Balassi Bálint (1554-1594), a magyar líra első kiemelkedő, világirodalmi rangú képviselője számtalan szállal kötődik a Felvidékhez, azon belül pedig Nógrádhoz.
Hiszen Zólyom várában ringott a bölcsője, a hibbei templomban talált végső földi nyughelyére; a kezdet és a vég közt pedig sok minden fűzte tájainkhoz: birtokai, szerelmei, váraik s a török elleni harcok elsősorban. Az ő birtokukban volt egy ideig a nógrádi Divény, Kékkő és Somoskő vára is.
Egyértelműen a megfélemlítés és az elbizonytalanítás az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) egy hete tartó akciójának a célja – vélekedik Kincses Előd ügyvéd arról, hogy a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium több diákjának a szüleit is tanúként hallgatták ki a tanintézettel kapcsolatos bűnvádi eljárás keretében.
Egy hete már, hogy sorra idézik be és tanúként hallgatják ki a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium több diákjának szüleit. „Telefonos, illetve rendőri felszólítást kaptak a szülők, hogy jelenjenek meg az ügyészségen. Ez félelmet váltott ki a szülőkben, de a közösséget is megrémítette, hiszen semmi közük nincs az iskolaalapításhoz” – ecsetelte Csíky Csengele, a szülői bizottság tagja, aki elmondta, hogy az első napokban azok kaptak felszólítást, akik korábban átiratban kérték, hogy gyerekeik az Unirea Főgimnáziumból átiratkozhassanak a katolikus gimnáziumba.
Fekete-Győr András és a Momentum lejáratta a saját mozgalmát, többet ártottak, mint használtak – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője. A szocialista politikus szerint a Momentum Mozgalom ma még ünnepelt sztár, de majd jönnek a hétköznapok… “Az a mozgalom, amely ostoba fondorlatokkal próbálkozik zászlót bontani, nem feltétlenül jelent jót a jövőre nézve. Nem vezet jóra, ha egy mozgalom csuklóból nem korrekt” – szögezte le Szanyi Tibor. Portálunk a 4-es metróberuházás során elkövetett szocialista bűncselekményekről is faggatta Szanyi Tibort, aki kérdéseinkre úgy válaszolt, nehogy már az MSZP-vel vitessék el a balhét, aki saras, az pedig battyogjon be szépen a börtönbe és töltse le a büntetését, pártállástól függetlenül. Szanyi Tibor párttársáról, Puch Lászlóról és a Demokratikus Koalíció pártelnökéről, Gyurcsány Ferencről is véleményt mondott. “Puch László és Gyurcsány Ferenc is gazember. Puch művelete maga a meztelen csiga hadművelet: az MSZP-nek se gerince, se háza ne legyen, de létezzen” – mondta Szanyi Tibor, aki szerint az MSZP-nek nincsen víziója, és ez óriási baj. Szanyi Tibor szerint Vona Gábor nem néppártosodik, hanem a Jobbik pártelnöke a farkas a Piroska és a farkas című meséből, és éppen Vona ellen kellene szövetkeznie a magyarországi pártoknak, míg az MSZP tele van fideszes kollaboránsokkal, a párt elnöksége körül például “romlott a levegő”.
Komoly lejáratódástól mentettük meg Magyarországot az olimpiai pályázattól való elállással, a szégyen nem a népszavazás lett volna, melyet akár meg is lehetett volna nyerni – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott reggeli interjújában. A miniszterelnök szerint az olimpiához nem többség, hanem egység kellett volna. Hozzátette, kérdés, hogy kaptunk volna-e egyetlen szavazatot is az indulás után, és valószínűleg ronggyá vertek volna minket.
Kiemelte, vérzik az ember szíve, az olimpia egy régi álom, bár nem mindenkié. Orbán Viktor szerint van egy politikai mozgalom, amely álomgyilkossá vált ahhoz, hogy párt lehessen belőle. A Momentum Mozgalomról azt mondta, ez az új SZDSZ, amely szövetségre fog lépni az MSZP-vel.
Ungvár, 2017. február 13., hétfő (MTI) - Aláírásgyűjtést indított hétfőn a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) az ukrajnai kisebbségek oktatási és nyelvi jogainak tervezett szűkítése ellen.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője az MTI érdeklődésére elmondta: az aláírásgyűjtési akció célja a magyar nyelv használatának védelme. "Jelezni akarjuk, hogy ellenezzük az ukrajnai nemzeti kisebbségek oktatási és nyelvhasználati jogainak szűkítésére irányuló kijevi törekvéseket" - tette hozzá.
A szenzációs Giotto-másolattal a világsajtó homlokterébe került Kiszsolna. Rengeteg mezőségi templom vár még hasonló csodára.
A roskadozó kiszsolnai evangélikus templomban nemrég felfedezett Giotto-másolat rövid ideig ráirányította a figyelmet a szórványmagyarság, illetve a szászok által Erdély-szerte hátrahagyott építészeti örökség kérdésére. A szenzáció azonban múlékony: bár a világsajtót is körbejárta a nagyszerű felfedezés, és az elszánt műemlékvédők közbenjárásának köszönhetően úgy tűnik, hogy sikerül megmenteni a pusztulástól az építményt, az alapprobléma változatlanul megmaradt. Hiszen rengeteg olyan, a kiszsolnai templomhoz hasonló, kivételes művészettörténeti értékkel bíró szakrális építmény van még, mely beavatkozásra vár, különösen a Mezőségen.
A második bécsi döntés után levezényelt visszacsatolásról jelent meg hiánypótló kötet.
A napokban mutatták be Kolozsváron Sárándi Tamás Levezényelt visszacsatolás. A magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben, 1940 című kötetét az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Pro-Print Könyvkiadó szervezésében. A több erdélyi városban, és hamarosan Budapesten is ismertetett kötet szerzője szatmári származású történész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa, akinek a kutatási területe az 1940–44-es időszak, amikor is a második bécsi döntés következtében Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz. Legújabb kötete kifejezetten arra a három hónapon át tartó átmeneti közigazgatási időszakra összpontosít, amikor a területet visszafoglaló magyar katonaság 22 év román uralom után visszatér az észak-erdélyi településekre, hogy előkészítse a terepet a polgári közigazgatásnak.
Négy fénykép (kettő azonos, de különböző hátoldali szöveggel), egy hiányos katonai azonosító kazetta (dögcédula), a Hadtörténeti Múzeum Levéltárának tájékoztatója, szórványos, ellentmondásos adatok, amelyeket C. E. második világháborúban eltűnt (?) honvéd lánya apja életének utolsó hónapjairól idősebb rokonoktól, édesanyjától hallott. Ebből kellene összeállítani Voloncs Lajos sepsiszentgyörgyi iparos életének második világháborús történetét, elestének vagy eltűnésének tényét.
Ki is volt Voloncs Lajos? A katonai azonosítója szerint Kézdiszentléleken született 1915. augusztus 25-én római katolikus ötgyermekes családba.
A Hargita Megyei Törvényszék kedden hirdetett ítéletet abban a perben, amelyet a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) indított még 2015-ben, a Csíkrákos Községháza felirat eltávolításáért a hivatali épületről.
A tárgyalás lefolytatását késleltette, hogy első körben az alperes azt kérte, az ügyet adják át a csíkszeredai bíróságnak, és ezt a megyei törvényszék jóváhagyta. Miután a csíkszeredai bíróság megállapította, hogy nem illetékes a per tárgyalására, az ügycsomó a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához került, onnan pedig visszaküldték a törvényszékre.
Hol van a pofátlanság határa? Miközben anno az agrárminiszter más állami vezetőkkel együtt a kisgazdák és a magyar vidék földhöz jutásának lehetőségéről papolt egyfolytában, most újabb felháborító részletekkel szolgál az Ángyán-jelentés.
Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (2015-2016.)
II. Megyei zárójelentések
az állami földprivatizációs rendszer valós értékeléséhez
Somogy megye
Időkeresztmetszet: 2016. szeptember 1.
Összeállította: Ángyán József[1]
Készült: a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával[2]
Mert:„Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket!” (Jn. 8, 32.)
Ajánlás
Somogy megye – amely a 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban elárverezett 182 ezer hektár állami földterület közel 7%-át adja – földprivatizációs adatainak vizsgálata számos fontos szempontra rávilágít, és érdekes színekkel járul hozzá az országos összképhez.
1943. január 12-én – hetvennégy esztendővel ezelőtt – vette kezdetét a Donnál álló magyar 2. hadsereg kálváriája, mikor Urivnál megindult a szovjet 40. hadsereg támadása. Két nappal később Scsucsjénál is sikerrel támadtak az ellenséges csapatok és a magyar arcvonalat hamarosan felsodrították, s az állásaiból és a téli, fűtött szállásaiból kivetett, visszavonuló magyar 2. hadsereg katonái három hétig vívták reménytelen küzdelmüket a szovjet csapatokkal, a kegyetlen időjárással és olykor a saját szövetségeseikkel.
Ezen harcok részesei voltak a rimaszombati huszárok, vagyis a 19. és 20. huszárszázadok katonái. Gömörország székhelye 1939 őszén kapott újra honvéd helyőrséget, mikor a miskolci VII. hadtest hadtestközvetlen huszárszázadát helyezték át Rimaszombatba.
A magyar 2. hadsereg mozgósításakor, 1942 tavaszán a VII. huszárszázad tényleges és tartalékos állományából szervezték meg a miskolci 19. és az egri 20. könnyűhadosztályok hadosztályközvetlen huszárszázadait, a már fentebb említett két huszárszázadot. A Donhoz elvonuló VII. hadtestben más, felvidéki huszáralosztályok is szolgáltak, így a hadtestközvetlennek beállított kassai 22., valamint a kassai 23. könnyűhadosztály közvetlen huszárszázada.
A nyolcvanas évek közepéig a romániai magyar gyermekek tizennégy-tizenöt éves korukig sajátos tanterv és tankönyv alapján tanulták a román nyelvet, és ez tükröződik a jelenlegi középkorú és idősebb nemzedék nyelvtudásában. Ritka, talán nem is létezik olyan székelyföldi korosodó felnőtt, aki ne tudna románul kenyeret, tejet kérni az üzletben, vagy eltévedne egy román többségű városban csak azért, mert nem tudja megkérdezni, merre van az állomás.
Nyolcadik osztályig ezt többnyire mindenki megtanulta. Következett a minden vonatkozásban érezhető bekeményítés, és a román nyelv sajátos program és tankönyv alapján történő oktatását visszaszorították az elemi osztályokba. 1997-ben, Andrei Marga miniszteri kinevezése után adódott az első törvényes lehetőség a változtatásra, amikor az 1995/84-es jogszabály módosítása lehetővé tette egyebek mellett, hogy az V–VIII. osztályban is külön tanterv és tankönyvek segítsék a román nyelv elsajátítását a nem román gyermekek számára – ám ez papíron maradt, az elpolitizált oktatásügy medrében elsiklott, mint jégen a lúd.
A Benkó Istvánként született (? 1847–1910) egykori bojtárgyerekről, a későbbi Sisa Pista néven elhíresült betyárról, annak cselekedeteiről megannyi mese, történet maradt fenn a nógrádi-honti nép emlékezetében. A róla szóló ilyen-olyan mendemondák még ma is gyűjthetők, hősünkről pedig immáron könyv is íródott, megjelentek a vele kapcsolatos mesék, egyszóval Sisának bizony irodalma is van.
Amikor 1981-ben jómagam is jártam feleségemmel a betyár utolsó állomáshelyén, illetve bernecebaráti sírjánál, a temetőben összesereglett idős asszonyok pár perc alatt több történetet is elmondtak róla. Egyesek szerint Sisa még „az asszonyokat is megpatkolta”, mások viszont azt állították, hogy csak az uraktól vette el az ékszereket.
Ha Nagylaknál kívánja átlépni az ember a magyar-román határt, akkor oda, illetve visszafelé is áthalad Marosillyén. A község neve románul Ilia, németül Elienmarkt.
A kilenc településből álló közigazgatási egységnek ma jószerével nincs magyar lakossága, a mintegy 3700 főnyi népesség közt 50 magyart találunk a beosztott településeken, a község központjában pedig 22 főt. Ez statisztikai adat. Vélhetően magasabb a genetikai magyarok lélekszáma, de a nyelvet ma már jóval kevesebben ismerhetik, úgyhogy a valóságban még ennél kevesebb - majdhogynem nulla - magyarul beszélővel lehet számolni.
Előadások a Szent István Társulatnál
2017/ I.
CZIGÁNY GYÖRGY
író, költő
OTTLIK GÉZA ÉS A CSILLAGOS ÉG
Jelen van-e műveinkben Jézus?
címmel tart nyilvános előadást
2017. február 27-én, hétfőn 18 órától
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében
( Budapest, VIII. kerület, Szentkirályi u. 28. II. emelet )
A Szent István Társulat szeretettel hívja Önt és barátait 
