1020 éve küldte a Szent Koronát Magyarországra a pápa!

korona vagottEzelőtt pontosan 1020 évvel, Ravennában tartott pápai szinóduson szokatlanul nagy létszámú itáliai és birodalmi püspök, apát és főúr között megtaláljuk III. Ottót is. 1001. április 4-én A Szent. Apollinarisz Classe-i kolostorban kiállított okirat szerint jelen volt Anastasius abbas monasterii sancte Marie Sclavanensis provincie, aki kétségtelenül a Hartvik legendából ismert Asericus (Asztrik) apáttal azonos személy, akit Szent István küldött a koronáért. Illik ezen a napon megemlékezni arról, hogy ekkor kezdődhetett a Szent Korona és a magyar nemzet összefonódása.
Pontosan ezért van szükség annak felderítésére, hogy Mikor készült a Szent Korona? A Szent Korona a magyarok “Szent Grálja”, a hívőknek a nemzet biztonságát, a jogászoknak a történelmi alkotmányt, a történészeknek az állami folytonosságot, a magyaroknak az összetartozást szimbolizálja. A Szent Korona a nemzet büszkesége. Ezért is fontos minden érdekes hír, kutatás vagy felfedezés, ami vele összeköthető.

 

ÉLŐ TUDOMÁNY
Mikor készült a Szent Korona? A fennmaradt történelmi adatok szerint április elején lesz 1020 éve, hogy a pápa átadta Asztrik apátnak a Szent koronát, hogy azt eljuttassa Szent István királyunkhoz. A korabeli feljegyzések ezt 1001. április 4-re (vagy 5-re) teszik. De vajon ez a korona, amit ma a Parlamentben őriznek, lehetett-e Szent István fején? 
Barabássy Miklós kutató-mérnök meggyőződéssel állítja, hogy az Országházban lévő korona isz. 1000 előtt készült, vagyis azt igenis viselhette első királyunk, és erre természettudományos bizonyítékai is vannak.

KUTATÁSOK ÉS TÉVHITEK
Barabássy az állításait és bizonyítékait egy kötetben foglalta össze. A SZENT KORONA MÉRNÖKI SZEMMEL című könyv az első olyan természettudományos mű a Szent Koronáról, amelyben a hangsúly a bizonyításokon van. A szerző szerint nem helytálló az a vélekedés, miszerint a Szent korona nem lehetett Szent István királyunk fején (pillanatnyilag ez az MTA hivatalos álláspontja). A téves állítás arra a feltételezésre épül, hogy a Szent Korona alsó ún. görög része VII Dukász Mihály bizánci császártól került I Géza királyunkhoz. Vagyis hogy a Szent Korona létének kezdete a Bizáncból származó görög koronarésszel kezdődik. Ezzel szemben, az alkalmazott természettudomány bizonyítani tudja, hogy a Szent Korona meghatározó része nem a görög korona, hanem a keresztpánt! Így a Dukásztól származó korona nem más, mint egy legenda. A Szent Korona legkorábban akkor jöhetett létre amikor a keresztpánt megszületett, és feltételezhetően vele együtt készült az abroncs is. Ezt szeretné egyértelműen tisztázni Barabássy Miklós. A kutatómérnök a korona keletkezésének tisztázására készül és roncsolásmentes anyagösszetétel vizsgálat segítségével szeretné egyértelművé tenni, hogy a keresztpánt és az abroncs egy műhelyben készült-e, avagy sem.
 
EGY KIS HÁTTÉR-TUDOMÁNY
A szerző minden kétséget kizáróan igazolta, hogy a koronaabroncs készítésének egy közti állapotában a díszítések felhelyezése már nem az addigi rendszer szerint történt, hanem a keresztpánthoz igazodott. Ebből következik, hogy a Szent Korona létrejöttének meghatározó része nem a görög abroncs, hanem a latin keresztpánt. A koronaabroncs pedig ott készült, ahol a keresztpánt kéznél volt. Össze kell hasonlítani a Trier-Essen-i műhelyekben készült műtárgyak, és a keresztpánt esetében is alkalmazott mintázatot, díszítési formát, ábrázolás- és írásmódot, valamint a műszaki megoldásokat, mert ezek összhangjából vagy eltérő mivoltából következtetni lehet a Szent Korona isz. 1000 előtti keletkezési idejére és helyére. Barabássynak sikerült meggyőző bizonyítékokat felsorakoztatni a keresztpánt keletkezési helyének és idejének igazolására. Ez pedig a Trier-Esseni ötvös műhelyekhez vezet, éspedig közvetlenül az 1000 előtti időbe. Sőt arra is találtam, II Szilvesztertől írott dokumentumot, hogy rendeléseket adott ezeknek a műhelyeknek, és több hónapos látogatást is tett Trierbe. Ebből az időből és helyről származó ötvös és egyéb műtárgyak bizonyítják, hogy a bizánci és a nyugat európai műtárgyak és írások együttes használata általános volt. Az alkalmazott természettudomány akkor a legeredményesebb, ha bebizonyítja, hogy a Szent Korona 1000 előtt készült és olyan helyen és műhelyben amelyik a pápai és császári hatalom kiszolgálója volt. 
Barabássy Miklós 1950-ben Marosvásárhelyen született. Gépészmérnök lett, de mindvégig alkalmazta a matematikát. Később Németországban a bochumi Ruhr egyetemen szerzett informatikai diplomát. Ezt követően Marosvásárhelyen az ipari anyagok tanulmányozásával, hőkezelésekkel foglalkozott egy kutató laboratóriumban, közben előadó tanárként oktatott. Később 30 évig Németországban menedzserként, az autóiparban alkalmazták. Több európai és világszabadalom fűződik a nevéhez, de informatikai sikerei is voltak. A Szent Koronával azóta foglalkozik, hogy 2013-ban áttelepült Magyarországra. Elkezdett foglalkozni a középkori ötvös eljárásokkal, mint a forrasztás, arany-ezüst tulajdonságok, megmunkálások, stb. Egy mérnöki kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalat tulajdonosaként lehetősége nyílt a Szent Koronát 3D-s CAD programban megszerkeszteni és számítógépen is tanulmányozni. 

szozattv


szozat a tiszta hang 
szozat a tiszta hang szozat a tiszta hang
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf