György András: Csak egy éjszakára

gyorgyandras thFelvidéken ostromállapot van. Nem klasszikus, közép-kori ostrom, ahol egyértelmű, ki a várvédő és ki az ostromló. Itt kérem, mindenki lő mindenkire. Engedtessék meg nekem, hogy ne az elrongyolódott egyenruhák szerint határozzam meg a harcolókat, hanem magyar református lelkipásztorként: a felvidéki magyarok egymás ellen - önmagukkal harcolnak…

Hogy ki lőtt először? Hát a másik. Ki a hibás, a felelős, a nemzetáruló, a nemzetét eláruló, a népét eladó? Hát a másik.
Felelős nincs, de béke sincs, csak fokozódó feszültség, paprikás harci hangulat van, és áldozatok vannak. Mert itt kérem mindenki áldozat.

szozattovabbacikkhez

Pár mondatban az USA eddigi elnökeiről

unclesamA különböző sajtóorgánumok a szokásos, politikailag korrekt, vagyis minden valós mérce nélkül kommentálják, a világ állítólagos mintademokráciájában, az Amerikai Egyesült Államokban most lezajlott elnökválasztást. Ahol általában, úgy most is, a szavazatra jogosultak kevesebb, mint a fele választja meg azt az embert, aki azután négy éven át az ország – és sajnos a világ – sorsát hivatott intézni. E választásra, ugyancsak hagyományosan egy olyan kampányt követően kerül sor, amely P. F. Boller Jr. történész meghatározása szerint „…a circus, carnival, vaudeville show, pageant, extravaganza” (vagyis cirkusz, farsang, show-műsor, látványosság, szertelenség) a lényege. Külön kiemelem az emberiség sorsfordulóit különösen befolyásoló elnököket az alábbi felsorolásból. Bár leginkább egy régi magyar közmondás illik mindegyikre: „az egyik kutya, a másik eb”. Legalul pedig a megválasztott új elnökről olvashatnak pár soros véleményt a honi sajtóból, bár most borítékolom, Trump sem lesz különb, mint elődei…

Bővebben ...

Valentyik Ferenc: Gyóni Géza ismeretlen pozsonyi verse

Zisek vendéglőEgy irodalmi pályafutást a leghitelesebben az utókorra hagyományozott művekkel lehet jellemezni. A lajstromozás rendszerint még a nyomtatásban megjelent alkotások esetében is alapos kutatómunkát igényel, de az igazi kihívást a kéziratként fennmaradt írások jelentik. Gyóni Géza esetében a költő irodalmi hagyatékának gondozása sógora, Gyóni (Szolár) Ferenc (1882-1963) irodalomtörténész, pedagógus, a híres budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium tanára nevéhez fűződik, aki kutatásait és publikációit szinte kizárólag ennek a célnak szentelte. 1944-ben az Evangélikus Élet hasábjain dr. Bánkúty Dezső a következőket írta egykori iskolatársai, Áchim Géza és Szolár Ferenc különleges kapcsolatáról: „A gimnázium utolsó két évét Békéscsabán járta gimnáziumunkban; ott már együtt járt barátjával, később „íródeákjával, gyámjával” (mint ő nevezte), Szolár, most Gyóni Ferenc budapesti evang. gimn. tanárral, Gizi testvérének imádójával, majd férjével.

Bővebben ...

Hitünk, ha lenne

unireaNem kis veszteség az sem, ha a kommunista államhatalom által a múlt évszázadban elorzott javainkat nem hajlandóak visszaadni. Akkor sem, ha már 26 év eltelt a Ceauşescu-diktatúra bukása óta, úgy sem, hogy ez ügyben elég komoly nemzetközi nyomás is nehezedett Bukarestre.
Ennél még súlyosabb gond, ha a több évtized után mégiscsak, nagy nehezen visszaszolgáltatott ingatlanokat újraállamosítják, e rabláshoz az igazságszolgáltatást használva fegyverként. A Mikó-ügy, a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügye, az előbb csak elakadt, mára már teljesen leállított egyházi restitúció olyan fájdalmas csapás az erdélyi magyar közösség számára, amely ellen nagyon nehéz küzdeni, és amelynek hatását, áldatlan következményeit sokáig kell még elszenvednünk.

szozattovabbacikkhez

Hogyan lett a Román Ortodox Egyházból tolvajok klikkje?

84318 soborEgy pillanat alatt. Abban a pillanatban, ahogy az igazságszolgáltatás belenyúlt a fészekbe.
Szolgálóin keresztül a Román Ortodox Egyháznak (BOR) múlt csütörtökön sikerült újabb negatív teljesítményt nyújtania. Mindnyájunknak fityiszt mutatott azzal, hogy egyes papjait a törvények fölé helyezte.
Miről is van szó pontosan. 30, a tévés tudósítások szerint egytől-egyig nagy hős pópa, tízzel kevesebb, mint az Ali Babával szembeszálló 40 tolvaj, nem talált jobb elfoglaltságot magának, mint testületileg kiállni Teodosie Snagoveanu Őboldogságossága mellett. Aki eléggé félrelépett, és eléggé mélyen belenyúlt a tisztességtelenség mézes bödönébe.

szozattovabbacikkhez

Látogatóban Ugron Gábor uramnál

581 id Ugron GaborAzt írja Az Újság 1883-ban, hogy Ugron Gábor országgyűlési képviselő és Dániel Elek szombaton (?) reggel a székelyudvarhelyi határban, súlyos feltételekkel pisztolypárbajt vívtak, mely Ugron megsebesülésével végződött. Dániel golyója karját fúrta keresztül; a seb mindazonáltal nem veszélyes. A párbajra Ugronnak egy hírlapi nyilatkozata adott okot, melyben Dániel egy kijelentését rágalomnak nyilvánította. A párbaj okául a kolozsváron megjelenő Erdélyi Híradó egyik székelyudvarhelyi levele szolgált, melyet Dániel Elek küldött a nevezett lapnak. A levélben a legutóbbi megyei közgyűlés volt le írva, s abban többek közt Simon Gyula erdőmester jelentése alapján az is, hogy az udvarhelyi járás főszolgabirájánál az állami erdészeti hivatal több ezer erdei kihágást jelentett be, de a főszolgabíró semmit sem tett a kihágást elkövető székelyek ellen.

szozattovabbacikkhez

Egy hitvalló lelkipásztor, Bátorkeszi István gályarab-prédikátor hagyatéka

ellenreformációA magyar protestáns egyháztörténetben számon tartott 1671-től 1681-ig terjedő „gyászévtized” a maga nemében egyedülálló. Az abban zajló események, perek és peres eljárások, majd az azt követő gályarabság a magyar protestánsüldözés szimbólumává lettek. Ennek a korszaknak súlyos társadalmi, politikai és egyházpolitikai előzményei, majd következményei voltak.
Az akkori államapparátus és a katolikus egyház törekvését egyértelműen mutatja gróf Kollonich György bécsújhelyi püspök mondása: „Faciam Hungariam captivam, postea mendicam, deinde catholicam” „Magyarországot előbb rabbá, aztán koldussá, végre katolikussá teszem.” (Diós 86. p.)

szozattovabbacikkhez

Oravecz Ilonka visszaemlékezése az 1938-as magyar bevonulásra

oraveczkatona... A magyar sereg bevonulását a csehszlovák hadsereg kivonulása előzte meg. “Gyalogosan vonultak ki az országból, a falun keresztül masíroztak, voltak, akik lóháton mentek, valószínűleg ők voltak a tisztek, de a legtöbbjük gyalog ment. Szürkés-sötétkék ruhájuk volt” – kezdte visszaemlékezését Stiglitz (született Oravecz) Ilona.

Utána nemsokára jöttek a magyar katonák. „Első osztályos voltam, mikor az események lezajlottak. A tanító néninket nem sokkal a bevonulás előtt letartóztatták, mivel egy dalt énekeltetett a tanulókkal, ami miatt az iskolával szemben lakó szlovák párt elnöke feljelentette. Arra nem emlékszem, melyik szlovák pártnak volt itt helyi szervezete, csak arra, hogy az az ember sem volt teljesen szlovák, hiszen az apja újfalusi volt és itt nem voltak szlovákok. ...

szozattovabbacikkhez

Antallék nem akartak elszámoltatást?

zetenyizsoltHuszonöt éve, 1991. november 4-én szavazta meg az Országgyűlés a benyújtásakor Zétényi–Takács-törvény, elfogadása után lex Zétényi néven ismert jogszabályt. Az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről szóló törvényt kritikusai a leszámolás eszközének tekintették. A törvény azonban csupán arról rendelkezett, hogy a pártállami rendszerben elkövetett egyes bűncselekmények elévülési ideje 1990. május 2-ától újrakezdődik, ha annak idején az állam politikai okokból nem büntette meg a tetteseket. Így olyan ügyekben születhetett volna ítélet, amelyeket ’90 előtt szőnyeg alá söpört az akkori hatalom.

szozattovabbacikkhez

A Gulág áldozataira emlékezünk

gulagemlekezesA Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt magyarországi fiataloknak az emlékére nyílt kiállítás november 4-én a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) néprajzi osztályán. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár hangsúlyozta: ne feledjük a kommunizmus, a Gulág és a málenkij robot áldozatait, hozzátéve, hogy nem magától értetődő az a szabadság, amelybe a mai fiatalok beleszülethettek.
Az államtitkár elmondta: a második világháború után a Magyarországról elhurcolt, kisemmizett emberek száma megközelíti a 700-800 ezret; közülük mintegy 300 ezer embert otthonaikból és az utcáról vittek el málenkij robotra.

szozattovabbacikkhez

Az áldozatokra emlékeztek Barcaföldváron

barcafoldMintegy százötven megemlékező gyűlt össze Barcaföldváron, az egykori 2-es számú fogolytábor utolsó tömegsírja fölött kialakított emlékkertben napsütéses időben tegnap délután, a nemzeti gyásznapon. A hidvégi és helybeli magyarokon kívül szép számban voltak brassóiak, bölöniek, uzoniak, ürmösiek, sepsiszentgyörgyiek, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki tagjai, az egykori Erdélyi Magyar Ifjak brassói meghurcoltjai, a Vitézi Rend több székkapitányságának képviselői, RMDSZ-es tisztségviselők.

szozattovabbacikkhez

Székelyföld autonómiát szeretne

555 csikszereda veres nandorKiáltványban kérték Székelyföld területi autonómiáját azok a székelyek, akik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hívására őrtüzeket gyújtottak vasárnap este a székelyföldi települések környékén levő magaslatokon. A valamennyi őrtűz mellett felolvasott kiáltványban a megmozdulások résztvevői kijelentették: élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását!
"Ragaszkodunk a nyolc székely széket és 149 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé. Követeljük, hogy az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek és a Székely Nép - Európa autonóm közösségeihez hasonlóan - megélhesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén" - áll a kiáltványban.

szozattovabbacikkhez

A nemzet hangja

illyesgyula„Igen, most száll, most oszlik ifjuságom, tudom, mi jöhet még, ma este meggyóntam magamnak, s hol egykor kedvesem kezét gondoltam melegíteni: szívemen egy galambbal aludtam el” – írta Dal a galambról című versében Illyés Gyula háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, aki 114 éve, november 2-án született.

Illyés Gyula 1902. november 2-án – egy vasárnapra eső halottak napján – született Felsőrácegrespusztán. Születésekor az Apponyi-uradalom és az azt körülvevő határ az ott élő mintegy háromszáz ember állandó életteréül szolgált saját udvarházzal, kápolnával, iskolával és persze lakó-, illetve gazdasági épületekkel, műhelyekkel. Az öttagú Illés család a puszta egyik legelőkelőbb, zsindelytetős, meszelt falú téglaházában élt. A gyermek Illyés Gyula a puszta megszokott életét élte: mezítlábas cselédgyerekként részt vett a gazdasági munkákban, esténként pedig egy csendes sarokba húzódva hallgatta az uradalmi cselédek népdalait, népmeséit, hiedelemmondáit és igaz történeteit. A létező világot kizárólag a puszta jelentette számára, élete első tíz évében a környező falvakba csak nagyon ritkán jutott el. Nyolcéves korában szülei a svábok lakta közeli Varsádba adták, hogy németül tanuljon, emellett pedig franciaórákat is vett a pálfai kastély nevelőkisasszonyától.

szozattovabbacikkhez

Halottak napján (Dsida Jenő)

DsidahalottaknapjanSzellemek, őszi szelek, sóhajok,
elköltözött testvérek, boldog árnyak!
Üljetek ma ti halottak-napját,
gyászünnepet értünk.
 
Országotoknak nincsenek határai,
nincsenek dimenziói, fájdalmai se;
mi vagyunk egyetlen rossz érzésetek,
mi balga gyászolók.

Zúgjatok ma ti halotti zsoltárt,
kéményeinket szélvihar döntse le,
holtak, testvérek, sírjatok értünk
hideg esőt!

Gyújtsatok lidérclángot házaink fölé,
melyek a mi novemberi sírjaink.
Itt várjuk fekete, nyirkos életünkből
a feltámadást.

Elindult a magyar nyelvű lelkisegély-telefonszolgálat Felvidéken

lelkielsosegelyfelvidekOktóber 28-án elindult a Felvidéken is a magyar nyelvű lelkisegély-telefonszolgálat. A Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálatot a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) működteti a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségével karöltve. A szakmai kérdésekben több szakértő is segíti a munkát: Buza Domonkos, a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének szakmai alelnöke; Németh Gabriella, Pozsony megye önkormányzatának alelnöke; Bauer Edit, közgazdász – szociológus, szakpolitikus, dr. Rácz Jolán, református lelkész, a Diakónia Reformata nonprofit szervezet volt elnöke; Puss Sándor SJ, jezsuita szerzetes, a Jóindulat Polgári Társulás elnöke; Tóth Erika, a Carissimi Nonprofit Alap elnöke; valamint Pásztor Csaba, a Mátyusföldi Nagycsaládos Egyesület elnöke.

Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat, a megértő magyar szó: már nincs egyedül a bajban!
Ha bajban van, ha kétségbeesésében egy kívülálló személy névtelen segítségére van szüksége, hívja a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálatot! Éjjel-nappal, magyar nyelven fogadják hívását!
A minimálisnak számító helyi tarifával hívható szolgáltatás a 0904 500 338-as (T-Mobile) és a 0918 500 333-as (Orange) számokon érhető el. A  felvidéki magyarok hívásait egy különleges technikai berendezés segítségével díjmentesen fogadják Magyarországon, ahol jelenleg 500 önkéntes dolgozik a segélyközpontokban. A segítők komoly tapasztalattal rendelkeznek a mentálhigiénés prevenció, a lelki egészség védelme, a krízis-intervenció és az öngyilkosságok megelőzése területén.

További kérdésekkel Hideghéthy Andreához, a szolgálat tevékenységének koordinátorához fordulhatnak az alábbi elérhetőségeken:
Mobil:  +421 918 309 149
E-mail: fevidekitelefonszolgáEz az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf