Böjte Csaba üzenete a tanévkezdésre: nem vagyunk üvegből, le tudjuk győzni a nehézségeket
A kedvezőtlen időjárás, eső, sár ellenére is több százan hallgatták meg Böjte Csaba ferences szerzetes prédikációját a hagyományos tanévnyitó ünnepségen. Vannak nehézségek és fel kell készülni arra, hogy még nehezebb idők jönnek, de képesnek kell lennünk legyőzni a nehézségeket – hangzott el.
A Gyergyószárhegy határában a Tatárdombnál idén is elsősorban az iskolakezdésre készülő gyerekekhez szólt a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, de szavai egyaránt voltak érvényesek bárkire a maga helyén. Az eseményen Böjte Csaba arra buzdította a résztvevőket, hogy most, amikor egy új tanév kezdődik nézzünk magunkba, hogy milyen vágyak, tervek célok vezérelnek és hogy miként tudjuk ezeket jól sikerre vinni.
Helyi szinten mindenki egyetértett a magyar diákokat érintő kérdésben, mire az iskolán kívülről előkapták a szegregációs vádakat. A püspök, az iskola magyar aligazgatója és a magyar szülői szövetség közösen utasította vissza vádakat és öntött tiszta vizet a pohárba.
In My Brother’s Image címmel írta meg édesapja és nagybátyja megrázó történetét Eugene L. Pogány, akinek könyvéről Rybinski Anna újságíró, esszéista gondolatait tesszük közzé.
„Aki elérte és bejárta és felfedezte, / megnyerte és túlszárnyalta és megdöntötte, / megtalálta és elfogta és megmentette, / legyőzte és felszabadította és kikiáltotta, / átélte és megírta és megzenésítette” – írja Janikovszky Éva a Kire ütött ez a gyerek? című könyvében. Bár ezek a sorok nem Müller Péter Sziámiról szólnak, de ennél jobban nem is lehetne bemutatni beszélgetőtársamat, aki volt már nyelvtanár és könyvtáros, író és rendező, zenész és dalszövegíró, halász és kézbesítő, Sziget fesztivált alapított, a Magyar Állami Operaházban igazgatott, és utazott vagy szerelmes volt, vagy pedig mindkettő.
Van valami fölöttébb zavaró abban a szokásban, hogy a felnőttek egyes szexuális mániájukat a gyermekkorba is megpróbáljanak átplántálni. Az elmúlt években ugyanis nagy lendületet vett az a mozgalom, amely már 2-4 éves korban bevezetné a gyermekeket a szexuális identitással kapcsolatos témákba és a gender-politikába. A transzneműség vállalkozói minduntalan hangoztatják, hogy sohasem elég korai nemiségről beszélni a gyerekeknek. A gyermekek magatartását csakis egyfajta felnőtt nemi narratíva szemszögéből mutatják be és még a legeslegkisebbek bevezetését a szexualitás világába sem tartják hibának. Mi több, immár arra akarják „nevelni”, vagyis átnevelni a kisgyermekeket, hogy az úgynevezett „befogadó” és „gender-fluid”, vagyis a nemek közötti ide-oda mozgó felfogásnak megfelelően értelmezzék érzéseiket.![Lajos badeni őrgróf [Digitális Képarchívum - DKA-031891]](http://dka.oszk.hu/031800/031891/osztrmagy01rud_0493_nagykep.jpg)
1691. augusztus 19-én zajlott le a szalánkeméni csata a délvidéki Szalánkemén falu mellett, a Duna jobb partján. A Szent Liga szövetségében harcoló, Bádeni Lajos őrgróf vezette Habsburg- és német-római császári haderő nagy győzelmet aratott a Köprülü Musztafa nagyvezír által irányított, jelentős számbeli fölényben lévő török hadak fölött.
A perkői kápolnában vastag vakolat által takart falfestményeket e sorok írója találta meg és tárta fel részlegesen 1995 tavaszán dr. Erdélyi Csaba segédletével. A további feltárást Lángi József és munkatársai végezték el még abban az évben, majd 1996-ban Pál Péter festőművész, falkép-restaurátor konzerválta a feltárt falfelület festett díszítését és véglegesítette a ma látható. 10,76 négyzetméter nagyságú összképet.
A kicsengetés igazi ünnep az intézményben, a jeles nap előestéjén a diákok szerenádokkal köszönték meg tanáraiknak a törődést, az okítást. Mikor odaértem, az ünnepség véget ért már, de még lelkes, virágerdőket tartó diákok fényképezkedtek családtagjaikkal. Egy-egy diákhoz tucatnyi rokon érkezett ajándékokkal megrakodva. A folyosók hangulata magáért beszél, végeláthatatlan tablók sora vall arról, kik is szereztek egy életre szóló tudást a falak között. A hírességek emléktáblájánál is eltöltöttem egy kis időt. Kemény Zsigmondénál, akinek nevét a romantikus regényirodalomban Jókaiéval együtt emlegették egykor, mára a Zord idő és az Özvegy és a lánya című regényei lelhetők talán fel a közkönyvtárakban.
Idén jubileumát ünnepli a nagyenyedi kollégium. Bár ma – a magyar iskolák számát tekintve – egy egyiskolás megye, Fehér megye magyar oktatási intézménye, jelentősége messze túlmutat a megye határain, Erdély egész területére kisugárzik. Erről, no meg az intézmény székelyföldi kötődéseiről beszélgetettünk dr. Garda Dezső történésszel.
Szerdán délután a mikházi Csűrszínházban megnyitották a Tamási 125 emlékév keretében szervezett színházi fesztivált. Az eső miatt az udvaron levő iskolában került sor az ünnepélyes mozzanatra: miután házigazdaként üdvözölte az egybegyűlteket, Szélyes Ferenc színművész, a Csűrszínházi Egyesület elnöke átadta a szót A. Szabó Magdának, a Tamási Áron Közalapítvány elnökének, majd Pataki András rendező, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, a kulturális és innovációs minisztérium helyettes államtitkára beszélt, végül Török Viola rendező Tamási művészete és a Csűrszínház kapcsolatáról szólt. A megnyitón felléptek a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének tagjai, akik Az örökség címmel Arany János műveiből adtak elő.
Alekszej Tyivanyenko orosz tudós A szibériai „titkos fogoly” / Petőfi Sándor Barguzinban könyvében a szibériai száműzetés útvonala fejezetben szereplő települések neveit a Google útvonalszerkesztőjébe berakva a következő térképet kapjuk:
Dobóruszka Felvidék keleti szegletében fekvő 600 lelkes kistelepülés, közel a szlovák–ukrán határhoz. A településnek nemcsak a neve emlékeztet a híres egri várkapitányra, Dobó Istvánra, hiszen Dobóruszka volt a Dobó család ősi fészke. A falu Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templomát is a Dobó család építtette 1500 körül.
Bemutatójához közeleg a X. Koronázási Szertartásjáték, amely az utolsó Árpád-házi király, III. András életét dolgozza fel. A címszerepben Sarádi Zsolt, aki – némi célzatosság miatt – IV. Kun László után bújik utódja, III. András bőrébe.
A jászói Mécs László Szabadegyetem egyik izgalmas előadása a névadó papköltő üldözéséről szólt az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) részéről.
A Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park neve számos – főleg a Gyilkostó települést érintő – vita során szóba került az utóbbi időben. Politikai, gazdasági csoportosulások közt vannak olyanok, amelyek szerint a park miatt akadoznak a fejlesztések, a természeti értékeket a pénznél fontosabbnak tartók viszont hálásak a meglétéért. Egy, az Öcsém-tetőre vezető túra adott alkalmat arra, hogy a park felügyelőivel beszélgessünk arról, mit is jelent az ő tevékenységük.
