Kínai őszközépünnep holdsüteményekkel

A magyarországi kínai nagykövetség és a Budapesti Kínai Kulturális Központ szervezésében idén harmadik alkalommal rendezték meg a Magyar holdsütikészítő workshop elnevezésű tematikus rendezvényt Budapesten, amely a Kína és Magyarország közötti kulturális kapcsolatok egyik kiemelt és jelentős projektje. Magyar családok és a kínai kultúrát, nyelvtanulást népszerűsítő Konfuciusz Intézetek képviselői együtt gyúrták, nyújtották, formázták a finomabbnál finomabb holdsütiket.

Kutya-macska barátság

Gyertek, készítsetek kutyát és macskát körmöcskézős technikával Farkas Réka iparművésszel!

Ajánlott korosztály: 5-10 éves korig

120 perc
Dátum:
2022. szeptember 17. 11.00
Helyszín:

Korona és kard

Kevesen emlékeznek I. Béla királyunkra. Az iskolában alig tanítanak róla valamit, még haláláról sem beszélnek, amely minden bizonnyal egyedülálló a világon. Alig hiszem, hogy akadna még a világtörténelemben olyan király, akit a saját trónja ölt meg. I. Bélával ez történt. Ez bizonyos, ha származása nem is annyira. Géza magyar fejedelemnek volt az unokája, apja pedig valószínűleg az a Vazul volt, akivel I. István olyan kegyetlenül elbánt. Vazult, vagy más források szerint Vászolyt pogánylázadása miatt a király megvakítatta. Más források azt állítják, hogy nem Vazul, hanem testvére Szár László volt Béla apja.

Elhunyt Wittner Mária

Az elhunyt II. Erzsébet, angol királynő családjának magyar vonatkozása

II. ERZSÉBET BRIT KIRÁLYNŐ ÜKANYJA GRÓF KISRÉDEI RHÉDEY KLAUDIA ZSUZSANNA MAGYAR GRÓFNŐ VOLT, aki Erdőszentgyörgyön született 1812. szeptember 17-én. A Rhédeyek múltja három évszázadon keresztül forrt össze Erdély történetével, a főnemesi család gyökerei az egyik legkiterjedtebb Árpád-kori eredetű nemzetségig, Aba Sámuel királyig vezethetők vissza.
Nagyrédei János 1466-ban címerlevelet kapott Mátyás királytól, de a család fénykora Rhédey Ferenc végvári kapitánnyá válásával kezdődött, akit Bocskai István a szabadságharcban szerzett érdemei elismeréseként 1606-ban Erdély főurai közé emelt, és akinek később hűséggel és megbízhatósággal sikerült hatalmas birtokokat szerezni.
A család erdélyi ága I. Rhédey Jánostól származik, aki 1639-ben telepedett le Erdélyben, az erdőszentgyörgyi birtokot és kastélyt Bethlen Gábortól kapta. Közel kétszáz évvel később, 1812-ben ebben a főúri lakban látta meg a napvilágot Rhédey Klaudia, szülei, gróf Rhédey László és Inczédi Ágnes bárónő akkor még nem sejthették, hogy negyedik, de egyetlen életben maradt gyermekük évszázadokra a köztudatba vési a Rhédey nevet. Három gyermekük korai halála miatt a szülők aggodalommal követték cseperedő kislányuk minden lépését.
A bájos Klaudia legendás szépségű, kifinomult, művészetekhez értő hölggyé serdült, akit nemes szívű hajadonként ismert meg az erdélyi nemesség. Amint betöltötte 18. életévét, meghívást kapott I. Ferenc császár és király bécsi udvarába, a báli szezonra. A magyar grófkisasszony szépsége sokakat lenyűgözött, hamarosan fél Bécs a lábai előtt hevert.
A jóvágású Sándor Pál Lajos (Alexander) württembergi herceggel egy udvari bálon találkozott, a fiatalok a szóbeszéd, de a grófkisasszony naplója szerint is azonnal egymásba szerettek. A lánykérés nem is váratott magára, de a morgantikus házasság tervét sem Bécsben, sem Erdélyben nem fogadták örömmel, a királyi család rangon alulinak tartotta a frigyet, míg a büszke Rhédey László gróf elképzelni sem tudta, hogy olyan házasságra adja áldását, amelyben egyetlen lánya nem kapja meg a megfelelő tiszteletet, ráadásul a herceg magyarul sem tudott. A fiatalok viszont egy év után is tántoríthatatlanok voltak, így a Württemberg család kompromisszumot ajánlott: eltekintenek a reguláktól, ha a herceg lemond születendő gyermekeinek trónutódlási jogáról.

Bővebben ...

A románok genetikai története és más képtelenségek

A történeti genetika néven ismert tudományág ma már több évtizedes múltra tekint vissza. Sőt! Köztudottan az eugenista mozgalmak a 19. század végén kezdték a genetikát a történettudománnyal összefüggésbe hozni, amely néhány évtizeddel később – egy sokkal sötétebb korban, pontosan az eugenizmus korai hatásaként – a múlt század legszörnyűbb tragédiáit szülte 1933 és 1945 között. A ma ismert történeti genetika – ennek a sötét múltnak a nyomait elfelejtve vagy szőnyeg alá seperve – az 1980-as évek óta számtalan jelentős eredményt ért el, hol igazolva a történet- és régészettudomány írott és íratlan forrásokra alapuló hipotéziseit, hol megcáfolva azokat és új irányba terelve a kutatást.

Példabeszéd a „nincs”-ről

Ha visszalapozunk a kezdetekhez, akkor a Teremtés könyvében ezt találjuk: „Amikor az Úr látta, hogy nagy az emberek gonoszsága a földön és szívük állandóan a rosszra irányul, megbánta az Úr, hogy embert teremtett a földön és bánkódott szívében.” (Ter 6, 5-6)

Az Úr emberek iránti fenntartásai tartósnak mutatkoztak, későbbi források is megemlítenek néhány esetet, pl. abból az időből, amikor Szent Péterrel (álruhában) együtt járták a falvakat. Ennek legfrissebb mozzanata a minap történt meg: „Nem tudom megérteni az embe-reket, sosincsenek megelégedve a VAN-nal, mindig a NINCS miatt panaszkodnak. Ha hétágra süt a nap, akkor esőért sóhajtoznak, ha zivatart küldök rájuk, akkor a napfényt hiányolják.” „Most meg a földgáz drágulása miatt nyavalyognak…” – tette hozzá Szent Péter.

A Nyugat geopolitikai analfabetizmusa

Egyszeriben lám csak, milyen veszélyes hely lett a világ! Évtizedeken át szemlátomást mozdíthatatlan stabilitás uralkodott, aztán egyszer csak kirobbant a nagyhatalmi vetélkedés, olyannyira, hogy a hidegháború utáni világban oly megdönthetetlennek hitt tételek érvényességéért ma már egy árva fillért sem adnánk. Az orosz-ukrán háború zökkenőmentesen váltott át egy olyan konfliktusba, amelynek egyik oldalán az Egyesült Államok vezette NATO, a másikon pedig Oroszország áll. Közben a Kína és az Egyesült Államok között régóta érlelődő gazdasági feszültség vészjósló politikai alakot öltött, és azzal fenyeget, hogy megroggyannak a csendes-óceáni biztonság tartópillérei. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az alkatrész-utánpótlási útvonalak megbomlása és az energiaválság okozta megrázkódtatások megbontották a globális gazdasági kapcsolatrendszert.

A 120 éve született Illyés Gyula emlékére rendez konferenciát az MMA

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata 2022. szeptember 7-én és 8-án konferenciát rendez a 120 éve született Illyés Gyula emlékére a Pesti Vigadóban.

Illyés Gyula költő, író életműve korszakokat köt össze, közéleti szerepe pedig megkerülhetetlen volt a maga korában. Gróh Gáspár irodalomtörténész, a konferencia egyik szervezője és előadója szerint az a gondolkodásmód és irodalmi irány, amelyet Illyés formált és képviselt, ma nincs divatban.

Köncsög kun vezér története

Matkó-pusztát megjárva, Ballószöget ki nem hagyva, jutottam el Köncsög-pusztára, mígnem a Duna-Tisza közének szívében állt meg az autóm. Egy juhászbojtár terelte messzebb a nyáját, a "bürgejáráson", amott meg egy szép kun-képű barna kölyök vigyázta a három soványka süldő birkáját.

Erős szelet kaptam és az arcomba hulló port, de én nem hátráltam meg, felmentem a Strázsa-hegynek elkeresztelt magas dombra, már amilyen magas lehet, bármi is az Alföldön. A gépkocsimat elhagyva, úgy sétáltam, mint „kunok ebe a homokon”.
Valamikor ősömé volt e birtok, ma másoké.
Fertályórát is mehettem, fejemet leszegve, mire eljutottam a „betyártörzsökre”, ahol a legenda szerint, egykoron még Rózsa Sándor, a legnagyobb „bétyár” is megbújt.
Váratlanul rohantak meg a közel negyven esztendős emlékek:

Baratka – egy letűnt település nyomában

Léva történelmi központjában nemrég elhelyeztek egy információs táblát, amely mára egy letűnt település történetéről, az ott végzett ásatások eredményeiről szól. Bratka, avagy újabb elnevezéssel Baratka a mai járási székhely központjától délnyugatra terült el.
A mai lévai halastavak szomszédságában állt az egykori középkori település. Régészeti ásatások segítségével sikerült feltérképezni Baratka két templomát és a hozzájuk tartozó temetőt.
Mint az információs tábla magyar nyelvű szövegében olvasható: a feltáró jellegű ásatásokra 1958–1960 között került sor. Alojz Habovštiak vezetésével a vizsgálódások során két román kori templom nyomaira bukkantak.

A Vasárnapi Újság Petőfi segesvári eltűnéséről IV. (1861)

A Vasárnapi Újság azon első három számának a címlapja, melyben megjelentek Az adatok Petőfi halálához – sorozat olvasói levelei. Elsőként ezeket közöljük. Kezdetnek felelevenítjük a Vasárnapi Újságban 1860/61-ban megjelent Adatok Petőfi halálához sorozatot. Az újság felelős szerkesztője a Petőfi-barátként ismert Pákh Albert, de olyan irodalmi nagyságok is publikáltak a lapban, mint Arany János vagy Jókai Mór.
A leveleket válogatás nélkül, teljes egészében tesszük közzé, így olvasóink láthatják, hogy Petőfi halála nem csak napjainkban, hanem állandóan és folyamatosan foglalkoztatta a közvéleményt.
Az alábbiakban az első 10 levelet közöljük, összesen 40 lesz, majd újabb archív dokumentumokkal és újságokkal is jelentkezünk. Meghagytuk az eredeti fogalmazást és írásmódot is. A levelek egy része a segesvári halált feltételezi, de akadnak, akik ezt kétségbe vonják.

A megkeresztelt pingvinek

Anatole France (Anatole-François Thibault, 1844, Párizs – 1924, La Béchellerie) számos regénye mellett esszéi is a korabeli baloldal eszmevilágát tükrözik. Miután 1883-ban megismerte Caillavet asszonyt (szalonja a fővárosi irodalmi élet helyszíne volt), vele járja be Olaszországot, élményeiket írja meg firenzei események alapján „átköltve” A vörös liliom címmel (1894). Egyébként ez a regénye korabeli kritikusok szerint túlbeszélt, el-elvész az eredeti szándék a körülmények kevésbé fontos leírásában. Megjegyzem, nekem tetszett a regény és ajánlani tudom, ritka átéléssel jelenik meg a sorok sűrűjében a szerelem.

A helység kalapácsa

Javában zajlik A helység kalapácsa című tévéfilm forgatása Dombrovszky Linda rendezésében. Petőfi Sándor azonos című komikus eposzának adaptációját a tervek szerint jövő januárban mutatják be a Duna televízióban a Petőfi-bicentárium alkalmából.
A helység kalapácsa egy hősköltemény paródiája. „Ez egy westernfilm magyaros elemekkel megbolygatva, például matyómotívumok jelennek meg a jelmezekben, a Ferenczi György által megzenésített Petőfi-versek pedig egy furcsa egyveleget adnak, amely erősíti a paródiát” – hangsúlyozta Dombrovszky Linda rendező a tordasi Westernfaluban zajló forgatás szerdai sajtótájékoztatóján.

Petőfi 200 – mozgó múzeumbusz

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2022-ben, a Petőfi Sándor-emlékév alkalmával ismét tematikus múzeumbusz kiépítését tervezi. A projekt elsődleges célja, hogy a Petőfi Sándor életművét új megközelítésben bemutató utazó tárlat Magyarország egész területén, valamint határainkon túl is minél szélesebb körhöz eljutva élményszerűen levonható, világos konklúziókkal szolgáljon az érdeklődők számára.
A kiállítás látogatása ingyenes, a fogadó intézményektől a parkolóhely biztosítását és villanyáram csatlakozási lehetőséget kérünk. Számítunk arra, hogy vendéglátóink kollégáinknak biztosított szállással is tudják segíteni a busz ügyét.
A Petőfi-buszról előzetes, széleskörű tájékoztatás formájában értesítjük a településeket és az intézményeket: kapcsolatfelvétel kulturális intézményekkel, önkormányzatokkal, Petőfi Klubokkal, az országos és megyei sajtó, illetve a PIM digitális felületeinek segítségével. A jelentkezéshez a PIM honlapján elérhető felületet és segédletet biztosítunk.