Gyóni Gézára emlékezünk június 25-én, mely a születésének és egyben a halálának napja is
A fiatalon elhunyt magyar evangélikus teológushallgató, költő és újságíró, Gyón községben született Áchim Géza néven, 1884. június 25-én, és a szibériai hadifogságban, Krasznojarszkban halt meg harminchárom évesen a születésnapján, 1917. június 25-én.
A 105 évvel ezelőtt elhunyt Géza édesapja Áchim Mihály, békéscsabai szlovák származású evangélikus lelkész, édesanyja Bekker Gizella volt. A család harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot, később még három testvére született, Mihály, Ádám és Piroska. A falvat ekkoriban főként magyar és szlovák szegényparasztok lakták, édesapja 1870-től szolgált, mint helyi lelkész, aki lehetőségeihez mérten próbálta sokoldalú műveltséggel felruházni gyermekeit.
„Amikor elkezdjük kutatni elakadásaink, szorongásaink, elhibázott párkapcsolataink, ismétlődő kudarcaink okát, gyakran kiderül, hogy saját életünk történései nem adnak megfelelő magyarázatot. Ilyenkor érdemes a tágabb perspektívát is megvizsgálni, és szüleink, nagyszüleink vagy akár a még korábbi generációk életeseményeit is feltárni. „– írja Orvos-Tóth Noémi az Örökölt sors c. kötete ajánlójában. A klinikai szakpszichológus és terapeuta majd 20 éve kezdte kutatni a transzgenerációs szemléletet. A kötete 2018 decemberében jelent meg, s hosszú hónapokig tanyázott a sikerlisták élén. A könyv azért is nagyon népszerű, mert tanulmányokon keresztül azt a kijelentést tárgyalja, miszerint felmenőink életének történései sejtszinten öröklődnek az utódokban, és mindez hatással van a mindennapjainkra.
Súlyos aggodalomra ad okot, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) mindeddig egyszer sem tájékoztatta Oroszországot ukrajnai orosz hadifoglyoknál tett látogatásól – jelentette ki Tatjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos, amikor hétfőn fogadta őt Vlagyimir Putyin elnök.
Olvasom a napi hírekben az állítólag Öntől származó mondatot, miszerint az Európai Unió oroszellenes. Szeretném jelezni, hogy ebben a mondatban több probléma is van.
Szeptember 16. és 18. között Tállya szőlőskertjei, pincészetei ismét megtelnek zenével, irodalommal, színházzal és különleges programokkal a hetedik Kerekdomb Fesztiválon.
Egy hete elmúlt Pünkösd… és ma újra Pünkösd van. Ortodox Pünkösd. Pont egy hete, hangos a világsajtó a nigériai Owo városában történt, kegyetlen vérengzés miatt, ahol egy katolikus templomban, pünkösdi mise közben fegyveresek rontottak az ártatlan hívőkre, legyilkolva 50 és megsebesítve több mint száz keresztényt. Az áldozatok között sok volt a gyermek és egy, az előző nap összeadott fiatal pár is életét veszítette a kegyetlen mészárlásban.
Sütő András Kossuth-díjas író, újságíró, drámaíró az erdélyi Mezőségben fekvő Pusztakamaráson született 1927. június 17-én. Szülei Sütő András és Székely Berta voltak. Az általános iskola elvégzése után népes családjából elsőként tanulhatott tovább a hírneves Nagyenyedi Református Kollégiumban. A családhoz és a szülőföldhöz való kötődése élete végéig elkísérte. Íróként is ebből táplálkozott, az összetartó közösséget erőforrásnak és az erkölcsi eszmények hordozójának tartotta. Életművének jellemzője a népe iránti hűség, felelősség és küldetéstudat.1945-től a kolozsvári református gimnáziumban folytatta tanulmányait, majd a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt. Tanulmányai megszakítása után a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett. 1951-ben munkájából kifolyólag Bukarestbe költözött. Mivel nem tudott azonosulni az 1950-es évek politikai viszonyaival, ezért 1954-ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre ment, ahol az Igaz Szó című folyóirat főszerkesztő-helyettese lett. 1958 és 1989 között a Művészet és az Új Élet című marosvásárhelyi lapok, majd 1989-ig az Erdélyi Figyelő főszerkesztői pozícióját töltötte be.
Június 17-én 17 órától pártpolitika-mentes nemzeti civil szimpátia-tüntetés lesz a jogi visszásságokkal tarkított, gyurcsányi időkben kreált Budaházy-Hunnia ügy meghurcolt vádlottjainak szabadságáért Budapesten karnyújtásnyira attól a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézettől, ahol idén március 16-én történt újabb elsőfokú elítélése óta letartóztatásban a tartják a jogtalan és képtelen terrorvád miatt 17 évre ítélt Budaházy Györgyöt. 13 éve éppen ezen a napon tartóztatták le ebben az ügyben először Budaházyt, aki azóta mát több mint 3 évnyi időt töltött letartóztatásban. A 17 vádlott hozzátartozói leszögezték megdöbbentésüket kifejező és támogatást kérő közleményükben, hogy nem szeretnék, “ha bárki önző pártpolitikai célokra és a nemzeti erők megosztására használná fel a Hunnia per meghurcoltjainak ügyét.” Ezt kéretik figyelemben tartani. A rendezvény jogi biztosítását a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) látja el, amelyen felszólal többek között dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, NJSZ ügyvezető is.
A szélsőséges muzulmánok Európában a legaktívabbak, ahol társadalmi, politikai fordulatot akarnak elérni az európai életmód megváltoztatásával – nyilatkozta a marokkói származású Souad Sbai olasz politikus az Il Giornale napilapnak kedden azt követően, hogy Milánóban fejkendős szépségversenyt tartottak fiatal muzulmán lányoknak.
Fennállásának legváltozatosabb korát élte meg Magyarország a XIX. században. Azok az írók, akik átélték a század elejét, majd az első világháborút és annak szellemi következményeit, különböző politikai, társadalmi és történelmi fordulatait, ugyancsak bajban voltak kiismerni magukat a szélsőjobbtól a szélsőbalig terjedő nézetek harcában.
Nyáron meleg van, a nap keleten kel, a szélsőséges Dan Tanasă pedig magyar vonatkozású jelképek ellen indít támadást, aminek a bíróságok zömmel helyet is adnak – így telnek a normális hétköznapok 2022-ben az EU-tag Romániában, a nemzeti kisebbségek paradicsomában.
Amennyiben a nemzetközi sajtónak hinni lehet, – mert úgy általában nem erősségük az igazmondás – Ön egy nyilatkozatában feltűnően provokatív hangon bírálta dr. Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét az orosz és ukrán konfliktus kapcsán, Ukrajnát támogatva, megfeledkezve az utóbbi időkig is oly jó, évszázadosnak mondható lengyel-magyar kapcsolatokról, barátságról.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése idén 93. alkalommal rendezi meg a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri eseményét, az ünnepi könyvhetet, ahol a Petőfi Kulturális Ügynökség standdal és értékes színpadi programokkal képviselteti magát.
17:00 I Irodalmi falatozó
