Szabó Ervin, a szélsőbaloldali könyvtáros
A Hóman Bálint Alapítvány egy olyan személy nevét viseli, aki a XX. századi önkényuralmi rendszer megalapozásában vezető szerepet játszott – áll a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásában, amelynek alapján elvennék a civil szervezet nevét. Vincze Gábor történész szerint erősen vitatható az MTA álláspontja, az pedig döbbenetes, hogy a minimális kiegyensúlyozottságot sem ismerik a történelmi személyek megítélésével kapcsolatban. Példaként hozta fel, hogy az MTA közben elfogadhatónak tartja a Szabó Ervin név használatát, holott az egykori szélsőbaloldali anarchista mozgalmár az egyik legradikálisabb figurája volt a XX. századnak. Kun Béláék első intézkedései között volt, hogy 1919-ben az időközben elhunyt Szabó Ervinről nevezzék el a budapesti könyvtárhálózatot.
Mezei Józsefet (1823-1882) méltatlanul feledte el az utókor. Életének egy hosszabb szakaszában - a biztos kenyérkereset végett - elismert egyházi festővé vált, római katolikus templomok számára készített oltárképeket a szatmári egyházmegyében, de ugyanakkor görög katolikus és görögkeleti egyházközségeknek is dolgozott - sok helyen megfordult hányatott élete során: részt vett a szabadságharcban, Petőfi, Orbán Balázs barátságát élvezte. 
Úgy tűnik, a román sajtóban teljes gőzzel beindították a Nagy Egyesülésre készülődés részét képező magyarellenes uszításkampányt.
Beregszásztól keletre, az északi hideg szelektől hegyekkel védve az Ungvár–Beregszász–Rahó országút mentén terül el. Egykor szőlőültetvényeiről és borairól, valamint az itt bányászott és készített malomköveiről volt ismert. Manapság a közelében lévő aranybányával kapcsolatban emlegetik. 
...Az Orbán-kormány hatalomra lépése óta szorgalmazza, hogy a törvénytelenül külföldieknek átjátszott földek kerüljenek vissza magyar kézbe. Óriási terület, a hazai termőföld közel ötöde, úgy 1 millió hektár juthatott főként osztrák, német és holland gazdákhoz, befektetőkhöz, ám a strómanipar felszámolásával, a zsebszerződések feltárásával nem serénykedett annyira a kormány, mint a földeladással. (Sőt, ha kis számban is, de külföldiek is jutottak licit révén területhez.) Pedig elég ellátogatni Győr-Moson-Sopron vagy Vas megyébe és körbekérdezni a gazdákat, mekkora gond is valójában a rájuk két irányból, a külföldi és a hazai „új földesurak” felől is ható földszivattyú.
(A hír már egy éve jelent meg, azonban nem érdektelen megvizsgálni ennek fényében az elmúlt esztendő történéseit – a szerk.)
Az őseimet Jeszajánnak hívták, román tükörfordításban: cap de bou, ökörfej, valószínűleg valamilyen céhjelvényre utalhatott. Nagyapám a Szamosújvár melletti Vasasszentivánon volt jegyző. Unokaöccse, apám unokatestvére Barcsay Jenő, a későbbi festőművész, dédapám pedig Kovrig doktor, a szamosújvári tisztiorvos volt. Ő vágta le a helyi börtönben hosszú raboskodás után elhunyt Rózsa Sándor fejét. A családi legendárium szerint a királynak kellett elküldenie. A koponyacsont most – nemrég láttam a tévében – a rendőrmúzeumban van. Egyszer egyébként Páskándi Géza kérdezte tőlem, hogy láttam-e a szamosújvári börtönt. Azt hittem, Rózsa Sándor miatt kérdezi. Kiderült, hogy ő is ott raboskodott három évig, ’56 után. Apám családjára ma is nagy szeretettel emlékeznek a faluban.
Kedden az Európai Unió Tanácsában az előzetes terveknek megfelelően véglegesíthetik az EU-Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményről (CETA) szóló támogató közös európai álláspontot. Ugyan még elkeseredett utóvédharcot folynak, de hazánk már eltökélt a megállapodás megkötése mellett.
A világ egyik legrégebb óta működő folyóiratát ünnepelték a történelem műhelyében október 14-én. A Századok – a Magyar Történelmi Társulat folyóirata már 150 éve jelenik meg, alapítása 1867-re tehető. Ebből a nemzeti öntudattal Európa szerte büszkén fellépő évszázadból örököltük meg a lapot, amely kezdetektől beleszól a közgondolkodás kérdéseibe és vállalkozott a hazai történeti társaság szervezésére is.
A magyar ember ínyenchez illő élvezettel gyűjtögeti egy igazán különleges városi tájszólás, az úgynevezett „tündibündi nyelv” igazgyöngyeit. A szlávos kicsinyítő képzők remek szolgálatot tesznek a plázacicás beszédmód híveinek, mindenből létezik édibédi, cikicuki, csudi ari változat. Ha a magyar ember tündibündi életet kíván élni, voltaképpen semmit sem kell másképp csinálnia, mint egy rendes, átlagos napon.
Szégyenteljesnek nevezte az oktatási törvény tervezetének hetedik pontját Larisza Nyicoj a szakminisztériumban tartott tanácskozáson. Meggyőződése szerint a tárcánál túlzott engedményeket tesznek a nemzeti kisebbségeknek. Az oroszokkal kezdi, a végén aztán a legkeményebben a magyarokon veri el a port.
Márton Áron püspök példás élettörténetéről, népnevelő tevékenységéről szóló kutatások eredményeit, de a Securitate által róla készített iratanyag áttanulmányozásának eredményeit is bemutatták a VII. Székelyföld Napok rendezvénysorozat részeként Székelyudvarhelyen szombaton megtartott Márton Áron és a székelyek című konferencián.
A Szlovák Legfelsőbb Ügyészségen tesz feljelentést (állítólag) 
2016. október 11. 09:58
