A „demokrácia” vesztese: a nép

demvesztAz emberi társadalmak „gondolkodói”, politikusai, évszázadok óta igyekeznek tökéletesíteni a tökéletlent. Nem társadalmi igény a hatalmi, gazdasági és politikai előnyszerzésre használható homályos fogalom: a demokrácia. Hiszen a társadalom a vezetést igényli, nem az egyéni szabadságjogokat, a lovak közé dobott kantárt.
A demokrácia és a köztársasági államforma együtt, minden társadalomban káoszt, anarchiát és erőszakot szült. Amikor pedig csak az elnevezések játszottak szerepet, de a berendezkedés diktatórikus hatalomgyakorlás volt, akkor a demokrácia szóval leplezték az állami túlkapásokat, s igyekeztek a „népfelség elvével” hamisan alátámasztani a gyilkosságokat, a nemzeti szabadság megszüntetését, az idegen, megszálló hatalmak kiszolgálását, és a hazaárulást. Jól ismerjük ezt a társadalmi formát, hiszen a magyar nép nagyobbik hányada kivette a részét ebből a „szocialista demokráciából” amelyben a szocialista szó inkább fosztóképzőként szerepelt.
E demokráciáknak, és magának a demokrácia fogalomnak a vesztese, áldozata és kiszolgáltatottja maga a nép. Ez azt jelenti, hogy a nép önmaga ellenségévé tett eszköz, amely a ”szabad”választások útján a maga érdekében ültet bársonyszékekbe arra alkalmas, vagy – mint október 13-a óta látjuk – alkalmatlan embereket. A demokratikus berendezkedés tehát nem más, mint a nemzetek és társadalmak, az egyén és a közösség „törvényesen” és előre megszervezetten történő félrevezetése a hatalom érdekében. Ennek egyik fontos része a „demokratikus” választási kampány, ahol általában hazudozva, és ostoba ígéreteket téve veszik rá a választópolgárokat arra, hogy méltatlan, meggazdagodni, lopni, csalni akaró egyedek kerüljenek a nagy húsosfazékhoz. A választó pedig nem veszi észre, hogy korántsem a maga érdekeit, hanem egy szűk csoport, egy saját érdekét szolgáló bűnbanda kiválasztottjait segíti – az általa befizetett adóból biztosított – érdemtelenül megszerzett jövedelemhez.

szozattovabbacikkhez

Trianont relativizálni szaftos, címlapos sztori a ballib agymosó gépezetben

HVGTrianonEgryAz egyik legolvasottabb magyar nyelvű online portál (Hvg) szólította meg az MTA köztestületének történész tagját, a Politikatörténeti Intézet főigazgatóját, akinek szomorúan egyoldalú gondolatsorát nehéz másképp értékelni, mint egy megdöbbentő szellemi (történelmi?) rombolási kísérletsorozat részét, tudva, hogy a „szintén zenész” ÉS-ben hasonlóan vérlázító módon igyekeztek a minap megközelíteni a témát. (Erről itt olvashatnak.)
Különösen egy Egry Gábor-i gondolatot volna bűn szó nélkül hagyni. Idézzük.
„Miért ne lehetne, hogy valakinek akár közömbös legyen június 4-e? Hogy nem tekinti ma már tragédiának? Hogy azt gondolja, a kisebbségek problémáinak megoldásához nem szükséges a Trianonért való szimbolikus kárpótlás.”
Úgy tűnik, Trianont relativizálni, a határon túl rekedt magyarok évszázados elnyomását végképp eltörölni, az bizony következmények nélküli szaftos, címlapos sztori a ballib propagandában!

szozattovabbacikkhez

Muskátli - 2020. január

Melléklet jó gyermekeknek    2020. január     VI. évfolyam    5. szám

szozattovabbacikkhez

 

 

2020

életfa

 

 

Minden olvasójának Áldást, Békességet,
megtartó Egészséget, a Teremtő szelíden óvó figyelmét kívánja ez elkövetkező új esztendőre is
a szerkesztőség !

Miért is kellene bejutnunk….?

m51 1“A szellem embere önmagában keresi a felelősséget, vádat emel a kultúra papjai ellen, akik nem őrizték elég hősiesen a szent szöveget, alkudoztak a hamis prófétákkal, s egy mohó gépi civilizáció martalékának dobták oda az európai kultúrát… Európa nem a harctereken pusztul el, hanem a lelkekben… Elmerül a földrész végzetében. Egy üde és mohó imperializmus, az amerikai, mely a gépi civilizáció és a nyersanyagok kifogyhatatlan bőségével rendelkezik, érdeklődve pillant körül a világban, mert most látja, fiatal történelme során először, az alkalmat, mikor népek, földrészek, világnézetek és korhadó társadalmak fölött magához ragadhatja a vezetést, az uralmat a nyersanyagok , piacok, az emberek által lakott földrészek nagyobb fele, igen, a vezetést a világ fölött.” (Márai Sándor: Kassai őrjárat)
Most egy kicsit térjünk vissza a harminc éve történtekre, mert akkor adódott újra alkalom Esterházy megválasztása óta, hogy ismét valamiféle közakarat, népakarat teljesülhet, vagyis szabad választások lesznek. Azért mondom, hogy valamiféle, mert szabad választásokról csak akkor beszélhetnénk, ha minden jelölt vagy jelölő szervezet egyenlő eséllyel indulhatna, egyformán felkészülhetne, és a polgárok valóban teljes körű információkkal rendelkeznének a jelöltekről, pártokról és a választási programok fogalmairól.

szozattovabbacikkhez

Egy régi erdélyi karácsony. Meg egy alma

SzantaiJanos2Tíz-tizenegy éves lehettem. Odakint tombolt a kommunizmus meg a tél. A kommunizmusból olyan sokat nem érzékeltem. Nagyapám kommunista volt, apám orvos, hát nem zargattak a szervek, és mindig került valami extra az asztalra. A télből viszont rendesen kijutott. Na ne félj, akkoriban nem volt se klímazűr, se klímagyász. Akkora torlaszok voltak a járdán, nem is kellett leguggoljunk hógolyócsata közben, ha ki akartunk térni egy-egy veszélyes lövedék ellen. Jó, időnként hideg volt a lakásban (olyan este hét után, meg reggel, amikor ki kellett bújni az ágyból), de kit érdekelt, hiszen ott volt a hó, a szán s a pajtások.
Ezért is utáltam, amikor karácsony előtt pár nappal apám bejelentette: magával visz Székelyudvarhelyre. Persze, vén orvosok közt kell ücsörögnöm napestig, gyerek egy szál se, itthon meg a többiek dicső hóhaditetteket hajtanak végre. Ám apelláta nem volt. Mentünk. És minden pont úgy zajlott, ahogy sejtettem: iszonyatos unalom közepette telt el az a pár nap, jó fiúként illedelmesen válaszolnom kellett a hülye kérdésekre, az egyik orvosnéni még meg is csipkedte az arcom, pedig azt kimondottan utáltam. De tűrtem, mint Toldi Miklós, sőt, jobban, ugyanis nem vágtam hozzájuk még egy biciklikereket sem. És ahogy a szólás mondja: a legrosszabb dolognak ugyanúgy vége szakad egyszer, mint a legjobbnak.

szozattovabbacikkhez

A csángók fájdalmas és megalázott karácsonya – 2019-ben is…

pustiana2Nem hozott semmilyen kedvező változást az a látogatás, amely június 1-jén volt Csíksomlyón. A látogatás előtt Gergely Péter (alias: Petru Gherghel), Jászvásár érseke nagykegyesen engedélyezett havonta egyetlen magyar nyelvű misét a csángók számára, de azt sem saját faluikban, hanem Bákóban. És persze azt is csak akkor, ha megfelelő számú csángó-magyar jelenik meg a templomban e miséken. A havi egy misét az ostoba erdélyi klérus és a politika is kitörő örömmel fogadta, s csak néhányan – köztük Nyisztor Tinka néprajzkutató, a csángók tudós védangyala – merték leírni azt, hogy voltaképpen inkább egy gúnyos és megalázó intézkedés volt ez az engedély, semmint jó szándékú, a pasztorációs lehetőségek kiszélesítésére szolgáló lépés, a magyar anyanyelvű moldvaiak számára.

szozattovabbacikkhez

Péterfillérek

peterfiller11Amikor először hallottam a The Wall Street Journal péterfillérről szóló cikkéről, azon gondolkodtam, vajon mióta menetrendszerű, hogy nagyobb ünnepek előtt a katolicizmust – kereszténységet –, egyházat bátran támadó és leleplező vagy akár csak finoman kigúnyoló írás jelenik meg valamelyik független lapban vagy hírügynökségnél. Nem most kezdődött ez a sorozat. Hol valami rettenetes pedofilbotrány robban ki a szent idő előtt, hol Jézus koporsóját és csontjait találják meg kifejezetten húsvétra időzítve, máskor egy nagy kortárs szent teljes ateizmusát derítik ki a szorgalmas újságírók. Az idei karácsony előtt volt már homoszexuális paradicsomjelenet oltárképen és netflixes meleg Jézus, most pedig itt van ez a péterfillér-história.

szozattovabbacikkhez

Kódexek, okiratok, könyvek, könyvtárak Ipolyságon

kódexekMielőtt a könyvnyomtatás gyakorlattá vált a történelmi Magyarországon, a középkorban már léteztek különféle, kézzel írt és másolt kódexek, liturgikus és formulárés könyvek. Az első ilyen gyűjtemények, a régi könyvtárak kialakulásának színterei a szerzetes rendek központjai, kolostorai voltak.
Hiszen ott sok minden történt: liturgikus tevékenységek egész sora, oklevelek kiállítása, papnevelés folyt. S ezekhez könyvekre volt szükség, melyeket a rendházak vezetői külföldről, nagyobb központokból szereztek be, vagy maguk másolták, állították össze saját műhelyükben. Ilyen központ volt a premontreiek sági kolostora is.
1470-től ennek a konventnek a jegyzője volt Thuróczy János /?1435–?1490/, a kiváló magyar történetíró, első nagy történeti összefoglalónk, a Chronica Hungarorum szerzője. Műve, amely Magyarország történetét foglalja össze a kezdetektől Mátyás uralkodásának közepéig, 1488-ban jelent meg Augsburgban.

szozattovabbacikkhez

Elhunyt Kiss László, a versmondás jeles képviselője

kiss laszlo zsurielnok e1577712407281Hetvenkét évesen tragikus hirtelenséggel elhunyt vasárnap Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke.Kiss László több szakmai és társadalmi szervezet vezetőjeként elvitathatatlan érdemeket szerzett az amatőr művészeti ágak kibontakozásában, a hazai és Kárpát-medencei tehetségkutatásban és tehetséggondozásban.
A Radnóti-, Csokonai- és Bessenyei-díjjal kitüntetett közművelődési és kulturális szakértő, rendező, szerkesztő alapítója volt a Magyar Versmondók Egyesületének, a Magyar Szín-Játékos Szövetségnek, az Országos Diákszínjátszó Egyesületnek, életre hívója és kuratóriumi elnöke a Latinovits Emlékmű Alapítványnak és főszerkesztője a Versmondó című, negyedévente megjelenő szakmai folyóiratnak.

szozattovabbacikkhez

Régi nagy úri murik színhelye

blaha krudy 696x435A hangulatos, Nyíregyházától alig 4 kilométerre található gyógyfürdőhely egyik legérdekesebb épülete a Svájci lak.
Mint a homlokzatán elhelyezett műemléki táblán olvasható, romantikus stílusban, hegyvidéki családi házakra emlékeztető alakban tervezte és építette 1868-ban a szászországi származású, munkássága nyomán nyíregyházi polgárjogot elnyert Melhouse János.

szozattovabbacikkhez

Áldott Karácsonyt kíván minden kedves olvasójának a Szózat szerkesztősége!

Molnár C Pál József Mária és a kis Jézus
                                                                                                                                          Molnár-C Pál: József, Mária és a kis Jézus

Áldott Karácsonyt kíván minden kedves olvasójának a Szózat szerkesztősége!

karácsony450 

Feledésre ítélt ellenállás

Masaryk 768x489Az 1918-1919-es felvidéki cseh expanzióval szembeni magyar ellenállást elsődlegesen az 1919. január 29-i balassagyarmati „csehkiveréssel” azonosítják sokan, pedig nem csak a „legbátrabb városban”, hanem máshol is önvédelmi fegyveres csoportok szerveződtek, hogy eleven torlaszt állítsanak a „birodalomépítő” csehek ellenében.
Az akkori országvesztő politikai időszakban akadtak páran, akik látva a demoralizált hadsereg tehetetlenségét, úgy vélték, szülőföldjük védelmét meg kell szervezniük. Így tett a bajtai származású Drozdy Győző tanító és újságíró, aki az őszirózsás téboly idején a Nemzeti Tanács egyik jegyzője volt, majd a Károlyi Párt országos titkári funkcióját viselte, 1919 januárjától pedig a Nagyatádi Szabó István-féle Országos Kisgazda- és Földműves Párt főtitkárává választották. Idős emberként Elvett illúziók című önéletrajzi munkájában beszámolt akkori ténykedéséről.

szozattovabbacikkhez

100 éve hívta tetemre a bűnös várost Vitéz Nagybányai Horthy Miklós

hm1Amikor a Parlament előtt sétálva megpillantottam az idén október 31-én újra felavatott Nemzeti Vértanúk Emlékművét, valami magasztos érzés fogott el, mely érzés rideg gyásszal vegyült bennem. Füredi Richárd szobrászművész és Kismarty-Lechner Jenő építész a vörös terror áldozataira emlékező alkotása fenséges és megdöbbentő is egyben. Hungária királynő alakja erőt, elszántságot sugároz és tiszteletet parancsol, a kőpillér tetején fekvő kőkoporsó, a pillér hátoldalán látható, sárkányszerű szörnnyel vívó férfi harca pedig jelzi: bár a harcnak még nincs vége, de a magyarság (férfi) és a szörny (bolsevizmus) harcában már most is sok magyar vér folyt ki. A Nemzeti Vértanúk emlékművét 1934. március 18-án avatták fel a Vértanúk terén. 1945 szeptemberében az emlékmű a „spontán szobordöntögetések” áldozatává vált.
„A bűnök nem akkor teljesednek be, amikor elkövetik azokat, hanem akkor, amikor elfelejtik – emlékezett Kövér László házelnök október 31-én a vörös terror áldozataira a Nemzeti Vértanúk Emlékművének újraavatásán. 1934-ben az eredeti szobrot még Horthy Miklós jelenlétében avatták fel. Annak a Horthy Miklósnak a jelenlétében, aki a cikk írásának napjához viszonyítva 100 évvel ezelőtt vonult be a vörös rongyokba öltözött, a Károlyi és Kun Béla által megnyomorított Budapestre.

szozattovabbacikkhez

szozattv


szozat a tiszta hang 
szozat a tiszta hang szozat a tiszta hang
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf