Nyár a Nektárban

Ify Lajos egykori fonyódi plébános Emmaus nevű kápolnája a Balaton egyik legszebb táján, a Szent György-hegyen még ma is áll. De már nem sokáig: hamarosan összedől. Pedig az egykori magánkápolna még napjainkban is e vidék egyik emblematikus helyszíne, turisták hada keresi fel.
A hírek szerint a balatoni kápolnaépületen több magántulajdonos osztozik, és nem sok remény van az Emmaus rendbehozatalára.
A legendaszerű elbeszélések nagy vonalakban bemutatják Ify Lajos életét. Jómagam levéltárakban, könyvtárakban kutatva és kortárs tanúk elbeszélése nyomán rekonstruáltam Ify történetét, remélve, hogy az életút hiteles feltárásával is hozzájárulok a kápolna jövőbeni megmentéséhez.

Stoffán György: Nyílt levél DKlárinak

Gyurcsányné!

Nem hagyhatom szó nélkül azokat a gyalázkodó és hazug mondatait, amelyeket elpufogtatott a szebb napokat és jobb magyarokat is látott magyar Parlament falai között. Mintha Sztálin vagy Hitler egyik leszármazottja beszélt volna a Dumában vagy a Reichstag falai között… mi több: a maga, felmenőinek és férjének „dicső munkásága” után olyannak tűnt maga is és a beszéde is, mintha a Führer valamelyik leszármazottja bizonygatná a munkatáborok kapujában, hogy a munkatáborok jók, és hasznosak lesznek a jövőben is.

A maga nagyapjának „szerény munkássága”, családom néhány tagjának a halálát okozta, tehát nem tudom magát, mint kommunista hazaárulót mérhetetlen ellenszenv, sőt mélyről jövő utálat, undor és gyűlölet nélkül nézni. Tudom, a sokszor bérmálkozott hites ura, rossz kereszténynek tartana emiatt.  

Maga, a parlamenti beszédében mintegy négymillió magyart sértett meg, amikor azt az embert nevezte csalónak és zsarolónak, akire az ország kimondva, kimondatlanul felnéz, akit szeret, és akiben bízik. Nem tudom ezt a beszédet azzal elkönyvelni, hogy maguk kommunista hazaárulók ilyenek, mert személyes sértéseket nem lehet általánosságban megítélni. A maga nagypapája egy alattomos, ócska kommunista gyilkos volt, az apja bizonyos értesülések szerint benne volt II. János Pál elleni, gyilkos szándékú merénylet megszervezésében, s állítólag, a maguk elhurcolt zsidótól rekvirált villájának pincéjében tartott lőgyakorlatot Ali Agca, mielőtt Rómába vette volna az útját. A maga férje békés, hazafelé induló magyar emlékezőkre nyittatott tüzet és rendelt el lovasrohamos 1956. ötvenedik évfordulóján, de emellett Magyarországot drámai helyzetben, a csőd szélén adta át, a maga által csalónak és zsarolónak nevezett magyar Miniszterelnök kormányának.

Stoffán György: Horthy-szobor vörösben…

Egy beteg, tudatlan elme leöntötte vitéz nagybányai Horthy Miklós mellszobrát vörös festékkel. A tettes nem normális, amit jól mutat mind a közösségi oldalát kitöltő számos poszt, mind az általa készített élő közvetítés önmagáról, amelyet szintén közszemlére tett. Az, hogy megrendeli-e, fizeti-e valaki a tetteit, tagja-e valamely ma divatos, végtelenül demokratikus szobordöntögető civil szervezetnek, megválaszolatlan kérdések. Rendőrségi nyomozást rendeltek el az ügyben, de alig hiszem, hogy megbüntetnék ezt a minden bizonnyal gyógykezelésre szoruló nőszemélyt. Hiszen nem a Szabadság téri Szovjet emlékművet, vagy valamelyik egyéb emlékművet locsolta le vörös festékkel, „csak egy Horthy-szobrot.”
Az állítólag 1989-ben rendszert váltott, párhuzamos társadalmunk nagyobbik része felháborodott ezen a cselekményen, záporoznak a nemtetszést nyilvánító bejegyzések a közösségi oldalon, s van, aki anyagiakkal segítené a szobor – azóta példás gyorsasággal megtörtént – helyreállítását.

Vastag az a bőr a bukaresti arcokon: a román külügyminiszter még mindig magyar provokációról beszél

Ha egy üzlet jól megy, minek változtatni: a román külügyminiszter még mindig csakis a magyarellenes hangulatkeltést szolgáló ordas ferdítések logikája mentén képes a magyar-román viszonyról beszélni.
Bogdan Aurescu egy interjúban arról beszélt, néhány héttel ezelőtti, bukaresti találkozójukon azt mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek: Románia valós partneri viszonyt akar Magyarországgal.
Mindemellett azt szeretné, hogy a magyar fél kilépjen a provokáció logikájából a Romániával való viszonya tekintetében.

Online közvetítésben követhető az államnyelvi törvény alkotmányossági vizsgálata

Amint arról beszámoltunk, Ukrajna Alkotmánybírósága ma, július 7-én napirendre tűzte a 2019. április 25-én elfogadott államnyelvi törvény alkotmányosságának vizsgálatát.
A július 7-én nyilvános meghallgatásokkal elkezdődött vizsgálatot Ukrajna Alkotmánybíróságának hivatalos honlapján online élő közvetítésben lehet nyomon követni az alábbi linken: http://ccu.gov.ua/stream.
Az államnyelvi törvény komoly szakmai kritikát kapott a Velencei Bizottságtól. Kutatóközpontunk munkatársai is elemezték a jogszabályt a Tévút az ukrán nyelvpolitikában című kötetben, megállapítva egyebek mellett, hogy az nem egyeztethető össze az Ukrajna által a kisebbségi nyelvek védelme terén vállalt nemzetközi kötelezettségeivel.

Mikszáthtól Trianonig

1792 farsangjának utolsó vasárnapján a fülig szerelmes fiatal gr. Buttler János Kassán megkéri gr. Dőry Gábortól leányának, Katalinnak a kezét. Ezzel egy olyan szerencsétlen történet indul útjára, mely Mikszáth Kálmán tollán keresztül híres lesz, csak éppen köszönőviszonyban sincs a valósággal és káros következményei messze túlléptek a nagy palóc író fantáziáján. Bizonyára nem ez volt a célja, de a palackból ő engedte ki a rombolás szellemét.
„A történelmi regény írójától sem lehet elvitatni a költői szabadságot, de a műnek a történelmi hűség követelményének is meg kell felelnie” – szögezi le egyik tanulmánya elején Horváth Attila.

A természet vadvirága

A napokban vehettük kézbe Oriskó Norbert A természet vadvirága című magánkiadásban megjelentetett könyvét és bizonyára nemcsak az én véleményem, hogy lehetetlen letenni amíg az elejétől a végéig, azaz a 102. oldalig nem érünk.
„Petőfi életműve és életpályája azt mutatja, hogy a legtermészetesebbtől, az egyszerű virágtól hogyan lehet eljutni a legbonyolultabbig, a hazáig. Ebben az útkövetésben segít bennünket Oriskó Norbert könyve”– írja az utószóban Duray Miklós.

Tolnai Ottó 80 éves

Július 5-én nyolcvanéves Tolnai Ottó Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.
A Tisza parti Magyarkanizsán született, kereskedő apját eredetileg Kracsunnak hívták. Tolnai már gyerekként sokat olvasott, szabadidejében a bátyjától kapott ponyvaregényeket, idegenlégiós könyveket bújta. Írással a zentai magyar gimnázium tanulójaként kezdett foglalkozni, első kisprózáját A kavics címmel az újvidéki Ifjúság című hetilap közölte 1956-ban.
Érettségi után az újvidéki egyetem magyar szakán tanult, majd a zágrábi egyetemen folytatott filozófiai tanulmányokat. Verseket 1960-tól ír, lírai művei kezdettől fogva metrum, rím, központozás és rendszerint nagy kezdőbetűk nélküli szabadversek. Első verseskötete, a Homorú versek 1963-ban jelent meg.

ENSZ-szakértő: illegális volt a Kászem Szulejmánit megölő amerikai dróncsapás

Az ENSZ elítélte azt a januárban végrehajtott amerikai dróntámadást, amely megölte Kászem Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda tábornokát és kilenc másik embert Bagdadban.
“Szulejmáni vezérőrnagy az iráni katonai stratégiáért, illetve a szíriai és az iraki műveletekért felelt. Ugyanakkor egy valódi, közvetlen fenyegetés hiányában az Egyesült Államok cselekedete törvénybe ütköző” – írta Agnes Callamard, a bírósági eljárás nélküli kivégzésekre szakosodott ENSZ-jelentéstevő hétfőn közzétett jelentésében.
Hangsúlyozta, hogy Washington cselekedete nemzetközi jogba ütközik.

Ártatlan fehér lányra támadt egy feka nősténybanda...

Felkavaró felvétel Melbourn-ből 2020. júniusában. Felkavaró...!, mégsem dughatjuk már fejünket homokba a hazai közeles eseményeket is látván, amikor – egyebek közt – egy budapesti kerület, újbuda polgármestere, L. Imre Adolf Hitlert megdicsérőn méltat elnökölt hivatali tanácskozásán; kell, muszáj látnunk ezeket a képsorokat, amik tisztán érthetőek akár angol nyelvtudás nélkül is.
Felkavaró..., bár a nagyon érzény, globálidióta síposok és tüntikézők ezért mégsem ricsajoznak, vetik magukat hasmánt fetrengő, „kurvaerős kép”-be. Felkavaró..., mert a BLM és az AntiFa marxista-leninista moslékon (homályos páholyokban, de akár egyetemi előadókban) célrabutított „hasznos idiótái” már a spájzban vannak...    -czgy.

Valek Tünde: Szeretetszobrász

Kő Pál emlékezete

Mindent, mit alkotok szeretetből születik
Tisztelettel eleinknek, őseinknek
Kik jó példát mutatnak gyermekeinknek
Múltnak becsülete jövőnek fényei

Nő báránnyal 2019. 03. 19. Epreskert

Bővebben ...

Az alvilágban sötét van

Déry Tibor egy hat részből álló novellafüzérben megírta Budapest ostromát. Az Alvilági játékok utolsó darabjának címe: Félelem. Ebben mondja Mari néni, az egyik öregasszony: „Senki sem alszik. Az egyik fele a nyilasoktól fél, a másik fele az oroszoktól.”
Ez a találó mondat mostanra némileg módosult jelentéstartalmat kaphat. Valahogy úgy: vannak, akik ma is, patológiásan a nyilasoktól félnek, mi több, rettegnek – a másik fél viszont már egyáltalán nem fél az oroszoktól, sőt tiszteli-becsüli őket, és mindinkább látja, mennyire nem azonos az orosz a szovjettel. És mivel már nem fél, szembe mer és tud nézni olyan jelenségekkel, amelyek a múltat és a jelent egyaránt meghatározzák.
Ungváry Krisztián és Szakács Árpád írásait olvasva, úgy vélem, a fenti gondolatok és evidenciák rendkívüli fénytörésbe kerülnek. Előbbire látszólag nem kéne túl sok szót vesztegetni, hiszen mélyen egyetértve Szakács Árpád megállapításával, hogy ha az írásáról lefejtenénk „a gyűlöletet, a gyalázkodást, az indulatot, a személyeskedést, a csúsztatásokat és a valótlanságokat” (hozzáfűzném: a lólábukat kilógató komplexusok seregét is), nem túl sok minden maradna, de ama bizonyos, „vegytiszta marxista doktrína csontváza” azért megérdemel egy-két megjegyzést.

Turul-szobor, Lenin-szobor, omladozó Lánchíd, helyezkedő jobboldali politikusok…

Már-már nem is igaz, hogy párhozamos társadalomban élünk, mert az emberi hülyeség, az árulás, a jellemtelenség, a szeretetlenség és a jog nélküli társadalom, az ószövetségi logika felülemelkedett a keresztény erkölcs-, és kultúra gyökerein fejlődött emberi társadalmak ideológiáján, lelkületén, logikáján. Egy anyagiakban bővelkedő kisebbség a világban olyan felfordulást teremtett, amely levetett magáról minden emberi jó tulajdonságot, pozitív érzést és ráengedte a – tetszik, nem tetszik – nomád népeket a világ kultúrájának és mozgatójának szívére, Európára. Igaz, nem egyszerre érte el ezt a szintet a háttérhatalom, hiszen kellett hozzá két világégés, amelyek alapján a kollektív bűnösséggel kordában lehetett tartani a „művelt” Nyugat társadalmait, amelyekben egyúttal a jóléti társadalmat is meghonosították azzal a céllal, hogy a keresztény hitet és vallást megvesse, elfelejtse a társadalom. A földrész keleti felében a kommunista ideológiára épülő sötét kísérleti telepet rendezték be, s ma már mondhatom: hála Istennek. Hiszen a kommunista diktatúrának ugyanazok a jellemzői, mint a mai kor erkölcstelen és ostoba, embertelen és életellenes, vallást tiltó, kapitalistának nevezett ámokfutásának. Így, a volt szocialista országok ma a zsigeri önvédelmi ösztönök által, talán később kerülnek arra a vesztőhelyre, amelyen Európát készülnek napjainkban lefejezni.

Tíz országban jelenik meg Rubik Ernő könyve

A Rubik-kocka sokkal több, mint egy lebilincselő rejtvény: igazi világjelenség. Könyvek, színdarabok és hollywoodi szuperprodukciók állandó szereplője, egyetemi kurzusok tárgya, világversenyek sporteszköze. A kocka, amely 40 évvel ezelőtt indult világhódító útjára, közel egymilliárd ember játéka lett.
A mi kockánk című kötetében Kossuth- és Széchenyi-díjas, világhírű játéktervező mesél arról, amit kreativitásról, problémamegoldásról, tanulásról gondol. Elmondja azt is, hogy milyen volt számára végigkövetni a Rubik-kocka minden várakozást felülmúló sikerét és különös kalandjait a nagyvilágban.

A magyargyűlölő Rareș Bogdannak leolvadt az agya, és mocskos szájú, primitív stílusban ment neki Szijjártó Péternek

Nem tetszik neki, hogy megmondta a főnökéről: szélsőségesen magyarellenes.
Rareș Bogdant aligha kell bemutatni az olvasónak: ő a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) tévés műsorvezetőből lett európai parlamenti képviselője, aki teljesen hisztérikusan éli meg a románságát.
Ez többek között annyit jelent, hogy mélységesen, zsigerien gyűlöli a magyarokat, és nem szalaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy ott gyalázzon bennünket, ahol ér.
Szegénynek most attól olvadt le az agya, hogy az Óbéb-Kübekháza határátkelőhely létrehozásáról szóló törvény alkotmánybírósági megtámadása miatt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szélsőségesen magyarellenes politikusnak nevezte Klaus Iohannis román államfőt.