Cságoly Péterfia Béla: A rasszizmus nem fajgyűlölet

Julius Evola 1Magyarországon ma még több olyan irányzat és politikai állásfoglalás létezik, sőt oktatják is, amely igen határozottan állítja, eszméjének lényegi tételévé emeli, hogy a magyar hagyomány, a magyar nyelv, az élet megélésének magyar módja, és a több mint ezer éve Magyarországon uralkodó keresztény vallás nem élvez elsőbbséget minden más kívülről beáramlott koncepcióval szemben. Ezek a vélemények azt is tagadják, hogy ezeket a hagyományos értékeket a nemzet vagy a nép teremti. Tagadják, hogy e hagyomány eredete és gyakorlásának joga időfeletti, kibontakozása és kibontása pedig az itt folyamatában leélt idővel együtt történik. Tagadják, hogy e hagyományokból és nyelvünkből eredt a magyar spiritualitás és intellektus. Tagadják, hogy a Kárpát-haza kizárólagos birtoklása a magyar nemzetnek elsődleges joga, és ez a primátus ebből a magyar hagyományokból és Mária Országának keresztény vallásosságából vezethető le.
    Julius Evola 1968-ban megjelent könyvében(1) kiemelten foglalkozik az Amerikai Egyesült Államok erőltetett ütemű elnégeresedésével, [amelyekhez meghaladó arányú mexikói, kubai, Dél-amerikai és ázsiai csatlakozott az utóbbi évtizedekben] amelyben kiemeli, hogy ennek a keveredésnek hatására a fehér rassz nagyságrendileg is visszaszorulóban van, a termékenyebb alsóbbrendű rasszokkal szemben. Úgy látta, hogy az ott uralkodó „demokrácia” szemszögéből, vagyis a faji integráció élharcosainak erőszakos buzgósága és engesztelhetetlensége az ügy kapcsán káros az itt élő és az indiánok kiirtásával uralkodóvá lett fehér rassz számára. Azt is leírja, hogy ezek az aberrált integracionisták, az egletárius demokrácia dogmájából kiindulva, szakadatlanul a szabadságról beszélnek, miközben a fenti hittételből kiindulva az erőszakos véghezviteléért harcolnak. Úgyszintén megemlíti, hogy az a szoros kapcsolatot, amely a civilizáció és a lélek között létezik, amely a természeti környezethez, a tájhoz és az eredeti lakossághoz kötődik, mint ellentétes és ellenséges aspektust tárgyalják. Szerinte azért, mert a vörösbőrűek fajtája büszke volt; ennek a rassznak [az indiánoknak] volt stílusa, érzékenysége, méltósága és egységes, nem megosztó vallásossága. Evola kifejtette, hogy az ilyetén „integráció” minden vélt és valós szabadságjogoknak a nyílt megsértése, hisz itt a „rassz” kérdése másodlagos. Az Államokban soha nem tagadhatták meg a mindenek fölötti szabadságjogok eredményeként egy családnak a jogát, hogy ne fogadja be és ne tarthassa magától távol azokat az idegeneket, akik számára ellenszenvesek, bármi legyen is ennek az oka. Ugyanakkor a nyilvános életben a négerekkel való keveredést kikényszerítik – ironikus módon a szabadság nevében – kárhoztatják a szegregációs rendszert, miközben ez az egyetlen ésszerű struktúra, ami nem gátolja a másik fél haladását és így senkinek sincs kárára. Világosan látszik az is, hogyha az Egyesült Államokban, akik a „rasszizmus elleni küzdelmet” vagyis az integracionistákat hátsó szándékok nélkül támogatják, a bűnösség elve dolgozik a rabszolgatartó időszakban kiontott sok vér miatt, mert nem polgárháborúban oldják meg a kérdést számtalan áldozat árán, hanem átadnak nekik egy önálló államot. Kimondottan erősíti ezt a tényt, hogy ha amerikai folklórról beszélnek, a négerekre hivatkozva, mintha az eredeti őslakosság nem indián lett volna. Carl Gustav Jung svájci pszichiáternek is feltűnt, hogy „az amerikaiak között engem nagyon meglepett a négerség nagy befolyása. A pszichológiai befolyás, mert a vérkeveredésekről nem akarok beszélni.” Jung kijelentette, hogy az újvilág lakóit nem lehet már európai jellegű rassznak tekinteni, mert beszélni kell arról a zsigeri és általános brutalitásról, ami az amerikaiak letagadhatatlan vonásainak egyike, és joggal állítható, hogy néger gyökerű. Általában a brutalitást kedvelő ízlés, az amerikai közgondolkodás szerves része a mindennapokban. James Burnham amerikai író érdekes vallomása is megerősíti ezeket az észrevételeket. „Az amerikai életben a meztelen brutalitás van jelen. Ezek a vonások megmutatkoznak mind belföldön, mind külföldön, itt elsősorban a katonák és a turisták nagyképűségében és elvetemültségében.”(2) Az Amerikai Szövetségi Iroda, az FBI, 1972 óta közzétett nyilvános adatai bizonyítják, hogy az USA-ban minden második afroamerikai férfi börtönbe kerül valamiért az élete során; a feketék tizenháromszor gyakrabban követnek el gyilkosságot és nemi erőszakot, mint a fehérek és tízszer gyakrabban más erőszakos bűncselekményeket. Noha az USA megközelítően 319 milliós lakosságának csak 14%-a, de ők követik el az erőszakos bűncselekmények több mint 60%-át. Valamint több mint ötvenszer nagyobb a matematikai eshetősége, hogy egy néger támad meg egy fehért, mint fordítottjának. Az is igen érdekes, hogy tagadják az etnikai alapú négerbűnözést – akárcsak nálunk a cigányság ilyetén cselekedeteit – miközben az afroamerikaiak követik el az ott történt évi 1.7 millió interrassziális bűncselekmény több mint 90%-át, és több mint ötvenszer nagyobb az esély, hogy erőszakos bűncselekményt követnek el fehérek ellen, mint fordítva. Az amerikai metropoliszok faji integrálására irányuló cselekmények mára nem a négerek és más fajok harmonikus keveredéséhez, hanem a fehér lakosság csaknem teljes városkörnyéki exodusához vezetett. Ráadásul ezeket a tényeket az egyébként mindenhol kurkászó amerikai médiák szinte sohasem kommentálják, nemhogy címlap sztoriként, de mínuszos hírként sem adnak helyet, mert tudatosan és irányítottan figyelmen kívül hagyják. Ezen szomorú tények figyelembevételével van nagy jelentősége annak, hogy bár nem a nemzet lakosságának többsége, de az október 2-án szavazók több mint 98%-a elutasította a migránsok Brüsszel által követelt erőszakos betelepítését. Világos és egyértelmű, hogy az Egyesült Államokban szocializálódott fekete rassz, bár többségében keresztény kisegyház – baptisták, metodisták, episzkopális, stb. – tagja, még sem tudnak – mint a fenti adatok is bizonyítják – beilleszkedni a normális hétköznapokba. bevandorl156402 1Így nem kell bő fantázia ahhoz, hogy elképzeljük, mit művelne a Kárpát-hazával egy jelentős számú és ellenséges rassz, az arabok vagy afgánok tagjai, akik ráadásul a kereszténységet zsigerből gyűlölő muszlim vallás elkötelezett hívei. 
    Már említettem a bevezetőben a Szent Szellemet, ahogy a Szentírás fogalmaz. Azért is érdekünk a Szent Szellem kultuszának fenntartása, mert benső munkája és inspirációja mellett, a keresztény hitünknek objektív felhangot is ad. A keresztény „Sanctus Spiritus” az, amely számtalan módon kijelöli az utat abban, hogy – mint Hunyadi és Kapisztrán János – elűzze a migráció ürügyével beszivárgó ellenséges muszlim ideológiát vallókat. A brüsszeli, filoszemita vezetés pont az erőszakos betelepítéssel együtt járó ideológiai bomlasztás segédletével, ennek a Szent Szellemnek a felszámolásán dolgozik, a Világhatalom érdekében. Az tény, Orbán Viktor miniszterelnök a második hatalomra jutása óta Roosevelt egykori elnököt másolja. Amikor az USA kátyúba jutott, anarchia és felbomlás fenyegette, a hagyományos módszerek már nem voltak alkalmasak a válság megoldására, kétségbeeséssel vegyes muszáj optimizmussal egy New Dealt »újrakezdést« javasolt, az elrontott régi romokon. Orbán, politikai értelemben lassan mindenét elvesztő hazárdőr utolsó lehetőségével élve, új játszmát, új beosztást meghirdetve emelkedett ki kortársai sorából, személyes bátorsága és a nonkonformista szelleme révén. Akárcsak Roosevelt, menet közben döbbent rá, hogy szerény, bátortalan és elégtelen kísérletei szemben találják magukat a kialakult rend áttörhetetlen falaival, a gazdasági liberalizmus ortodoxiájával, az önpusztításig féltve őrzött kiváltságokkal, ellenségei igazságtalanságával a túlélés kényszere alatti ádáz élethalálharcban. Orbán ugyanezt a módszert követi, létrehozza saját klientúráját, csak az illiberalizmus jelszavával. Az világos ugyanis, az állam törvényes joga, hogy korlátozza az egyéni szabadságot, érvényesítse szándékait a gazdasági életben és az országos méretű szociális gondolkodásban, vagyis nem törődni a bebetonozott eddigi vonulattal. Orbán azonban hozzácsapta a II. Világháború előtti Horthy-korszak legnagyobb tévedéseit, a zsidóság túlzott helyzetbe hozását, a földek nagybirtokba vételét és a »keresztény kurzus« újbóli felélesztését. Az adók legnagyobb részét a társadalom bérből és fizetésből élő részének nyakába rakta, a gazdagok még gazdagabbak, a szegények egyre kiszolgáltatottabbak lesznek, vagyis a hangzatos jelszavak dacára elveti XIII. Leo pápa szociális körlevelét, a „Rerum Novarum”-ot, Prohászka Ottokár püspök és Mindszenty József prímás-érsek a munka becsületéről és a munkások támogatásáról szóló szociális enciklikáját. A népszavazás kierőszakolásával azonban – bár önérdekből teszi – igaza volt. Ha ugyanis a keresztény vallást, mint a magasabb hagyományok időbeli megjelenésének zálogát tekintjük, megállapítható, hogy a több ezer éves magyar hagyományok és az őseinkkel szembeni tisztelet elvetői ellenségesek a magyar nemzettel szemben. Állítják ugyanis, hogy eszméink megbecsülése a Kárpát-hazában nem más, mint szűk látókörű nacionalizmus, a fehér és őshonos magyar rassz védelme pedig fajgyűlölet.
    Carl Schmitt agyonhallgatott német filozófus szerint „szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt.”(3) Véleménye szerint, a kivételes állapotban a Szuverén dönt mindenről, és minden tőle függ. Az idő rövidesen megmutatja, hogy létezik-e egyáltalán az EU-n belül szabad demokrácia, függetlenek-e a nemzetek,  a brüsszeli bürokrácia mennyire tartja be az általa gyakran hangoztatott nemzeti szuverenitás elsőbbségét, az erőszakos migrációs betelepítések ügyében.

1.     L'arco e la clava, II. kiadás
2.    The struggle for the world, 1947.
3.    Politikai Teológia, Budapest, 1922.

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf