Székelyhimnusz-ügy: meglepő, de normális vélemény is akad a román sajtóban
Igaz, egy erdélyi regionális portálon találtuk.
Eléggé frusztráló a minapi székelyhimnusz-botrány után a román médiát olvasni és nézni: még a láthatóan valamiféle kiegyensúlyozottság-igénnyel fellépő publicisztikák is feldúlt – esetleg gunyoros – hangnemben közelítenek a témához, nem beszélve a magyarellenesség különböző árnyalataiban pompázó véleménydömpingről (itt olyan széles a merítés, hogy meg sem próbálkozunk az áttekintésével).
Kis túlzással az erdélyi magyar médiafogyasztó nagyjából úgy érezheti magát kritikus mennyiségű román sajtóreakció olvastán, mint Csoma Botond RMDSZ-frakcióvezető, akinek nemcsak a felháborodott román újságírók hadával, de George Simion AUR-vezér hőzöngésével is szembe kellett néznie az ügy kapcsán tartott sajtótájékoztatóján.
Hogyan válhat sajátunkká, mindennapi életünk részévé egy-egy múzeumi tárgy? A Néprajzi Múzeum új alkalmazása erre a kérdésre ad dinamikus választ a Múzeumok Világnapján bemutatott Motívumalkotó alkalmazásával, amelyet itt lehet kipróbálni. A könnyedén használható applikáción keresztül az online elérhető vektorizált díszítmények és motívumok szabadon újraértelmezhetők, változatos felhasználási területekre tovább alakíthatók, egyedülálló módon ötvözve így a múzeumi forrásanyag és a technológia nyújtotta lehetőségeket. A Motívumalkotó digitális applikáció ezer darab vektorizált díszítményt és motívumot gyűjt össze a Néprajzi Múzeum magyar és nemzetközi műtárgyainak mintái közül.
„A kultúra sohasem jöhet kívülről, csak belülről, szervesen nőhet ki.”
„A Margitszigeti Színház lemondta Valentina Lisitsa ukrán oroszbarát zongorista fellépését. A közlemény szerint a Margitszigeti Színház vezetése Ljubov Nepop ukrán nagykövet tájékoztató leveléből értesült a zongorista megdöbbentő megnyilvánulásáról, miszerint a művésznő az orosz "agresszorok" által megszállt Mariupolban május 9-én koncertet adott.” - írja a nemzeti sajtó éllovasa, a Vadhajtások, az MTI híre alapján.
Hétfőn este Pásztor István, a VMSZ/CBM elnöke is megünnepelte a tartományi kormány épületében a Szerb Vajdaság nevű magyarellenes szeparatista kreálmány 1848-as kikiáltását, azt a napot, amikor a szerbek 174. éve szembefordultak a magyar szabadságharccal, és felfegyverkezve megindultak a délvidéki magyar falvak ellen.
Pierbattista Pizzaballa jeruzsálemi latin pátriárka elítélte az izraeli rendőrség viselkedését Shireen Abu Akleh ismert palesztin újságírónő, az al-Jazeera katari hírcsatorna helyi tudósítója pénteki temetésén – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál hétfőn.
/Ha Önnek elege van az „összeesküvés elméletekből”, ne olvassa el!/
60 éve született
Május végéig várják a jelentkezéseket az Álljon meg egy novellára! című irodalmi pályázatra. A nyertes művek kikerülnek a legforgalmasabb busz- és villamosmegállók plakátfelületeire.A JCDecaux vállalat ötödik alkalommal hirdeti meg irodalmi pályázatát. A nyertes pályázó 300 ezer forint díjazásban részesül, de különdíjat is kiosztanak, és idén újdonság lesz, hogy a legjobbnak ítélt alkotást színpadra állítják.
A két hatalmas erejű egymásnak ment kunt, s jászt nem tudták széjjel választani öten sem az ivó előtti réten. Úgy harcoltak azok egymással, mint veszett farkasok, akik egymás vérére szomjaznak.
„Az anyának első a gyermeke érdeke, a magyarnak Magyarország érdeke. Ezt nem írhatja felül semmi, ennek örökre így kell lenni!”
A XIX. század utolsó harmadának Vajda János a legkimagaslóbb szerelmi lírikusa és bölcselő költője. A márciusi ifjak egyike, költő, hírlapíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a „Montblanc-ember” – ahogy Ady Endre nevezte. Szerb Antal szerint ő volt a „modern magányosság első hordozója a magyar irodalomban”.
https://tenyek.sk/wp-content/uploads/2022/04/molnar_jozsef.jpg" class="shrinkToFit" width="1280" height="622" />Február 21-én visszaadta lelkét a teremtőjének Molnár V. József, Magyar Örökség díjas néplélektan- és néprajzkutató, grafikusművész, 1956-os szabadságharcos, a Történelmi Vitézi Rend tagja, mindenki Jóska bácsija, akivel én először a képernyőn találkoztam. Mégpedig a Hagyaték című sorozatban, mely műsor a leírása szerint „a magyar szellemi kulturális örökség átörökítésén munkálkodik, leporolja a magyar múlt szellemi hagyatékának egy-egy darabkájáról a modern korokban rárakódott szennyeződéseket, hogy azok újra a maguk fényességében ragyogjanak. Ezek a mozaikdarabkák – épületek, tárgyak, könyvek, emlékek, történetek, tájak, gondolatok és mindenekelőtt az azokat alkotó és alakító szellemek –, hétről-hétre a képernyőre kerülnek, hogy végül a soha el nem évülő egyetemes magyar szellemtörténet egészévé, a megújuló magyar hagyománnyá álljanak össze a nézők lelkében.”
Mielőtt valaki azt kérdezné, hogy ki volt Knop Vencel, és mi köze volt a korondi aragonitbányákhoz, röviden bemutatom őt.
Pethő Rebeka, a marosvásárhelyi Művészeti Líceum fuvola szakán végzett diákja jelenleg a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója. Nemrég elnyerte az Új Nemzeti Kiválóság Program kutatói támogatását, aminek köszönhetően kortárs zenei nyelven szólaltatja meg Bartók és Kodály népdalfeldolgozásait. A zenei projektről, eddigi zenei pályafutásáról beszélgettem vele.
