Vadállati francia rendőri fellépés a katolikus templomban hívők ellen
Párizs 15-ik kerületében a francia rendőrség tegnap durva erőszakkal távolította el a Szent Rita katolikus templomból a tiltakozó hívőket és a papot a földön húzták végig, hogy annak lerombolása megkezdődhessen. A rendőrség könnygázt is bevetett. A globális orosz tévéállomás francia nyelvű portálja („a Kreml propagandaadója”) videót és fotókat is bemutat a párizsi rendőrség akciójáról (a szabad francia sajtó helyett). A jobboldali Frédéric Lefebvre képviselő (a Fillon-kormány volt kereskedelmi államtitkára) nyílt levélben fordult a pápához támogatását kérve, hogy a francia hatóságok ne alakítsák át a templomot parkolóvá. A rendőrség hivatalos közleménye szerint a kiürítés minden közjáték nélkül zajlott le. A tudósításhoz mellékelt twitter- és egyéb hozzászólások, kommentek egyértelművé teszik, hogy a brutális rendőri fellépés nagyon rosszkor jött a migráns terroristák által megölt francia pap esete után.
Minap a televízióban a pszichológia tudósa magyarázta a dzsihadista öngyilkos merénylők tettének mozgatórugóit. Szerinte azért lép valaki közéjük, mert csalódik, elfogyott a pénze, sikertelen az élete, depressziós – ismerjük a lemez minden változatát. Ezért aztán „kompenzálni akar”. A professzor úrnak arra a rugóra jár az esze, amit az ateista egyetemen a fejébe építettek, amiről a konferenciákon előad, könyveiben ír – persze alaposan lábjegyzetelve hasonszőrű tudósok irataira való hivatkozásokkal. Ugyanígy válaszol, ha szakértő egy perben, és kérdez tőle a hivatalból ateista európai bíróság.
Valami nagyon nem működik. Egyre több ellentmondást lehet felfedezni az Uniós bürokraták hivatalos kommunikációja, valamint a mindenki által érezhető valóság között. Az Unió vezetői által képviselt bevándorlás-politika miatt egyre többen halnak meg, egyre nagyobb (konkrét) életveszély fenyegeti az ártatlan állampolgárokat, miközben vezető politikusok azzal próbálják meg „vigasztalni” az embereket, hogy ezzel a veszéllyel meg kell tanulni együtt élni.
Húsz évvel Horváth István halála után, 1997. január 17. A kolozsvári magyar rádió riportere, Muzsnay Magda és Essig József operatőr tért vissza Magyarózdra, az író nyomába. A riporter MIHÁLY FERENCET, édesapám első unokatestvérét emlékeztette az elhunytra, és így került sor arra a vallomásra, amit eddig nem mert megtenni sem ő, sem más a faluban. Az interjú után én is kikérdeztem nagybátyámat. Részletesebben beszámolt a történtekről, különösképpen hangsúlyozta, hogy édesapám titoktartásra kérte fel, nem akarta, hogy tudomásomra jusson, hogy őt figyelik. Mivel párton kívüli voltam, állandó bizonytalanság fenyegetett. Édesapám attól félt, hogy kitesznek a Művelődéstől, ha valahol szót emelek.
A Credo Művészeti Fesztivált, Népzenei és Néptánctábort 2009-ben rendezték meg először az ungvári járási Kisgejőcön.
És ami a legszebb: egyetlen puskalövés nélkül! Figyelem: újraegyesítő HUMORVESZÉLY!
Elképesztő bejelentések érkeztek a napokban migránsügyben az Európai Bizottság háza tájáról: kiderült, hogy szinte teljes mértékben alávetették magukat Soros György amerikai dollármilliárdos akaratának, aki nemrég adta elő az elképzeléseit egy európai parlamenti bizottság meghallgatásán.
Dugonics András író, tanár, az Etelka című korai magyar regény szerzője 198 éve hunyt el. Szerzetesi életet élt, költészetet és szónoklattant tanított, ugyanakkor az írás is foglalkoztatta. Életművét regények és színművek alkotják, legismertebb műve az 1788-ban megjelent Etelka, mely a regény és a történelmi tanulmány különös elegye.
... A liberális tömegdemokráciák nemzetállami keretek között léteznek, ami már önmagában korlátozó tényező. De a képviseleti demokrácia is a demokratikus elvek teljes érvényesítése ellen hat, hiszen a politikai rendszer működőképessége meghatározza a liberális és demokratikus elvek jellegét és érvényességének határait. Emellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szociokulturális háttér különbözőségét sem. A liberális tömegdemokrácia célja nem a valódi szabadság megteremtése. A rendszer valódi haszonélvezője az a gazdasági-pénzügyi elit, amelyik szimbiózisban él a politikai osztállyal, és nem túl bonyolult áttételeken keresztül működteti az elit elvárásainak megfelelő társadalmi és gazdasági struktúrákat.
„Ahogy végignéztem Király Ferenc szobrait a Várkert Bazárban, legutóbbi életműkiállításán, próbáltam mögéjük gondolni: miért ilyenek, és miért nem mások?” – írja Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója a Magyar Napló július 11-én megjelent legújabb számában. A cikket Király Ferenc szobrászművész munkáiról készített felvételekkel illusztrálták; a muravidéki mestert Hóvári János személyes hangú írásából ismerhetjük meg.
A marosvásárhelyi Helikon-Kemény János Alapítvány 2016. július 29-30-án tartja a Helikoni Leszármazottak Találkozóját. A báró Kemény Miklós kezdeményezésére létrehozott alapítvány 2000-től rendszeresítette emlékrendezvényeit, Marosvécsre pedig 2003-tól hívja meg évente ilyenkor a helikoni írók leszármazottait. A kastély visszaszolgáltatása óta – amely eseményre, s a tényleges átvételre, a kapuk megnyitására 2014 őszén kerülhetett sor – a helikoni találkozók ismét azon falak között zajlanak. amelyek annak idején otthont adtak a báró Kemény János által szervezett programoknak.
Lassan megszokhattuk, hogy ha nyár, akkor a Tiszaháton tartalmas programok és különböző nyári táborok várják a gyermekeket és pedagógusaikat.
