Háromkirályok napi szokások a Csallóközben
Január 6-án ér véget a katolikus egyházban a karácsonyi ünnepkör, amely advent első vasárnapján vette kezdetét. Január 6-a vízkereszt napja, a farsang kezdete.
Vízkereszt az egyik legrégebbi keresztény ünnep, mely Jézus megjelenésének egyes részeit kapcsolja össze. Ez a nap a napkeleti bölcsek imádásának napja. Ezen a napon emlékeznek Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban és Jézus első csodájára, a Kánai menyegzőn történt csodára, azaz a víz borrá változtatására is. A római katolikus egyház a Második vatikáni zsinatban megfogalmazottak értelmében ezen a napon csak a napkeleti bölcsek napját ünnepeli, a többi eseményre más alkalmakkor emlékeznek.
„A magyar csodák közt a Nógrád megyei ház olyan csoda, ahová levett kalappal, nemzeti sorsunkon való áhítattal, örökös hittel gondolhatunk. Költeményt írtak itt, amely költemény örök büszkesége a magyarnak” – Krúdy Gyula írta egykor e sorokat.
... 2017 legyen az összefogás, a bizalom éve! Merjünk egymástól segítséget kérni, merjünk összefogni! Azért imádkozom, hogy Jézus akarata szerint arról ismerjen meg bennünket a világ, hogy szeretjük egymást. Ahogy a puzzle darabok, bár mindegyikük más, mégis csak egymásba kapaszkodva, együtt képesek megalkotni azt a képet melynek darabkáját hordozzák mindannyian, ugyanúgy mi, bár sokszor nagyon különbözőek vagyunk, mégis csak együtt tudjuk munkánkat eredményesen végezni, együtt tudjuk a világnak felmutatni az értünk kereszthalált vállalt Megváltónkat.
Kedves Olvasó!
Az osztrák katolikus hírügynökség (
Donald Trump elnökké választásával a PC, vagyis a politikailag korrekt (politically correct) beszéd- és szemléletmód látványos pofont kapott és megrendült. A berlini iszlamista terrortámadásnak szintén van egy olyan olvasata, hogy semmi értelme a továbbiakban is görcsösen ragaszkodni a valóságtagadó magyarázatokhoz. A karácsonyi sokadalomba kamionnal belegázoló véres valóság végül úgyis legyőzi a merkeli menekültpolitikát minden körülmények között támogató német közszolgálati médiát és sajtót is. Ám azért mégse gondoljuk, hogy a PC máris, automatikusan eltűnik a történelem süllyesztőjében és átadja a helyét a valósághoz hű beszédmódnak és a korrekt közszolgálatnak, mert óriási erők dolgoznak azon, hogy fennmaradjon és uralkodjon. Éppen ezért kell áttekintenünk: 1. kiknek az érdekeit képviseli, 2. milyen szellemi-ideológiai háttere van, s egyáltalán 3. mi valójában a PC?
Összeállításunk többnyire hitvédő írásokból vett idézetkollázs formájában kiutat keres az Egyházban felerősödött szélsőséges liberális intézkedések zűrzavarából. Amint a korai Egyházban, úgy ma is mindenfajta zűrzavar fölött Isten után csak az Egyház Anyja rendelkezik hatalommal. Reménykedjünk, hogy rövidesen fényes csodára ébredhetünk, amelynek örömében a jelenlegi zűrzavar csupán egy rémálom rossz emléke marad. 
Polgár István 92 éves, Kurtapatakon él. Második világháborús élményeiről, fogságáról kérdeztük. Felelevenítette az oroszországi lágerben eltöltött hónapokat is.
Nyelvtani és nyelvművelői szakirodalmunkban pontos és részletes leírást, magyarázatot találunk az aki, ami, amely kereszteződő szófajú szavaink használatáról. Mégis miért tartom aktuálisnak, hogy szóljunk róla a kárpátaljai magyar sajtóban? Azért, mert terjed az aki kapcsolása személyekből álló csoportok gyűjtőnevéhez, s hajlunk arra, hogy utánozzuk a tekintélyes közszereplőket, beszédüket mintának tekintsük.
A második világháborút követően a csehszlovák elnök, Edvard Beneš deportálás és asszimiláció útján akart megszabadulni – az etnikai viszonyoknak nem megfelelően meghúzott határok következtében Csehszlovákiában rekedt – felvidéki magyaroktól. Az elnök 1945 és 1948 között több százezer magyart nyilvánított háborús bűnösnek, majd jogaiktól megfosztva egy részüket munkatáborokba száműzte, többségüket pedig kiűzte az országból.
A szeptember 18-án történt katasztrófa mintha még jobban összekovácsolta volna a falu maroknyi, templomba járó közösségét. A valós és a lelki életben egyaránt. Adorján Imre plébános heti három alkalommal tart hajnali szentmisét az adventi időszakban. Hétfőn, szerdán és szombatonként megtelik a ravatalozó kis kápolnája, amelyet e kényszerhelyzetben szentmisék tartására is használnak. Így történt ez az advent harmadik vasárnapja előtti szombaton is.
A Mikszáth Kálmán műveit kedvelő sok-sok olvasó s a legtöbb irodalombarát bizonyára tudja, hogy a nagy író a Nógrád megyei Szklabonyán született. A szülőház hajdan bent állt a faluban, közel egy kis tér Mária-szobrához s a katolikus templomhoz meg az iskolához.
Őrtűz gyújtása a téli napfordulón!
Korrekt, a választói várakozásokkal összhangban levő kijelentésekkel rukkolt elő a vasárnapi választások után Kelemen Hunor, még ha a győzelmi szólamok időnként túlhangsúlyozottnak tűnnek is.
A pénzügyi palotát visszaszolgáltatták, most a bíróság megváltoztatta a korábbi ítéletet.
