Az április sem múlhat el irodalmi programok nélkül. A magyar költészet napján számtalan helyszínen találkozhatunk nagy költőinkkel. A kortársak pedig felidézik Arany Jánost, Nagy Lászlót, Kaffka Margitot, Juhász Ferencet, Tóth Árpádot, Karinthy Frigyest és Esterházy Pétert. Versek, regények világában merülhetünk el, és lesz könyvbemutató is. A részletes programért kattints a cikkre!
Öt különleges irodalmi programot ajánlunk olvasóinknak áprilisra.
Babba Mária Királynénknak…
Gyönyörű nap!
tudunk hát imádkozni még.
nem akképp, akárha törpe
vagy kit átok sújt le földre.
erőshitű, élő e nép!
Gyönyörű nap!
szívben kötnek ezredévek.
lehetsz külön s nem baj, ha más,
együvé hajt szívdobbanás.
fölzúg mennyugarba ének.
Gyönyörű nap!
öröm, gyász józanságra int,
veszteni, győzni ajándék
s nem mindig érdemünk szerint.
Gyönyörű nap!
lelkünk visszük Anyánk elé –
csöndesen, főhajtva várt rég.
csupán dicsőség Őstené!
Sorsdöntő győzelmet arattunk – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a párt eredményváró központjában Budapesten, a Bálnában. A kormányfő köszönetet mondott mindazoknak, akik közreműködtek a Fidesz–KDNP sikerében. A kormánypárti politikusok egytől egyig a demokrácia sikerének, egyben a következő Országgyűlés erős legitimációjának nevezték az óriási választási részvételt.
– Sorsdöntő győzelmet arattunk, lehetőséget teremtettünk, hogy Magyarországot megvédjük – mondta Orbán Viktor a Fidesz budapesti eredményváróján tegnap késő este, miután egyértelművé vált, hogy a kormánypártok újabb, nagyarányú választási győzelmet arattak. A miniszterelnök-pártelnök a Bálna előtt tartott beszédében – amit a tömeg skandálása tört meg – úgy fogalmazott: Magyarország a maga útját járhatja.
Úgy fogalmazott: most kell szerénynek lenni, mert most van mire.
...Frankfurt am Mainban már 52 százalék a migránshátterű lakosság aránya, de hasonló a helyzet Londonban vagy éppen Birminghamben is. Az angol városokban főként indiai, pakisztáni, jamaicai és nigériai bevándorlók élnek nagy számban. Közben a német sajtó az oktatási hivatal tájékoztatása alapján arról írt, hogy a tavaly szeptemberben Berlinben beiskolázottak ötven százaléka már migrációs hátterű. A gond az, hogy a zömük nem beszél németül, és nem tudja megértetni magát sem a társaival, sem a tanárokkal.
Szövetségi szinten Németországban a nulla és hat év közötti gyermekek 34 százaléka migrációs hátterű, a felnőtt lakosságnál ugyanez az arány 23 és fél százalék. A szociológusok szerint húsz év múlva Németország lakosságának a fele bevándorlógyökerű lesz majd. Európában várhatóan elsőként Nagy-Britanniában lesz majd fele-fele az őslakosok és a migránsok aránya, utána következhet Belgium és Franciaország. Belgiumban készítettek egy algoritmust, amely szerint ha ilyen ütemben csökken a flamand és a vallon lakosok száma és nő a migránsoké, akkor negyven év múlva az országban nem lesz egyetlen egy fehér lakos sem.
Március 21-én, hosszan tartó, méltósággal viselt súlyos betegség után, 73 éves korában elhunyt Szöllősi Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító.
Szöllősi Zoltán 1945-ben született Jánoshalmán, Bácska északi részén. A tormáspusztai elemi iskola elvégzése után a kecskeméti piaristáknál folytatta tanulmányait – ott kezdett verset írni, s figyelt fel költeményeire Jelenits István piarista szerzetes, irodalomtudós.
Tisztelt Olvasónk!
Kérem, hogy vívjuk meg szabadságharcunkat az Európai Uniónál, erkölcsi kötelességünk, támogassuk aláírásunkkal határon túli magyar honfitársaink, az összmagyarság érdekében a Nemzeti Kisebbségvédelmi kezdeményezést. Még cca. 100 ezer aláírás hiányzik, a határidő pedig nemsokára lejár.
Ha még nem írta alá megteheti itt: https://ec.europa.eu/citizens-initiative/32/public/#/
Vagy a TÁMOGATÓ NYILATKOZAT
LETÖLTÉS ÉS NYOMTATÁS UTÁN KITÖLTHETŐ,
http://www.minority-safepack.eu/assets/downloads/forms/MSPI_Hungary_HU_v2.pdf
Aláírási útmutató: http://jogaink.hu/Uploads/Kitoltesi_Utmutato_MSPI.pdf
POSTÁN is ELKÜLDHETŐ: Rákóczi Szövetség 1255 Budapest, Pf.23
SZEMÉLYESEN is ÁTADHATÓ: 1092 Budapest, Erkel utca 3.
2018-03-21 a Szózat szerkesztősége
– Fények és árnyak 2018 évfordulóin –
I. rész
Amint 2017-ben volt, úgy a 2018-as esztendő is több, nagy horderejű egyházi és világi „kerek” évfordulót hozott számunkra. Az első negyedév vége felé tartunk, több évfordulóval máris mögöttünk, és a meglehetősen rövid farsang után máris nagyböjt utolsó harmadában járunk. Ha a világ száguldása miatt idén még nem álltunk volna meg, hogy idei teendőinket számba véve rangsoroljuk azokat, legalább a nagyböjti lelkiismeret-vizsgálatunk alkalmával tegyük meg ezt is. Megállónkat a 2018-as évfordulós időutazásunk útitervének elkészítésére is felhasználhatjuk.
Száguldásunk közben a megálláshoz a visszapillantó tükörbe tekintve éppen március idusát jelző útszéli táblánál lehetetlen nem észrevenni a 170 éve kirobbant szabadságharc forradalomba térítésének, Kossuth Széchenyi fölé hatalmasodásának, az Ország-Egyház-Nemzet önpusztító anarchiájának a vízválasztóját: „halálos ellensége vagyok a rendetlenségnek, s gyűlölök mindent, ami a rendetlenségből ered és eredhet; gyűlölöm a felforgatást, annak szomorú következményeit ismerem, de barátja vagyok a hasznos találmányoknak és javításoknak, bár belátom, hogy nagyon nehéz a javítást az újítástól megkülönböztetni; gyűlölöm a régi forradalmi fáklyavivők tendenciáját, kik az égalité és liberté szavakkal visszaélnek, kik régi alapjukból mindent kiforgatnak, mindent lerontanak, s mindent lángba borítani akarnak; félek tőlük, felfegyverkezem ellenük; de jólesik szívemnek elgondolni, hogy az embereknek minden osztálya egyenlő lehetne a törvény előtt, és hogy talán elérhető lenne, hogy a leggazdagabb és leghatalmasabb sem görbíthesse meg a legszegényebbnek haja szálát.”
Nem Karácsony Gergely az első, aki a választások közeledtével árnyékkormányt verbuvált magának. Tavaly nyáron, még miniszterelnök-jelöltsége idején Botka László is összeállított egy gárdát, de a volt külügyminiszter, Balázs Péter is próbálkozott hasonlóval az év elején. Mi lehet az oka annak, hogy bizonyos nevek állandóan feltűnnek?
A tegnapi napon lezajlott az ellenzéki tárgyalások első fordulója, amit Gyurcsány Ferenc hívott össze. Ennek az eredményeiről még nem sokat tudni, például, hogy kiegészült-e Karácsony Gergely árnyákkormánya, de egyelőre a meglévő névsorral is elég foglalkoznunk.
Ami rögtön feltűnhet, hogy Andor László Botka árnyékkormányában, és az előző rendszerben a katonai kémelhárításnak jelentő Balázs Péter V18 csoportjában is helyet foglalt, valamint most Karácsony csapatába is bekerült. De majdnem ugyanez elmondható Mellár Tamásról is, aki Botkáéba ugyan nem, de az utóbbi két “válogatottba” befért. Komáromi Zoltán, mint az egészségügyi tárcát vivő minisztert viszont Botka és Karácsony válogatta be.
Az 1989–90-es kelet-európai – és ezen belül a magyarországi – rendszerváltozást több külső és belső tényező összetalálkozása és ezek egymásra hatása idézte elő. Ezek közül a szerző a nemzetközi erőviszonyok átrendeződését, vagyis a hidegháború amerikai győzelemmel történő befejeződését tartja alapvetőnek. Emellett nagy jelentőséget tulajdonít az állami és társadalmi tulajdonon alapuló központi tervgazdálkodás vereségének a magántulajdonra és a piaci mechanizmusok automatizmusára épülő kapitalizmussal szemben. Ezek után azokkal a belső társadalmi és politikai mozgalmakkal foglalkozik. amelyek a kínálkozó lehetőségeket kihasználva, sőt azokat olykor megteremtve, és a rendszert belülről bomlasztva és/vagy reformálva járultak hozzá a történelmi jelentőségű változáshoz.
A liberalizmusnak számtalan „halálos bűne” van. Először is gyakorlattá tette az idegtépő társadalmi és gazdasági versenyfutást. Így elbizonytalanította az egyént, aki ebben a Felvilágosodás óta folyó, több dimenziós küzdelemben csupán önmagára számíthat. A civilizáció által előállított anyagi javakból megkínálta az embert, majd fokozatosan fogyasztóvá minősítette le. Ennek következményeként az ember elidegenedett a másiktól. Magányos és boldogtalan lett. Ráadásul az egyenlőtlen verseny miatt sérült a társadalmi igazságba vetett hite is. Másodszor: a hagyományos morális iránytűt eldugta előlünk, és helyette a haszonelvűséget húzta elő a cilinderből. Végül pedig rátámadt a hősökre is.
Az első bűnt vette észre Marx is, akinek a diagnózisa helyes volt ugyan, de amit e folyamat helyett ajánlott, csupán egy másik szélsőséges felfogás volt (erőltetett mesterséges kollektivizmus). Ráadásul telis-tele megvalósíthatatlan és veszélyes utópiával. Sajnálatos, de a történelem ki is próbálta Marx-elméletét, aminek aztán százmilliónyi áldozata lett, a sok-sok önjelölt pszichopata népvezér miatt.
A Sándor orosz cár nevét viselő, magyar, tót és német legénységből álló pozsonyi császári-királyi 2. sorgyalogezred a császári ármádia azon kevés csapattestének egyike volt, amely 1848 tavaszán idehaza állomásozott. Pozsonyban a 2/II. és 2/III., míg Győrött a 2/I. sorgyalog zászlóalj bakái kvártélyoztak. A 2/I. sorgyalog zászlóalj parancsnoka Aulich Lajos alezredes, a későbbi aradi vértanúk egyike volt.
A pozsonyi születésű, német ajkú Aulich Lajos 1812-ben – 19 esztendős korában – lépett be a 2. sorgyalogezredbe, mint hadapród. Részt vett az utolsó napoleoni háborúkban, s 1813-ban lépett elő zászlóssá. Az évtizedek során egyre feljebb jutott a ranglétrán, 1844-ben őrnagy, 1848 tavaszán pedig alezredes volt. Ezredét 1848 májusában rendelték a magyar Hadügyminisztérium alá, és júliustól a délvidéki hadszíntéren küzdött. 1848. október 15-én kapta meg ezredesi előléptetését és átvette ezrede parancsnokságát. A Sándorok II. és III. zászlóaljával együtt 1848 novemberében került át a Feldunai hadtesthez. A megbízható, nyugodt és körültekintő törzstisztre Görgei Artúr tábornok is felfigyelt, így 1849. január 5-én Vácon kinevezte hadteste egyik hadosztályparancsnokává.
Március 15-e közeledtével a médiánknak és a politikusainknak eszükbe jut Erdély – hirtelen évezredes értékekről, évezredes elnyomásokról, ugyanolyan évezredes vitézségekről hallunk, és Ippet és Ördögkutat is muszáj megemlíteni. Hébe-hóba egy-egy tisztességes történész is betéved a stúdiókba, aki megpróbál a román sereg által elkövetett szörnyűségekről is beszélni – de nincs esélye a kárpáti harsonákkal szemben. Az Erdély-autópályáról egy hang sem esik – ezer év múlva is beszélni fognak róla, természetesen egy másik évezredes törekvésként.
Úgy tűnik, hogy az Összmagyarság Napján Románia történelme a kedvenc téma.
És mintha a világegyetem is ellenünk konspirálna, és azzal piszkál bennünket, hogy Erdély állítólag nem román föld – a harsonák talán ezért érzik szükségesnek az erdélyi térség románságát/dákságát (sic!) ismételgetni mániákusan.
2018. március 13.-án a fatimai engesztelő imatalálkozó előtt Esterházy Jánosra a csehszlovákiai magyar politikai élet kimagasló egyéniségére emlékeztek Bodollón, ahol egy családi ház falára emléktáblát helyeztek el a következő felirattal:
EBBEN A HÁZBAN ÉLT PALÓCZY ELEK (1889. XII. 23. – 1983. II. 9. ), az Egyesült Magyar Párt járási elnöke, aki itt látta vendégül ESTERHÁZY JÁNOST (1901.III. 14. – 1957. III. 8.), a népünk vértanúját 1938-ban
Tisztelet emlékük előtt!
A családi házban jelenleg Palóczy Elek leánya, Ikrényi Anna, született Palóczy Anna lakik, aki emlékeiben elevenen őrzi a vértanú politikus egykori látogatását.
Az emléktábla leleplezése előtt, Mihályi Molnár László, költő, közösségi író és történész mondott ünnepi köszöntőt. Beszédében kiemelte Esterházy János példamutató szerepét a felvidéki magyarok számára, hogy csak az isteni gondviselésben tevékenyen bízva van értelme és reménye sorsunk jobbra fordulásának. Ebben volt egykor bátor munkatársa a mártírpolitikusnak a Bódva völgyében Palóczy Elek, akit ezért akkor, majd a háború után a kommunista diktatúrában is meghurcoltak, vagyonát elkobozták és bebörtönözték.
A rendőrség nagy erőkkel jelent meg és kíséri a maszkos felvonulókat. A helyszíni beszámolók szerint egyelőre nem történtek magyarellenes megnyilvánulások, mint tavaly. Részletesen később számolunk be az eseményről.
Magyarország ungvári főkonzulátusa Facebook-oldalán korábban arra hívta fel a magyarországi állampolgárokat, hogy a következő napokban ne utazzanak Kárpátaljára.
Egy régebbi írásban volt arról szó, hogy az emberi akarat sajátos tárgya az értelem által fölismert jó. Az emberi természet és az ember számára jó között összhang van. Az a jó az ember számára, aminek az elérése tökéletesebbé teszi az embert. Az ember a maga teljes megvalósultságát, tökéletességét létezésének első pillanatában még nem éri el. A fogantatással, a létezéssel az ember még csak az úgynevezett első tökéletességét éri el, azaz természetének tökéletességét. Istennek nincs szüksége arra, hogy a természeténél fogva végtelen tökéletességéhez bármi is hozzájáruljon. Az angyali létezésben az angyal részéről már valamilyen cselekedet szükséges a számára teljes tökéletesség elérésére. Az ember az anyagvilágnak is része, ezért a szellemi értelemben vett tökéletességét is az időben előrehaladva éri el.
