A Nyugat utolsó tizenkét éve

A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) január 5-én tartott beszélgetésen Buda Attila Babits-kutatóval és Pataky Adrienn PhD-hallgatóval beszélgetett Kelevéz Ágnes a Gondolat Kiadónál megjelent kötetről, amely a Nyugat utolsó tizenkét évét dolgozza fel. Az eddig kevéssé kutatott időszakot Babits Mihály és Gellért Oszkár levelezéséből ismerhetjük meg. Az alkotás kiindulópontja a tíz évvel ezelőtt megkezdett kutatómunka volt – mondta el Buda Attila, majd hozzáfűzte: a legtöbb levél a nyári időszakban keletkezett, ugyanis ekkor Babits és felesége, Török Sophie Esztergomban lakott, így megsűrűsödtek a levélváltások Gellért és Babits között, hiszen személyesen és telefonon nem tudtak egyeztetni. A kötetben főként szakmai levelek kaptak helyet, de akad egy-két személyes hangvételű írás is.

Tudose akasztófával fenyegette meg a székely vagy magyar zászlók kifüggesztőit

Mihai Tudose miniszterelnök telefonon nyilatkozott a Realitatea televízió szerda esti műsorának és leszögezte, hogy szó sem lehet magyar autonómiáról Romániában, a három magyar párt közös autonómia-nyilatkozatának pedig nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani.
Tudose nyilatkozatának egy részét a rossz telefonos kapcsolat miatt nagyon nehezen lehetett érteni, azóta azonban több román portál is kihámozta és lejegyezte a miniszterelnök szavait.
Nos, Mihai Tudose, az EU-tagállam Románia miniszterelnöke 2018-ban azt mondta:
„megmondom egyenesen: azt üzentem, hogy ha a székely zászlót felvonják az ottani intézményekre, akkor ők is ott fognak lógni a zászló mellett”.
Ezt a verziót közölte a Realitatea TV és a Ştiri pe Surse is.
A DCNews azonban másképpen jegyezte le Tudose kijelentését, szerintük a miniszterelnök azt mondta:
A három magyar párt által felvetett autonómia-kérdés kapcsán „ugyanaz lesz a magatartásom, mint amikor megpróbáltak egy zászlót felvonni egy nem tudom, milyen napon. Amikor én nagyon világosan azt üzentem, hogy ha az azt a zászlót kifüggesztik, akkor a felelősök is ott fognak lógni a zászló mellett”.

Együtt az autonómiáért?!

Akár meg is könnyebbülhetnénk a hír hallatán, hogy mindhárom erdélyi magyar párt, így a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP), valamint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke egyetért a tömbmagyarság területi, valamint a szórvány kulturális autonómiaigényével, és hajlandó támogatni a megvalósítását célzó törekvéseket. Mindezt pedig aláírásával is szentesítette.
Feltételes módban fogalmazok, mert a diktátor házaspár megbuktatása óta eltelt 28 esztendő alatt az autonómia eszméjének felvállalása RMDSZ-részről mindig a nyilatkozatok szintjén maradt. De erre is csak választási kampányok idején volt példa, hiszen annak végeztével megfeledkeztek róla. És még egy hónapja sincs, hogy Kulcsár-Terza József, RMDSZ-színekben megválasztott MPP-s parlamenti képviselő egyéni kezdeményezésként volt kénytelen benyújtani Székelyföld területi autonómiájának a tervezetét. Még képviselő társa, Biró Zsolt országos MPP elnök sem látta el azt ugyanis kézjegyével, pedig saját lelkiismeretén és pártjának alapító okiratán kívül erre egy választmányi döntés is kötelezte.

Soros romániai kísértetei (III. rész)

(Olvasóink itt találják meg az első részt, és itt a második részt.)

A felhalmozott tőkében szegény, mély állami korrupcióval terhes és ingatag jogállamisággal küszködő országokban klisévé vált a kelet-európai, politikailag tudatos rétegek nagy részében, hogy az USA-val és az EU-val való szorosabb kapcsolatok megoldanák gazdasági problémáikat. Sokan hittek abban, hogy ha a NATO igényeinek eleget tesznek, akkor az kölcsönös hátvakaráshoz vezet.

KMKSZ: Ukrajna egyeztesse nemzetiségpolitikai koncepciója tervezetét a kisebbségekkel

Nyílt levélben kéri Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnöktől Ukrajna előkészületben lévő nemzetiségpolitikai koncepciójának egyeztetését a nemzeti kisebbségekkel és a dokumentum-tervezet elküldését a Velencei Bizottságnak véleményezésre Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott levél szerint a nemzetiségpolitikai koncepció tervezetével kapcsolatban az ukrajnai nemzetiségek szervezetei számos kérdést és javaslatot megfogalmaztak, a dokumentum ugyanis szerintük a jelenlegi formájában ellentmond Ukrajna alkotmányának és törvényeinek, s mint ilyen, "másodrendű állampolgárokká degradálja a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó polgárokat". Ezért a KMKSZ elnöke azt kéri az ukrán kormányfőtől, hogy a nemzetiségpolitikai koncepció tervezetének végleges szövegét az elfogadása előtt egyeztessék a nemzetiségi kisebbségek szervezeteivel, vegyék figyelembe azok javaslatait, észrevételeit, és küldjék el a tervezetet a Velencei Bizottságnak véleményezésre.

Aláírta egy ausztriai püspök is az Amoris Laetitia püspöki korrekcióját

Január 6-án Andreas Laun, az ausztriai Salzburg emeritusz segédpüspöke is aláírta az eredetileg három kazah püspök által írt "hitvallást". Az aláírók között így már hat püspök, és egy bíboros van.
Andreas Laun 1995-ben lett Salzburg segédpüspöke. A püspöki szolgálatát tavaly október 13-áig, pontosan a 75 éves kora betöltéséig látta el, amikoris Ferenc pápa elfogadta az életkora miatt automatikusan beadott lemondási kérelmét. A püspöki szolgálata mellett Laun az ausztriai Heiligenkreuz filozófiai-teológiai fakultánsának erkölcsteológia professzora is volt.

2018. január 5. Vízkereszt vigíliája

Már Karácsony ünnepénél említettük, hogy a keletiek kezdetben január 6-át tartották Üdvözítőnk születésnapjának. Ősrégi ünnep tehát az, melyet magyarul Vízkeresztnek nevezünk. És már legrégibb emlékeinkben, melyek említik, vigíliával jelenik meg az Epiphania. Alex. Kelemen szerint a bazilidiánusoknál. (Bazilides gnosztikus követői Alexandriában Hadrián császár alatt.) Így a jeruzsálemi zarándoknő leírja, hogy vándorlása közben épp akkor érkezett egy thebaisi városba, mikor „a boldogságos epiphania napjának előnapja volt, mert e napon vigíliát kellett tartani a templomban.” Ma is mind a keletiek, mind a nyugatiak vigíliával készülnek elő e szent ünnepre, de míg nálunk ez nem böjttel kapcsolatos előkészület, addig a görögök böjtölnek e napon. A keletieknél január 2-5-ig tart az előünneplés.
A vigíliák rendes viola színe helyett fehér e napon az egyházi ruhák színe és a misében az angyali ének (Glória), a zsolozsmában pedig a Te Deum himnusz is megvan. Különben e nap szentmiséje az evangélium (Mt. 2, 19—23.) kivételével teljesen megegyezik a karácsony nyolcada alatt előforduló vasárnapéval.

Eva Herman Facebook-pucoló neves német újságírókat leplezett le – Soros farka ott lóg ki ezekből is!

Január 1-től lépett érvénybe Németországban Heiko Maas (SPD) igazságügyi miniszter internetes hálózati törvénye, amelynek révén törölnek posztokat, kommenteket a Facebookról, illetve emberek FB-oldalát blokkolják. Nem a bíróságok. Hanem sokszor – mint most Eva Herman kiderítette – neves „minőségi” újságírók indítványára.
Akik  az ARD/ZDF-nek, a Spiegelnek, stb. dolgoznak „rendfenntartóként” egy CORRECTIV nevű internetes portál számára. Ahonnan gondolatrendőrségként működnek.

Léván hűen őrzik a hatvan éve elhunyt Kittenberger Kálmán emlékét

Hatvan éve, hogy elhunyt a legendás Afrika kutató Kittenberger Kálmán. Lévai iparos család sarjaként látta meg a napvilágot 1881. október 10-én. Emlékét Léván  a mai napig példamutató hűséggel őrzik, többek között utcát neveztek el róla, és a helyi cserkészcsapat is a híres Afrika kutató nevét viseli.
Középfokú tanulmányait Léván végezte. Már szülővárosában kialakult a természet iránti vonzódása, Kriek Jenő természettanárának köszönhetően. Tanárától tanulta meg a preparálás fortélyait.
Kittenberger Kálmán hat alkalommal összesen 16 évet töltött Afrikában, s több mint 60 ezer példányból álló anyaggal gazdagította a Magyar Nemzeti Múzeum állattani gyűjteményeit. Első expedíciójaként 1903 elején Damaszkin Arzén bácskai földbirtokos afrikai vadászkirándulása résztvevőjeként érkezett Kelet-Afrikába. Gyűjtése mintegy 300 új állatfajt tartalmazott, közülük csaknem negyvenet róla neveztek el.

Magyar regények a 19. századból

Jósika Miklós: Abafi

Jósika Miklós bárót a magyar romantikus regény megteremtőjeként tartják számon. Bár elsőként a Zólyomit írta meg, baráti tanácsra mégis az Abafit jelentette meg korábban, 1836-ban Pesten. A ma is szórakoztató, romantikus történet már első megjelenésekor hatalmas sikert aratott. Jósika Miklós írásával a magyar történelmi regény útját jelölte ki, és nagy hatással volt rá Walter Scott.

Érvek Isten létezése ellen? Ezt válaszold...

Mint keresztény, és mint filozófia szakos hallgató, egyszerűen megdöbbent a hitvédők hiánya a társaim között. Emlékszem, hogy amikor még magam is ateista voltam, szembeszálltam a hívőkkel és bizonyítékot, valamint nyomós okokat követeltem, hogy elhiggyem, Isten létezik. Jó és azonnali válaszokat akartam, de soha egyet sem kaptam. Mindig tág fogalmakkal válaszoltak: Krisztus irántam, mint személy iránti szeretetéről beszéltek, vagy a tudományos ismereteink hiányát használták fel Isten szükségszerű létezésének megindoklására ("hiányosságok Istene").
Ma hívőként mégis azt állítom, nincs okunk aggodalomra. Számos rendkívül alapos filozófiai magyarázat van Isten létezésére, amióta a középkori szerzetespap, Szent Anzelm közzétette az Isten létezését tárgyaló első érvelését a XI. században (ezt ma Ontológiai istenérv néven ismerjük).

Karácsony és szilveszter a Don-kanyarban

Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1942 karácsonyán és szilveszterén nem csak a magyar királyi 2. honvéd hadsereg, hanem az egész magyar közvélemény szentül hitte, hogy a Donnál harcoló fiai épségben hazatérhetnek. Ám sokak ünnepi örömébe aggodalom is vegyült, a hadműveleti területen lévő honvédek és itthoni hozzátartozóik számára különösen nehéz volt ez a háborús karácsony és szilveszter, hiszen valójában nem tudhatták, mit hoz számukra az elkövetkezendő 1943-as esztendő.
Hogyan teltek ezen ünnepek a Donnál? Mindezekről számtalan naplóban, visszaemlékezésben olvashatunk, de ezen írásunkban nemes bártfai Szabó László műszaki főhadnagy memoárjából idézünk, akinek századában is szép számmal szolgáltak felvidéki honvédek, ugyanis a Goncsarovkán állomásozó szolnoki (másutt: esztergomi) 107. utászszázad a miskolci VII. hadtest alárendeltségébe tartozott, mint a 152. gépkocsizó utászzászlóalj egyik százada.

Felvidék hazatért – a 80. évfordulóra készülünk!

Jövőre lesz nyolcvan esztendeje, hogy bebizonyosodott: a Nagy Háborút lezáró békeszerződések nem örökkévalóak. 1938. november 2-án az első bécsi döntés eredményeként újból magyarrá válhatott a Felvidék és Kárpátalja déli része, amikor a csonka Magyar Királysághoz visszakerült 11.927 négyzetkilométer terület, amelynek 1.058.000 lakosából 86,5 százalék volt magyar.
Hazatért Komárom, Érsekújvár, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Ungvár, Beregszász és Munkács. A fegyverkezési egyenjogúságát visszanyert Magyar Királyi Honvédség alakulatai legfelsőbb hadurukkal, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóval az élen, valóságos diadalmenetben vonultak be a húsz esztendeig tartó csehszlovák megszállás alól felszabadult területekre.

Tenyerére kiülnek az angyalok /Beszélgetés Gergely István „Tisztivel”, a Csibész Alapítvány elnökével/ (Karácsony)

Úgy tartja, Jézus minden csábítás ellenére nem „disszidált”, szülőföldjén maradt, betöltötte a feladatát. A mi utunk is ez, Jézus útja. Gergely István „Tisztivel”, korábbi csíksomlyói plébánossal, a Csibész Alapítvány elnökével arra is igyekeztünk választ találni: mit tehetünk annak érdekében, hogy minél tovább tartson a karácsony?
– A születéstörténetnek melyik „változata” áll legközelebb a szívéhez?
– Gyerekkoromban mindig ugyanazt az Erdély-szerte ismert klasszikus pásztorjátékot adták elő, amely később könyvben is megjelent. Ma is érzem a szívemben, a lelkemben a gyönyörű dallamokat, amelyeket az angyalok, a nagylányok énekeltek a szülőfalum szentélyében. Ezeket mindenhová magammal vittem Gyergyószentmiklóstól Jegenyéig, bármerre is szolgáltam vagy vetett a sors. E dallamokat mai szellemi gyermekeim, az Árvácska együttesünk vezetői és tagjai részben ma is felhasználják. Én legfeljebb tanácsokkal és ötletekkel járulok hozzá az egészhez, igazából csak nézem és hallgatom őket.

Európa elfelejtette a karácsonyt: Interjú Márfi Gyula veszprémi érsekkel

Ellentmondásokkal, fenyegetéssel, mégis reménnyel teli időszakban érkezett el az idei karácsony. Így lehetne summázni Márfi Gyula veszprémi érsek gondolatait, aki az ünnepek előtt adott exkluzív interjút a PestiSrácoknak. Az érsek felidézte azokat az Európában zajló folyamatokat, amelyek aggodalommal töltik el. Mint mondta, tisztán kell látnunk, hogy mivel állunk szemben, mert az a sötétség, ami Európát fenyegeti, keresztény kultúránkat, hitünket fenyegeti. Nyugaton egy olyan világ épül, amelyik toleranciát vár el, miközben összemossa a nemzeteket és megfosztaná államait minden függetlenségüktől. De itt Magyarországon, valami elkezdődött, ami reményteljes, mintha Istennek valamilyen célja, terve lenne velünk.