A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása az ukrajnai nyelvtörvénytervezetről

hodinkalogoAz MTA Elnöksége állást foglalt az ukrán parlamentnek a magyar nyelvű oktatást is érintő törvénytervezetéről. Lovász László, az MTA elnöke felkérésére az állásfoglalás szövegét Kertész András, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnöke, Zsoldos Attila, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnöke és Pléh Csaba, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke fogalmazták meg.
2020. január 16-án az ukrán parlament elfogadta a magyar nyelvű oktatást is érintő törvénytervezetet, melyet azonban Ukrajna elnöke még nem látott el kézjegyével. Küldetésének szellemében a Magyar Tudományos Akadémia alapítása óta felelősséget visel a magyar nyelv fennmaradásáért, szabad használatáért, kultúramegőrző és nemzetmegtartó erejének védelméért országunk határain belül és kívül egyaránt. A Tudós Társaság alapítását törvénybe iktató 1827. évi XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” címet viseli. Az új intézmény első eredménye a magyar helyesírás egységesítése és a nyelvtan rögzítése volt, az első helyesírási szabályzat (1832), leíró nyelvtan (1846) és értelmező szótár (1862) kiadásával.
Az Akadémiát aggodalommal tölti el, hogy a törvénytervezet súlyosan korlátozza az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogát a magyar nyelvű tanuláshoz. Hatálybalépése esetén a törvény gátolná a magyar anyanyelvű lakosságnak az ukrán társadalomba való konstruktív beilleszkedését. Hozzájárulna a nyelvvesztéshez, a nemzeti kultúra elsorvadásához, a magyar nyelvhez kötődő egyes közösségek elszigetelődéséhez és mások gyors felbomlásához. Bízunk abban, hogy Ukrajna felelős vezetői is felismerik e veszélyeket.

szozattovabbacikkhez

„Otthon, Erdélyben van dolgom”

aba 768x445„Hálás vagyok a magyar színházi szakmának, mert személyemet, munkáimat kezdettől fogva kíváncsiság övezte. Ez a figyelem természetesen nem azt jelenti, hogy csak jó kritikákat kapunk" – mondja Sebestyén Aba marosvásárhelyi színész, rendező.
Sebestyén Aba az utóbbi években leginkább emblematikus rendezéseivel került az érdeklődés középpontjába, noha számára a színészi lét jelenti az első és örök szerelmet. Tizenöt éve alapított független színházi műhelyével, a Yorick Stúdióval ebben az évadban az elvándorlás kérdését boncolgatják egy román és egy magyar kortárs szerző darabján keresztül.

szozattovabbacikkhez

Rákosi főügyésze

Alapy igazolványokIfjabb Alapy Gyula karrierje a Mindszenty József és társai pert követően, az 1949. február 8-i ítélet után ívelt szélsebesen felfelé. A Rákosi-rendszert fémjelző emblematikus perek fővádlójának hagyatékát a Terror Háza Múzeum őrzi.
„…hazugságra épülve mondtam a vádbeszédeket.” Alapy Gyula
Fenyegető leveleket csak a Mindszenty-per kapcsán kapott. Pedig a legnagyobbakat vitte: Rajk, Standard, szociáldemokraták, Grősz József. Azt hitte, vádbeszédének jelentősége van, ezért a legkeményebb hangnemet alkalmazta – ahogy Visinszkij tanította. Rákosi mégsem becsülte sokra; a háta mögött cinikus megjegyzéseket tett rá jobbkezének, Péter Gábornak. Ennek ellenére Alapy Gyula vezérét mindvégig tisztelte és hithű kommunista maradt.

szozattovabbacikkhez

Biztosan nem közkívánatra, de ismét van Munkásőrség

muoHagyományőrző céllal alakult meg ismét a pártállami időket idéző Munkásőrség. A valaha hatvanezer tagot számlált szervezet közösségi oldalán a vörös csillag is látható, melyről ifj. Lomnici Zoltán közölte: ez az önkényuralmi jelkép tiltott a magyar jogban.
Civil szervezetként alakult újjá az 1956 utáni évtizedeket idéző Munkásőrség, amely eredetileg a forradalom után az MSZMP párthadseregeként jött létre. muologofbA hagyományőrző szervezet önmeghatározása szerint eszmeiségében baloldali, munkásmozgalom-történeti hagyományok ápolására és humanitá­rius célok megvalósítására törekvő civil szervezet. Céljuk a munkásmozgalmi hagyományok ápolásával, az 1957 és 1989 között működő Munkásőrség írásos és tárgyi emlékeinek feldolgozásával, gyűjtésével és publikálásával kíván hozzájárulni a magyar és egyetemes történelem gyarapításához, színvonalasabbá tételéhez.

szozattovabbacikkhez

Muskátli - 2020. február

Melléklet jó gyermekeknek    2020. február     VI. évfolyam    6. szám

szozattovabbacikkhez

 

Meghalt Tornai József író, költő

Tornai József92 éves korában meghalt Tornai József író, költő, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Tornai Józsefet péntek éjjel Budapesten érte a halál. A Kossuth-díjas alkotót a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
Tornai József a magyar kultúra „bartóki vonulatának” jeles képviselője volt, akinek életét, gondolkodását és művészetét minden korban az igazság, az emberi autonómia, a nemzeti és egyetemes kultúra iránti elkötelezettség vezérelte. Életművét az egyén, a nemzet és az emberiség sorskérdéseit a kozmikus egészben vizsgáló, igazságkereső ön- és világismerettel, mély filozófiai tartományok érintésével megfogalmazó költői és esszéírói alkotások jellemzik.

szozattovabbacikkhez

Brexit: Farage bevitt még egy gyomrost a távozás előtt

Nigel Farage„Bizton állíthatom, hogy a UKIP-ban és a Brexit Pártban is szeretjük Európát, csak az Európai Uniót utáljuk” – nyugtatott meg mindenkit Nigel Farage.
Farage szerint az európai projekt rossz, mert teljesen antidemokratikus, és úgy ad hatalmat embereknek, hogy nem kell tartaniuk a felelősségre vonástól. A világon háború zajlik a globalizmus és a populizmus között – jelentette ki Farage.
„Lehet utálni a populizmust, de az a helyzet, hogy egyre népszerűbbé válik, és van egy pár előnye” – tette hozzá. „Nincs több befizetés, nincs több Európai Bíróság, nincs több Közös Halászati Politika, nincs több zaklatás, nincs több Guy Verhofstadt!” – sorolta az előnyöket Farage.

szozattovabbacikkhez

Stoffán György: Nyílt levél Niedermüller Péternek - Egy fehér, keresztény, heteroszexuális képződmény válasza

Niedermüller Péter 4 HPGy 1000x600 e1517240070616Niedermüller!
Nem kezdem azzal, hogy mi lenne, ha például… mert tudom a választ. Nemzetközi tiltakozás, és maguk rohangálnának Brüsszeltől-New Yorkig panaszkodni és rettegni. Mert maguk ilyenek, Niedermüller! Ilyenek voltak 1919-ben is, amikor a fehér, magyar, keresztény, heteroszexuális képződményeket, azaz a magyar társadalmat igyekeztek páncélvonaton körbejárva az országot megsemmisíteni. Majd pedig negyven évig a fehérterror igazságtalanságáról írtak a maguk tankönyvei.
Niedermüller! Maguk elvetik a sulykot ismét, de egyetlen szerencséjük ebben a mai világban az, hogy a fehér, keresztény, heteroszexuális képződményeknek, azaz, nekünk, keresztény magyaroknak immár több eszünk van, mint a maguk 1919-nél leragadt söpredékének. Mi tanultunk a történelemből, maguk évezredek alatt nem tanultak semmit!

szozattovabbacikkhez

Az ember, aki a szemét adta az elveiért: Miért vakították meg Fekete Istvánt?

Fekete István...Soha nem politizált, ám az igazat mindenről megírta, a vörös terrorról is. Ez utóbbi jelent meg a Zsellérek című könyvében, amit 1946-tól az akkori rendszer tiltólistára tett. Ha ehhez hozzávesszük még Fekete mély és nyilvánosan vállalt istenhitét (lánya, Edit 1949-ben apáca lett), konzervativizmusát, máris értjük, miért bántotta annyira a szemét a kommunista vezetésnek. Apropó szem… A Zsellérek betiltása, elégetése, Fekete írói pályájának teljes zárolása nem volt elegendő büntetés. Az írót egyik nap az ÁVO emberei elkapták, elcipelték az Andrássy út 60.-ba, és úgy megverték, hogy búcsút kellett mondania fél veséjének és a fél szemének is. ...
...Nem kértek tőle bocsánatot és nem rehabilitálták. A magyar irodalomban sem tölti be azt a helyet, ami megilletné őt. Ott kéne lennie a legnagyobb magyar írók között, hiszen – többek között – jelentősen hozzájárult a magyar paraszti világ bemutatásához. Ennek ellenére az Akadémiai Kiadó 1966 és 1982 között kiadott A magyar irodalom története 1919-től napjainkig című, több mint ezer oldalas művéből egyszerűen kihagyták. Nincs benne Fekete István. Azt gondolom, talán lustaságból sem rehabilitálták őt. Nincs egy olyan erő és bázis a Fekete István-életmű mögött, ami arra kényszerítene bárkit, hogy messzebb lásson az ifjúsági műveknél.

szozattovabbacikkhez

Azon a régi, téli napon Szatmárcsekén – A magyar kultúra napjára

350151 himnusz1Egy pillanatra próbáljunk arra gondolni, hogy a magyar nyelvű költészet csodálatos univerzuma mennyi kínból és verejtékből született. Százkilencvenhét éves ma Kölcsey Ferenc „Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból” című költeménye, amelyet mi egyszerűbb címváltozatban Himnuszként ismerünk. A vers befejezésének napja 1989 óta egyben a magyar kultúra napja is.
Százkilencvenhét évvel ezelőtt, 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc befejezte Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című költeményét. Maga a vers majdnem hat évvel később, csak 1828. decemberében jelent meg az Aurora című folyóiratban.
Azon a régi januári napon Kölcsey valószínűleg nem gondolta, hogy a vers, amelyet befejezett, egyszer még Magyarország hivatalos himnusza lesz. Ha tudta volna előre, talán meg sem tudja írni. Talán jó, hogy nem látta előre. Mert ha előre látja, ma valószínűleg egy jóval gyengébb himnuszunk lenne.

szozattovabbacikkhez

A doni kálvária

donikálvHetvenhét évvel ezelőtt, 1943. január 12-én vette kezdetét a magyar királyi 2. honvéd hadsereg súlyos áldozatokkal járó visszavonulása a Don-kanyarból, amely a „voronyezsi” vagy a „doni katasztrófaként” ismeretes. Az 1942-es nyári német offenzívába bevont román és olasz hadseregek is nagy veszteségeket szenvedtek, a románok 158 ezer, az olaszok pedig 122 ezer főt vesztettek. Habár a szovjet 40. hadsereg visszavetette a honvédeket, hadműveleti céljukat mégsem érték el a szovjetek, ugyanis nem tudtak sztálingrádi méretű katlant képezni a magyar 2. hadsereg körül. (...)
(…) A magyar fél a hosszas tárgyalások végén egy hadsereg kiállításához járult hozzá. A keleti hadszíntérre küldendő közel 207 ezer fős hadsereg várható alkalmazása, területi és időbeli határai, személyi és anyagi veszteségeinek pótlása a tárgyalások során nem került szóba. (...)

szozattovabbacikkhez

Bejutni,…… ha van miért

bejutni8„Lehetsz-e bölcs, lehetsz-e költő, mikor anyád sikolt…?!”  (Dsida Jenő)
„Sorsfordító”, „sorsdöntő” utolsó és végleges lehetőséget emlegetnek, szajkóznak harsány reklámtáblák és kampánybeszédek, miközben helyzetünk orvoslására legfeljebb csak fájdalomcsillapítót, tüneti kezelést vagy csak a sebeket eltakaró fedőkrémet mernek ajánlani. Ám ha valóban sorsdöntőnek hirdetik, akkor a fő okok eredőjére kell rámutatni, és azokat a gyökeres változásokat meghirdetni, amelyek a bajok forrását és okát orvosolják. Nem ezt látjuk, és már el sem hisszük ennyi képmutatás után, hogy valóban akarják is.
Szabad-e tehát farkast kiabálni, amikor nincs olyan veszély? Szabad-e elhitetni a néppel, hogy ha nem lesz parlamenti képviseletünk, akkor itt a világvége, holott egy esetleges bejutás esetén a sorsfordításnak ilyen programmal és ilyen hozzáállással esélye sincs, maximum annyi, hogy mint eddig is oly sokszor a nép fogalmát választás után már csupán a rokoni és baráti környezetre kiterjesztve értelmezték, hogy annak az anyagi helyzetén javíthassanak. A többieknek pedig csak annyit tudtak ígérni: majd ha jut!

szozattovabbacikkhez

Beleborzongtak az egykori fogcsikorgató hidegbe és az embertelenségbe

DSCN8762Nagybalogon 15 év óta emlékeznek meg a málenkij robotra elhurcoltakról. Még időben sikerült felkutatni az elszenvedőket, s tiszteletükre a temetőben emlékművet avattak, ahol azóta évente összegyűlnek január 18-a körül.
Hetvenöt éve, 1945. január 18-án indult el a begyűjtés, majd a transzport. A szovjet hadsereg katonái összeterelték a falu fiatalságát, 16-tól 45 éves korig, és fegyveres kíséret mellett útnak indították őket Miskolc felé. Úgymond romeltakarításra vitték őket, de sokak estében több éven át tartó bányai kényszermunka lett belőle a Donyec-medencében.

szozattovabbacikkhez

Egy újabb lépés az ukránosítás felé: elfogadták a középfokú oktatásról szóló törvényt

hodinkalogoMai ülésén Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa megszavazta az általános középfokú oktatásról szóló törvényt. Az ukránul Закон України «Про повну загальну середню освіту» címet viselő jogszabály számtalan rendelkezése közül a kárpátaljai magyarok számára az egyik leginkább húsba vágó az, amely az oktatás nyelvét szabályozza.
A 2017-es oktatási kerettörvény 7. cikkelye (Закон України «Про освіту») kötelezően előírta, hogy az oktatás nyelve az ukrán, illetve hogy a nemzeti kisebbségek számára „egy vagy néhány tantárgy két vagy több nyelven is oktatható – államnyelven, angol nyelven, az Európai Unió más hivatalos nyelvein”.
2019. április 25-én a kijevi parlament az államnyelvről fogadott el törvényt (Закон України «Про забезпечення функціонування української мови як державної»), amelynek 21. cikke gyakorlatilag megismételte az oktatási törvény 7. cikkében foglaltakat.

szozattovabbacikkhez

Lovagkereszttel tüntették ki Lucian Boia román történészt

350115 lucian boiaBoia munkája során gyakran szembefordult a hivatalos román történelemszemlélettel.
Kivételes történészi életműve, valamint a magyar és a román nép közötti kapcsolatok javításához nagyban hozzájáruló munkái elismeréseként Áder János köztársasági elnök a magyar érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Lucian Boia román történészt. A kitüntetést a bukaresti magyar nagykövetségen rendezett kedd esti szűk körű ünnepségen adta át a tabudöntögető, mítoszromboló könyvei által ismertté vált tudósnak Zákonyi Botond, a külképviselet vezetője. A tankönyvek hivatalos román történelemszemléletével nem egyszer szembeforduló és ezért gyakran a román nacionalisták célkeresztjébe kerülő kitüntetett a magyar médiának azt mondta: meglepődve, de örömmel fogadta a magyar állami kitüntetést, tudta, hogy munkáit magyarul is olvassák, de nem sejtette, hogy ekkora népszerűségnek örvendenek. Kifejtette: szabad embernek tekinti magát, és egy demokráciában mindenkinek joga van gondolkodni, saját nézeteit vallani. Úgy vélekedett: nincs ellentmondás a magyar-román történelmi viták és a között, hogy ő magyar állami kitüntetést kapott. Arra a felvetésre, hogy az elismerést a Trianoni békeszerződés századik évfordulójának évében vehette át, amikor a román parlamentben olyan törvénytervezet is napirenden van – amely ünneppé akarja nyilvánítani azt a június negyedikét, amire Magyarország a legnagyobb történelmi igazságtalanságként tekint –, Lucian Boia azt mondta: nincs tudomása a kezdeményezésről, de szerinte a románoknak is el kellene ismerniük és tiszteletben kell tartaniuk, hogy Trianon hatalmas trauma volt Magyarország és a magyar nemzet számára.

szozattovabbacikkhez

szozattv


szozat a tiszta hang 
szozat a tiszta hang szozat a tiszta hang
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf