A Bethlen Gábor-szoboravatás a kölcsönös tolerancia ritka pillanata volt

Ezt nem mi mondjuk, hanem a romániai Deutsche Welle publicistája, aki méltatja, hogy egy apró incidenst leszámítva sikerült közösen – a magyar köztársasági elnök és a gyulafehérvári román polgármester részvételével – ünnepelni az Erdélyt felvirágoztató fejedelmet.
Úgy tűnik, a magyar–román határ közelében, Szegeden született és felnőtt Novák Katalin más budapesti politikusoknál jobban érti, hogyan kéne építeni a két ország közti kapcsolatokat – írja Sabina Fati a romániai Deutsche Welle portálon. A román újságírónő ezt annak kapcsán jegyzi meg, hogy Magyarország új köztársasági elnöke részt vett Bethlen Gábor erdélyi fejedelem gyulafehérvári szobrának avatásán, magyar és román politikusok, egyházi méltóságok társaságában. Kijelentését így indokolja:

Az abodi Nagyok

Egy család három nemzedékének képviselői – Nagy Domokostól idősebb Nagy Gézán át Abodi Nagy Béláig – elevenednek meg a kötetben hat szerző tollából. „Mindannyian kimagasló pályát futottak be az egyházuk és népük számára Istentől rendelt szülőföldön, Erdélyországban.” (Az előszó elolvasása közben érdemes egy kis családfát felrajzolni, s annak segítségével követni az eseményeket.)Nagy Domokos Marosvásárhelyen született, és a XIX–XX. század fordulóján élt. 1867-ben foglalta el a kutyfalvi lelkészi állást, amelyre a gyülekezet egyhangú bizalma hívta el. A tiszteletes tudós tíz éven keresztül volt a küküllői egyházmegye esperese. Szép, népes család vette körül, akikkel 1917-ben együtt ünnepelte lelkészi szolgálatának ötvenedik évfordulóját.

Az örömöt szolgáló erdélyi fotós

Május 26-án a Bernády Ház emeleti galériáiban nyílt meg Fülöp Jenő Visszapillantó című egyéni kiállítása, ekkor mutatták be a művész fotóalbumát is. A tárlatot dr. Ábrám Zoltán és Bálint Zsigmond fotóművész nyitotta meg, az alábbiakban Ábrám Zoltán méltatását olvashatják. Mellékletünket Fülöp Jenő fotóival illusztráltuk.
Az alkotókedve teljében levő Fülöp Jenő fotóművész nyugdíjkorhatára betöltése alkalmából, egyúttal embertársai iránti hálás szeretettel jubileumi fényképkiállítással és fotóalbum megjelentetésével örvendezteti meg családját, barátait, fotós társait, tisztelőit. Tartalmas és változatos fotós életpályája alkotásaiból válogat, miközben igen nehéz feladatnak bizonyul leszűkíteni a kört a kiadványban szereplő fényképszámra, majd annak hozzávetőlegesen a felére, a felnagyított és a Bernády Ház kiállítótermének a falára aggatott válogatásra.

Mircea Dinescu: a költő legyen az élet sűrűjében

Meg is nevettette, el is gondolkodtatta hallgatóságát Mircea Dinescu költő, akit a hallgatóság számából és összetételéből ítélve sokan olvasnak és szeretnek Sepsiszentgyörgy magyar ajkú lakosságából is. A SepsiBook könyvfesztiválon sem okozott csalódást: élénken, színesen osztotta meg gondolatait és verseit, és jól beolvasott a politikai osztálynak.
A Nyers vélemények és kiforrott gondolatok címmel meghirdetett beszélgetést Adrian Lăcătușu irodalomkritikus próbálta mederben tartani, de ki-kifutott belőle: Dinescu hozta a tévéből is jól ismert formáját, többször is elébe vágott a kérdezőnek, és váratlan kanyarokat is tett, de hát így vált igazán fűszeressé a találkozás. Véleménye szerint a költőnek nem valami nyugodt helyen, elvonulva kellene álmodoznia és alkotnia, hanem a valóságos életben, amely mindig sok témát kínál.

Maradni a magyar nyelv közelében

Hiszem és vallom: ha épp jobb nem jut az eszébe, a műfordítás folyamatosan szinten tartja az embert, ott tartja a magyar nyelv közelében – Lövétei Lázár László megállapítása akár a műfordítók krédója is lehetne.
De nem a műfordítás technikájáról, a műhelymunka mibenlétéről szólt a SepsiBook szombat délelőtti programja: a műfordítás kihívásai hívószóval Szonda Szabolcs arról faggatta Lövétei Lázár Lászlót, hogyan és miért kezdett el román nyelvből fordítani (ezt a 80-as évek végén eszmélő ifjú irodalmár az akkori körülmények okán természetes folyamatnak nevezte), hogyan zajlik manapság „a világ egyik legszebb irodalmi foglalatossága”, miután a 90-es évek végén, 2000-es évek elején futott fordítói programok kifulladtak (a politikusok, az irodalompolitikusok mindig újra eldöntik, hidat kell építeni a népek közé, s ennek egyik legjobb eszköze a nemzeti irodalmak lefordítása, de a kezdeményezések nem mindig jutnak a szólamoknál tovább).

„A lélek dús kertjéről” – Pünkösd Tamási Áront ünnepelve Székelyföldön 2022. június 2-5.

„A madárnak (…) szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége” – állította a 2022-ben 125 éve született Kossuth-díjas író, Tamási Áron. Azt mondták róla, hogy „mihez Tamási Áron hozzáért, az menten megszépült. Az ő szemén keresztül a valóság mesevilág, nála a sötétség is tündérfényekkel világít.” 2022-ben az ő személye és munkássága előtt tiszteleg a Petőfi Kulturális Ügynökség a Kiemelt Programok Igazgatóságának szervezésében, hogy változatos programokkal írásainak üzenete, ereje, hite a nyelvben és a szavakban minél több olvasóhoz eljusson.

Meg kell védeni a kárpátaljai magyarokat a mindenre képes kijevi rezsimmel szemben!

A Magyar Békekör MTI OS közleményben emelte fel szavát a kárpátaljai magyar kisebbség védelmében.
Közleményükben kifejtik, hogy Kijev ágyútölteléknek használja a határon túli magyarokat, miközben meglátásuk szerint ez ellen a magyar kormány nem tesz semmit. Erélyes fellépést követelnek a magyar kormány részéről, mert meg kell védeni a kárpátaljai magyarokat a kijevi rezsimmel szemben.
A Magyar Békekör közleménye:
Egyre több kárpátaljai magyar áldozatot szed a háború Ukrajnában. Kijev ágyútölteléknek használja határon túl élő honfitársainkat az oroszok ellen. Megint magyar vér folyik idegen érdekekért.

Nyílt levél Ljubov Nepop nagykövetnek

Excellenciás Nagykövet Asszony!

Engedje meg, hogy egyszerű magyar állampolgárként és magyar íróként is elmondjam Önnek érzéseimet, az Ön Vidnyánszky Attila nyilatkozatára írt nyílt levelét illetően.
Ön a művészetet, a kultúrát nem abból a szemszögből értelmezi, amelyből mi magyarok. Önök könyveket pusztítanak, pártokat tiltanak be, katonákat lőnek lábon, elveszik az Önök főhatalma alatt élő népek nyelvét, tiltják azok kultúráját, és hosszú éveken keresztül gyilkoltak gyermekeket, anyákat, öregeket és fiatalokat, mert azok orosz nemzetiségűek voltak. Igaz, ez nem menti fel azokat sem, akik ukránokat gyilkolnak, mert a gyilkosság a legaljasabb dolog, amit ember, ember ellen elkövethet. A háborúnak viszont okai vannak, voltak és lesznek – sajnos. És a háború áldozatokat követel.

Ukrajna nem győzhet, bármit is kap segélyként

„Milyen háború ez? Bármilyen pusztító és kegyetlen is, furcsa. Az oroszok továbbra sem mentek át totálisba. Állnak a Dnyeper hidak, amelyek megsemmisítése alapvető dolog lenne az ukrán utánpótlás elvágására, nem lőtték szét a gáz és olaj infrastruktúrát, a maradék ukrán kikötőket. Ennek nem katonai, hanem politikai oka van. De megtehetik, ha változik a politikai számítás – Ukrajna nem győzhet, bármit is kap segélyként – de Oroszország sem győzhet igazán, képtelen egész Ukrajnát megszállni, az ország nagy részét 2022 február 24-én az első lövés pillanatában elvesztették. A kérdés, hol lesz az új befagyott vonal majd egy nap – szerintem nem sokkal túl a Donbaszon és amit jelenleg tartanak, és mekkora további pusztítás után következik az új egyensúlyi helyzet be.”

Ismét egy nemzetközi hírcsatorna tudósítóját bántalmazta az izraeli hadsereg

Az izraeli hadsereg ismét megtámadta az egyik nemzetközi hírcsatorna tudósítóját. Ezúttal az MBC 1 csatorna tudósítója Haya Yasmeen vált az izraeli agresszió áldozatává.
A tudósító hölgy és stábja a megszállt palesztin területeken lévő Hebron városában gyűjtött anyagot egy dokumentum filmhez amikor izraeli katonák támadtak rá.
Izraeli katonanők először megverték majd elvitték egy helyiségbe ahol levetkőztették “fegyver után kutatva”.
A nemzetközi sajtó elleni izraeli agressziónak a múlt héten már halálos áldozata is volt amikor is izraeli katonák lelőtték az Al-Jazeera csatorna tudósítóját.

Dsida Jenőre, erdélyi magyar költőre emlékezünk 115. születésnapján

Dsida Jenő 1907. május 17-én született Szatmárnémetiben. Apja Dsida Aladár, az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Berekszászon élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, szerelmüknek és házasságkötésüknek regényes története van.
Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, majd a román megszállás. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitől keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezőn. Családja tönkrement, apjának polgári foglalkozást kellett keresnie, így lett az Erdélyi Római Katolikus Státus tisztviselője. Dsida Jenő Budapesten, Beregszászban és Szatmárnémetiben végezte tanulmányait.

Nárcizmus az új médiában

Nemzetközi médiatudományi konferencia volt a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen

Nagy volt a nyüzsgés múlt pénteken (is) a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen: az intézmény folyamatosan szervez érdekes tematikákat ígérő, nívós konferenciákat, ezek egyike május 6-án volt az egyetem Köteles Sámuel utcai székhelyének előcsarnokában. Az egyetem magyar kara által immár tizedik alkalommal megszervezett nemzetközi médiatudományi konferencia ezúttal a Nárcizmus az új médiában címet viselte, és olyan kulcsszavakat, illetve tematikákat járt körül, mint a vidám szelfik, a lájkvadászat, a követőszám-szaporítási trükkök, a bizonytalanság, a kétségbeesés a visszajelzések hiánya miatt, a kényszeres közlésvágy, az átlagos újmédia-fogyasztó mindennapjai.

A művész kezét Isten mozgatja

Július 7-ig látogatható Sepsiszentgyörgyön A magyar hősök arcképcsarnoka című portrékiállítás. A világból negyven évvel ezelőtt „kivonuló” szerzővel, Somogyi Győzővel a hatékony hazaszeretet titkáról, Lucifer trükkjeiről és a hősök ábrázolásáról beszélgettünk.
– Milyen körülmények között ébredt fel önben az értékmentés iránti késztetés?
– Katolikus családba születtem, apám-anyám vallásukat komolyan gyakorló, hívő emberek voltak, bennünket is ebben a szellemben neveltek. A tradíció és a hagyományos értékek együtt járnak a vallással, Isten teremtett világára igent mondunk, szeretjük, elfogadjuk, tiszteljük. Meggyőződésem szerint vallás nélkül hatékony hazaszeretet sincs, ellenkező esetben gyilkos indulat, rossz értelemben vett nacionalizmus következik.

Székely határőrök az első világháborúban

Mai Történelmünk rovatunkban folytatjuk a Szépvízért Egyesület által létrehozott, tavaly augusztus közepén Csíkszépvízen megnyílt Székely Határőr Emlékközpont bemutatását. A számos magyarországi és erdélyi szakember közreműködésével, Nagy József történész szakmai irányításával, Bálint Ferenc történész forgatókönyve alapján összeállított kiállítás anyagából az előzőekben áttekintettük a földszinti részt, azaz a középkori időszakot, az Erdélyi Fejedelemség korát és a Habsburg-uralom kezdeti periódusát, az emeleten berendezett termek közül ismertettük a székely határőrvidék megszervezésének körülményeire vonatkozó részt, az 1848–49-es szabadságharcban való részvételüket és áttekintettük a dualizmus korát. Ezúttal belépünk az első világháborús részlegre.

20 szép vers

Ana Blandiana költeményei. A fáradhatatlan kibédi néprajzkutató, költő, műfordító, Ráduly János tolmácsolásában, válogatásában jelentek meg az azonos címmel frissen kiadott kötetben. A Herder-díjas népszerű román költőnő március 25-én töltötte a 80. évét, a fordító idén októberben lesz 85 esztendős. Mindkettőjükben fiatalosan izzik az alkotás tüze. Ráduly, amint sűrűn egymást követő füzetei is jelzik, nem tud tétlenül ülni, valamin mindig dolgoznia kell, hogy aztán kinyomtatva, könyv formájában mihamarabb eljusson új termése az olvasókhoz. Most ennek a húszszálas verscsokornak örülhetnek a líra magyar barátai, de Blandiana költői univerzuma nem újdonság a műfordító számára.