NEM ENGEDIK KI A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ FÉRFIAKAT UKRAJNÁBÓL!
Megerősített információk szerint a határátkelőkön fokozottan ellenőrzik azokat férfiakat, akik rendelkeznek magyar-ukrán kettős állampolgársággal is.
A GYAKORLATBAN EZ AZ JELENTI, HOGY A MAGYAR ÚTLEVÉLBEN SZEREPLŐ SZÜLETÉSI HELY ÉS SZÜLETÉSI DÁTUM ALAPJÁN AZ UKRÁNOK ADATBÁZISA JELEZ A HATÁRŐRNEK, HOGY AZ ILLETŐ UKRÁN ÁLLAMPOLGÁR IS.
Az esetek többségében ezeket a férfiakat visszaküldik Ukrajnába, viszont olyan is előfordult már, hogy azonnal büntetőeljárást indítottak.
Felröppentek olyan hírek, hogy a szigorítást csak a magyarországi országgyűlési választások miatt hozták, azonban az ukrán határőrség közlése szerint ezt az eljárást egészen a hadiállapot végéig fenntartják.
Az egyiptomi külügyminiszter a nemzetközi jog betartására szólította fel Izrael államot és elítélte a palesztin lakosok ellen elkövetett erőszakos cselekményeket.
Örkény István Budapesten az Erzsébetvárosban született 1912. április 5-én. Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, drámaíró, szerző, gyógyszerész, az Újhold szépirodalmi negyedéves folyóirat társszerkesztője, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.
Juhász Gyula magyar költő, Szegeden született 1883. április 4-én. Két nappal ötvennegyedik születésnapja után, 1937. április 6-án halt meg szülővárosában. A huszadik század első felében Magyarország egyik legismertebb költője volt, akit József Attila előtt, a magyarság sorsának legjelentősebb lírai kifejezőjeként tartanak számon. 
Se szeri, se száma azoknak a román sajtóreakcióknak, amelyek a vasárnapi magyarországi választások nyomán születtek. Az egyszerű híradások, beszámolók mellett a Fidesz újabb, minden eddiginél nagyobb kétharmados győzelme a hírszerkesztők mellett a véleményvezérek, publicisták elemzői kedvét is meghozta. Több tucat román híroldal, közéleti portál átböngészése után általánosságban elmondható, hogy
Kosztolányi Dezső születésnapján megidézzük fiatalságának éveit és szövegeit. Egy olyan fiatalemberét, aki az Édes Anna című regény bohémül felelőtlen Jancsi úrfijához hasonlóan élte át a város zaját és zenéjét.
A rózsaszín Zsolnay című, kétnyelvű kötet a Winkler Barnabás által ismertté, újra felfedezetté vált, a 19. században népszerű és mindennapi használatban lévő rózsaszín fajansz tárgyakat mutatja be rengeteg képpel, fotóval és a gyűjtéshez kapcsolódó szubjektív hangvételű történetekkel kiegészítve. A kétnyelvű kötet alkotói, Winkler Barnabás és Hübner Teodóra a művészettörténet számára ez idáig felfedezetlen, mások által dokumentálatlan dizájntörténeti területet tettek mindenki számára láthatóvá és elérhetővé. Hogyan jött létre minden idők egyik legnagyobb magyar márkája, a Zsolnay? Éppen a mára szinte teljesen elfeledett rózsaszín mázas edények által.
580 esztendeje, 1442. március 25-én a Magyarországra betörő Mezid bég törökjeivel az erdélyi Szeben mellett csapott össze a Hunyadi János vezette magyar sereggel.
Nem először s tán' nem utoljára osztom meg szerény és alázatos írásomat, hogy a férfiember meg ne feledkezzen kötelességéről, a nő meg kikövetelje, ami neki jár. Akár többször is! Mert, ami jár, az jár! 
Janus Pannonius (Janus-János, Pannonius-Pannónia), magyarosan Csezmiczei János, vagy Cesinge János. A Dráva menti Csezmicén született 1434. augusztus 29-én és Medveváron halt meg 1472. március 27-én. Bár latin nyelven írt, mégis az első magyar költőként tartják számon.
„A magyar élettér nemcsak a Kárpát-haza egésze, nemcsak maga a táj, az otthon, hanem a magyar lélek. Reményem szerint, aki végigolvassa az antológiakötetünket, megérti, hogy a múltban merengést, a magyar holokauszt, vagyis a trianoni békediktátum és a nemzet megkísérelt szétszakításának folytatólagos felidézését, ennek tanulságait és így az erről található irodalmi műveket nem segélykiáltásnak, hanem figyelemfelkeltőnek és megfontolandónak szánja szerkesztőségünk” – írja ajánlójában Cságoly Péterfia Béla, a Szózat főszerkesztője.
Király László idén, 78 éves korában kapta meg a Kossuth-díjat, ami e sorok íróját mérhetetlen csodálkozással, értetlenséggel töltötte el: miért, még nem volt neki? Hiszen munkássága, jelenléte az irodalomban mind költőként, mind íróként, szerkesztőként, fordítóként rég feljogosította e díjra. Amikor fiának, Király Farkasnak (másik fia Király Zoltán) gratuláltam a rangos kitüntetésért, és kifejeztem értetlenségemet, elmondta, sokan azt hitték, édesapja rég kitüntetettje már a díjnak. Mosolyogtam: lám-lám, a köztudat már rég kitüntette Király Lászlót, a hivataliaknak csak elismerniük kellett azt.
Így, egybeírva, sőt a blog szerint végig kisbetűvel: a jódeménység foka. Az író újra sok figyelemre méltó írást közöl ezen a világhálós felületen. A facebookos, írói álneves oldalát is érdemes nyomon követni, mondhatni naponta többször is van mondandója, de a blogján gyakoribbak az olyan szövegei, amelyekre az ember azt mondja, ezt a nyomtatott sajtó közönségének is meg kellene ismernie. Egyébként is szalad a szekér Demény Péterrel. Csak a napokban is kétszer találkozhatott vele a marosvásárhelyi Gemma kávézó közönsége. Előbb Balázs Imre József kolozsvári költővel beszélgetett, majd pár napra rá saját sikeres költői estjén tapsolhattak neki az érdeklődők.
Harminchárom képző- és iparművész alkotásaival ünnepli Petőfi Sándor szellemiségét és irodalmi örökségét A velünk élő Petőfi című kiállítás a szentendrei MANK Galériában.
