200 Petőfi szabadon

A Petőfi Irodalmi Múzeum a magyar kultúra napja alkalmából szabadon hozzáférhetővé teszi Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit, a hozzá köthető relikviákat a 200 Petőfi szabadon weboldalon.

A 200 Petőfi szabadon virtuális képeskönyv jóval több adatbázisnál – a letölthető képek mellett közérthető módon ismerkedhet meg a látogató a műtárgyak történetével, a hozzájuk kötődő érdekességekkel.

A legizgalmasabb tárgyegyüttes a kéziratoké. Szinte nincs olyan honfitársunk, akinek ne lennének ismerősek a Nemzeti dal kifakult sorai. Olyan emblematikus versekben tanulmányozhatjuk Petőfi változó kézírását, mint a Dalaim, Az őrült, A vén zászlótartó, Nagykárolyban, Erdélyben, Szép vidéknek szépséges leánya…, Csalogányok és pacsirták. Belepillanthatunk Petőfi levelezésébe menyasszonyával és barátaival, megnézhetjük iskolai bizonyítványát, szerződését az Összes költeményekre vagy éppen a halottá nyilvánítás jegyzőkönyvét. Sokakat érdekelhetnek Szendrey Júlia naplói vagy fia, Petőfi Zoltán versei.

Méltóak vagyunk 1956 emlékéhez?

Aki követ a facebookon, talán találkozott Búss Attila barátom kitűnő beszédével, melyet október 23-án mondott Somorján. Mi, a barátnőmmel Budapesten voltunk a Békemeneten, hogy kiálljunk Magyarország kormánya mellett. Itthon a barátaim felvették a beszédet, melyben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Somorja elnöke fontos gondolatokat fogalmazott meg a Szent István szobor előtt, melynek lényege az volt, hogy nem vagyunk méltóak 1956 emlékéhez. Indoklása szerint, ha manapság egy fiatalokból álló társaság barikádokat építene Pozsony belvárosában, Molotov-koktélokat dobálva, harcolva, akkor őket ma csőcseléknek, csürhének, szélsőségeseknek bélyegeznénk meg, esetleg fasisztáknak, fizetett provokátoroknak.Feltette azt a kérdést is: ha az 56-osok lennének itt köztünk, vajon mit mondanának ránk, felvidéki magyarokra? Valószínűleg megkérdeznék maguktól, hogy ők ezért harcoltak-e? Hogy harminc évvel a rendszerváltozás után még mindig háborús bűnösök vagyunk? Hogy, ha bemegyünk egy boltba vagy egy hivatalba, akkor nem merünk magyarul beszélni, hanem meghunyászkodunk és szlovákul szólunk. Hogy ott tartunk, hogy az iskoláink tönkremennek, mert a gyerekeinket szlovák iskolába íratjuk be. Hogy magyarul beszélő szlovákoknak neveznek minket fő műsoridőben, s hogy ennyi év alatt nem tudtunk bejuttatni a pozsonyi parlamentbe egy normális magyar pártot, a „szabad sajtónk” pedig annyi, hogy az egyetlen napilapunk egy posztkommunista szennylap.

Az Aranybulla önmagán és korszakán túlmutató válasz volt az adott kor kihívásaira

Az Aranybulla önmagán és korszakán túlmutató válasz volt az adott kor kihívásaira – jelentette ki az igazságügyi miniszter a 800 éves Aranybulla tiszteletére indított emlékév keddi megnyitóján, Székesfehérváron.

Varga Judit a városházán tartott díszközgyűlésen ünnepi beszédében kiemelte, minden történelmi korszaknak megvoltak a maga kihívásai, a maga válságai, s ezekre a kihívásokra rendre megszülettek és születnek ma is az adott korban élők válaszai.
Mint hozzátette, előfordul, hogy a válasz nem lesz sikeres és csak újabb problémát idéz elő, és van, amikor olyan önmagán túlmutató megoldás születik, amely “hozzájárul egy-egy nemzet alkotmányos fejlődéséhez, identitása továbbmélyítéséhez, mint a kereken 800 éves, az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybulla esetében is”.

A tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy az Aranybulla rögzítette a magyar nemesség kiváltságait, a bárók és szerviensek jogait.

Székely János: Mi fán terem a genderideológia, és milyen gyümölcsök várhatók még erről a fáról?

Az alábbiakban Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottságának elnöke írását adjuk közre.

1. Helyzetkép

A nyugati kultúrkört néhány évtized alatt elárasztotta egy új életszemlélet, amely a szexualitás szinte bármilyen formáját helyesnek tartja, annak kiélését emberi joggá emeli, az elől minden korlátot el akar tüntetni, és nagy erővel támadja mindazokat, akik ezzel az új életszemlélettel esetleg nem értenek egyet.

Ennek az életszemléletnek az alapállításai a következők:

– A nemi identitását mindenki a saját vonzalmai, érzései alapján választhatja meg, alakíthatja ki. Ebbe senki kívülről ne szóljon bele.
– A társadalom fogadja el az egyén által választott identitást, tartsa tiszteletben. E miatt őt semmilyen hátrányos megkülönböztetés, kirekesztés, megvetés nem érheti.
– A választott nemi identitás érdekében bárki kérhet orvosi beavatkozást (hormonkezelés, műtétek), bizonyos feltételek mellett már gyermekkorban is.

175 éve született Mikszáth Kálmán

Marosvásárhelyen indul a Tamási-emlékév

A magyar kultúra napja alkalmából Marosvásárhelyen kezdődik a Tamási Áron-emlékév, amelyet a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága indít a 125 éve született író emlékére. A Tamási-életmű köré szerveződő eseményekről, a január 22-i marosvásárhelyi rendezvényekről már szóltunk előzetesen lapunkban, a későbbi fontosabb megnyilvánulásokról is igyekszünk majd idejében tájékoztatni olvasóinkat. Mai mellékletünkből sem hiányozhatnak a Tamásihoz kapcsolódó érdekességek.

Magdó, az Énekes madár*

1965 júniusának valamelyik szombat délutánján vacsorára vitt magával Tamási Áron második feleségéhez, Salgó Magdolnához. — Be szeretnélek mutatni Magdónak — mondta előzőleg. A Kálvin téren virágot vásárolt, azzal mentünk a Baross utcai lakásba, ahol Magdó nővérével, Olga nénivel élt.

Magdó szülei kezdetben Nagyenyeden laktak, a gyermekeik, így Magdó is, ott születtek; csak később költöztek Kolozsvárra, ahol a Rákóczi út 22. alatt szép házat építettek, székelykapuval.

2022. évi Örkény István drámaírói ösztöndíj

_{Pályázati felhívás}

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Petőfi Irodalmi Múzeum pályázatot hirdet fiatal drámaírók részére. A pályázat szakmai lebonyolításában a Petőfi Irodalmi Múzeum felkérésére az OSZMI Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Nonprofit Kft. vesz részt.

Az ösztöndíj célja, hogy segítse új magyar színművek létrejöttét, valamint lehetőséget adjon azon fiatal pályakezdő drámaírók részére, akik eddigi irodalmi vagy színházi munkájukkal igazolják vonzódásukat a műfajhoz.

Pályázat benyújtására jogosult:

az a 1982. január 1-jét követően született drámaíró, aki a megpályázott ösztöndíj folyósításának időtartama alatt nem részesül központi költségvetési forrásból finanszírozott ösztöndíjban vagy államilag finanszírozott alkotói támogatásban.

Korábbi Örkény István drámaírói ösztöndíjasok is pályázhatnak abban az esetben, amennyiben nem töltöttek ki három teljes ösztöndíjas intervallumot, és a korhatárnak még megfelelnek.

Életbe léptek az ukrán nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései

Vasárnaptól életbe léptek az ukrán nyelvtörvény nyomtatott sajtóra vonatkozó rendelkezései. Mostantól a nem ukrán nyelven megjelenő országos terjesztésű napilapoknak és egyéb újságoknak vagy át kell térniük az ukrán nyelvre, vagy ugyanolyan példányszámban és tartalommal, egy időben meg kell jelenniük ukrán nyelvű változatban is. Ez alól egyelőre kivételek a csak egy megyén belül terjesztett kiadványok, amelyek az átállásra 2024 júliusáig kaptak haladékot.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy a törvény erre vonatkozó cikkelye elsősorban az orosz nyelvű sajtót érinti. Nem terjed ki ugyanis a krími tatár nyelven és más, Ukrajnában őshonosnak minősített népek nyelvein, valamint az angolul és az Európai Unió más hivatalos nyelvein megjelenő nyomtatott sajtótermékekre, köztük a magyar nyelven megjelenőkre sem.

Ukrajnai románok: „az anyaország elfelejtett bennünket”

Ellentétben Magyarországgal, amely kiáll a kárpátaljai magyarokért. A Libertatea riportját szemléztük.

„A nyelvi identitás elvesztése felé tartunk”

– erre a sommás következtetésre jut Marin Gherman Csernovicban (Csernyivci/Cernăuți) élő újságíró, elemző abban a riportban, amit a Libertatea készített Ukrajna románok lakta régióiban. A bukaresti lap újságírói bejárták az észak-bukovinai román közösségeket, hogy felmérjék az ukrajnai románság állapotát – a végeredmény pedig lesújtó.

Az ukrajnai nemzeti kisebbségeket ugyanis már nem csak a „természetes” asszimiláció és elvándorlás sújtja, diszkriminációjukat idéntől konkrét jogi formába öltötték:

a következő – ősztől kezdődő – tanévben ugyanis a hatályba lépő oktatási törvény lényegében ellehetetleníti a diákok anyanyelven történő oktatását.

A törvény – amelyről mi is többször írtunk, magyar szemszögből, többek közt ITT és és ITT tájékozódhatnak róla – előírja, hogy az elemi osztályok befejeztével, vagyis általános iskolától minden kisebbségi tanintézményben a tantárgyak zömében fokozatosan át kell térni az ukrán nyelvű oktatásra, az anyanyelven oktatott tantárgyak óraszáma pedig drasztikusan csökken. A román, lengyel és magyar középiskolákban például a kisebbség nyelvét és irodalmát mindössze heti két órában oktatják. És ez alapjaiban érinti a Csernovic régióban, illetve Kárpátalján élő mintegy 500 román helyzetét, megmaradásának jövőbeli kilátásait is.

Valami bűzlik Európában / Mi történt 1918–1920-ban?

Tények, előzmények:

Amikor 1917 elején a nagyhatalmi angol-francia-orosz antant szövetség elutasította (valamilyen kényszeres nyomás hatására) IV. Károly békeajánlatát, akkor a háborúból busásan gazdagodó bankárvilág beugratta az USA-t kétmillió katonával, korszerű fegyverzettel és friss utánpótlással az európai csetepatéba. (Rákérdeztek már arra, hogy miért éppen az antant oldalán, hiszen jelentős számú német és osztrák vagy magyar bevándorló élt az USA-ban, és már 1915-től dollármilliókkal és fegyverszállítással támogatta az angolokat?) Ezzel a hadbalépéssel a vesztésre álló antant megfordíthatta a háború kimenetelét és győzött. Talán nem mellékes, hogy eközben A. J. Balfour angol külügyminiszter nyilatkozatban ad egyetértő választ Rotschild bankár és az általa létrehozott cionista világszervezet kérésére, amelyben „a britek támogatják a cionistákat egy zsidó „nemzeti otthon” létrehozásában Palesztinában, azzal a kikötéssel, hogy ez nem jár együtt a területen élő más népek önrendelkezési jogainak csorbulásával.

Gömör hagyományos magyar népi táncainak kutatása, feltárása és néprajzi gyűjtései 8. rész

Ez év nyarán felkérést kaptam a Gömöri Kézművesek Társaságától, hogy a hagyományos nemzetközi XV. Gömöri Kézműves Vásár várhosszúréti rendezvénye keretében tartsak előadást Gömör hagyományos tánckultúrájáról. Az előadás vázlatának felhasználásával próbálom folytatásos írásban összefoglalni a Gömör tájegységben végzett néptáncgyűjtéseimet, illetve a jelenlétemben végzett gyűjtéseket. Az előadás bevezetőjében elmondott fontos tényt itt is, és minden folytatás elején közölni szándékozom, hogy „az elődeinktől a XX. század első felével bezárólag semmilyen írásbeli hagyaték nem maradt ránk a gömöri tánckutatást illetően, legalábbis kutatásaim alkalmával én nem találkoztam vele.

Az 1976-ban Szilicén tett egynapos néprajzi terepfelmérés, valamint az Árvalányhaj Szilice-Borzova-i Hagyományőrző Táncegyüttes 1973-ban Kalocsán, a Duna Menti Népek Nemzetközi Folklórfesztiválon elért nagy visszhangot, elismerést kiváltott sikeres szereplése ösztönözte a Kassai kerület kétéves koreográfusképző tanfolyamának vezetőit, hogy a következő tanfolyami konzultáció témája néprajzi gyűjtés legyen, s a tanfolyam hallgatóinak részvételével vezetésemmel filmes gyűjtés végezzünk 1981-ben Szilicén.

A biológiai nem eltörlésének veszélyei

Mióta egyáltalán létezik tudomány, kétségbevonhatatlan és igazolt ténynek számított, hogy az emberi nem férfiakból és nőkből áll, ezek különböznek egymástól, és más nemek nem léteznek. Napjainkban sokan kétségbe vonják a két nem közti megkülönböztetést, és azt állítják, hogy a két nem társadalmi konvenció csupán. Mindenesetre a Rasmussen közvélemény-kutató intézet adatai szerint az amerikaiak túlnyomó többségének meggyőződése, hogy csupán két nem van, igaz, egy jelentékeny kisebbség nem ért ezzel egyet.

A megkérdezettek 17 százaléka minősítette gyűlöletbeszédnek J. K. Rowlingnak azt a kijelentését, hogy két egymástól megkülönböztethető biológiai nem van. A demokratapártiak közül jóval többen (29%) vádolják Rowlingot gyűlöletkeltéssel, mint a republikánusok között (8%), illetve a pártot nem választók között (12%).

A transznemű előítélet leginkább a tehetős (évi legalább 200 ezer dollár jövedelmet bevalló) amerikaiakat hatja át, s ők vetik el a legnagyobb eséllyel azt a nézetet, hogy az emberiség két nemre oszlik.

Nemes Nagy Ágnes 100 éve született

Száz éve, 1922. január 3-án született Budapesten Nemes Nagy Ágnes Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista.

Már elemi iskolás korában jelentek meg versei a Cimbora című gyereklapban. Gimnáziumi tanulmányait a legendás Baár-Madas Református Leánylíceumban végezte, a költő-igazgató Áprily Lajos személye meghatározta pályáját. 1939-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább, ahol kapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral, valamint Lengyel Balázzsal is, akivel 1944 áprilisában összeházasodtak.

Diplomáját 1944-ben költői eszményképéről, Babitsról írott disszertációjával szerezte meg. A második világháború végén férjével, aki megszökött a katonaságtól, üldözötteket mentettek és bújtattak, részt vett a Szerb Antal, Halász Gábor és Sárközi György megmentésére irányuló kísérletekben is.

Veszélyezteti-e a biztonságpolitika a kisebbségi nyelvi jogokat?

Amikor a kisebbségek nyelvi jogairól beszélünk, gyakran hivatkozunk a nemzetközi egyezményekre, az európai standardokra. Kontra Miklós legfrissebb írásában azonban amellett érvel, hogy a jelenlegi nemzetközi emberi jogi dokumentumok és a nyelvi jogokról szóló hangzatos nyilatkozatok sajnos nem bizonyultak különösen hatékonynak, amikor a kisebbségek nyelvi jogainak védelméről esik szó.

A Zelenszkij-recept

Kosztur András vezető kutató, XXI. Század Intézet

Oligarchák, az új média, Soros-fiókák és egy változást akaró nép: ezek voltak Volodimir Zelenszkij sikerreceptjének összetevői. De fogyasztható-e a végeredmény?

OLIGARCHIKUS HÁTTÉR

2018. december 31-én éjfélkor, az Ihor Kolomojszkij dnyipropetrovszki oligarcha tulajdonában lévő 1+1 tévécsatornán Petro Porosenko újévi beszéde helyett egy másik köszöntőt közvetítettek. A csatorna egyik sztárja, a népszerű színész, humorista, Volodimir Zelenszkij jelentette be, hogy véget vet a találgatásoknak, és hivatalosan is kinyilvánította indulási szándékát a 2019 tavaszára kitűzött elnökválasztáson. Zelenszkij indulása akkor már régóta napirenden volt, egyrészt azért, mert egyre gyakrabban tett az ország politikai életét érintő – kritikus – megjegyzéseket, másrészt pedig A nép szolgája (Szluha narodu) című népszerű tévésorozat miatt, amelyben Zelenszkij Vaszil Holoborogykót, egy elnökké lett történelemtanár karakterét alakítja.