Bakos Ferencet (1891-1962) kisgyerekkorától fogva tanítgatta apja a különböző ősi, magyar népi gyógymódokra. Néhány év múlva már több száz éves tudás birtokában volt, melyet a régi öregektől tanult, lesett el. Szakadatlanul járta az erdőket, mezőket, gyűjtötte a gyógyfüveket, a természet kincseit, hogy minél több emberen tudjon segíteni.
„A patak és a szikla összecsapásából mindig a patak kerül ki győztesen. Nem az ereje, hanem a kitartása miatt. A kitartás az a kemény munka, melyet akkor végez el az ember, amikor már belefáradt a kemény munkába.” Ezzel a gondolattal ajánlotta figyelmembe Ormánság – Rejtőzködő kincsek című új művét Mánfai György fotóművész.
(A mocskos szavak alakhű idézésért az olvasó engedelmét kérjük, de fontosnak tartottuk illusztrálni, kiknek is küldte oly szíves jókívánságait a Váci egyházmegye püspöke. Ezért a nyílt levelet Advent harmadik hetében a katolikus főpap miatt szégyenkezve, teljességében adjuk közre... a szerk.)
Püspök Úr!
Nem először válik világossá milliók előtt az a magatartás, amelyet Ön tanúsít a magyar nemzet és a keresztény hit ellen. Ma ismét ezt tapasztaltuk… Ma, az Öröm vasárnapján.
Ön, az „Orbán geci, Basszátok meg Jézust, Gyújtsuk fel a betlehemet, Mocskos Fidesz…” etc… mondatokat skandálóknak küldött ma üzenetet, biztosítva őket arról, hogy becsüli a kitartásukat. Olyanokat üdvözölt nyilvánosan váci püspökként, akik meggyalázták és gyalázzák egyházunkat, ünnepeinket, s aki az Andrássy úton akarnak akasztani. Ön vagy öregkori demenciában szenved (magyarul hülye), vagy sátáni elképzelései vannak, amelyekkel egyházát, hívő népét és magyar keresztény nemzetet igyekszik megalázni.
Katolikus egyházunk a gyilkosságra felhívást, vagy azok lázítását elítéli. Ön azonban püspök létére, lejáratva ezzel a ma Magyar Katolikus Püspöki Kart, olyan károkat okoz, amelyek felmérhetetlenek és visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el.
Önnek nem az a dolga, hogy egy liberális, hazazáruló kisebbséget támogasson üdvözlő levelével, hanem az egyházban amúgy is feszült hangulatot csillapítsa és egységet igyekezzék teremteni. Ezzel szemben Ön a keresztény magyar kormány ellen uszít, és ezzel az egyházunkba vetett hittől tántorítja el a hívő és mindig hű magyar népet Mária országnak népét, ahelyett, hogy az országért és a magyarságért imahetet hirdetne, látva azt a veszélyt, amely leselkedik ránk Európa liberális és keresztényellenes vezetése és ezek hazai követői miatt és által.
Magyar katolikus újságíróként megfeddem Önt, szégyellje magát! Igaz, hitemet és a templomot Ön miatt – sokakkal ellentétben – természetesen nem hagyom el, de mélyen elítélem az Ön aljas és gyűlölködő magatartását, amelynek Advent harmadik vasárnapján adott hangot egy liberális törpe kisebbséget üdvözölve köszöntőlevelében.
Egy kérdéssel zárnám soraimat: – Milyen lélekkel és milyen vastagra duzzadt bőrrel az arcán fog kiállni a hívek elé a váci éjféli misét celebrálni? Hogyan köszönti azt a Jézust a jászolnál, Akit aljas és trágár mondatokkal illetnek az Ön védencei?
Stoffán György
Tisztelt Szerkesztőség!
Köszönöm, hogy a Szózat oldalán ajánlották a filmelemzésemet.
Közben készült egy szakmai állásfoglalás ismert filmrendezők részéről, és ezt elküldjük a sajtó, a média egyes képviselőinek. Ha belefér, hírt adhatnak a dologról, de ha nem, akkor legalább ajánlhatják ismerőseiknek.
Üdvözlöm,
Deák-Sárosi László
AZ UTCAI RENDBONTÁS ÉS ROMBOLÁS TÉTJE KARÁCSONYUNK NYUGALMA ÉS BÉKÉJE
A latin-amerikai civilizációk bukását a XVI. században a spanyol és portugál konkvisztádorok okozták. Ma hazánk felé irányul egy amerikai konkvisztádor figyelme. A főváros utcáit Soros Györgynek, a leghírhedtebb modern kori konkvisztádornak a zsoldosai tapossák, akik között ott menetel az ellenzék számos hazaáruló politikusa is. Az elmúlt napok eseményeiből világosan látható, hogy a bevándorláspárti Soros-hálózat szervezi az erőszakos tüntetéseket Budapesten. Ami az utcákon történik, az több mint vandalizmus, az lázadás.
Az agresszív cselekmények résztvevői Soros csicskái, kilóra megvehető megélhetési politikusok, a hazátlan és istentelen külföldi bolsevik bérencek (Antifa tagjai) megmutatták, hogy nem tisztelnek senkit és semmit, nem tisztelnek se Istent, se embert. Nem tisztelik az alapvető értékeket, nem tisztelik a jogot, nem tisztelik a kereszténységet, de a keresztény ünnepeket sem. Kiiratkoztak az emberi civilizációból azok, akik a nemzet főterén azt ordították, hogy égjen a karácsonyfa, égjen a rendőr!
Közel egy hónapja kiszivárgott a Magyar Nemzeti Filmalap Hunyadi Jánosról tervezett filmjének forgatókönyve, és azóta több cikkben, hozzászólásban bírálták annak történelemhamisító elemeit. Legkorábban Stefka István újságíró Az Öreg című blogján vette kemény, de jogos kritika alá a munkaanyagot. A tervezet számos olyan képtelenséget, csúsztatást tartalmaz, amelyek közül már néhányat említve is egyértelművé válik bárki számra, hogy dilettáns munkáról vagy példátlanul durva provokációról van szó. Nekem is lehetőségem nyílt elolvasni és kijegyzetelni a forgatókönyvet, és a részletek ismeretében állíthatom, hogy mindez sokkal inkább provokáció mint ügyetlenség. Ezért írtam meg a magam elemzését.
Az már önmagában botrányos, ha egy történelmi film forgatókönyve hemzseg a tárgyi tévedésektől. Fokozza az ügy súlyosságát, hogy a filmet minden eddiginél nagyobb költségvetésből akarják megvalósítani, a magyar adófizetők mintegy hétmilliárd forintjából. Csak a forgatókönyvre húsz milliónyi összeget, a gyártás előkészítésére nyolcvankilenc millió forintot költenek, az utóbbiról már konkrét döntés is született. Szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúját veti fel, hogy a forgatókönyv megírását a Filmalap öttagú döntőbizottsága egyik tagjuknak ítélte meg. A legsúlyosabb azonban az, hogy ez a kiszivárgott forgatókönyv meghamisítja az 1456-os nándorfehérvári győzelem történetét, és minden lényeges elemében a magyar nemzet kárára téved.
Dóczy Péter színművésszel beszélgetek kultúráról, versekről most 2018. advent első időszakában. Azért tegeződünk egymással, mert immár lassan ötven éve együtt jártunk hittanra Budapesten a Jézus Szíve templomba, a józsefvárosi Mária utcába. A beszélgetés apropója pedig a versek, hogy miért kell, hogy miért szükséges a verseket hangos és élő tolmácsolásban is hallgatni az embereknek. Ugyanis, amikor legutóbb Ipolyságon a Sajó Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából tartott emlékkonferencián Péter verseivel tisztelgett e kiváló magyarságtudatú költő emlékének, akkor eszméltem rá ismét, hogy mennyire más, ha az ember nem maga olvassa a verset, hanem egy szakavatott tolmácsolónak előadásában tudja meghallgatni. Péter barátom nemcsak színművész, hanem rendező, szövegíró is, és így az egész színházművészetet a kezében vagy inkább az ölében dédelgetve tartja, és ennek folyamodványaként több hangoskönyvet is készített az utóbbi években. Az elmúlt hetekben megjelent legújabb hangoskönyvéről fogunk most beszélgetni.
1060. december 6-án királlyá koronázták az Árpád-házból való Béla herceget. Ő volt az első a magyar királyok sorában, aki ezt a nevet viselte. Kevesen emlékeznek rá, az iskolában alig tanítanak róla valamit. Pedig legendák fűződnek nevéhez…
Még haláláról sem beszélnek, amely minden bizonnyal egyedülálló a világon. Alig hiszem, hogy akadna még a világtörténelemben olyan király, akivel épp az végzett, ami után annyira áhítozott. A saját trónja.
I. Bélával ez történt. Ez bizonyos, ha származása nem is annyira. Géza magyar fejedelemnek volt az unokája, apja pedig valószínűleg az a Vazul volt, akivel I. István olyan kegyetlenül elbánt. Vazult, vagy más források szerint Vászolyt pogánylázadása miatt a király megvakítatta. Más források azt állítják, hogy nem Vazul, hanem testvére Szár László volt Béla apja.
Az első kárpátaljai magyar folyóirat alapítója, zenész, zenetanár, dalszerző, fesztivál- és táborszervező, az ungvári református gyülekezet presbitere és a Magyar Örökség-díjas Credo együttes alapítója, vers-éneklő, aki fáradhatatlanul dolgozik a Kárpát-medencei, szűkebb pátriájában a kárpátaljai magyarság szellemi kincseinek megőrzésén és továbbadásán, a népzene kultuszának felélesztésén: Ivaskovics József pályaképében van valami, ami a régi énekmondókat, nyughatatlan polihisztorokat, hazánk és kultúránk nagy újrafelfedezőit idézi. A sokoldalú alkotó levélben válaszolt lapunk kérdéseire.
A Credo története még a szovjet időkbe nyúlik vissza, amikor Ivaskovics József, a 2013-ban elhunyt István testvérével már hivatásos zenészekként, az Ivaskovics-trióval igazi koncerteket szervezett, ahová már ők hívták meg a költőket. Az első daluk, a Mert én magyarnak itt születtem szinte sláger lett.
December 4-én Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen került sor a Magyarországgal szomszédos államokban működő magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek találkozójára Fernand de Varennes professzorral, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjával.
A megjelenteket Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke köszöntötte, majd Brenzovics László, a KMKSZ elnöke az ukrajnai magyar közösség helyzetéről tájékoztatta részletes alapossággal az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács (parlament) egyetlen magyar képviselője beszélt a kárpátaljai magyar nemzetrészre nehezedő és egyre fokozódó nyomásról, a magyar közösség anyanyelvi oktatását és nyelvhasználati jogait veszélyeztető törvényi kezdeményezésekről, a 2019-ben esedékes választások miatt felfokozott hangulatról, az ország bizonyos részein kihirdetett hadiállapotról, és arról, hogy a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezeteinek tevékenysége a jogállamiságot és a demokráciát szolgálja. Az oktatási jogok kapcsán a KMKSZ elnöke kiemelte, hogy Ukrajna mindeddig a Velencei Bizottság egyetlen ajánlásának sem tett eleget.
Kijevben összeállított feketelista alapján határátlépéskor rendszeresen zaklatják a kárpátaljai magyar önkormányzati képviselőket, újságírókat és aktivistákat az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a határőrség munkatársai – írta csütörtökön a Kárpátalja.ma kárpátaljai magyar hírportál.
A híroldal szerkesztősége Kárpátalja megyei és járási magyar képviselőknél érdeklődött, hogy ki vannak-e téve különleges eljárásnak az ukrán hatóságok részéről határátlépéskor. A megkérdezettek mindegyike arról számolt be, hogy az államhatár átlépésekor az SZBU és a határőrség munkatársai egy bizonyos listára hivatkozva rendszeresen átvizsgálják zsebeiket, autóikat, csomagjaikat.
Bő fél évvel később szóltak a magyaroknak is, hogy bonzsúr, alá lehet írni. Legfeljebb a Partiumra lett volna esélyük, de Románia győztesként azt is vitte.
A mai Magyarország és Románia határának 1919-es kialkudásával zárult kedden a Korunk Akadémia centenáriumi minisorozata, az Összeomlás és impériumváltás Erdélyben. A sorozat egyedi alkalom volt szakértők segítségével szembenézni a száz évvel ezelőtti kataklizma száraz tényeivel: azzal, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia gazdaságilag sem bírta fenntartani a többfrontos háborút, és széthullott; illetve azzal, mennyire nem volt gyakorlatilag se polgári, se katonai ellenállás Erdélyben a román megszállás megakadályozására.
Az nem úgy van a gyulafehérvári nyilatkozatban, ahogy le van írva. Ja, a rendkívül okos szerző nagy tisztázási igyekezetében összekeveri a szemiotikát (jeltan) a szemantikával (jelentéstan).
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség/RMDSZ (Románia Parlamentjében képviselettel rendelkező politikai szervezet) 30 képviselője 2018. december 3-án törvénytervezetet nyújtott be „az 1918. december 1-i gyulafehérvári határozat együttélő népekre vonatkozó rendelkezéseinek törvénybe iktatásáról” (976/2018.12.03. sz.), amelyben tévesen, részlegesen és tendenciózusosan az 1918. december 1-i gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés Határozatára hivatkoznak. A tervezet – többek között – előírja bizonyos különálló fejlesztési régiók – törvény révén történő – létrehozását, ezek az új régiók pedig „különleges autonómiastátuszt hozhatnak azon megyék számára, melyek bizonyos történelmi régiókhoz tartoznak, vagy ahol jelentős aránnyal rendelkezik egy történelmi nemzeti kisebbség”.
Az ideális konzumidióta a fogyasztói társadalom számára az, aki gondolkodás nélkül elfogadja a médiák, a propaganda és a reklámok valamint a személyiségfejlesztő tudatmódosítók által közvetített anyagi és szellemi kínálatot: fogkrémet, mosószert, élelmiszert, gyógyszert, kutyaeledelt, életmódvezetést, önmegvalósítást, globalizációt, genderprogramot, melegfelvonulást, drogliberalizációt, nyitott társadalmat és új világrendet.
Az uralomra és hatalomra vágyók éppen azért akarják átírni és meghamisítani egy nép történelmét, mert a múltat hitelesen ábrázoló történetírás a történetek és események által kultúrát és életformát tükröz, helytállást és emberi példamutatást közvetít, megerősíti az egyéni és közösségi (nemzeti) önbecsülést, ami megtartó hitet táplál, életkedvet erősít, jövőképet nyújt. Az önmagát és népét becsülni tudó egyént és közösséget aztán nagyon nehéz engedelmes, vályúhoz terelhető birkává zülleszteni.
