Brüsszel szocialista polgármestere sportcsarnokká alakíttatja át a Xavéri Szent Ferenc-templomot

brusztemplA belga főváros önkormányzata úgy döntött, sportcsarnokká alakít át egy templomot az egyre növekvő muszlim népesség által lakott Anderlecht kerületben.
A tizenkilenc kerület közül, amely Brüsszel régióját alkotja, Anderlecht jelentős muszlim népességgel rendelkezik, amelynek nagy része Észak-Afrikából érkezett. Ennek fényében Anderlecht szocialista polgármestere, Eric Tomas úgy döntött, hogy a Cureghem körzetben található Xavéri Szent Ferenc-templomot sportcentrummá alakíttatja át.

szozattovabbacikkhez

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége: Szóljanak a harangok június 4-én!

harangokA Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) országos elnöksége felekezettől függetlenül felkér minden Kárpát-medencei egyházközséget és gyülekezetet, hogy 2020. június 4-én, magyar idő szerint 16 óra 30 perckor száz másodpercig szólaltassa meg temploma, imaháza harangját mementóként a trianoni békeszerződés százéves évfordulójára.
„A harangszó után mondjunk el egy Miatyánkot a magyar nemzet egységéért és a keresztény/keresztyén hit védelmében, kapcsolódva ezzel a nemzeti összetartozás évéhez” – írták az MTI-hez pénteken eljuttatott felhívásban.

szozattovabbacikkhez

Mit tanít nekünk a „Gyergyóditró-ügy” a magyar nacionalizmusról… és a románról

ebekA következő bölcs mondást olvastam nemrég: A nép rosszul értelmezi a dolgokat, de jól érzi. Egy keresztény mondás pedig úgy szól, hogy amikor ujjal mutatsz valakire, ne feledd, hogy három feléd mutat! Tehát vizsgáljuk meg e két bölcsesség szemszögéből a gyergyóditrói Pékségiászban történteket (melyeket azért nem kell abszolút igazságoknak tekinteni). Apropó: viszonylag jól ismerem Gyergyóditró vidékét, néhány ottani lakost és az abban a Románia fagyos sarkától nem túl messze lévő hegyvidéki térségben megélni próbálkozók egyáltalán nem rózsás helyzetét… Vagyis úgy vélem, hogy – teljesen véletlenül – nagyjából 17,5-szer többet tudok azokról a helyekről a témában megszólalt riporterek és kommentátorok 99 százalékánál. Ennek ellenére tudatában vagyok annak, hogy én is csak nagyon, nagyon keveset tudok Gyergyóditróról. Ebből viszont az következik, hogy a térségen kívüli riporterek és kommentátorok nagyjából NULLA egész nagyon picit tudnak arról, hogy s mint van arrafelé.

szozattovabbacikkhez

„Ha az Isten is székely volna!”

b ma mosolyog„Nehéz sorsú népnek lelki táplálék a felüdítő humor, mely átsegít egy hosszú élet buktatóin” – vallotta naplementéjének éveiben Biró János, Antal atya ferences szerzetes, akit 1941-ben magánkápolnájában Márton Áron püspök szentelt pappá. Milyennek látták kortársai Áron püspököt? Átható, veséig látó tekintete, határozottsága, népe és Isten ügye melletti bátor kiállása, következetessége, gerincessége mellett leggyakrabban humorérzékét emlegetik. Ma 81 éve szentelték püspökké. Emlékezzünk együtt a derűs és mosolyt fakasztó főpásztorra.(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/bha-az-isten-is-szekely-volnar)

szozattovabbacikkhez

Pordány László: Trianon nem múlt el

trianonszaggMár a csapból is Trianon folyik, mondják egyesek a hazai sajtó és a közbeszéd nyomán. Tele van vele a padlás, mondják mások. Én pedig azt mondom – talán sokakkal együtt –, hogy hadd folyjon és legyen csak tele. Mert a múltat nem („végképp”) eltörölni kell, hanem emlékezni rá.
Az unott lemondást, az ignoranciát vagy a meggyőződéses pesszimizmust többen magyarázni vagy indokolni is próbálják: száz évvel ezelőtt történt, tehát régen elmúlt, kit érdekel ez ma már, mit törődünk vele? Vagy: egyesek még mindig a régmúlt eseményein rágódnak, egy rég nem létező és soha vissza nem térő ország után sóvárogva nosztalgiáznak. Ez nem csak érdektelenséget, hazafiatlanságot és a bajban lévők iránti érzéketlenséget tükröz, bár az sem válik dicséretére egyetlen magyar embernek sem. De vétkes tudatlanságot is, azt a fajtát, aminek következtében néhányszor már majdnem kiírtuk magunkat a történelemből. Mert micsoda tudatlanság Trianont régmúltnak és elmúltnak vélni, miközben minden nap és minden órában sújtja a magyarságot, különösen a határon túl élőket!

szozattovabbacikkhez

A Szabadságfa rejtélye, avagy az elhallgatott Trianon

elhalgtrianonÚjsághír: Szabadságfát ültettek 1929-ben Bölcskén. Megható ünnepély folyt le szerdán a Miasszonyunkról nevezett női rend Szent József nevelőintézetében, Bölcskén. Szent József oltalmának ünnepén helyezték el az intézet parkjában, a trianoni határról kapott kis tölgyfacsemetét, a szabadság fáját...
Reggel 8 órakor szentmise után, a polgári iskola igazgatója, aki egyúttal ez intézet főnöknője, lelkesítő szavakkal vezette be az ünnepélyt a tantestület és a teljes számban megjelent tanulók jelenlétében. Lelkesült meghatottsággal vonult aztán a sereg a nemzeti zászló alatt a kijelölt helyre, hol az ünnepség teljesen programszerűen folyt le. Különös elfogódottság vett erőt mindenkin, midőn a kis csemete gyökerére legsajgóbb sebeink, Kassa, Kolozsvár, Nagyvárad földjéből szóratott. Előkerültek végül a zsebekből, táskákból a kisebb-nagyobb, keskenyebb-szélesebb nemzetiszín szalagok, melyeket csakhamar lengetett a szél a Trianon töviseiből font határ minden irányában. A tanulók szeméiben ragyogott könnycseppek pedig, minden felszólításnál hatásosabb biztosíték, hogy emlékezetükből ki nem vész soha „a szabadság fája” (Dunántúl 1929-04-20 / 89. szám.)
Mai szemmel dagályos a megfogalmazás, viszont csak vitathatatlan jogunk, az emlékezés van benne, revíziós gondolat nélkül.

szozattovabbacikkhez

A budapesti harcok vége egy felvidéki magyar szemével

Lux Gyula drHetvenöt esztendővel ezelőtt, 1945. február 13-án a Vörös Hadsereg hivatalosan is befejezettnek nyilvánította a magyar fővárosért vívott harcokat. A rommá lőtt és bombázott, kifosztott Budapesten akadtak olyan polgárok, akik naplószerű jegyzetekben örökítették meg az ostrom hétköznapjait.
Közéjük tartozott a felvidéki – henckói – születésű dr. Lux Gyula (1884-1957), aki a losonci 25. közös gyalogezred kötelékében harcolta végig a Nagy Háborút és az összeomlást követően Budapesten maradt. A szépen dekorált tartalékos hadnagy 1944-ben már nyugalmazott tanügyi főtanácsos volt és Budán, a XII. kerületi Orbánhegyi út 13. szám alatt lakott családjával.

szozattovabbacikkhez

A Budapest Schooltól a pécsi ciszterekig: iskolapéldák, példás iskolák

355359 bp school3Milyen az a tanítás, ami nem állami? El lehet-e élesen választani a liberálist a poroszostól? Lehet-e közös egy modern, családi fenntartású iskolában és egy egyházi intézményben? A Budapest Schooltól a pécsi ciszterekig két példa arra, milyen az oktatás a hagyományos rendszeren túl. Riportunk.
„Egy kanapén ülve családos emberek azon kezdtek gondolkodni, milyen jövőt szeretnének a gyermekeiknek, és hogyan tudna a család részt venni az oktatásukban. Erős közösséget képzeltünk el, amelyben a szülők nemcsak a szülői értekezleten találkoznak, hanem folyamatosan hatással vannak a gyerekeik tanulására” – foglalja össze a modern iskola, a Budapest School (BPS) 2015-ös születésének körülményeit Halácsy Péter társalapító, akivel a Pozsonyi út 10. szám alatt székelő, ötven diákot befogadó közösségük épületében találkozunk.

szozattovabbacikkhez

Az érmindszenti kósza – Ady útraválásai

Ady Endre Májusi zápor 1Elképesztő kincseket rejt az Országos Széchényi Könyvtár „Fut velem egy rossz szekér” – ADY100/101 című kiállítása: a költő kéziratai, képeslapjai és levelei mellett Ady érettségi bizonyítványa, fényképes vasúti szabadjegyei, barátokat és a családot ábrázoló fényképek is szerepelnek a vitrinekben. A tárlat egyedülálló anyaga Ady külső és belső utazásait, annak különböző helyszíneit, stációit tárja a látogató elé.
1200 dokumentum
Sejtettem, hogy nagy lesz a kiállított anyag, hiszen Ady életében maga is dokumentálta a munkásságát, és minden irományt, dokumentumot, fényképet megőrzött. De arra nem számítottam, hogy ennyire gazdag és az életmű minden szegmensége kiterjedő lesz a válogatás. A tárlat ugyanis mintegy 1200 unikális, Ady Endre életéhez és életművéhez közvetlenül kötődő dokumentumba nyújt betekintést, amelynek nagy része az OSZK Kézirattárából és Törzsgyűjteményéből származik.

szozattovabbacikkhez

A mozikba kerül Petrovics Eszter Kodály-filmje

Kodály ZoltánA mi Kodályunk című, a dokumentumfilm és a játékfilm határán mozgó életrajzi alkotás március 12-től látható a mozikban.
A mi Kodályunk egyszerre dokumentumfilm és fikció – két fiatal muzsikus, Devich Gergely csellóművész és Ránki Fülöp zongoraművész szemszögéből és egy száz éve elhangzott koncert apropóján ismerhetjük meg a 20. század egyik legjelentősebb muzsikusának egy kevéssé ismert arcát.
A közel 100 perces film Muhi András producer ötletéből született: Kodály Zoltán gyermekkorát és fiatalkorát dolgozza fel, az 1910-es szerzői estet állítva középpontba.

szozattovabbacikkhez

Nem lehet és nem szabad Szabó Istvánt életműdíjjal kitüntetni!

Szabó István...Szabó István ugyanis a kommunista rendszer besúgója volt, a III/III-as titkosszolgálat, a belső elhárítás elődjének, a II/5-ös osztálynak dolgozott. De ami a lényeg: Szabó nem úgy viselkedett, mint Csurka István, aki aláírt és azután egyetlenegyszer sem jelentett senkiről semmit. Szabó 1957 és 1963 között szorgalmasan írta a jelentéseit az osztálynak a kor kiemelkedő színészeiről és rendezőiről, kritikusairól. Ami talán az egészben a legundorítóbb, az az, hogy folyamatosan beszámolt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán zajló gyanús eseményekről és alakokról, és a Máriássy Félix által vezetett filmrendezőosztály hallgatóiról is jelentett.
Mindezek következtében Szabó István nagyon fiatalon kitűnő lehetőségekhez jutott rendezői álmainak megvalósítására, már 26 évesen filmet forgathatott.
Vagyis: Szabó István, mint „Képesi Endre”, a pályája elején megvetendő és mélyen elítélendő eszközökkel teremtett magának előnyöket pályatársaival szemben s okozott hátrányokat jelentéseivel színészeknek, rendezőknek.

szozattovabbacikkhez

Emlékezetkiesés

városházaféregKevés véresebb eseménye volt a magyar történelemnek, mint a budavári kitörés 1945. február 11-én. A közvélekedést azóta is megosztják a történtek: kit a hazafiúi bátorságra emlékeztet az évforduló, kit arra, hogy azon a napon orosz katona nyitott be a rommá lőtt ház légópincéjébe (hogy aztán majd málenkij robotra hajtsa az odabent reszketőket, és maga alá gyűrjön asszonyt, leányt). Ezt a hetvenöt éve tartó megosztottságot aligha fogja feloldani egy olyan demagóg kommüniké, mint amilyet minap adott ki Budapest rosszul sikerült első embere és öttagú helyettessleppje. A szózat (– nem a Szózat lapra utal -szerk.) csúcsmondata a Rákosi-korban is simán megállta volna a helyét: „Antifasiszta elkötelezettségünkből fakadóan kötelességünk felszólalni azok ellen, akik történelmünket meghamisítva, gyűlölködésre és kirekesztésre buzdítanak.”

szozattovabbacikkhez

A honvédelem nemzeti ügy

Kovács GyulaLenullázott haderő – Eszközbeszerzések civil kontroll nélkül címmel – a múlt év végi Fegyvervásárlás kontroll nélkül című fake news után – ismét hazugságoktól és csúsztatásoktól hemzsegő cikket közölt a 168 Óra a Magyar Honvédségről. A szélsőségesen balliberális lap „szakértője” újból Kovács Gyula nyugállományú alezredes, sértett és levitézlett egykori katonatiszt volt. Hiába, no, madarat tolláról…

szozattovabbacikkhez

A magyar mint bűnbak. Nacionalizmusról és idegengyűlöletről

hateEgy kiegyensúlyozott vélemény. Kár, hogy a mindennapi valóság teljesen másképp néz ki.
Csaknem kétmillióan látták a Szabad Európa által Gyergyóditróban készített filmet és közülük nagyjából 8000 fűzött hozzá kommentárt a Facebook-oldalunkon.
A vulgáris nyelvezet, az eltúlzott (Mindennek ellenére, ez egy érdekes megfogalmazás. Létezik nem eltúlzott, vagyis normális idegengyűlölet? – a szerk.) idegengyűlölet vagy az agresszív nacionalizmus miatt több mint kétezret törülnünk kellett olvasóink bejegyzései közül.

szozattovabbacikkhez

Beértek Trianon gyümölcsei?!

„S a hazának,
Mint anyának,
Aki gyermekei körében
Áll ragyogva örömében,
Földerűlne boldog napja:
Most fejét szenny s gyász takarja.

Földön futva,
Bujdokolva,
Mint hivatlan vendég száll be
A szegény s kaján telekbe,
Hol nevét rút ferditésben
Ismerik csak átokképen.
Neve: szolgálj és ne láss bért.
Neve: adj pénzt és ne tudd mért.
Neve: halj meg más javáért.
Neve szégyen, neve átok:
Ezzé lett magyar hazátok.” (Vörösmarty: Országháza, 1846.)

12 1Ma már nyilvánvaló, hogy az első világháború (amint a második is) nem eszmei, nemzeti, vallási vagy felekezeti ellentétek miatt tört ki. Ezeket legfeljebb csak jó ürügynek vagy gerjesztőnek használták a tudatlanná „tömegtájékoztatott” és harctéri vágóhídra szánt birkák számára. A valódi cél a világuralom megszerzése és az ennek ellenálló rétegek felszámolása volt. Nem az, hogy melyik ország, hanem hogy mely bankok és az általuk kitartott gazdasági érdekcsoportok szerzik meg maguknak és darabolják fel érdekeltségi részvényekre a piacot, a nyersanyagforrásokat és a leigázott területet.

szozattovabbacikkhez

szozattv


szozat a tiszta hang 
szozat a tiszta hang szozat a tiszta hang
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf