Kihasználják a jóléti államot – Terroristák harcolnak svéd pénzen Szíriában
Körülbelül háromszáz ember utazott az elmúlt években Svédországból Szíriába vagy Irakba, hogy az Iszlám Állam és más terrorszervezetek oldalán harcoljon egy jelentés szerint, amelyet a svéd közszolgálati SVT honlapján szemléztek.
Ennek a háromszáz embernek szinte mindegyike kapott valamilyen formában segélyt a svéd államtól, és kapják a mai napig is. Ehhez csaláshoz kell folyamodniuk, a segélyt kapók például megbíznak valakit azzal, hogy kezelje a postájukat Svédországban, s azt a benyomást keltse, hogy ott vannak, nem pedig a Közel-Keleten. A tanulmány egyik szerzője, Magnus Ranstorp szerint nem meglepő, hogy ilyesmi történik, ez más országokban is előfordul, de az azért mégis csak döbbenetes, hogy szinte minden vizsgált személynél ezt tapasztalták. Hasonló ellenőrzést pedig a hatóságok eszerint nem végeznek, vagy legalábbis mérsékelt hatékonysággal.
A cikk szerint arra sincs túl sok esélye a svéd államnak, hogy visszakövetelje a jogtalanul felvett segélyeket, hiszen az érintettek nincsenek az országban. Ranstorp szerint nem kiugróan sok pénzről van szó, nem lehet meggazdagodni a svéd segélyekből, de egy közel-keleti konfliktuszónában azért sokáig kitart.
Kevesen tudják, hogy a Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdélyben még pusztítóbb volt a szovjet terror, mint a trianoni országrészben, ott ugyanis a szovjetek vérengzését tetézték a Vörös Hadsereg mellé csapódott román katonák kegyetlenkedései. Bár nem süthető bélyeg a teljes erdélyi románságra, mégis tény: Kolozsvárról és környékéről közel hatezer magyar férfit hajtottak el a Gulág-Gupvi táborokba, a román katonaság és a magyar-vagyonra ácsingózó helyi románok segítségével, egyharmaduk sosem tért vissza. Ugyanakkor voltak magyarokat bujtató román családok is. A Gulág Emlékév zárónapján Kolozsváron több kutató és túlélő is megszólalt, a borzalmas történetet a témát régóta kutató Erdélyi Eszkimó Péter írta meg a PestiSrácok.hu olvasóinak.
Egyiptomban folytatódik a keresztény családok exódusa a Sínai-félszigetről, miután hét keresztényt meggyilkoltak az ún. Iszlám Állam dzsihadistái az elmúlt három hétben. A kialakult helyzetről nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak P. Samir Khalil Samir egyiptomi jezsuita, a római Pápai Keleti Intézet iszlamisztika tanára.
Az egyik szentmisén, egy 4-5 éves gyermek végig hisztizett. Néztem az anyukát, aki angyali türelemmel viselte a gyermek hangulatának változásait, az azzal járó dühkitöréseket jelző hangeffektusokat. Jólnevelten mosolyogtam, de lelkem mélyén sajnáltam a gyermeket! Sajnáltam, mert, bár sok mindent ajándékoznak neki a szülei, de az életvezetéshez egyik legfontosabb készséget, az önuralmat úgy tűnik, hogy nem tanítják gyermeküknek.
Tiltakozás a Vértónál kialakított nemzeti emlékhely ügyében
A régi székely kapukat meg kell menteni, az újakat a hagyományos szerkezet és mintakincs alapján kell megépíteni, az utóbbi másfél évtizedben elburjánzott falukapu-készítést pedig olyan irányba kell terelni, hogy azok ne a települések közötti versengés eszközei legyenek, hanem minél jobban jelképezzék az eredeti székely kapu sajátos helyi vonásait – fogalmaztak az előadók szombaton a székely kapukról szóló tudományos ülésszakon, amelyet a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tartottak. Az eseményen bemutatták Balassa M. Iván Székelykapuk régen és ma című könyvét, amelyhez hasonlóan az elhangzott ismertetők is történetiségében követték a székelykapu-jelenséget.
Magyarcsernye községi székhely a román határ közelében. A kilencvenes évekig a városok is irigyelhették ipari létesítményeit. Aztán becsukták a cukorgyárat, tönkrement a szövetkezet, vele együtt a malmuk és a pékségük is. Megszűntek a textilipari kisüzemek, a kereskedelmi vállalat. Takaréklángon dolgozik az étolajgyár. Az elvándorlás pedig nagyméretű.
A Columba Stewart bencés szerzetes vezette, collegeville-i (Minnesota állam) központú, több országban működő Hill Múzeum és Kézirattár eddig több mint 140 ezer teljes kéziratot digitalizált, megmentve őket a végső pusztulástól.
Kiszorulóban vannak Jézus hívei a háború sújtotta Irakból és Szíriából, miközben Európa illegálisan bevándorló muzulmánok millióinak ad menedéket. Európának cselekednie kell – erről szól Marc Fromager francia keresztény szerző könyve, amelyet tegnap bemutattak Budapesten.
Miután a tanácsteremből már korábban eltávolították, a csíkszeredai városháza homlokzatáról is le kell venni a székely zászlót és a város két lobogóját. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla döntése után nem maradt a városnak jogorvoslati lehetősége, az ítéletet végre kell hajtani.
– A jelölés határideje: 2017. március 15. –
Köztudottan Wass Albert Erdélyben a legolvasottabb magyar író, és Magyarországon is dobogós. Népszerűsége egyeseket irritál, vitatói azzal is érvelnek, hogy háborús bűnöst nem ildomos ünnepelni. Amikor Wass Albert fiainak felkérésére elvállaltam a román népbíróság ítélete ellen benyújtandó perújítási kérelem ügyvédi képviseletét, magamban megfogalmaztam: ha az ügyirat áttanulmányozása és a beszerzendő újabb dokumentumok alátámasztják Wass Albert bűnösségét, visszaadom az ügyvédi meghatalmazást. Elveim, neveltetésem, családi hátterem következtében nem vállalhattam, nem vállalhatom el egy háborús bűnös szerecsenmosdatását; a magyarságnak (és hozzáfűzhetem, az emberiségnek) nincs szüksége hamis prófétákra.
Békés megmozdulást szeretnének idén is március 10-én.
Háromszázharminc éve, 1687. március 3-án gróf Antonio Caraffa császári generális teljhatalmat kapott, amelynek eredményeként a császárellenes összeesküvést kivizsgáló eperjesi vésztörvényszék huszonkét tehetős polgárt és nemest küldött a vérpadra.
Balassi Bálint (1554-1594), a magyar líra első kiemelkedő, világirodalmi rangú képviselője számtalan szállal kötődik a Felvidékhez, azon belül pedig Nógrádhoz.
