A székely szilvesztere

Kónya Albert Attila grafikája(Kótya Albert Attila grafikája)

Há most mán kijózanodtam, s elmondhatom, hogy vót.
A dolog azzal kezdődött, hogy van ez az összejöveteles tiltás, s nem szabad mindenkinek bémenni a korcsomába.

Mongyuk, mióta Mári elment, mán nem es esik jól ott a féldeci, olyan fájin korcsomáros nem es lesz többet, most valami városi cinkát hoztak, az ki se tudja becsülettel tőteni a sert, semmi hab nincs a hálbába, aszongya a leánka, hogy így csinálják a jó helyeken, hát mennyen akkor ő jó helyekre sert csapolni, met annál semmi se élvezetesebb, mint amikor az ember jó nagyot húz a hálbából s osztán a bajuszáról letöröli a habot. Na, szóval mostanság nem járok annyit a korcsomába, s a koma se, met az es habosan szereti a sert. Ezétt úgy döntöttünk, szilveszterezni se menyünk oda, hanem há béülünk hezzánk, a zasszonyokot átkülgyük hezza, s osztán mindenki a maga dolgával legyen el.

szozattovabbacikkhez

Zsákutca (?)

Zsákutca (?)Néhány héttel ezelőtt a légkör széndioxid (CO2)-tartalmát vettem górcső alá. Mint várható volt, kaptam hideget, de meleget is. Ez így van rendjén, semmi sem fehér-fekete...

Ezennel egy – a CO2-höz aránylag szorosan kapcsolódó – más témát: az elektromos autózás témáját kellene meglesni, mert az energiaárak emelkedése szinte provokálja a kérdések feltevését, amelyek után joggal elvárható valamilyen szintű válaszadás.

Talán nem is az autókkal kellene kezdeni az okfejtéseket. Van egy adott helyzet: a sáros földgolyón él lassan 8 milliárd ember és egy nagy részük nem akar vagy kényszerűségből nem tud a fenekén ülni – tehát közlekedni akar vagy kénytelen – hosszabb vagy rövidebb távolságokra. Ez pedig eszméletlenül energiaigényes. Hogy a környezetszennyezésről ne is beszéljünk!

Létező világunk realista környezetvédői – sokunk meglepetésére – azt mondják, hogy a fosszilis üzemanyagokkal (benzin, gázolaj, gáz...) működő gépkocsik, motorok ugyan tekintélyes mennyiségű káros gázokat (és más káros anyagokat) produkálnak, de mégsem a fő szennyezőforrások. Ez talán annak tulajdonítható, hogy az autóipar egy ipari csúcsszegmens, ahol kötelező a feljesztés, a modernizálás és a környezettudatos gyártás is. A nagyobb szennyezők közé tartgozik a hajó- és légiforgalom, valamint az ipari termelés és energiaipar.

szozattovabbacikkhez

Itt az ideje az erkölcsi és szellemi megújulásnak! – Márfi Gyula érsek a Mandinernek

Írta: Vágvölgyi Gergely
Az LMBTQ-kapcsolatok akkor lesznek csak egyenjogúak a hagyományos házassággal, amikor a kapufa ugyanannyit ér majd, mint egy gól, vagy a tudatlanság alternatívája lesz a tudásnak – mondja a Mandinernek Márfi Gyula. Interjúnk a nyugalmazott veszprémi érsekkel arról, miért kell mégis szeretni őket, mit gondol a baloldali miniszterelnök-jelöltről, Európa dekadens válságáról és a magyar egyház állapotáról.

Gyakran beszél arról, hogy dekadens, hanyatló korban élünk. Miért látja így?

Amikor 1950-ben létrejött az Európai Szén- és Acélközösség, olyan nagyformátumú politikusok alakították a kontinens sorsát, mint Konrad Adenauer, Robert Schuman és Alcide De Gasperi. Ők indították el Európát az unió útján. Akkoriban pályázatot írtak ki egy közös zászló megtervezésére, amelyet a 101 pályamű közül Arséne Heitz terve nyert – ez a ma is ismert uniós zászló, tizenkét csillaggal.

szozattovabbacikkhez

És ha kötőszóval kezdünk mondatot? – Nyelvi tévhitek 7.

A kötőszavak azért vannak, hogy összekössenek nyelvi egységeket: szavakat, mondatrészeket, tagmondatokat. És bizony mondatokat is! Sokan persze a fogalmazás „pongyolaságának” tekintik mondatkezdő helyzetben a kötőszókat. Írásjel után, mondat elején áll egy kötőszó? És ez így helyes? Na ne már…

Talán nincs makacsabb nyelvhelyességi babona annál, hogy éssel, háttal nem kezdünk mondatot. Általános iskolás korunk óta elkísér bennünket, és felnőttéveink nyelvi tevékenységeiben is velünk van, pedig sosem bizonyította senki, hogy a babona igaz lenne. Ennek ellenére nincs olyan magyar anyanyelvű ember, aki ne találkozott volna szigorú tekintetekkel, amikor a kötőszók mondatkezdő helyzetéről van szó.

Egyetemi hallgatóim figyelmét is fel szoktam hívni a babonában rejlő ellentmondásra: az ominózus mondat – Éssel, háttal nem kezdünk mondatot – szintén éssel kezdődik!

szozattovabbacikkhez

A magyar kultúra napja a Felvidéken

Kölcsey Ferenc százkilencvenhat éve, 1823. január 22-én tisztázta le nemzeti imánk, a Himnusz szövegét. Immár harminc éve a magyar kultúra napjaként ünnepeljük az évfordulót. Felvidék-szerte számtalan településen szerveztek ünnepi műsort ez alkalomból.
Egypercesekkel ünnepeltek a lévai Reviczky Házban

Január 23-án, a magyar kultúra napja és Örkény István halálának 40. évfordulója alkalmából az „Egypercesek” című pantomim feldolgozását mutatta be a Dvorák & Patka Színház a lévai Reviczky Házban, a Reviczky Társulás irodalmi szakosztálya szervezésében.

Patka Heléna és Dvorák Gábor előadókat Puksa Magdolna szakosztályvezető üdvözölte és köszönte meg a társulatnak, hogy már sokadik alkalommal nyújtanak kiváló színházi élményeket értékes előadásaikkal a lévai magyar házban.

szozattovabbacikkhez

100 éve született Farkas Jenő

farkas_jenoA szenci születésű Farkas Jenő nevét hiába keressük a felvidéki magyar versantológiákban. Legutóbb az 1990-ben megjelent Tűzpalota című, szerelmes verseket tartalmazó kötetben szerepelt két versével. A cseh/szlovákiai magyar irodalom 2004-es lexikonában 20 sor, a Szeberényi Zoltán által jegyzett Magyar irodalom Szlovákiában című esszéportrékat tartalmazó kötet első része két karcsú oldalt szán rá...

De legalább szán. Szerencsére Nagymegyeren, ahol 12 évig lelkészkedett, nem feledkeztek el róla, 2006-ban emléktáblát avattak a tiszteletére, a Glória Társulat két verseskötetét is kiadta (életében is két kötete jelent meg), s évente szavalóversennyel tisztelegnek a papköltő és a szlovákiai magyar természetlíra legjelesebb képviselője előtt.

Csendországi magány

Tény, Farkas Jenő rövid (alig 57 évet élt) életében nem akarta megváltani a világot, s katolikus lelkészként nem is várhatták el tőle, hogy a szocialista világrend lelkes építői közé tartozik majd. Költészete többnyire megmarad általános emberi értékek felmutatása mellett, s talán egyedüliként a szlovákiai magyar líra képviselői közül elvonulva Csendországba, a természet mindennapi szépségeit tűzi tollára. Csendes, az erdő mélyére elbúvó, s annak szépségeit felmutató, az élet hangos viharait el(ki)kerülő költészete lelkes fogadtatásra talált olvasói körében, s egyes kritikusai is lelkesen fogadták az új, eleddig ismeretlen hangot (a magyar irodalomban Fekete István a kritikusok által sokra szintén nem becsült költészete rokonítható vele). Dénes György a Hétben ezekkel a szavakkal üdvözli:

szozattovabbacikkhez

Hősök vagy áldozatok?

„Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kinjára.
Csak egy éjszakára:
Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;
Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!” (Gyóni Géza, 1914)

Irodalmi jártasságunk révén úgy tudjuk, hogy a háromezer éve lezajlott trójai háború a spártai király feleségének, a szép Helénának elrablása miatt és visszaszerzése érdekében zajlott. Egy hőseposz számára valóban jó téma, a köznéppel is kiválóan megetethető, s a családi szeretetre és hazafiasságra nevelt katonák számára is beadható ösztönző lehet az ígért hadizsákmány mellé.

A történelemi feltárás azonban már régen igazolta, hogy Trója az Égei-tenger kis-ázsiai partvidékének egyik legfontosabb stratégiai (gazdasági és katonai) pontja volt abban az időben, amikor az acháj görög törzsek meghódították a hettiták lakta területet.

szozattovabbacikkhez

 

Önvizsgáló könyv Gazda Józseftől

Zsúfolásig megtelt a kovásznai városi művelődési ház Ignácz Rózsa Terme hétfő este Gazda József legújabb könyvének bemutatóján. A Bethlen Gábor- és Magyar Örökség-díjas író, szerkesztő, magyartanár szerzővel Szabó Etelka beszélgetett, a könyv megszületésének körülményeiről, a benne megörökített eseményekről, történésekről kérdezte. A Miért is éltem? – a kor karmai között című kötet a Tortoma Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

A bemutatót a magyar kultúra napjára időzítették, és nem véletlenül: „ha a magyar kultúra Kovásznán jelent valamit, akkor annak mindenese Gazda József” – fogalmazott bevezetőjében Szabó Etelka. A könyv tartalmáról szólva mondta: a kommunista rezsim kordokumentumának is tekinthető az írás, az állandóan követett, nyomozott író securitatés dossziéja alapján bemutatott tények sokat elárulnak a rendszerváltás előtti állapotokról.

Gazda a maga során igazolta a könyv megszületése és a Securitate által összeállított személyes iratcsomója közötti kapcsolódást. Már régebb kikérte a dossziéját, de nem kezdett azonnal a vaskos papírköteg tanulmányozásába, „mindig rohanó emberként” nem volt ideje erre.

szozattovabbacikkhez

Múzeum és irodalom

A marosvásárhelyi Kultúrpalota Kistermében a székeket szembefordították a Róth Miksa tervezte színes üvegablakokkal, s a közönség így teljes pompájában élvezhette a látványt, amelyen Bethlen Gábor fejedelem tudósai társaságában található. Könyvek között, asztal mellett ülnek, állnak, társalognak, elmerengnek, munkáikba mélyednek a XVII. századi jeles férfiak. Lenyűgöző, impozáns kompozíció, a magyar kultúra napjához méltó, mindenki ezt érezhette, aki ott volt január 22-én délelőtt a Maros Megyei Múzeum ünnepi rendezvényén, amelyen két költő, író, szerkesztő, esszéista, Markó Béla és Demény Péter beszélgetett a múzeum és az irodalom kapcsolatáról. Az eszmecsere előtt fotóztam a meghívottakat, épp a folytatandó párbeszéden gondolkozhattak a mikrofonok mögött, nekem meg hirtelen az volt a benyomásom, hogy szervesen egybetartoznak a négy évszázaddal korábban egybegyűlt kiművelt főkkel, különösebben talán meg sem lepődnénk, ha hirtelen elkezdenének beszélgetni egymással, hiszen feltételezem, gondolatban a maiak nemegyszer megszólították már elődeiket. Persze ez részemről csak amolyan látomás, gyakran kerítek történeteket bizonyos műalkotások köré, de így kerek és megkapó az a színpadszerű, térben kiterjedő kép, ami az első sorokban ülők és az okostelefonom kamerája elé tárul.

szozattovabbacikkhez

A nép szava Isten szava

A nép szava Isten szavaEgészen sajátos helyzetet teremtett az április 3-i parlamenti választások kapcsán az, hogy egyszerre népszavazás is lesz négy kérdésben. Erre még nem volt példa a magyar demokrácia több mint harmincéves történetében, s ez egyben új politikai kihívást is jelent.

Ez ugyanis azt jelenti, hogy a kampány hátralévő időszakában egyre inkább előtérbe kerül a gyermekvédelmi törvényt megvédeni hivatott népszavazási kezdeményezés mint a legújabb törésvonal, amelyik – akárcsak a többi – élesen és radikálisan szembeállítja a nemzeti konzervatív tábort és a globalista, LMBTQ-propagandát, valamint a genderideológiát támogató balliberális tábor között.

A téma súlyánál és jelentőségénél fogva érdemes átgondolni: hogyan jutottunk el odáig, hogy a genderideológia közvetlenül és jelenvalóan veszélyezteti az évszázadokon át megélt, megszokott s jól bevált családmodellünket, sőt a normális férfi-nő viszonyt? Hol vannak ennek az életidegen ideológiának a gyökerei, s hogyan jutottunk el odáig, hogy az ember normális földi létmódjának alapjai kezdenek széthullani, ami általános pusztulással fenyegeti az emberi fajt?

szozattovabbacikkhez

Muszlim és biszexuális, diploma nélküli társelnököket választottak a német Zöldek

Az iráni származású Omid Nouripour és a 28 éves Ricarda Lang lett a német Zöldek két új társelnöke.

Új vezetőket választottak maguknak a német Zöldek, miután tavaly kormányra került pártjuk, s két eddigi társelnökük, Robert Habeck és Annalena Baerbock miniszterek lettek.

A Zöldek két új társelnöke Omid Nouripour és Ricarda Lang lett.

Nouripour 1975-ben született Iránban, a család 1988-ban vándorolt ki az NSZK-ba, ahol Frankfurtban telepedtek le. 1996-ban, érettségije évében lépett be a Zöldek pártjába. A mainzi egyetemen kezdett filológiát, politikatudományt és jogot hallgatni, de tanulmányait nem fejezte be. 2002-ben már a Zöldek elnökségi tagja lett, a pártban a „szélsőjobboldaliság-bizottság” tagja is volt. 2021-ben újra Bundestag-képviselőnek választották Frankfurtban. Nouripour muszlim, a német mellett iráni állampolgár is, utóbbiről ő saját bevallása szerint lemondana, csak ez Iránban gyakorlatilag lehetetlen kérés.

szozattovabbacikkhez

Populizmusról és világjárványról

Frank Füredi szociológus, publicista

A Cambridge-i Egyetem kutatói egy tanulmányukban arról számoltak be, hogy a világjárvány alatt „összeomlott” a populista pártok és politikusok támogatottsága. A pandémia alatt – olvasható a tanulmányban – az emberek világszerte úgy döntöttek, hogy a populisták helyett a szakemberekben és a technokratákban bíznak meg.

A Nagy Visszaállítás: demokratikus attitűdök, a populizmus és a világjárvány címet viselő jelentés állítása szerint Európában 14-ről 62 százalékra, az Egyesült Államokban 8-ról 57 százalékra nőtt annak az álláspontnak a támogatottsága, hogy a szakértők „szabadon dönthessenek annak alapján, mit tekintenek az ország érdekei szempontjából a legjobb megoldásnak”.

A fősodorhoz tartozó nyugati médiavilág diadalittas hangon fogadta, hogy eszerint felemelkedőben a technokrata döntéshozatal, a populizmusnak pedig vége. „A populizmus a pandémia áldozatául esett” – nyilvánította ki a The Times. „A Nagy Visszaállítás: a Covid-világjárvány alatt világszerte összeomlott a populista politika támogatottsága” – jelenti a SciTech Daily. A CNBC pedig megkönnyebbülten sóhajt fel: „A járvány alatt világszerte veszített támogatottságából a populista politika”.

szozattovabbacikkhez

Egyre több keresztényt üldöznek a világban

Tovább nőtt az üldöztetésnek kitett keresztények száma a világon, tavaly már több mint 360 milliónyian voltak az előző évi 340 millió után – mutat rá a Portes Ouvertes (Nyitott Ajtók) nevű, amerikai alapítású nemzetközi keresztény szervezet, amelynek francia és belga irodája szerdán virtuális sajtótájékoztatón ismertette 76 országot vizsgáló éves jelentését, amelyből kiderül, hogy 2021-ben leginkább Afganisztánban voltak veszélyben a keresztények.

− Az üldöztetés rekordszintet ért el a világjárvány okozta válságban, a tálibok hatalomra kerülésével Afganisztánban és a dzsihadisták keresztény áldozatait szörnyűségekbe sodorva Afrika szubszaharai régiójában − jelentette ki a sajtótájékoztatón Patrick Victor, a Portes Ouvertes franciaországi és belgiumi irodájának vezetője.

A szervezet minden évben közzéteszi az üldözött keresztényekről készült jelentését, amelyben a hétköznapi elnyomástól a legszélsőségesebb atrocitásokig minden támadást összesít.

szozattovabbacikkhez

Átadták a Háromszék Kultúrájáért Díjat

Tamás Sándor átadja a díjat Vetró Andrásnak. Fotók: Albert LeventeTizedik alkalommal adták át a Háromszék Kultúrájáért Díjat – a megyei életműdíjat – a magyar kultúra napján, szombaton este Sepsiszentgyörgyön, a református Vártemplomban. Rendhagyó módon idén két elismerést ítéltek oda, egyiket posztumusz a nemrég elhunyt Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója munkájának értékeléseként, a másikat Vetró-Bodoni András kézdivásárhelyi szobrászművész vette át. Egy-egy kis portréfilmet is levetítettek Vargyasi Levente rendezésében. A rendezvényen ünnepi műsort adott az idén 50 éves Vox Humana Kamarakórus.

Himnuszunk születésének dátumán – január 22-én – 1989 óta ünnepeljük nemzetünk nyelvét, a kultúránkat, amely által a világ bármely táján egységesen lehetünk önazonosak, magyarok. Nemcsak kultúránk, hanem közösségünk ünnepe is ez, megtartó erő – mondotta köszöntőjében a rendezvény műsorvezetője, Szabó Aba, a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium tizenkettedikes diákja.

szozattovabbacikkhez

 

Románia elárult kisebbsége: a szászok és a svábok

Románia elárult kisebbsége: a szászok és a svábok – FőtérA romániai németek második világháború utáni tömeges deportálása igazi szégyenfolt az ország történelmén – írja Marius Oprea történész.

A szovjetek által elhurcolt erdélyi – azon belül kolozsvári – magyar civilek második világháború végi kálváriájával több alkalommal is foglalkoztunk a Főtéren: a Gulág/GUPVI-témát legalaposabban a Murádin János Kristóf történésszel, egyetemi oktatóval készült nagyinterjúnkban jártuk körül. A deportálások azonban nemcsak a magyarokat, hanem – még nagyobb mértékben – a romániai németeket is érintették: Marius Oprea írása a Mediafaxon Románia legújabb kori történelmének ezt a szégyenteljes fejezetét foglalja össze.

A kommunizmus bűneinek feltárásában évtizedek óta jeleskedő történész, közíró felidézi: 1944. augusztus 23., vagyis Románia átállása után a romániai németek – nemcsak az itt tartózkodó német csapatok, hanem az őshonos civilek is – egycsapásra közellenséggé változtak. Javaikat elkobozták, de ennál is súlyosabb, hogy a szovjet dominanciájú Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) nyomására erdélyi, bánsági és bukovinai német kisebbségieket hurcoltak el, azzal az indokkal, hogy „támogatták a megszálló német hadsereget”.

szozattovabbacikkhez

 

szozattv


szozat a tiszta hang
 meghivo2Gyóni kötetképSZAKC_Hirlevel_2022_06_09sissistalMÖD 2022.június 18-meghívó-1 oldalasKét film szórólap Trianon plakat NET 2022 Kiállítás szózatba 1 szozat a tiszta hangEUCHARKirályfesztSacra HungariaSacra HungariaSacra HungariaKOFESZTszozat a tiszta hangszozat a tiszta hangszozat a tiszta hang pálosokszozat a tiszta hangszozat a tiszta hang 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf