Odaát – otthonosan…

Érdekes a névhasználati kapcsolatunk a százegy éve elrabolt területeinkhez. Leszámítva azokat, akiket a nemzeti érzés ellen már gyermekkorukban beoltottak, minden magyar eredeti nevén emlegeti a régi településeket: Dévénytől, végig körben a Kárpátok karéján belül, majd délen egészen Lendváig. Kissé más a viszonyunk a nyugati határ túloldalán húzódó sávhoz, amelynek falvait és városait jóval ritkábban említjük magyar nevükön. Magát a területet is csak kevesen mondják Őrvidéknek, vagy tükörfordításban Várvidéknek, többnyire mindenkinek: Burgenland.
Bevallom, hogy amikor németországi családom a hosszú karantén után meghívott egy párnapos együttlétre a Fertő-tó osztrák oldalán található Mörbisch-be, szégyenkezve fedeztem fel a névmutatóban, hogy Fertőmeggyesként illene ismernem.

Börtönre ítélték a flamand aktivistákat, mert tiltakoztak az iszlamizáció ellen

Silvia Sardone az olasz Liga európai parlamenti képviselője is megszólalt az esettel kapcsolatban, többek között azt mondta, hogy Brüsszel 20 év múlva muszlim főváros lesz.
A belga Voorpost párt négy tagját hat hónap börtönbüntetésre ítélték, mert "Stop iszlamizáció" feliratú molinóval vonultak fel. A bíróság szerint a muszlim lakosság elleni felbujtás bűntettét követték el.
A Voorpost nevű jobboldali politikai párt négy tagját börtönbüntetésre ítélték, miután "Stop iszlamizáció" feliratú molinóval vonultak fel.
A belga ügyészség még korábban soha sem indított eljárást tiltakozók ellen, akik békés megmozdulást tartottak. A mecheleni büntetőbíróság szerint a transzparens túl messzire ment azzal, hogy azt állította, az iszlám uralkodik Flandriában. Az ítélet szerint "ilyen jelek és transzparensek birtokában a vádlottak célja csakis a félelem és gyűlölet keltése a társadalomban, meggyőzve a bámészkodókat arról az elképzelésről, hogy az iszlám a jövőben uralni fogja Flandriát."

Bencsik András és a pápa-ügy

Érdekes konzekvenciákat vonhattunk le az elmúlt napokban megjelent, ma már fake newsként kezelt hír közzétételét - valójában egy homályos diplomáciai cirkuszt - követően. Manapság a megosztottság és az emberi butaságból eredő ellenkezés, a vakság és túllihegett, de kötelező „pápa-hűség” mindent rombol, ami az útjába kerül. Nem tudunk semmi pontosat, nincsenek megbízható információink. Csupán azt látjuk, hogy a kötelező tisztelet, a keresztényi szeretet és a gyűlölködés mérgező kevercse ömlött össze ebben a méltatlan, de sajnos a korábbi vatikáni megnyilvánulások ismerete alapján hihető ügyben és hírben, miszerint "Róma püspöke nem kíván találkozni a magyar állami vezetőkkel"…
Ha igaz volt a hír, amely bejárta a világsajtót és benne az egyházi médiumokat is, úgy jogos a felháborodás is, aminek minden normálisan gondolkodó magyar, keresztény ember, így a média ekként elkötelezett munkatársai is hangot adtak. Napokon keresztül semmilyen ellenkező egyházi nyilatkozatot nem olvashattunk a történtekről, csak a külföldi lapokból kapott a magyar sajtó magyarázatokat és hozzászólásokat. Nem hagyhatta ezért az ügyet szó nélkül a Sajtóklub sem, ahol Bencsik András emberi hangon, és magyar, keresztény érzelmekkel, ugyanakkor kategorikusan elmondta véleményét, mint tette a műsorvezető Bayer Zsolt is - teljes joggal. E véleményekkel egyet kellett értenünk – hangsúlyozom –, abban az esetben, ha a hír igaz. Ám, mert más hivatalos egyházi információ nem volt, tehát, ott és akkor, a hír a maga valóságában értékeltetett. Hiszen, nem lehetett elmenni szó nélkül az ellenzék már megszokott, de ebben a kérdésben a legarcátlanabb módon közreadott kormányellenes és Bergogliot dicsérő vélemény cunamija mellett sem.
Majd, egy nappal később, mintegy baloldali, liberális fake newst cáfolta meg a hírt a püspökkari titkárság, amit, ha időben megtesz, meg tudott volna tenni, az egész vihar elkerülhető lett volna. Ám, nem tudott megtenni, mert akár igaz volt a hír, akár nem, ennek az ügynek súlyos diplomáciai terhe ránehezedett az Eucharisztikus Kongresszust szervező, és arra készülő katolikus egyházra…

Éric Zemmour: Magyarországnak igaza van

Európát kereszténydemokraták alapították, kereszténydemokrata értékek mentén. Ennek pedig nem volt része az LMBTQ-értékrend – véli a jobboldali francia esszéíró.
Éric Zemmour, jobboldali francia esszéíró és politikai elemző a francia CNews televízióban állt ki Magyarország kormánya mellett, az európai LMBTQ-lobbi és az Európai Unió összehangolt támadását pedig politikai botránynak nevezte – írja az Origo. Az elemző szerint a labdarúgó-Európa-bajnokságot is – mint oly sok nagyszabású sportversenyt – foglyul ejtették különféle lobbik és mozgalmak, amelyek felhasználják a népszerű sportokat és sporteseményeket saját kisebbségi ideológiájuk terjesztésére.

„Hát mind megőrültetek?” - kérdezi a magát baloldali feministának tartó apáca

Az egyháznak meg kell változnia! – mondja Christiana Reemts OSB bencés apátnő a kölni Domradio-ban.
A szerzetesnő baloldali szociáldemokraták gyermeke, családjukban a párt játszotta azt a szerepet, amit másutt a gyülekezet, a plébániaközösség. Egyetemistaként is baloldali feministának tartotta magát, Simone de Beauvoir és Jean-Paul Sartre kapcsolatára modellként tekintett.
A hitre rátalálva azonban növekvő ámulattal és gyönyörködve fedezte fel egyre mélyebben a teológiát és filozófiát, kereste Isten szavát a Bibliában. „Fáradságos volt megszabadulni az előítéleteimtől, és tényleg figyelni, de megérte, a mai világom végtelenül gazdagabb!” – mondja a nővér.

Megint felrobbant a romániai közoktatás kertvégi budija és persze, a magyarokra is fröccsent a trágyalé

Néha azon kapom magam, hogy imádkozom: Istenem, add, hogy ne nyúljanak semmihez a hazai közoktatás felelős rombolói döntnökei. Mert habár az épület úgy inog ósdi ólomlábain, mint valami részeg véndiák a 40 éves érettségi találkozón, még mindig jobb így, mintha ezek a rontópálok (anisiék, câmpeanuk, ki tudja, miféle névtelen miniszteri zsebrákok) elkezdenék fejszével szabni, karóval varrni.
A legújabb bomba, amely az oktatási minisztérium kertvégi budijában felrobbant, Sorin Câmpeanu zsebéből hullott ki. Ez az úr, aki nem mellesleg közoktatási miniszter és feltehetően a téma nagy szakértője (nem!), úgy kelt fel a hétfői szent vakációs napon, hogy márpedig ez így nem jó. Hogy a romániai diákoknak ilyen kurva sok vakációjuk van! Há’ de nézzünk szét, emberek! És itt következik a román politikai elit egyik kedvenc kiszólása (immáron vagy 200 éve): máshol (értsd, a fejlett világban) bezzeg másképp van! Ott bezzeg nincs annyi vakáció! Ott bezzeg többet ücsörögnek az iskolában a gyerekek! (Ja, még pandémia idején is, kedves miniszter úr.)

ÚTI LEVELEK A SZÉKELYFÖLDRŐL

Ezt az útleírást a Magyarország és a Nagyvilág című folyóirat 1881 októberi számában találtam. Egy részletet emeltem ki nagyobb terjedelme miatt,de így is érdekes lesz, gondolom. Akkor még tutajoztak a Küküllőn és kiderül mit követtek el a szászok annak idején a Tábor negyedben. Érdekes a Jézus szíve kápolnáról és a Budvár hegyről készült rajz is, figyeljünk a részletekre. Az útleírás szerzője "Jenő", és Édes Margitomnak írja.

Beszélhetünk-e nyelvi tudatosságról a kárpátaljai kétnyelvű gyermekek nevelésekor? Könyvismertető jelent meg

Az Anyanyelv-pedagógia lektorált szakfolyóirat legújabb, 2021. évi 1. számában részletes ismertetőt olvashatunk Karmacsi Zoltán „Róka у лісі живе” Stratégiák az etnikailag heterogén családokban nevelkedő gyermekek nyelvi szocializációjában Kárpátalján monográfiájáról.

Sál Attila: Nehéz keresztet csak az kap Istentől, akiről a Teremtő tudja, elbírja azt

...Mi felvidéki magyarok, ahogyan minden más elszakított nemzetrész emlékezünk e napon és talán csendesebbek, gyászosabbak vagyunk, mint máskor. Amikor délután 4 óra 32 perckor megszólaltak a harangok, a lelkünk egy percre megroppant és mintha 1oo év egyetlen percé sűrűsödött volna, mi a szívünkben ugyanúgy éreztük e fájdalmas szót, Trianon.
Ám e nap elmúltával újra visszaesünk az olykor szürke, néha színesebb hétköznapok közé. És ne álltassuk magunkat, a rohanó világukban már most arra gondolunk mi mindent kell győznünk, megtennünk, elvégeznünk a holnapi napon. Mindeközben mintha elfelejtenénk, hogy 192o. Június 4-én, 16 óra 32 perckor a magyarok története nem ért véget. Bár iszonyatos megaláztatás és igazságtalan döntések sorozta érte Magyarországot, csonkította azt meg, majd taszította bele sok-sok nehéz helyzetbe, de a magyar jövő itt nem ért véget.

Kassa bombázása még mindig rejtély I.

Nyolc évtizedes rejtélyről kell írnunk, mert ma sem tudjuk bizonyítani, kik és miért bombázták Kassát. Egymásnak ellentmondó elképzelések a kezdetekből fogva léteztek, de ez természetes. Az gyanús, ha mindenki csak egyféleképpen látja a jelenségeket – mindenfajta bizonyíték nélkül. Viszont a világhálón is a valóságtól elrugaszkodott véleményeket, leírásokat lehet olvasni ebben a tárgykörben. A rendszerváltás óta megjelent munkák is különböző színvonalon állnak.
Hogy ezt a történetet legalább részben kibogozzuk, három részre kell bontanunk. Hogy pontosan mi is történt, azt tudjuk. Itt sincs ugyan tökéletes konszenzus, de a többség egyetért. A második részben azzal foglalkozunk, miképpen zajlott a bombázás kutatása. A harmadik részben górcső alá vesszük, ki állhatott, illetve nem állhatott a bombázás hátterében, milyen érdekek játszhattak szerepet. Ez persze már meglehetősen bizonytalan terület, de egy sor kérdést fel kell majd vetnünk akkor is, ha mindegyikre nem fogunk tudni kielégítő választ adni.

Kalandregényből széppróza

A Petőfi Irodalmi Múzeum Rézbőrű volt az alkony című kiállítása visszaröpíti a látogatókat a gyermekkorba, az indián mesék világába, ahol a természet, a barátság, a hősiesség és az erkölcsi nemesség a legfontosabb támpontok. A Művészetek Völgyének idei programjai között is feltűnik majd az indián romantika. Taliándörögdön, a Petőfi Udvarban gyermekkorunk nagy kedvencét, Cooper Nagy indiánkönyvét lehet együtt újraolvasni.

A Békemenet a saját létmódunkat védi

A Békemenet soha nem valami ellen irányult, hanem mindig valaminek a védelmét szolgálta, soha nem ellenségeket keresett, hanem a bennünk ellenséget látókkal szemben lépett fel. Mindig értékeket védett és nem értékeket támadott.
Most is így van ez: azért kell október 23-án ismét elindulnunk, mert immáron a saját létmódunkat, életformánkat éri támadás. Támadás, méghozzá összehangolt támadás ez a globalista, liberális elitkörök, a brüsszeli bürokraták, a Soros-féle hálózatok részéről, akik nem mást akarnak, mint a jelenleg ismert világunk felforgatását, egy világtársadalmat, amelyet az általuk irányított globális intézmények irányítanak.
Támadás éri a nemzettudatunkat, mert ők nem akarnak honpolgárokat látni, akik érzelmi és értékalapú közösséget alkotnak; mert a nemzeti identitás olyan összetartó erő, amely képes szembe szállni a globális akarattal és célkitűzésekkel, képes arra, hogy önmaga döntsön a saját sorsa felől, a szubszidiaritás elvei alapján.

MEGHÍVÓ SZOBORAVATÁSRA

Szabadság, harcosok

Változnak az idők és velük változunk mi is – kvízversenyen sokan az ókorra datálnák a latin mondást, holott az Ovidius-parafrázis a német reformáció korából való. Európa mindig is folyamatosan figyelte, megélte önnön alakváltozásait, reagálva rájuk – aki unatkozott már tanórán, emlékezhet, milyen jó szolgálatot tesz ehhez egy kéznél lévő történelmi atlasz tanulmányozása.
Európa belső határai a délszláv háborúk óta nem módosultak jelentősen. Ám a mentális térképe alaposan megváltozott azóta, hogy – szombaton volt éppen harminc éve – Viktor Silov, az utolsó megszálló szovjet katona áthajtott Záhonynál, hazatérve a fél évvel később meg is szűnő országába. A Szovjetunió összeomlásával átrendeződő Európában – amelyhez „túl kellett élni” a visszarendeződés lehetőségével fenyegető, 1991. augusztusi moszkvai puccsot is – hazánk a térség más országaival együtt a közép-európai együttműködést erősítette (visegrádi államok), törekvéseiben pedig a szabadság és a keresztény kulturális örökség letéteményeseinek tartott Nyugat felé fordult.

Agyonhallgattak minket – mondta a Trianont kutató Szidiropulosz Archimédesz

Szent István-díjjal ismerték el Szidiropulosz Archimédesz szociológus, a Trianon Kutatóintézet alapító elnöke, a Trianoni Szemle folyóirat alapító főszerkesztője munkásságát. A görög származású tudósnak elvitathatatlan szerepe van abban, hogy már nem tabutéma Trianon – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a díjátadón.
A Trianon okait kutató Szidiropulosz Archimédesz úgy véli, hogy „agyonhallgatták” őket, mert a történész szakma a mai napig nem akar tudomást venni a kutatóintézet munkájáról, holott a Trianoni Szemléből már harminc kötet megjelent, több mint ötezer oldalnyi terjedelemben. A balliberális sajtónak már száz-száztíz évvel ezelőtt is a közvélemény tudatos és totális félrevezetése volt a célja, ahogyan ma is az – nyilatkozta Szidiropulosz Archimédesz a Gondolának adott interjújában, ahol kitér arra is, hogy Márton László már az első lapszám megjelenése után számon kérte őket az Élet és Irodalom hasábjain, amiért elővették a kérdést.