Maratoni Komédia
Október 21-én 17 órától és október 22-én egész nap Maratoni Komédia! A Párbeszéd Háza közösségi felolvasást szervez, amely keretében a résztvevő érdeklődők Dante Isteni színjátékának a teljes szövegét olvassák fel. Regisztrálni az eseményre ezen a linken lehet. Kérjük, használják a doodle szavazást is a jelentkezés mellett, hogy nyomon követhető legyen, az Isteni színjátéknak ki melyik énekét olvasná fel. A felolvasáshoz Nádasdy Ádám új fordítását használjuk (Magvető Kiadó, 2016), mely az eseményen vagy akár az azt megelőző héten is előre egyeztetett időpontban, támogatott áron megvásárolható!
Ahogy az emberi megnyilatkozások minden válfajában, a nyelvben is léteznek az évszázadok során kialakult alaptól (bázistól) való eltérések, elhajlások, amelyek leginkább rövid életűek, és számos célt szolgálhatnak. Vegyük példának a magyar szókincs azon részét, amelyet zsargonnak, jassznak, szlengnek, argónak szokás nevezni, de amelyet Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály az 1952-ben öt nyelven megjelent sportszótárban fattyúnyelvnek hívott, mások apacsnyelvnek, vagánydumának… Így született az idők során mintegy 22 ezer címszó, valójában a köznyelv familiáris jelentésváltozatai.
Fegyveres erők nélkül is helyre lehet állítani a hatalmi övezeteket. Legalábbis így gondolják az ortodoxia fegyverét bevető politikusok. Például Vlagyimir Putyin. Most, amikor minden lehetséges változás és kihívás felmerül, a bizonytalanság és jövőféltés tengerének közepén könnyen látható, miként térnek vissza a politikusok azokhoz a válság alatti építkezési modellekhez, melyek egy egységet gyorsan megteremtő elemen alapulnak. Amikor képtelenek kormányzati eredményeket és a gazdasági piacok kiegyensúlyozását legalábbis hihetően ígérni tudó megoldásokat felsorolni, a legkönnyebben és nagyon könnyen érvényesíthető elem egy olyan küszöbön álló veszélyre hivatkozás, mely a nemzeti egységet, a nemzetállam és alapvető értékei túlélését fenyegeti. Érvelésük szerint sürgősen helyre kell állítani a globalizálás katasztrofális hatásai és a multik lépései által uralt civilizáció destruktív tevékenységei miatt elvesztett „nemzeti identitást”.
„(…) A Békéscsabáról Békés felé vezető út irányában erős motorzúgás, harckocsik zaja hallatszott. Óvatosan haladtunk előre a gyümölcsös, fás területen. Jó is volt elrejtőzni, mert közben német repülők jelentek meg és már az előttünk fekvő Békés községet bombázták, nyilván az ott levő szovjet csapatokat.
Magyarországon ma még több olyan irányzat és politikai állásfoglalás létezik, sőt oktatják is, amely igen határozottan állítja, eszméjének lényegi tételévé emeli, hogy a magyar hagyomány, a magyar nyelv, az élet megélésének magyar módja, és a több mint ezer éve Magyarországon uralkodó keresztény vallás nem élvez elsőbbséget minden más kívülről beáramlott koncepcióval szemben. Ezek a vélemények azt is tagadják, hogy ezeket a hagyományos értékeket a nemzet vagy a nép teremti. Tagadják, hogy e hagyomány eredete és gyakorlásának joga időfeletti, kibontakozása és kibontása pedig az itt folyamatában leélt idővel együtt történik. Tagadják, hogy e hagyományokból és nyelvünkből eredt a magyar spiritualitás és intellektus. Tagadják, hogy a Kárpát-haza kizárólagos birtoklása a magyar nemzetnek elsődleges joga, és ez a primátus ebből a magyar hagyományokból és Mária Országának keresztény vallásosságából vezethető le.
Valami nem stimmel, se az értelmiséggel, se a politikával, se a médiával – természetesen szerény véleményem szerint. Hogy miért mondom; hát könyörgöm az nem gond se a kormánynak, se – Isten lássa lelkem –, még mindig hű sajtónak, hogy Magyarországon éhen lehet halni, hajléktalanul a semmiből élni kell, de a migrációról vitatkoznak (azoknak szállás kell, étel, ital stb.), vagyis egy ország nem tud gondoskodni a saját állampolgárairól, de a „világ” bajáról kötelező.
A kolozsvári Közösségért Alapítvány kuratóriuma újságíró és kommunikációs szakemberei, valamint temesvári és bukaresti kollégáik tavaly októberben az alapítvány által szervezett riporttáborban ismerkedtek Dálnokkal. Felfedezték maguk számára, és a magyarul, valamint románul megjelent (előkészületben az angol nyelvű változat – szerk. megj.) kötetek által minden bizonnyal a helyieknek is kínálnak rácsodálkoznivalót saját értékeikre – hangsúlyozta Gazda Árpád, a Közösségért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a kötet egyik szerkesztője, aki András Imre, az alapítvány ügyvezetője és Bartók Ede Ottó polgármester köszöntője után ismertette a kötet megszületésének történetét és rövid tartalmát.
A kolozsvári kötődésű Nyárády E. Gyula nemcsak a hazai, hanem a közép-európai botanika egyik legkimagaslóbb alakja. Idén ünnepeljük születésének 135. évfordulóját és megemlékezünk halálának 50. évfordulójáról.
„Futó fény lobbant szemeden, S akármi volt is az a fény, Nem látott szebbet sohasem, Borús szemem e földtekén” – írta Dal című költeményében Edgar Allan Poe, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője, aki 167 éve október 7-én hunyt el. A világirodalom máig egyik legjelentősebb alakja az első olyan közismert amerikai író volt, aki pusztán az írásból akart megélni.
Hatvan esztendeje, a forradalom előestéjén heves vita borzolta a hazai nyilvánosságot: dél-amerikai emigrációjából hazatért ugyanis Páger Antal. A XX. század egyik legnagyobb magyar színésze a következő harminc esztendőben tehetségéhez méltó, a korábbinál is fényesebb pályát futott ugyan be, múltjának kényesebb részletei azonban 1956 ősze óta máig nem kerültek le a napirendről.
Van-e benne bármilyen őszinte akarat arra, hogy beilleszkedjen? Hogy a keresztényi világképet vagy a szekularizált európai világértelmezéseket, a vallásszabadságot, illetve a tolerancia eszméjét elfogadja? A befogadók oldaláról tekintve pedig: van-e értelme pénzt, energiát és oly sok fáradságos munkát fektetni a beilleszkedésük elősegítésébe? Ha az ideérkező muszlimok hitét nézzük, akkor a válasz egyértelmű.
A Jan Styka lengyel festőművész vezetésével az 1849-es nagyszebeni csatáról készült Erdélyi Panorámát bemutató kiállítás nyílt szeptember 28-án az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.
Végső helyére, a gyulafehérvári székesegyházba szállították a napokban azt a szarkofágot, amelyben elhelyezték Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök földi maradványait, és amelyet a tervek szerint a csütörtöki ünnepi rendezvénysorozaton lepleznek le. A nyughely felállításáról a szarkofágot elkészítő kolozsvári szobrászművész, Gergely Zoltán számolt be Facebook-oldalán.
A Gavrilă Olteanu által vezetett Maniu-gárdisták betörésére, kegyetlenkedésére és a tizenhárom ártatlan vértanújára emlékezett hétfőn Szárazajta. A felszólalók úgy fogalmaztak, Elekes Lajos, Gecse Béla, Nagy András, Nagy D. József, Nagy Sándor, Málnási József, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Beniám, Szép Albert, Szép Albertné Málnási Regina, Szép Béla és Tamás László 1944. szeptember 26-án elszenvedett mártíromságát nem szabad elfelednünk, emléküket ápolnunk kötelesség.
