Az Egyház Donald Trumpja akcióban

A máltai óvszerbotrányon feszült újra egymásnak a katolikus Egyház Ferenc pápához köthető liberális szárnya és a hagyományhű bíborosok. A történet hátterében valójában sokkal nagyobb horderejű ellentét húzódik az ingyenes óvszerosztogatás kérdésénél, Málta viszont fontos helyszíne lehet a belső egyházi feszültség eszkalálódásának. Az ottani egyház annyira beállt a reformpápa mögé, hogy szembement a dogmatikával is, a másik oldalon viszont az idei év Raymond Burke-ről szólhat – arról az emberről, aki Ferenc pápa legerősebb bírálója.
A konfliktus legújabb fejezetének kirobbanása közvetlenül ahhoz az esethez kapcsolódik, hogy a Máltai Szeretetszolgálat ingyenesen osztogatott óvszereket Mianmarban (régebbi nevén Burma). Az óvszerosztogatást ugyanis nem hagyta jóvá a Máltai Lovagrend, ezért a rend nagymestere, Mathew Festing kirúgta az esetért felelősnek tartott kancellárt, a pápa viszont a nagymestert buktatta meg. Az óvszerhasználat ügye liberális világi paradigmából nézve önálló kérdésnek számít, az ezzel kapcsolatos egyházi álláspont viszont logikus teológiai következmény, így a teológiai alapok átírása nélkül nem is módosítható. A két nézet elvileg összeegyeztethetetlen egymással, mivel teljesen különböző világképből és berendezkedésből fakadnak. És éppen ez a katolikus Egyházon belüli konfliktus gyökere. Ferenc pápa ugyanis a liberalizáló törekvések élére állt, míg vele szemben ott vannak azok a bíborosok, akik szerint nem létezik konzervatív és liberális Egyház, csak az eredeti tanokhoz ragaszkodó Egyház vagy eretnekség. Ezek a bíborosok pedig napról napra erősödnek.

Kiss Beáta: Minden magyar iskolára szükségünk van

A Magyar Közösség Pártja számára elfogadhatatlan, hogy olyan városban – Gútán – is magyar iskolák összevonására készülnek, ahol ez gazdaságilag és létszámban sem indokolt. Kiss Beáta, az MKP oktatáspolitikai alelnöke hangsúlyozta, a felvidéki magyar közösségnek minden magyar iskolára szüksége van.
Változás állhat be a gútai iskolák helyzetében. A tavalyi beiratkozás során komoly gondok léptek fel, egyrészt egyre kevesebb gyerek születik, másrészt az egyik helyi magyar alapiskolába kevesebb gyereket íratnak be, ezért annak leépülése fenyeget. Az önkormányzat ezt úgy próbáltra orvosolni, hogy a városi fenntartású alapiskolában két-két osztály indítását engedélyezte. Ez nagy felháborodást váltott ki, ugyanis a Corvin Mátyás Alapiskolában három osztályt is tudtak volna indítani, míg a II. Rákóczi Ferenc Alapiskolába csupán osztálynyi gyereket írattak be. A helyzet megoldására több javaslat is felmerült, jelenleg úgy tűnik, az önkormányzat az összevonás felé hajlik. A Magyar Közösség Pártja nem tartja ezt jó megoldásnak.

Az utcára vonulók ereje

„Szó bennszakad, hang fennakad”, amikor a szociálliberális koalíció vezető politikusai a szégyenérzet legcsekélyebb jele nélkül nem engedélyezett tüntetéseket emlegetnek.
Hogy nyolcvankilenc után lassan három évtizeddel öntelt, felkapaszkodott és elképzeléseik végrehajtásáért mindenre képes figurák ekképp vélekedhetnek, felháborító. Emlékezniük illene, hogy az említett decemberi napokon a mindenható kommunista párt és a szeku sem engedélyezte az akkori diktatúraellenes tüntetéseket, melyeknek köszönhetően ma ők is mondhatják a magukét.

Elhunyt Mózes Attila

Életének 65. évében elhunyt Mózes Attila kolozsvári író, 1980 óta az Utunk, majd 1990 után a Helikon című folyóirat szerkesztője. Marosvásárhelyen született 1952. április 8-án, középiskolai tanulmányai után orosz-magyar-francia szakon végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán. Pályája elején tanárként dolgozott. Rövid prózai írásokkal és tanulmányokkal már középiskolás korában jelentkezett helyi és központi lapokban.

Arany János a fesztiválon

Erdélyi írók a Dunántúlon

Négy kiváló erdélyi író látogatott 1934 februárjában nyugat-magyarországi városokba. Egy ott élő székely így üzent Nyirő József által az itthoniaknak: „- Tisztelem odahaza az erdőt, a mezőt, a hegyet, a patakokat, a fákat, a virágokat, a madarakat, a legkisebb fűszálat is, a kicsi falukat, minden embert, a felhőket, az esőt és napfényt, a bogárkákat, a köveket, a borvizet, örömöt és bánatot, a bölcsőt és koporsót, mindent, de mindent… ”
Ki gondolta volna, hogy másfél évtized múltán – immár a viszontlátás reménye nélkül – röpködnek az ő vágyai is az elérhetetlen kis haza és a Hargita iránt…

Hová tűnt a sok virág?

A Palóc Társaság immáron 21. alkalommal hirdette meg esszéíró pályázatát, melynek központi érdeklődésében hagyományosan a magyarságtudat, annak megélése áll a történelem, a kultúra, a néprajz nagyítóján keresztül. Idén is értékesebbnél értékesebb dolgozatok születtek – összesen 87 pályamű érkezett – mint azt az alábbi, kiragadott példa is mutatja.
Az ipolyszalkai Izrael Szilárd, a komáromi Ipari Szakközépiskola tanulója a „nagy háború” családi emlékeit kutatta fel és mutatta be munkájában – az alábbiakban ebből szemezgetünk.

Iohannis, a többség és a kisebbség

Klaus Iohannis államelnök mindig gondoskodik róla, hogy az éppen megszerzett csekély szimpátiát gyorsan szertefoszlassa. Már megválasztásakor tudtuk: magyar ügyekben nagy előrelépést nem várhatunk tőle, de élt egy csepp remény, hogy kisebbségiként kicsit nagyobb empátiával viszonyul gondjainkhoz, bajainkhoz. Sajnos, sorozatosan kiderül: ha rólunk van szó, románabb a legnagyobb románoknál.
Éppen értékelni kezdtük hős kiállását, igazán okos, politikus lépéseit a közkegyelmi rendelet és büntetőtörvénykönyv-módosítás elfogadásának megakadályozásában, hogy megmutatta, igazi demokrata, és képes kimozdulni elefántcsonttornya hallgatag magányából, ha fontos közügyekről van szó. Egyre csappanó népszerűsége miatt is szüksége volt a határozott megnyilvánulásra, és a decemberi választásokon kiderült az is, magára maradt, az őt támogató és általa támogatott politikai erők csúfosan megbuktak. Jól jött hát neki a szociáldemokraták kapkodó sietsége, bizonyíthatta, tud erélyes lenni, de akár taktikázni is, sőt, még szellemes beköpésekre is képes.

Svédországi migránsok élőben közvetítették egy nő megerőszakolását a Facebookon

Több tízezren láthatták egy Facebook-csoportban, ahogy megerőszakolnak egy nőt Uppsala város egyik lakásában- írja a Gatestone. A hatóságokat Josefine L., a csoport egyik tagja értesítette, miután látta, hogy mi történik a felvételen. A nő azt írja a blogján, hogy az emberek meg vannak rémülve Svédországban és nem akarnak félelemben élni. Josefine, aki két gyermekes anyuka, szintén fél, az eset óta ugyanis több fenyegetést is kapott, hogy vonja vissza a vallomását, de állítása szerint ezt nem teszi meg, mert mint mondja: “meg kell mutatni, hogy a disznók helye az utcán van, nem a házakban”. A nő szerint a lakosok úgy érzik, hogy most már vége a toleranciának a bevándorlókkal szemben, de a kormány aktívan részese annak, hogy idáig fajult a helyzet és képtelen arra, hogy rámutasson a bűncselekmények megszaporodása és a migrációs helyzet közötti összefüggésekre.

Közös gyász

Tisztelt  Magyarok, kedves Magyar Barátaim!
Mindannyiunkat nagy fájdalommal tölt el a tegnapi iszonyatos buszbaleset tragédiája. Ilyenkor a világ egy pillanatra megáll és gondolkodásra késztet bennünket  a lényeges dolgokra és valódi értékekre.
A felfogathatatlan sorscsapás  mindenkit érintett és felrázta az egész nemzetet. De a közös gyásznak is van ereje. A részvétet külhonban is, nekünk Bécsben is ki kell fejeznünk. Imádkozzunk az áldozatokért és hozzátartozóikért. Mutassuk ki az együttérzésünket  a nemzeti gyásznappá nyilvánított holnapi napon és gyújtsunk mécseseket, gyertyákat a Magyar Nagykövetség épülete vagy más magyar képviseletek előtt.
A gyertyafény annak a szimbóluma, hogy a lélek tovább él. A gyertyafény világít. A gyertyafény vigasztal. A gyertyafény erőt ad.

Eva Maria Barki

Saját életéből merítette az emberiség történetét

Madách Imre nemesi családban látta meg a napvilágot, idősebb Madách Imre és Majthényi Anna elsőszülött fiaként. Talán kevesen tudják, de a család egészen a 13. századig vissza tudta vezetni származását. Imre szülei kastélyában töltötte gyermekéveit Alsósztregován. Nevelői vezették be a tudományokba, és a családi körön kívül nem is igazán volt társasága, így zárkózott ifjúvá érett. Visszahúzódó magatartását csak tovább növelte, hogy korán elvesztette édesapját. A magány elől a könyvekbe menekült, hat idegen nyelvet tanult meg (német, szlovák, francia, angol, latin, ógörög), és már akkor tollat ragadott a kezébe.

Mit jelent számunkra a Hymnus?

A Nagy-Moldova térkép megkondította a román vészharangokat

A következő figyelmeztetés érkezett Moszkvából Romániának és azon túl a NATO-nak és az EU-nak: bármikor elő lehet húzni térképeket területi követelések alátámasztására. Európa ezen részében bármely ország esetében azonnal és óriási potenciális romboló erővel újra fel lehet szítani a régi gyűlöleteket és feszültségeket, a XXI. századi geopolitika fogalmai szerint újrafogalmazva.
Persze, állítja az üzenet, egyelőre Moldova Köztársaság új oroszbarát lelkes elnökének szól mindez. De holnap pontosan ugyanilyen térképet lehet majd elővenni egy feszültséggóc táplálására a Nyugat-Balkánon, mondjuk, vagy a balti országokban, vagy – miért ne, ez egyáltalán nem lehetetlen – Magyarország és a szomszédos országok között, vagy Lengyelországgal kapcsolatosan, vagy Szlovéniával, vagy Bulgáriával, Macedóniával vagy Görögországgal…

Székelyföld települései

Az általunk készített településlista tartalmazza minden helység nevét, amely egykor a történelmi székekhez, illetve a vármegyékhez tartozott. Előfordulhat, hogy a különböző forrásmunkák alapján készült összeállításból kimaradt néhány helység, de igyekszünk minden egyes adatnak utánajárni, s amennyiben - a községekre való feloszásnál - találunk újabb neveket, akkor minden bizonnyal pótoljuk, hiszen vizsgálódásunk tárgya maga a Székelyföld egésze, amelyből nem "titkolhatunk" el semmit.

Bolgárok fogságában Csertőn (A szentkatolnai Szigeti Gyárfás emlékezik)

Az általunk tíz esztendő alatt felkutatott mintegy ötven felső-háromszéki egykori hadifogoly közül – mára már alig tucatnyian élnek – a szentkatolnai kilencvenkét éves Szigeti Gyárfás az egyetlen, aki nem szovjet és nem nyugati, hanem bolgár hadifogságban volt. A 3. Ukrán Front alárendeltségében harcoló és a Dél-Dunántúlt ellenőrző 1. Bolgár Hadsereg 1944 decemberében és 1945 januárjában három gyűjtőtábort hozott létre: Pécsen a Ferencz József-laktanyán, Kaposváron a Baross-laktanyán és Szigetvártól északra 2,5 km-re, Csertőn (Csertő-pusztán), gróf Festetics Domonkos uradalmán. Szigeti Gyárfásnak nagy szerencséje volt, hogy a bolgárok nem adták át a szovjeteknek, így nem került Szibériába.