, amikor arról beszél, hogy számára a magyar állampolgárság elsősorban érzelmi kérdés – százezrek vagyunk így, akik a 2010-es nemzetpolitikai rendszerváltás után éltünk a könnyített honosítási eljárás nyújtotta lehetőségekkel, hogy nemcsak szívben, de „papíron”, közjogi értelemben is a magyar nemzethez tartozók legyünk. (Fotó: Máthé Zoltán / MTI)