Az újraindítás gomb megnyomása
Válságban van és válaszút előtt áll az Európai Unió. Talán erre is reagálva határozta el magát a brüsszeli elit, hogy ez évben konferenciasorozat kezdődik az unió jövőjéről. A kérdés tehát: merre tovább?
A jövő lehetséges alternatíváit kutatva, ezúttal a gyökerekhez visszatérve arra szeretnék rámutatni, hogy a térjünk vissza az unió alapító atyáinak szelleméhez már-már közhellyé vált gondolata nemzeti és szuverenista szempontból alapvetően téves.
Az a helyzet ugyanis, hogy az úgynevezett alapító atyák – eltérő hangsúlyokkal ugyan, de – összességében föderális, nemzetek feletti szövetségi államnak képzelték el a jövőbeli európai közösséget. Ezzel szemben mi, nemzeti szuverenisták, konzervatívok egy szuverén nemzetekre épülő, alulról építkező államok közötti szabad szövetségként képzeljük, illetve képzelnénk el az uniót. Ha tehát azt hangoztatjuk, hogy az alapító atyákhoz térjünk vissza, s őket kövessük, akkor magunk ellen beszélünk. Ezért ehelyütt javaslom, hogy szakadjunk el ettől a gondolattól, mert ez tévútra visz.
Napjaink egyre fertőződöttebb környezetében: beszédünk és a lelkünk is szenved. Mivel is gyógyíthatnánk magunkat?! Ehhez, a költészetet és napját (április 11.) kérhetjük segítségül – annál is inkább, mert az ÚJJÁSZÜLETÉS; a FELTÁMADÁS időszakát éljük. (Akár – egy” messiási” zene szólhat a háttérben.)
Bara Margit Éva (Kolozsvár, 1928. június 21.) Kossuth-díjas magyar színész. Székely eredetű családnevének eredeti formája Barra volt, édesapja változtatta meg Barára. 1955-ben települt át Magyarországra. Állandó szerződései (Petőfi és Jókai Színház 1955–1957, Nemzeti Színház 1957–1966, József Attila Színház 1966–1977) azt jelzik, mintha folyamatosan jelen lett volna színházi életünkben. Már első filmszerepe országos és nemzetközi ismertséget és népszerűséget hozott. Sikerei csúcsán, 1964-ben, egy politikai kirakatper hátsó kertjéből alaptalan pletykahadjárat indult ellene, mely lelkileg megtörte, a színpadon elbizonytalanította. A hatalmon lévők meg sem hallgatták, a szakma nem állt mellé, a Nemzeti Színházból kitették, a filmek elmaradtak, a József Attila Színházban méltatlan feladatokat kapott. 49 évesen, 1977-ben úgy döntött, hogy végleg visszavonul a színészi pályáról. Többen nem értették, vajon miért?
Ezt az útleírást a Magyarország és a Nagyvilág című folyóirat 1881 októberi számában találtam. Egy részletet emeltem ki nagyobb terjedelme miatt,de így is érdekes lesz, gondolom. Akkor még tutajoztak a Küküllőn és kiderül mit követtek el a szászok annak idején a Tábor negyedben. Érdekes a Jézus szíve kápolnáról és a Budvár hegyről készült rajz is, figyeljünk a részletekre. Az útleírás szerzője "Jenő", és Édes Margitomnak írja.
1937. április nyolcadikán temették Szegeden a Nyugat első nemzedékének jeles költőjét, Juhász Gyulát. A szertartás után Sík Sándor piarista szerzetes, egyetemi tanár a bölcsészeti kar nagy előadótermében hosszabb előadásban méltatta az elhunyt költő életútját. „Juhász Gyula rögtön egyéni hang volt a magyar lírában” – mondta. – „Költészetének alapvonása a passzivitás, a békesség vágya és az elvonultság.” Ezeket a szavakat olvasva óhatatlanul a nevezetes felvidéki város, Szakolca jut az eszünkbe.
Vannak népszerű és közismert versmegzenésítések, a Bóbitát bizonyára a legtöbb gyerek kívülről fújja. Születésnapjára József Attila és más költők verseinek izgalmas zenés feldolgozásait gyűjtöttük össze.
“Mit jelent számodra, hogy magyarul is tudsz?”- kérdezi a Bamba TV a magyar alapiskolás gyermeket.
A koronavírus járvány miatti folyamatos bizonytalanságok következtében a 21. Élőnyelvi Konferencia szervezőiként hosszas tépelődés után úgy határoztunk, hogy az eseményt 2020 októberéről a következő évre halasztjuk. Mivel a járványügyi helyzet továbbra sem teszi lehetővé a biztonságos személyes találkozást, ezért a konferencia online formában, Zoom platformon kerül megrendezésre.
Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1941. április 11-én vette kezdetét az 1938–1941 közötti országgyarapítás utolsó fejezete, a Délvidék visszafoglalása. A német támadás következtében széthullott Jugoszláviában élő, őshonos magyar nemzetrész védelme érdekében kezdett hadműveleteket a Magyar Királyi Honvédség. A Délvidék visszatérésével azonban a Magyar Királyság végzetes kényszerpályára került.
Ezelőtt pontosan 1020 évvel, Ravennában tartott pápai szinóduson szokatlanul nagy létszámú itáliai és birodalmi püspök, apát és főúr között megtaláljuk III. Ottót is. 1001. április 4-én A Szent. Apollinarisz Classe-i kolostorban kiállított okirat szerint jelen volt Anastasius abbas monasterii sancte Marie Sclavanensis provincie, aki kétségtelenül a Hartvik legendából ismert Asericus (Asztrik) apáttal azonos személy, akit Szent István küldött a koronáért. Illik ezen a napon megemlékezni arról, hogy ekkor kezdődhetett a Szent Korona és a magyar nemzet összefonódása.
Csíkszeredában több mint 3500-an vettek részt a hagyományos húsvétvasárnapi ételszentelésen a járvány elleni rendelkezések szigorú betartásával.
Hamarosan klasszikus művek szövegeivel gazdagszik a Digitális Irodalmi Akadémia könyvtára, amely már 2200 kötetet számlál. Nyárra elkészül az új honlap, amely „ösvényeken” igazítja útba a kevésbé tapasztalt látogatókat. Radics Péterrel, a Petőfi Irodalmi Múzeum – Digitális Irodalmi Akadémia vezetőjével beszélgettünk.
Az alábbiakban Dr. Gruber László plébános, a teológiatudomány doktora "A versus orientem misézési mód jogosultságáról a római rendes rítusban" című dolgozatát bocsátjuk vitára. A dolgozat egy rövidebb, kivonatolt változata a Bonus Nuntium online folyóiratban jelent meg, a kedvcsináló idézetet ebből a változatból emeltük ki. A bejegyzésünk végén a dolgozat hosszabb, átfogóbb változatára is linket adunk.
1517. október 31-én tette közzé Luther Márton wittenbergi ágoston rendi szerzetes híres 95 tételét, melyeket a bűnbocsánat és a búcsúcédula-árusítás gyakorlatának kapcsán fogalmazott meg.
Boros Bánk Levente szerint „fekete-fehérré alakítottak” minden olyan kérdést, amelyben a liberális erőknek alternatív véleményük van.
