„Egész Franciaországot az iszlám terrorizmus fenyegeti”
Hollande francia elnök tegnap hajnali négykor a nizzai tömegmészárlás nyomán ezt mondta és hallgatta el e fordulópontot jelentő kulcsmondatot az MTI és nyomában a hazai sajtó. (07. 16.)
Hollande francia elnök tegnap hajnali négykor a nizzai tömegmészárlás nyomán ezt mondta és hallgatta el e fordulópontot jelentő kulcsmondatot az MTI és nyomában a hazai sajtó. (07. 16.)
A francia és a német kormány kidolgozta az Európai Unió megreformálásának egy tervezetét, mert a nyugati vezetők attól tartanak, hogy a britek kilépésével megkezdődött az unió széthullása. A dokumentum szerint egyetlen föderális államban egyesítenék Németországot és Franciaországot, az EU többi tagállama pedig ultimátumot kap: idővel minden országnak csatlakoznia kell.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke nyitja meg július 6-án, szerdán 15.30 órakor
a X. Balatongyöröki Nemzeti Hetet.
A rendezvény a Magyarok IX. Világkongresszusának társrendezvénye.
Helyszín: Balatongyörök, Móló melletti sétány.
Alább közzétesszük a Nemzeti Hét programját, kattintson a „Bővebben”-re.
Mint korábbi meghívónkból értesülhettek, június 26-án Dabason, terveinknek megfelelően, evangélikus Istentisztelettel majd emlékműsorral – Szakály Sándor professzor, fővédnök megemlékezésével, Murányi László versmondásával és Dinnyés József dalaival–a város polgármestere Kőszegi Zoltán és Törőcsik Attila [beszéde a „Bővebben...” kinyitásával olvasható] a Szózat havilapot támogató alapítvány elnöke megnyitotta a tragikus sorsú költő halálának 99. évfordulója alkalmából a közösen szervezett Gyóni- emlékévet.
Mítoszok, tévhitek, téves történeti elképzelések helyett hiteles, kutatásokon alapuló adatok, valamint értékelő, elemző megközelítés – ez a lényege a Székelyföld története című, háromkötetes történettudományi műnek. A nagymonográfia 22 szerző összefogásával készült, közérthető stílusa által a szakemberek mellett a székelység iránt érdeklődő nagyközönségnek is érdekes lehet.
Az erdélyi magyarság, azon belül pedig a szorosan vett Székelyföld múltja nem csupán a történészszakma és más társadalomtudományok számára kiemelkedően érdekes – olvasható az mta.hu oldalon. Az 1986-ban megjelent, a jelen kötethez hasonlóan ugyancsak háromkötetes Erdély története a maga idejében komoly visszhangot váltott ki mind szakmai körökben, mind pedig a nagyközönség soraiban.
Keresik a hozzátartozóikat azoknak a huszároknak, akik a Rimaszombat melletti Szabatka-pusztán álló laktanyából vonultak ki a II. világháború Don-kanyarnál zajló harcaiba. A kutatást a rimaszombati Bástya Egyesület Információs és Kulturális Központ vezeti. A cél, hogy együtt emlékezhessenek meg az első gömöri huszáremlékműnél.
Baksay István, a város történetének egyik legalaposabb ismerője jegyezte fel, hogy a hagyomány szerint a Gömör-megyei Rimaszombat több egymáshoz közel fekvő kisebb község egyesüléséből keletkezett. Ilyenek például Kurinc, Téhány, Szabatka. Ezek a pusztai birtokok közigazgatásilag a városhoz tartoznak, de részben magántulajdonban állnak. „Szabatka m. kir. állami méntelep, csinos barakképítményekkel” – írja dr. Veres Samu a Borovszky – Gömör-Kishont vármegye Rimaszombat fejezetében. Ma is így él a köztudatban, hogy itt laktanya és lótelep is állt.
2025-ig szóló Magyarország-projektet indított tavaly júniusban a Soros György alapította Open Society Foundations – derül ki a szervezet honlapján közzétett felhívásból. Ifj. Lomnici Zoltán szerint a Soros által támogatott „civil” szervezetek 2017-től a folyamatos káosz látszatát akarják majd kelteni.
Soros György és más külföldi támogatók évekre előre, súlyos milliókkal kitömték az egymással sűrű hálózatot alkotó „civil” szervezeteket, ahogy az már a Magyar Idők cikksorozatából is kiderült. Soros azonban hosszú távon gondolkodik abban, hogy Magyarországon megvalósítsa a „nyílt társadalmat”.
Magyarország Köztársasági Elnöke
[a koppenhágai magyar követségen átadva]
Søren Peder Sørensen
Újságíró Részére
A II. Világháború végén Dániába került magyar
Katonák történetének feltárása és emlékük megörzése
Érdekében több évtizeden át végzett elkötelezett
Kutatómunkája elismeréseként
A MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT
KITÜNTETÉST ADOMÁNYOZOM.
Kelt Budapesten, 2016. évi március hó 7. napján.
Áder János
Hivatkozások:
www.sorenpedersorensen.dk
http://deungarskesoldater.dk/a-magyar-katonak/fegyvertelenul-daniaban-2/
http://nava.hu/id/mec-1722456/
http://szozat.org/index.php/mozgokep/7793-hadifoglyok-daniaban
A marosvásárhelyi Magyar Királyi „Csaba királyfi” Honvéd Gyorsfegyvernemi Hadapródiskola története
A visegrádi országok (Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország) az Egyesült Királyság unióból történő kiválásáról szóló döntés nyomán az Európai Bizottság (EB) jogkörének korlátozását sürgették kedden Brüsszelben, Varsó pedig egyenesen a bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a menesztését kérte – jelentette a Reuters hírügynökség.
A Brexit mély aggodalommal tölti el a V4-eket, ugyanis a kelet-közép-európai országok Londonban vélték felismerni fő szövetségesüket abban, hogy csökkentsék Brüsszel irányítását az EU felett – jegyezte meg a Reuters.
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter feltette a kérdést, hogy az Európai Bizottság vezetésének van-e joga tovább működni, van-e joga rendbe hozni Európát.
Az évente négy tematikus számmal jelentkező Irodalmi Magazin egy Balassi-, egy Nagy László- és egy Kölcsey-szám után negyedikként Tamási Áront tűzte zászlajára és címlapjára, nyilván a szerző halálának ötvenedik évfordulójára való tekintettel (1966. május 26-án hunyt el Tamási Áron).
A kiállításában – még illatában is az olvasó ember szaglására apelláló! – igényes kiadvány beltartalma is egészen kivételes: kis túlzással azt lehetne állítani, hogy ha van olyan ember széles e Kárpát-medencében, aki még nem hallott Tamási Áronról, akkor ennek a folyóiratszámnak az alapos tanulmányozását követően nem csak szinte mindent tudni fog róla, de – hála a jól válogatott primer szöveganyagnak – a nagy erdélyi író életművére is annyira kíváncsi lesz, hogy nem nyugszik, míg el nem olvashatja az egészet.
37 év a nemzet szolgálatában
Színésznő, művészeti vezető, rendező, oktató,
A Magyar Művészetért Díjas (2015)
Meister Éva életútját a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskoláról kezdte, ahol mesterei Gergely Géza és Csorba András (Tímár Mihály Az arany ember című filmben) voltak. Tíz évet a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház sokat foglalkoztatott és kedvelt tagja volt.
1997-2007 között a szolnoki Kölyök-Színpad vezetője, rendezője. 1999-től – megalakulásának évétől – 2007-ig a Teátrum Művészeti Alapiskola művésztanára, ahol színjátszást, beszéd- és mozgásművészetet, drámajátékot, vers-és prótamondást oktatott.
Egyéni estjeivel 1989 óta közel 300 helységben lépett fel, kezdve Magyarországon, Erdélyen, Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján, Partiumon, Ausztrián és Németországon át egészen Svédországig, vagyis a Kárpát-medencében és a külhoni magyarságnál egyaránt. A kisebb időtartamú, nemzeti és egyéb ünnepek, illetve jótékonysági fellépéseivel megközelítőleg 1500 nagysikerű fellépése volt.
Elbűvöli, buzdítja, erősíti, lelket önt közönségébe pályája kezdetétől, de leginkább önálló estjeivel, melyből ajánlót kívánunk nyújtani.
Vidám irodalom címmel humoros összeállítást láthatnak az érdeklődők a Váci Világi Vigalom idején. A rendezvénysorozatot – mely az előző évekhez hasonlóan rendkívül gazdag, minden korosztály számára vonzó eseményeket kínáló programot ígér – már huszonharmadik alkalommal rendezik meg július 22. és 24. között.
A programkínálat sokrétű a művészeti ágak tekintetében: különböző műfajú koncertek hosszú sora, színházi produkciók, illetve ebből az alkalomból nyíló időszakos képzőművészeti bemutatók egyaránt várják az érdeklődőket. A kisgyermekes családoknak műsorokkal, illetve kézműves és játszóházi foglalkozásokkal kedveskedik a fesztivál, emellett széles gasztronómiai kínálattal és vásári árukavalkáddal is készülnek a szervezők. A Váci Világi Vigalom programjai között tűnik fel a Vidám irodalom című humoros, vidám hangulatú est, melynek alapötletét egy politikai élclap szolgáltatta
Az utolsó szovjet katona – Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka – negyedszázada, 1991. június 19-én délután három órakor Záhonynál hagyta el hazánk területét. Amilyen pusztítóan és viharosan jöttek, olyan nehézkesen és vontatottan távoztak az 1944 szeptemberében érkezett megszállók. Leromlott épületeket és anyagi követeléseket hagytak hátra – valamint be nem gyógyuló sebeket, a kibeszéletlen múltat.